Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

1963. január 16. Szerda. SPORTSPORTSPORT rr ISMÉT ELŐRE? Beszélgetés Kovács Józseffel, a megyei TST elnökével a megyeszékhely labdarúgásáról Ném .volt szándékúink folytatni a Van-e kiút Békéscsaba labda­rúgó dzsungeljából című írást. Az azóta eltelt idő azonban olyan vál­tozást hozott, hogy ismételten fog- 1 átkozni kell a megyeszékhely lab­darúgásával. Elöljáróban azt említenénk meg. hogy a város társadalmi, gazda­sági és sportvezetői végre letet­ték a garast, beláttak, hogy négy- ötezer szurkoló s általában a vá­ros sportszerető közönséget ma­gáénak mondható sportkör, a me­gyeszékhely legnagyobb .sportkö­rének vezetése nem fejlődhet egészségesen szűk keretek között. Ennék tudatában kérte az Építők sportvezetősége is a sporthatósá­got, hogy gondoskodjon: milyen' módon lehetne ezen változhatni. Egyszóval segítséget kért, hogy a jelenleg mélypontra jutott labda­rúgást régi fénypon+járá juttathas­sák. Azért hangsúlyozzuk, hogy a labdarúgást, mert a többi szak­osztály jól működik. Eza felismerés minden bizony­ával lendületet ad a fedődéinek, legalábbis ezt reméljük a békés­csabai 4—5 ezer szurkolóval együtt. Bár maga az a tény. bogv egy járhatatlan úton megállnak ás keresik a Jobbat, önmagában még nem jelent előbbrelénést. A .tárható utat meg is kéí! találni. Hogy ennek megkeresésére elim- dultalk-e már, a város társadalmi és sportvezetői, Kovács József élv- társ, a Megyei Testnevelési és Sport Tanács elnöke adott választ: — Amikor az egyetemes mágvar jpérfban * fordulópont korát él­jük; ■ vagyis miméi szélesebb ala­pokra épülő sportíömegrhozgalorn kialakításán munkálkodunk, szük­ségszerűen került napirendre a Békéscsabai Építők sportköri ve­zetésének megváltoztatása is. Nem lehet egészséges az, hogy egv vá­rost átfogó sportkört egy vállalat szűk keretei között irányítsanak. Ennek felismeréséért dicséret il- ,ieti az Építők sportkörének veze­tőit, akik segítséget kérték. Lemondtak a sportkör .............vezetői —■ Ez azt jelenti, hogy friss erőt kértek? — Nem. A sportkör vezetői le­mondtak, de nem zárkóztak el at­tól, hogy az új vezetésben akár személyi támogatást is adjanak. Ezekután a már szóba került tár­sadalmi, szélesebb alapokra kerülő sportvezetés lehetőségei megte­remtődtek. Szerintünk, ha a vá­ros 5 ezer szurkolója, a város nagy üzemei valóban magukénak érzik a sportkört valamennyi szakosztályával együtt, akkor a «porteredmény is jobb lesz. — Ezek szerint új vezetőséget választanak, melybe más terület­ről is bekapcsolódnak. Ügy gon­doljuk, nem ártana, ha Kovács elvtárs néhány vállalat vagy sze­mélyek nevét megemlítené, akik szóba jönnek. — Vállalat nevét, azt lehet, per­sze még az sem százszázalékos, így segítséget kérünk majd a Hű­tőháztól, a Konzervgyártól, a Bar- neváltól és még több vállalattól, s természetesen az Építőktől. Azért mondtam azt, hogy vállalat nevét lehet, mert személyeket még nem tudok megnevezni. Ez a feladat a január 27-én tartandó közgyűlés­re vár. Január 27-én közgyűlés — Persze még nem említettem. Szóval január 27-én, vasárnap lesz a közgyűlés. Nyilvános. Ott a sportköri tagok elé alapszabály- módosítást javaslunk, amely le­hetővé teszi, hogy a Békéscsabai Építők Előre helyett a Békéscsabai Előre nevet használjuk. Ez a köz­gyűlés lesz hivatott megválasztani az új vezetőséget