Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-15 / 11. szám
' 1963. január 15. 6 Kedd Jelölt a 17-es körzet Ha valaki annak reményében ült volna be a múlt hét csütörtök délutánján a kötegyáni Vörös Csillag kultúrtermébe, hogy a járási tanácstagot jelölő gyűlésen mindvégig a tanácsi munkáról, a választásokról hall szót, s vitát, az csalódottan távozik... Nagyon keveset beszéltek itt a választásról, a községfejlesztési tervek végrehajtásáról, a tanácstagok négyéves munkálkodásáról, s a jelölés körül sem volt vita egy másodpercig sem... Ez az első hallásra furcsának tűnik, de így igaz. Borbély Ferenc elvtárs, a községi tanács elnöke tartott rövid bevezetőt a két órakor kezdődött jelölőgyűlésen. Szavait harmincán hallgatták, többnyire idősebb szövetkezeti gazdák. Fiatalok kevesen jöttek el, asszonyokat nem is lehetett látni. A falu népszerű tanácselnöke bevezetőjében vázolta a választási előkészületeket, az ösz- szejövetel praktikus célját, majd a Vörös Csillag Tsz tagjainak adta át a szót. Másfél óráig tartott a jelölőgyűlés. Résztvevői' arról beszéltek, vitáztak, felcsapó és szelídülő lendülettel másfél órán át, ami legjobban foglalkoztatja most a falu népét: a Vörös Csillag Tsz tavalyi gyenge munkájáról és e gyengeség eredő okairól. Nyers őszinteség jellemzett minden mondatot, amit kimondták, s mindenki úgy érezte, hogy erjedés indult meg a hibák jóvátételére ezen a kis fórumon. Szégyen ide, szégyen oda, a falu nagyobbik tsz-e kátyúba jutott tavaly. Évekkel ezelőtt még a megye egyik legjobb szövetkezete volt, ma pedig az egyik legrosz- szabbja. Alig oszt valamit, terméseredményeiről lesütött szemmel beszélnek vezetői, s az időjárást hozzák fel mentségül. A vezetés gyenge színvonala rányomta bélyegét a munkafegyelemre, az emberek kapcsolatára, a jövedelemre, s mindenre. Érthető hát, ha egyre erőteljesebben tör fel a változást követelő hang. Nem személyváltozásokról van szó, hiszen friss vezetőség irányítja már hónapok óta a szövetkezetét, hanem a munkához való viszony, a visszahúzó nézetek megváltoztatásáról, stabil brigádvezetői gárda kialakításáról. A termelési adottságokkal nincs hiba, hiszen ha megadják itt a földnek, ami jár, jó terméssel fizet, de az adottságok kihasználásával hadilábon állnak. Ezen változtatni kell, még az idén... Íme, ezekről az égető gondokról patakzott a vita. És mielőtt járási tanácstagnak jelölték volna innen, a 17-es járási körzetből Bujdosó Lajost, a szövetkezet új elnökét, egyhangúlag elha+ározták: a telet arra használják fel, hogy a tsz tagságával estéli beszélgetéseken töviről hegyire ismertetik az idei év terveit, meghallgatják az emberek tanácsait és hasznosítják azokat. A jelölőgyűlés betöltötte hivatását, mert Kötegyánban most minden alkalmat fel kell használni a rendteremtésre, s ez a gyűlés is jó alkalmat adott az őszinte vélemények kimondására. A tanács tagságának is — mely februárban megalkotja a falu új parlamentjét — az lesz az egyik legnagyobb teendője, hoey elősegítse a kátyúból való kikerülést. De nemcsak a falu tanácsának kell ehhez hozzájárulnia, hanem az új járási tanácsnak is. melybe ellenszavazat nélkül jelölték Bujdosó Lajost. Pallag Róbert BéktsszarúanűVás feS!£d£s£i>3l a jeüMgyííícsen (Tudósítónktól) Aki ismerős e vidéken, az ugyancsak visszaemlékezhet a bé- késszentamdrási kubikusok százaira, akik talicskájukat magúk előtt tolva, összebarangolták szinte az egész országot, hogy munkalehetőséghez juthassanak. De ahogy fel- szabadulás után megváltozott az emberek élete, megváltozott magának a falunak is az arculata. Ezekről a változásokról beszélt a jeiolőgyűlésen Pálus András, a községi tanács elnöke is. Rosszak voltak a járdák, rossz volt a közlekedés, nem volt világítás, aztán elhanyagolt iskolák, gyenge ivóvízellátás és igen elmaradott