Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-12 / 9. szám
1963. január 12. 3 Szombat 800 ezer forint megtakarítást jelent az új műszaki intézkedési terv A Békési Nyomdában a napákban elkészült az 1963. évi műszaki intézkedési terv. Az új tervben figyelembe vették az épülő üzem lehetőségeit, azt, hogy a korszerű termelésszervezési eljárásokkal együtt a nyomda nagyságrendben is növekszik. Az új műszaki intézkedési terv részletesen elemzi a nyomdai eljárások különböző feladatait és az előzetes számítások szerint mintegy 800 ezer forintos megtakarítást érnek majd el, csupán a termelés újszerű szervezésével. Teljesítette az 1962-es évi tervét az Orosháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Az Orosháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél az Rimáit évben a dolgozók szocialista munkaversenyben voltak. A mun. kaverseny eredményeként 356 ezer forint megtakarítást értek él az első félévben, amelyért a SZÖVOSZ és a KPVDSZ dicsérő oklevelét nyerték éL Az elismerés serkentette a dolgozókat a jobb munkára és a második félévi tervüket is teljesítették, sőt túlteljesítették. Kereskedelmi vonalon éves tervüket 112,8 százalékra, vendéglátóipari tervüket 106,5 százalékra, baromfifelvásárlási tervüknek pedig 114,6 százalékban tettek eleget. CGCOOOOOOOCXXJOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOn Mi épül az országban 1963-ban? A kaposvári fürdő tervének makettjét Gyarmati Sándor modelltervező műanyagból készítette. (MTI-fotó — Patkó Klári felv.) kocsi befordult valami utcába, aztán még egyet kanyarodott, s visszafelé haladt az úton, amelyiken jöttek. — A hivatalba kell mennem, — mondta magyarázóan a tábornok. — De hiszen nem határoztunk semmit! — Este találkozunk. Kilenc órákor, ugyanott, ahol most. — Vegye számításba, tábornok, hogy az idő sürget, — felelte Aszker. — A főnök figyelmeztetett, hogy mindent félretesz, s idejön, ha mi, mármint ön és én pipogyák leszünk és nem gondoskodunk időben az archiv- anyagok megfelelő védelméről. De akkor magának nagyon kellemetlen lesz a viszontlátás... — Rendben van, rendben van, — szakította félbe ijedten a tábornok. — Ez az egész ügy senki mást nem aggaszt úgy, mint engem. A járdaszegélyhez kanyarodott a kocsival, megállt, s várakozásteljesen nézett útitársára. Aszker kiszállt. Este pontosan a megbeszélt időben ért Seifert a találkahelyre. A kocsiban rajta kívül volt még egy férfi. — Ismerkedjenek meg, — — mondta a tábornok. — Bemutatom Upitz Gruppenführert. ö irányítja majd az archívumok átszállítását az új rejtekhelyre. Aszker egy pillanatig tágra- nyitotta a szemét. Vigyázott, nehogy észrevegyék rajta az izgalmat. Jól tudta: csaknem hétszáz kilométerre innen, a front túlsó felén, egy Varsó melletti kis városkában, ahonnan nem sokkal ezelőtt verték ki a fasisztákat, most teljes erővel dolgoznak az ő egész akciója befejező szakaszának előkészületein. A kis- városkába egymásután érkeznek az akció lebonyolításának résztvevői, a közelben lévő repülőtérre különleges rendeltetésű repülőgépek szállnak le. Az emberek gondosan átvizsgálják a fegyvereiket, ellenőrzik a műszereket, gyakorlatoznak. Ugyanott vannak Aszker felettesei, vezetői is: Likov tábornok és Ribin ezredes. Mindannyian készülnek, hogy a Karlslusleban dolgozó felderítők segítségére siethessenek majd. ha elérkezett az ideje. Mindenki igyekszik tudása, képessége legjavát nyújtani, teljes szívvel dolgozni, hogy sikerrel fejezhessék be, amit maguk elé tűztek a szovjet .felderítők. A haza nem fukarkodik az erővel, az eszközökkel, amelyeket rendelkezésre bocsát a feladat megoldásához. De minden A Mezőhegyest Állami Gazdaság lerakta további fejlődésének alapját Az országos hírű Mezőhegy esi