is. Elgondolá­sunk, hogy mintegy 40 tagú olyan elnökség vezesse a sportkört, amelynek valamennyi tagja való­ban a labdarúgást, Illetve sportot szerető, rátermett ember. Ezek társadalmi vezetők lennének. De lenne egy függetlenített személy is, nevezzük titkárnak, aki az ad­minisztrációs és szervezési felada­tokat ellátná. — Röviden tehát azt mondhat­tuk: el van minden intézve, a közigyűlés majd dönt — Korántsem. Javasoljanak a szurkotok Most van a legnagyobb, a legnehezebb feladat előttünk. A közgyűlésen 40 személyt javasolni, nem olyan egyszerű. Előtte kell kiválogatni az embereket. Ebhez viszont mi, azaz a társadalmi és sportvezetők kevesek vagyunk. Van viszont ötezer szurkoló. Ne­kik kell a javaslatot megtenni. De nem a közgyűlésen, hanem jóval előbb, ma, holnap, tehát a napok­ban. Énpen ezért jó lenne, ha a szurkolók a rátermettséget mérle­gelve, akár írásban* akár pedig szóban iavaslatot tennének a me­gyei TS'T’-uek. De ezenkívül a „mindenből” hiányzik egy igen iénveges dolog. Azt akarjuk elér­ni, hogv ez a sportkör valóban a városé legven. A többi sportkö­rökben nevelt játékosok ne ván- dorolianqk ei rr>ás vidAVre. hanem a mi városunk színeiért küzdje­nek. Vazvis a város nesmlie ki ez utánpótlást. Ha mind ebhez me" art is hozzáteszem ho“v egy meg. felelő klub hiztocitásáArt is fára- -innink. s ha ezek sikerülnek is. akkor talán art monrPya+om. a ’ényegesobheken túl vagyunk. Mindent bele! íme tehát a válasz. Az útkere­sés megtörtént, de járhatósága ez­Honvédelmi körüliét alakítanak az iskolákban A közelmúltban Békéscsabán, a fegyveres erők klubjában pedagógu­sok és a néphadsereg tisztjei megvi­tatták, miként erősíthetnék tovább a néphadsereg és az iskolák kapcsola­tait-. A megbeszélésen több megvaló­sítható és ötletes javaslat hangzott el. Ezek közül különösen helyesnek bi­zonyult — a jelenlévők véleménye sze­rint is — az, hogy a közép- és általá­nos Iskolákban honvédelmi köröket alakítanak. A honvédelmi körök megalakításé nak gondolatát támogatták a pedagó­gusok Is és elhatározták, hogy ezeket a köröket rövidesen megszervezik. A honvédelmi körök célja, az ifjúság szo­cialista hazafiságra való nevelése és a katonaélet megismertetése és a ter­vek szerint romantikus hadijátékokat, fllmvetnese.tet, és diák-katona talál­kozókat szerveznek majd, ezenkívül azt is tervezik, hogy az iskolák és a néphadsereg beosztottjai közös kultúr- cs(..portokat hoznak létre. után dől el. így kapásból azonban máris meg lehet mondani, hogy az, amelyre ráléptek, a legrövi­debb út a célig. S bár lesznek biz­tosan útközben kitérők, megté­vesztő mellékutak, azonban, hogy egyenesen halad-e majd a sport­élet, a sportkör, az már most is a városon a város sportját szerető embereken múlik. Segítsenek, akik tehetik javaslatokkal. Tettekkel pedig azok, akik majd a köz bi­zalmából hivatottak lesznek ve­zetni. A kezdeti lépések biztos nem lesznek méteresek, de a töb­bi mindig hosszabb lehet, ha akar­juk. Márpedig hogyne akarnánk. Ezt bizonyítja a város társadalmi ég sportvezetőinek életrevaló kezdeményezése is. A végrehajtás pedig már közös feladat. Éppen ezért mondjunk Jcözösen egymás­nak egy jó biztatást: Mindent bele! Majnár József BEMUTATJUK A napi műn Is a mellett A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Kiváló munká­ért jelvény aranyfokozatát kapta meg nemrég Varga István, a Sar- kadi