szociális viszonyok jellemezték a községet azelőtt A lakosság, a tanács irányításával rengeteget tett, hogy megjavítsa Bé- késszentandrás helyzetét. Nagyrészt állami segítséggel, de helyi erővel is hozzáláttak a járdák javításához, a közlekedés biztosításához. Jellemző, hogy az utóbbi négy évben 9 ezer négyzetméter új betonjárdát is építettek a bé- készentandrásiak. A falu villamo. sításáért is sokat tett a tanács. Be. köttette a hálózatba az úgynevezett Dózsa-telepet, valamint a község külső részein lévő utcákat és mintegy 160 családhoz jutott el a villanyfény. A lakosság 281 ezer forinttal járult a villamosításhoz. A szociális és egészségügyi helyzetet javították azzal, hogy megoldották a vízellátást. Az újonnan fúrott kút már 24 helyen ontja az ivóvizet és ellátja a tisztálkodási fürdőt is. tíem kell szégyenkezniük a békésszent andrásiaknak a kulturális munka terén sem. A központi iskola megépítésével nagyon sokat javult az iskolás gyerekek oktatása. De azt is el kell mondani, hogy mintegy 200 ezer forintot fordítottak'nemrég a meglévő kul. túrház rendbehozására. Nemcsak az eredményekről beszélt az előadó, hanem azt is elmondotta, .hogy milyen gondjaik vannak. Nincs mindenütt még járda s gondot okoz a lakásprobléma is. És, bár korszerűtitették a kul- túrhézat, az sem ártana, ha korszerűbbet tudnának építeni. Ha már a jelölőgyűlésről tudósí. tok, végül álljon itt az is, hogy kit jelöltek országgyűlési képviselőnek, valamint megyei tanácstagnak. Az előbbire Nagy József elv- társat, a Rákóczi Tsz elnökét, az utóbbira Laukó György elvtársat, a pórt járási bizottságának első titkárát delegálták. Glózik János A gyulai Bedeaux-szfrájkról harminc év múltán ii. Sefcsik István helyszíni szemléje nyomán jelentette a gyulai rendőrkapitányság az alispánnak ugyancsak június 13-án: A sztrájkoló kötszövőgyári munkások a Munkásotthon Egyesületet valóságos sztrájktanyának használják, ott tagsági igazolványaik megszerzésének ürügye alatt tartózkodnak. „Sőt megállapítást nyert az is, hogy idegen város (Békéscsaba) munkásvezére tanácsokkal látta el a helyiségben tartózkodó sztrájkoló munkásokat” Színre léptetik a sztrájktörőket Július elseje után új fejezetet ír a kemény csata. Kardos Mihály mérnök, aki az elmúlt év áprilisában érkezett a teljesen felszá molt veszprémi üzemből, kb. 20 munkanélkülit hozott onnan. Hozzájuk szervezett ugyancsak 20 gyulai sztrájktörőt. Az üzem velük megindította a munkát abban a reményben, hogy a sztrájk rövidesen összeomlik. S hogy ezt a folyamatot siettessék, a rendőrség zaklatta a munkásnőket, akik naponta a város alatt a Fehér Körös füzeseiben gyülekeztek. Krasznai Katalin, Müller Teréz, Varga Rétemé, Perjés Lajosné, Bérli Gizella látták el az összekötő „mun- kásegység-bizalmi” szerepet, ök tartották ébren a győzelembe vetett hitet, értesítést vittek a gyár vezetőjével folyó tárgyalás áfásáról és osztották szét a Magyarországi Textilmunkások- és Munkásnők Országos Szövetségétől érkezett sztrájksegélyt. A gyulai polgármester e’őször június 20 án tárgyalt a sztrájkoló munkásság helyi képviselőivel, akik az összmunkásságra apellálva elutasították a munka ; felvételét a Bedeaux-követelmény alapján. Mivel a kb. 40 fős sztrájktörő csoport munkába állítása nem törte meg a munkásság vegyen a tárgyaláson. Mielőtt bejutottak volna a polgármesterhez, Botyánszky Pálnét egyedül hívták be a hivatal egyik szobájába, a küldötteknek pedig ajtót nyitott a polgármester. Krasznai Katalin nyomban visszatért a Munkás- otthonba közölve Botyánszkyné őrizetbe vételét. A tárgyalás befejezésével a küldőitek visszatértek a Munkásotthonba, majd a jelenlevők titkos szavazással a sztrájk folytatása mellett döntöttek. Csak olajat öntött a tűzre, hogy a polgármester a Bedeaux-feléteiek elfogadására akarta