Állami Gazdaságot megyénkben is az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek példaképüknek tekintik, hiszen régi termelési tradíciói vannak. Az utóbbi 2—3 évben azonban kevesebbet hallatott magáról. Visszaesett a termelésben, megállt a fejlődésben — mondogatták olykor-olykor azok, akik nem ismertek eléggé a gazdaságban az ez idő alatt végbemenő változásokat. Milyen okok idézték ezt a viszszaesést'elő, s hogyan válik az elkövetkező években példamutató gazdasággá? — Erre kértünk választ Majoros János elvtárstól,.a gazdaság igazgatójától. — A Mezőhegyes Állami Gazdaságnak nemcsak országos, de világviszonylatban is jó híre van. Ezt a jó hírét csak öregbíteni kívánjuk. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a gazdaság megtorpant, visszaesett. Azonban három év alatt több nagy változás történt. Nevezetesen állatlétszámunk három év alatt megduplázódott, rátértünk az ágazati vezetésre, a növénytermesztésünk strukturális változáson ment át, továbbá a gazdaságunk területe ötezer holddal nőtt azáltal, hogy a volt Dombegyházi Állami Gazdaságot hozzácsatolták. Ezek a nagy változások időt, pénzt követeltek a gazdaságtól. Sikerült-e a növekvő állatállománynak megfelelően növelni a takarmánytermesztést? — Gazdaságunk 1959-ben az államnak 124 vagon húst adott, 1962-ben pedig már 306 vagonnal, s míg 1959-ben hárommillió liter tejet szállítottunk ól, addig 1962- ben hatmillió 800 liter tejet adtunk a népgazdaságnak. Tojást 1959-ben 400 ezret, 1962-ben hárommilliónál is többet termeltünk. Ahhoz, hogy ezt a húsmeny. nyiséget és állati terméket értékesíteni tudtuk — mint már említettem — állatállományunkat felesleges lesz, Likov tábornok csoportjából egyetlen repülőgép sem emelkedik a magasba, egyetlen egy ember sem mozdul a helyéről, ha Aszker és társai nem érik el a legfontosabbat, ha nem tudják kicsikarni a fasisztákból, hogy a karlslustei rejtekhely kiürítése mellett döntsenek. A karlslustei objektumok bombázása, a Berliner Platz 15 szám alatti akció, Aszker berlini utazása és Seifert tábornokkal való találkozása, mind-mind ugyanabból a célból történt: meggyőzni a fasisztákat arról, hogy a karlslustei rejtekhelyei elkerülhetetlen megsemmisülés fenyegeti, s az archíviratokat ki kell hozni onnan és át kell szállítani egy másik, biztonságosabb rejtekhelyre. S ezt, úgy látszik, sikerült elérni. — Üj rejtekhelyre? — kérdezte vissza Aszker, miközben az autóba ült. — Az önnel való találkozás után nekem is ez a gondolat jutott az eszembe. Azt hiszem, ezzel a főnök is elégedett lesz. Csak félek, hogy az orosz felderítők... Attól tartok, az orosz kémek megzavarhatják majd a munkánkat. Aszker igyekezett nyugodtan beszélni, de most mégis alig ismert rá saját hangjára. (Folytatjuk) duplájára kellett növelni. Ebből természetszerűen következne, hogy a megnövekedett állatlétszámhoz — ha nem is ilyen arány, ban fokozatosan nő a takar- mányterület is. Ez azonban nem így történt. Takarmánytermesztésünk még az elmúlt gazdasági év végéig sem jutott előre. Sőt esetenként kevesebb volt, mint amikor a jelenlegi állatlétszámunknak a fele volt meg. 1959-ben összterületünk 6,9 százalékán termeltünk silót, 1962- ben pedig 7,1 százalékán. Azaz: három év alatt mindössze kéttized százalékkal nőtt. 1959-ben a területünk 27 százalékán termeltünk lucernát, 1962-ben ugyancsak any- nyin. S ebből is 60 vagon lucerna, lisztet adtunk az államnak, mivel az elmúlt évben a gazdaságban lu- cemaőrlő-üzem épült. Míg 1959- ben fehérjetakarmányra állami kiutalást kaptunk, addig 1962. gazdasági évben mi adtunk el takarmányt az államnak. Bár a takarmánybázis kialakítása nem volt egyenes arányban a megnövekedett állatállománnyal. Ez fél. rebiHentette az egyensúlyt és éreztette a hatását Milyen károk származtak az aránytalanságból? — Nem voltak meg a feltételek a nagy ugráshoz, nem volt elegendő és megfelelő takarmánymeny- nyiség, nem volt megfelelő férőhely, s ez az állategészségügy romlásához is vezetett. Nagyobb volt az állatelhullás és kisebbek a hozamok S ezért a nagy állatlétszám növekedésével az állati termék költségét nem bírtuk csökkenteni, s a jövedelmezőség visz- szaesett. A termelés szerkezeti átalakítása. valamint az ágazati vezetés milyen változásokat hozott a gazdaság életében? — 1959-ben a gazdaságban még 18 fajta növényt termesztettünk. 1963-ban pedig már csak ötfajta növényt termelünk. A sok és szerteágazó növényféleség a takarmánytermesztés rovására ment. 1959-ben csak kétezer holdon termeltünk kukoricát, a növényféleségek csökkentésével, 1962-ben pedig már 6500 holdon. Egy ilyen változás teljesen átállította a gazdaság életét. Míg több növényféleséget termeltünk, a mezőgazdasági munkák 70 százalékát az ara- tás-csépléssel befejeztük. Ma pedig a munkák 70 százaléka az őszi betakarítással kezdődik. Különös gondot okozott és a jövőben is okoz a kukorica betakarítása. A betakarítás idejének csökkentésére új módszereket vezetünk be. Ügy tervezzük már az idén is, hogy a kukoricavetésünkből 800 holdat a szarvasi minta szerint, érés előtt a csöveket csuhéstól leszedjük, s cső-silót készítünk belőle. Takarmányértéke a cső-silónak jobb, mint a száraz szemeskukoricáé. Ezzel is előrébb hozzuk a kukorica betakarítását. A költségcsökkentés érdekében a kukorica összterületén vegyszeresen irtjuk a gyomot, betakarításnál pedig a csőtörö-kombájnokat alkalmazzuk, s csák a legminimá- lisabban vesszük igénybe a kézi kapát. Bevált-e az ágazati vezetés? Igen. Alapjában véve bevált Megelőzően hat kerület volt a törzsterületen bélül. Mind a hat kerületben volt állattenyésztés, növénytermesztés, egyszóval minden. Külön-külön gazdálkodtak, jóformán kisgazdaságok voltak a nagygazdaságon belül. Tavaly már agy-egy növényféleség vagy át lattenyésztés egy-egy szakirányítás alá került. Még nem kikristályosodott valami ez, okoz még gondot. Az alapgondolat jó, de ki- sebb-nagyobb változás az dén is lesz. Az ágazati vezetés bizonyos merevsége az elmúlt gazdasági évben nehezítette a dolgozók ügyesbajos dolgainak az intézését. A dolgozók érdekében most gondolkodunk valamilyen megoldáson. / Az egy kézben történő szakirányítás már az első évben meghozta a maga eredményét. Búzából az 1962. gazdasági évben a törzs terű. létről holdanként átlag 18 mázsát takarítottunk be, kukoricából pedig 30 mázsa májusi morzsoltnak megfelelőt gyűjtöttünk be. A gazdaság átlaga egyébként a két növényféleségből gyengébb, mivél a dombegyházi területről búzából 12 mázsát, kukoricából pedig 19—20 mázsa hóldankénti átlagot értek éL Nagyarányú állatfejlesztéssel a gazdaság elérte az ötéves tervben előirányzott állatlétszámot, s lerakták a gyorsabb fejlődés alapját, mely azt eredményezi, hogy már az 1963-as tervet 20 millió forintos nyereséggel kívánják zárni. Csepkó Eta Még nem késő! Még van lehetőség arra, hogy január 1-én lejárt és a közeljövőben lejáró átdolgoztassa: a) ÉPÜLET ÉS HÁZTARTÁSI ALTALÁNOS BIZTOSÍTÁSRA, b) vagy ÜJFAJTA HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁSRA, c) vagy ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁSRA, d) vagy Állami gazdasági dolgozok ALTALÁNOS BIZTOSÍTÁSÁRA. Az átdolgozás céljából az ÁUami Biztosító megbízottai a közeljövőben fel fogják keresni. — Ne mulassza el az alkalmat és éljen az átdolgozás lehetőségével annál is inkább mert ezen korszerűbb biztosítások bármelyike fokozottabb biztosítási védelmet nyújt. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ 8