Gépállo­más főkönyve­lője. Ismerősei, jó barátai gra­tuláltak a ki­tüntetéshez és esyütt örültek Varga István­nal. Joggal, hi­szen aki annyit fáradozik azért, hogy mások művelődését, fejlődését elősegítse, meg is ér­demli az ilyen megbecsülést. Var­ga István méltán rászolgált erre. A mezőgazdaság egyik fontos üzeme a gépállomás. Főkönyvelő­nek lenni ilyen munkahelyen nagy felelősséggel jár. Varga elv­társnak sok idejét veszi el hiva- 'ása, mégis jut idő a napi teendő mellett arra is, hogy társadalmi munkát végezzen. Több mint tíz éve tagja a Varga István Magyar Honvé­delmi Sportszö­vetségnek és ez idő alatt igen sokat segített a szövetségnek munkájában, Korábban a megyei elnök­ség tagja volt, s mióta munka­helye Sarkad­hoz köti, az MHS járási el., nökségéneb se­gít. Fő társa­dalmi tevé­kenysége azon­ban a tartalé­kos tiszti tago­zat vezetése. Irányítása alatt már szép eredményeket értek el. Varga István az MHS tartalékos tiszti tagozat megyei vezetőségé­nek is tagja és rendszeresen se­gíti annak munkáját. Megbízatásé, nak eleget téve, részt vesz az alapszervezetek taggyűlésein, se­gíti a kiképzést és ellátogat a foglalkozásokra is. Hasznos taná­csaival, tapasztalatainak átadásá­val hozzájárul az MHS munká­jának további javításához. K. 3. M B.H. KgzFeicetfésremfészeYi Osztályának cikksorozata Az új KRESZ-ről X. Előzés Az előzésnek előfeltételei van­nak; és ha az előfeltételek közül bármelyik is hiányzik, előzni ti­los! Az előzés előfeltételéi a követ­kezők: ■ a szabad kilátás bizto­sítva legyein; — a szembejövő for­galmat nem'szabad zavarni; — a visszapillantó tükörből vagy más módon meg kell győződni arról, hogy a jármű előzését más jármű nem kezdte-e meg; az előzésre — az elsőbbséget is figyelembe véve — elegendő hely álljon rendelke­zésre; — a vezető az előzés befe­jezése után a folyamatos forgalom­ba haladéktalanul úgy tudjon visszatérni, hogy ezáltal sem a megelőzött járművet, sem a közle­kedés más részvevőjét a haladás­ban ne akadályozza. Előzni általában balra kén. Ez alól kivételek az alábbi esetek:* jobbra is szabad előzni azon az úttesten, ahol a villamos- vágányok az úttest két szélén van. nak elhelyezve; olyan úttesten, ahol a villamosvágányok az úttest közepén vannak elhelyezve, a vil­lamost csak jobbról szabad meg­előzni; ugyancsak jobbról szabad megelőzni a balra kanyarodási szándékát irányjelzéssel szabály­szerűen közlő járművet. Az első esetben jobbra is, balra is történhet az előzés, az utóbbi két esetben pedig kizárólag csak jobbról szabad előzni. Tilos előzni az alábbi esetekben: — útkereszteződésben vagy annak közvetlen közelében, kivéve, ha az úttest közepén elhelyezett vágá­nyokon haladó villamost vagy bal­ra kanyarodó járművet kívánunk jobbra előzni. Ezekben az esetek­ben is csak a gyalogos forgalom zavarása nélkül szabad előzni; — éles, be nem látható útkanyaru- latban és bukkanónál. Ha azonban az útkanyarulatra záróvonal van felfestve és az előzés nem jár an­nak átlépésével, ez esetben az elő. zés végrehajtható; — vasúti átjá­róban vagy annak közvetlen kö­zelében. E tilalom nem vonatko­zik arra az esetre, ha a gépjármű­vel emberi vagy állati erővel vont járművet, illetve kerékpárt kívá­nunk megelőzni. A „vasúti kérész, teződés közvetlen közelében” ki­fejezésen azt a távolságot kell ér­teni, amikor az előzést még az úgynevezett „András-keresztek” előtt' be