rábeszélni a munkásságot s közben őrizetbe vette a Békéscsabáról jött vezetőjüket. Szolidaritással feleltek a hatalom praktikájára. A Városháza elé vonultak, s addig nem távoztak, míg Botyánszkyné szemük láttára el nem hagyhatta a Városháza épületét. Ekkor az üzem vezetősége elhatározta a sztrájkot folytató munkásnők kizárását. Másnap (július 15-én) kifüggesztették a gyárban az elbocsátottak hosszú névsorát. Az október 12-i tüntetés Az elbocsátottak elkeseredése nőttön nőtt. Október elején újra megejtették a szavazást a sztrájkolok a Bedeaux módszer elfogadásáról. A szavazás eredménye: nem. Tovább folyt a kizártak harca. Amikor arról értesültek, hogy a budapesti textilipari munkások 25 százalékos béremelést harcoltak ki, Krasznai Katalin, a munkások szövetsége gyulai befizető helyé nek egyik vezetője egy küldöttség élén felkereste az üzem igazgatóját, kérve, hogy 4 fillér béremelést adjon az elkészítendő munkadarab minden tucatja után.- Az igazgató, elutasította a kérést. — Na, most cselekedni kell! — mondták a munkásnők. A rendőrség pontosan ismerte a 'orrpontra hevült hangulatot. Október 12 én reggelre beidézte Fazekas Szűcs József gyulai rendőregységét, csak fokozta az elkese- tanácsos a munkásság nyolc veredést, a polgármester július 14- ére új tárgyalást szervezett. Az események sikeresebb rekonstrukciója néhány utalást igényel az 1932 júliusi általános helyzetre: A felvonulásokra és tüntetésekre is változatlanul érvényben van a biatorbágyi vasúti merénylet ürügyén a kommunisták ellen kiadott statárium-rendelet, amelyet a megrettent Károlyi-kormány 1931. szeptember 19-én adott ki.39 Békéscsabán 350 munkásnő sztrájkja miatt szünetelt a termelés a Hübertus-iryár- ban. A tótkomlósi ostromállapot hullámai még nem ültek el pontosan. 1932. július 14-én tárgyalt róla a megyei törvényhatósági bizottság gyűlése. S a hónap végén megtaláltak kivégezték Budapesten Sallai lm- — ‘ . rét és Fürst Sándort. Július 14-én reggeltől izgatottan yárták a Munkásotthon udvarán gyülekezett munkásnők a polgár- mesterrel folyó tárgyalás eredményét. A textilipari munkások országos szövetsége képviseletében megjelent ezen a napon Gyulán Botyánszky Pálné, hogy ő is részt Ifjúsági irodalmi színpad Orosházán Orosházán, a Petőfi művelődési házban évekkel ezelőtt alakították meg az ifjúsági színjátszócsoportot. Ez a csoport azóta is gazdag tevékenységet fejt ki, és tagjai közül két-három év után a legjobbak bekerülnek a felnőttek ;-sopor:jába. Az ifjúsági színjátszókat jelenleg Fodor Éva feisőrészíkészítő ipari tanuló vezeti, tagjai általában 15—16 éves általános iskolások, ipari tanulóik. A csoport tagjaiból a közelmúltban irodalmi színpad is alakult, és műsoraikat nagy sikerrel mutatták és mutatják be a város általános iskoláiban. A műsort úgy állították ösz- =ze, hogy az — természetesen általános iskolai színvonalon — irodalmi fejtörő-játékot is tartalmaz, így segítik a fiatalok irodalmi tájékozottságának növelését. zetőjét, s felszólította őket, hogy intsék türelemre társaikat, mert különben őket állítják bíróság elé A fenyegetés mit sem változtatott a készülő fejleményeken. Kb. 200 munkásnő gyülekezett a Munkás- otthon udvarán, majd a Megyeház utcai gyár elé vonult kövekkel alaposan megrakodva. Itt Krasznai Katalin vezényelt: „1, 2, 3, most!’’ Óriási reccsenés és betört az épület valamennyi ablaka. Ezt követően a gyár mellett a Kardos-lakáson álltak bosszút. Hiába vette őrizetbe a rendőrség Krasznai Katalint kb. 20 társával, a tünietés folyt tovább. Az elkeseredett tömeg a sztrájktörőket kereste. Néhányat ezek közül s megcibáltak. A rendőrök keresték a városban a csoportokra szakadozott tüntető munkásnőket, akik menekültek a ’etartózts+ás elől, ha feltűntek üldözőik. Ekkor vették őrizetbe többek között Handra Máriát, mert ő nem tudott elfutni. A munkásnők drámai erejű kitörése két irányba indította el az események menetét. Erőteljes hatósági támadás indult a gyulai Munkásotthon Egyesület ellen, mert Sefcsik detektív csoportvezető jelentése szerint a Munkás- otthonban a tüntetés előtt „a bizalmiak valóságos készenléti szolgálatot tartottak és váltották egymást.” Pávó József rendőrfelügyelő (a szóban forgó üzem egyik részvénytulajdonosa) jelenlétében már október 13 án „felülvizsgálta” egy — az Antalóczy Nándor levéltáros, vizsgáló biztostól vezetett — bizottság az egyesület ügyvezetését. Majd az alispáni hivatal nevében 1933. január 21 én aláírta a vármegyei főjegyző a Munkásotthon Egyesület feloszla tását elrendelő utasítást. Szintéi a tüntetés másnapján született gyulai polgármester véghatároza ta, melyben elrendeli a Bedeaux módszer bevezetésének felfüg gesztését a Kolumbia-gyárbai egészségügyi okok alapján. A pol gármester kényszerű intézkedés — amelyet aztán a tőkés köröl támadtak — orvosi vizsgálatr hivatkozott, amely kimutatU hogy a munkásnők fej-, hát- é tagfájdalmakat, szédülést, izza dást, idegességet szenvednek i túlhajtott munka következtében Eltávoztak Gyuláról a Veszprém munkásnők is. Október 25-én határozták el i munkásnők a sztrájk abbahagyó sát. Majd fokozatosan megindul újra az élet a gyárban, de soka kát — mint pl. Krasznai Katalint Lengyel Erzsébetet — nem vette! vissza a munkába. A vissza nenr vettek érdekében 1933. január 14- én délelőtt 10 órakor 5 percei szolidaritási sztrájkot tartottak i munkásnők. Varga Péterné, 3en- kő Lajosné. Müllek Mihályné és mások kezdeményezték ezt. s ezer a napon reggel indult el: Adc tovább, 10 órakor ötperces szolidaritás a kintlévőkért! tüntetés után az üzemigazgató kinyomozta a sztrájk elindítóit. Maga elé idézte a kb. 6 munkásnőt és közölte velük, hogy „5 percen belül” el kell hagyniuk az üzemet. Ezek közül Varga Péterné csak a fel- szabadulás után kapott munkát ismét a Gyulai Kolumbia üzemben!... Karácsonyi „ajándék” A Békés megyei Közlöny 193# december 25-i száma ad hírt az október 12-i tüntetések miatt megindított bírósági tortúra nyitányáról: A- rendőrség erélyesen lépett fel a sztrájkolókkal szemben. akiknek ügyét áttette a büntető bírósághoz. Ezek ellen a Btk. 175., illetve 176. szakaszába ütköző magánosok elleni erőszak miatt indult meg az eljárás és már ki is tűzték ügyükben a főtárgyalást. A pernek 12 vádlottja van, akik legnagyobb részt fiatalkorúak. A terhűkre rótt bűncselekményt 3 évig terjedhető fogházzal bünteti a törvény. A tüntető munkásokat dr. Erdődi Lajos ügyvéd fogja védeni. — Itt Varga Juliannáról, Varga Erzsébetről, Kosztén Zsófiáról és társairól van szó, akik ellen pert indított az október 12-én tettlegességet szenvedett sztrájktörő Szappanos Júlia és Karolina. A gyulai járásbíróság a három fővádlottat 40—40 pengő birsággal sújtotta becsületsértés miatt. Az elmarasztalt munkásnők fellebeztek. A megyei törvényszék az ítéletet súlyosbította 1933 augusztusában 1—1 hónapi fogházra, amit a szegedi ítélő tábla novemberben megerősített. A gyár és mellette az üzemvezető-lakás ablakainak betöréséért 1933. november 23-án állították bíróság elé a munkásnők 20 fős csoportját. Ekkor dr. Scherer Ferenc — aki január végén lemondott igazgatói állásáról — mentő vallomást tett. Igazolta a sztrájkban részt vettek Bedeaux-rend- szer ellenes elkeseredését. Mind a 20 munkásnőt 1—1 hónapi fogházra ítélték, de a büntetést 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Nem volt hiába a gyulai munkásnők kemény bérharca. Végül is megmaradt ugyan a Bedeaux- követelmény, de béremelést kaptak és a munkaidő 12 óráról 10- re csökkent. A gazdasági eredményeken túl politikai iskolát jelentett ez a küzdelem, amelyet elismerésre méltóan ki is jártak. Virág!i Ferenc