tudjuk fejeli; nem sza­bad gépjárművet előzni olyan út­szakaszon, ahol az előzést tábla tiltja. Az „Előzni tilos!” jelzőtábla ugyanis csak a gépjárművek elő­zését tiltja meg; — különleges gyalogátkelő helyeken, illetve an­nak közvetlen közelében, valamint járdaszigetek mentén; — kijelölt gyalogátkelő helyeken, illetve azok közvetlen közelében, ha a járművek előtt a közelben gyalo­gos halad át; — ha az előzendő jármű maga is előzésben van. Az útkereszteződésben való elő­zés tilalma nem vonatkozik a fő­az úttest közepére helyzeti vágá­nyokon álló villamost kerülünk ki. Mindkét esetben a kikerülést jobbra hajtjuk végre. Tilos kike­rülni azt a járművet, amely a gya­log átkelőhely előtt azért áll meg, mert az átkelőhelyen gyalogos' halad át. Kitérés Az olyan útvonalaikon, ahol a kétirányú forgalomban a közleke­dés résztvevői egymás mellett, egymás akadályozása nélkül nem tudnak elhaladni — szembejövő forgalom esetén — kitéréssel kell elősegíteni a biztonságos tovább­haladást. A kitérésnél az alábbi szabályokat kell betartani: ha az úttesten szembejövő jármű, zárt csoport, hajtott, illetve vezetett áL lat halad, az ezek zavartalan elha­útvonalon haladó járműre, vala- ladásához szükséges szabad út biz- mint azokra a járművekre, ame- j tosítása végett jobbra kell kitérni; lyeik számára a rendőr kar. vagy kétrányú közlekedésre csak egy fényjelzéssel áthaladása elsőbbsé­get biztosít. Kikerülés Kikerülésről akkor beszélünk, ha úttesten álló járművet, álló vagy haladó állatot, zárt csoportot, vagy egyéb akadályt balról elha­gyunk. A kikerülést végrehajtani csak] akkor Szabad, ha az a közlekedés többi résztvevőjét, így elsősorban a szembejövő forgalmat, nem aka­dályozza és a járművezető meg­győződött arról, hogy járművének előzésébe más jármű nem kezdett bele. A kikerülést irány jelzővel csak az esetben kell jelezni, ha a hala­dás irányától a művelet közben el kell térnünk. A kikerülést csak abban az esetben szabad végre­hajtani, ha az álló jármű stb. mel­lett az elhaladáshoz kellő oldaltá­volság áll rendelkezésre. A kike­rülés — az előzéshez hasonlóan — balra történik, az alábbi eseteket kivéve: ha olyan járművet aka­runk kikerülni, amely az úttest középvonala mellé húzódva áll és szabályszerűen jelzi a balra ka­nyarodási szándékát, valamint, ha forgalmi sáv áll rendelkezésire, a járművek vezetői kölcsönösen kö­telesek egymás elől kitérni. Az olyan útvonalon, ahol az út­test mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szű­kül, annak a járműnek kell átha­ladási elsőbbséget biztosítani, amely az általa eddig igénybe vett forgalmi sávon irányváltoztatás nélkül képes továbbhaladni. Kö­vetkezésképpen az a jármű, ame­lyik csak az egyenes haladási iránytól való eltérés útján tud a rendelkezésre álló útszakaszra be­hajtani, köteles megállni és meg­várni, amíg a szembejövő jármű az útszűkületen áthalad. Ha azon. ban az ilyen útszakasz jelzőtáblá­val vagy jelző őrrel van biztosítva, ez esetben ezek jelzéseihez kell alkalmazkodni. Megkülönböztetett jelzéssel el­látott gépjárművek kitéréskor el­sőbbséget élveznék. Ugyancsak el­sőbbséget kell biztosítani a 10 fok­nál meredekebben lejtő útvonala­kon felfelé haladó emberi vagy ál­lati erőveT vont járműveknek is. ha kitérés válik szükségessé. Dr. Makovecz István őrgy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom