Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

MEGYEI' PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1963. JANUÁR 11., PÉNTEK Ara 60 fillér XVin. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM A szövetkezeti gazdák számvetése | A jövő heti rádió- és tv-műsor | Olvasóinké a szó | Egy Ország—két Világ | Hideg idő Világ proletárjai egyesüljetek I NÉPÚJSÁG I legjoisii Tanulni! Sokszor leírtuk e szót, de jelentőségét, társadalmi mére­tekben való kibontakozását soha­sem érzékeltük úgy, mint napja­inkban. A félévi vagy tanévzáró vizsgák már nemcsak ezer diák ünnepségei, hanem legalább eny- nyi vagy még több felnőtté, fia­talé, akik a napi mukájuk mellett az alsó fokú oktatástól, szakmai tanfolyamoktól, az egyetemekig szinte feltartóztathatatlan erővel, erős akarattal, új meg új erőgyűj. léssel küzdenek a tudásért, a kor­szerű, általános műveltségért. Szocialista brigádok tagjai, állami gazdaságok, gépállomások, terme­lőszövetkezetek idősei, fiataljai egyre többen és többen lépnek minden évben „magasabb osztály­ba”, nagyobb tudást, szakértelmet és sok fontos nélkülözhetetlen is­meretet szerezve. Nem véletlen ez. A szocializ­mus építésének törvényszerűségé­ből, a magyar társadalom átala­kulásából adódóak, pontosabban: a szocialista termelési viszonyok győzelemre jutásával falun is meg_ teremtődött a feltétele az egész népünket átfogó tanulási, tovább­képzési mozgalomnak. A tanulás viszont nem önmagáért való do­log. Nem csupán arról van szó, hogy elvégezzük az iskolát, a tan­folyamot, megvan a bizonyítvány és ezzel eleget tettünk a műve­lődés szabta követelményeknek, hanem arról, hogyan, miként gyü- mölcsöztessük azt a gyakorlatban. Arról, hogyan alakul a tudás ré­vén az anyagi javak termelése, ho­gyan csökken az önköltség, hogyan termel többet, jobbat és olcsób­ban a mezőgazdaság. Arról van szó, hogyan tudjuk kincsesbá­nyává tenni a nagyobb szorgalom­mal együtt, tudásunk révén a ma­gyar földet, hogyan tudjuk kielé­gíteni egyre versenyképesebben a bei. és külföldi szükségleteket. És most, amikor népgazdasá­gunk minden ágában uralkodóvá váltak a szocialista termelési vi­szonyok, ez a kérdés, képesek le­szünk-e immár szocialista egység­ben olyan ütemben továbbhalad­ni, amilyet ma az élet megkövetel és amire lehetőség van? A válasz egy lehet: képesek. Megyénkben számtalan példáját látjuk annak, hogy az utóbbi évek. ben egyre jobban terebélyesedik, a szövetkezeti mozgalomban is, a fiatalok tanulása, növekszik tudás­szomjuk. A megyében az új típu­sú oktatásban — a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamokon — mintegy ötszáz fiatal ismerke­dik a mezőgazdaság szakágaival és mintegy nyölcszázan iratkoztak be az ezüstkalászos tanfolyamok­ra. Csorváson, Eleken 20—25-en tanulnak szakmunkásképző tanfo­lyamokon. így gyarapítják a fia­talok tudásukat Füzesgyarmaton is és a megye különböző helyein. A számok — noha az új okta­tási forma még kezdeti fokon áll —, szembetűnőek. Mögöttük a ta­befektetés i nulás gyakorlati haszna is meg­mutatkozik. Nem egy fiatal mun­kabrigád mutatta be, hogy az ifjú­ságban van tettrekészség, növek­szik szakértelme, s ezek kapcsán túl lehet szárnyalni a régi terme­lési normákat is. A csorvási Vö­rös Október Tsz ifjúsági brigádja tavaly 920 holdnyi földön mun­kálkodott. A szövetkezet vezető­sége többek között 33 vagon búza, 25 vagon árpa, 37 vagon kukorica és 160 vagon cukorrépa termesz­tését bízta rájuk. Nem k-is dolog, s mégis — bár az aszály Csorvást sem kerülte el —, minden termék­ből túlteljesítették a termelési ter­vet Hadd példázza ezt csupán egy számadat: holdanként 200 mázsa cukorrépát termeltek. Íme, így kamatozik a szorgalommal páro­sult szaktudás. S ezt helyesen fog­ják fel a csorvási fiatalok, mert most is húszán ültek be az „isko­lapadba”, s végzik el a szakmun- kástanfolyamot Azt mondottuk, a számok szem_ betűnőek, a tanulás gyümölcsei itt-ott már érlelődnek. Igen. A kezdeti sikerek azonban nem káp­ráztathatnak el bennünket. Mert, ha a szövetkezeti ifjúság számát tekintjük, akkor jócskán van ten­nivaló. A mezőgazdasági techni­kumok levelező tagozatain fehér hollók a fiatalok. Az ezüstkalászos tanfolyamokon is bőven akadna még hely számukra. És itt mind­járt feltehetik a kérdést egyesek: apáink kevesebbet tanultak, még­is jól gazdálkodtak. Akik így gon. dolkodnak, azok, sajnos, a tegnap­ban járnak. Igaz, sokan büszkél­kednek apáink közül a magyar föld termékeink régi nagy hírével. Az is igaz, hogy a magyar mező- gazdaság az idők nagy részében állta a sarat. De ne higgyük azt, hogy a világ fejlődése megállt. Ne higgyük azt, hogy régi jó hírün­kért, ha nem teszünk semmit is, tisztelni fog a világ! Ne higgyük, mert régen sem a hír adta a meg­becsülést a magyar mezőgazda­ságnak, hanem a kitűnő és olcsó búza, a bor, a jószág és miegyéb. Ezek adták szárnyra a magyar föld hírnevét! S ha azt akarjuk, hogy e hírnév tovább fényesedjen, akkor tanulni kell a magyar falvak fiataljainak. Tanulni és hasznosítani a tudást a munkában, hogy a föld terméke még nagyobb bőségben jusson el minden ember asztalára. Tanulni és hasznosítani a tudást, hogy ter­mékeink híre tovább szélesedjen a nagyvilágban. Mert a tanulás az egyik legjobb „befektetés — szok­tuk mondani —, hiszen évek múl­tán bőven kamatozik aé majd a nagyobb szaktudásban, hozzáértés­ben, széles horizontú látókörben és emberségben. Vállalni kell hát minden szövetkezeti fiatalnak ezt a befektetést, hiszen ez a felnövő nemzedék további boldogulásának záloga. Deák Gyula Fontos feladatunk: a szocialista nemzeti egység megszilárdítása — Kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége — Rabat (AP, Reuter) Marokkóban tovább pusztítanak a háromhetes esőzés nyomán ki­áradt folyók. Az ország északi részében, a Rhard-völgyben egyes becslések szerint több mint ötvenezer em­ber vált hajléktalanná. Az árvíz már az Egyesült Államok tengeré, szeti légi támaszpontjait fenyege­ti Szidi Szlimanban és Kenitra vá­rosánál. Súlyos problémát jelent a vándorló törzsek élelmiszer, és vízellátása. A marokkói hadsereg légiereje megkísérelte, hogy ivó­vizet juttasson el a magasabb pon­tokon körülzárt nomád törzsek­nek, azonban számos repülőgép­ről ledobott tartály célt tévesz­tett. Több falut olyan hirtelen lepett meg az általános száraz folyómed­rekben lezúduló ár, hogy a házak tetejére menekült lakókat csupán helikopterekkel sikerült kimente­ni. Az ár sok helyütt egész állat- csordák tetemeit sodorja a tenger 8 felé. (MTI) A hófehér termoszkocsi ajtaja kitárul és Sail József, Cseresz­nyés Ferenc és Botás János berakják az előkészített félsertése­ket. A húftüzem kocsija naponta ötször-hatszor teszi meg ezt az utat a vágóhíd és az üzem között. (Képes riport a 4. oldalon) • •mmJ Tovább pusztít az árvíz Marokkóban Tegnap reggel Békéscsabán, a . árosi tanács nagytermében kibő­vített ülést tartott a Hazafias Nép­front megyei és városi elnöksége. A tanácskozáson megjelent Szilá­gyi Péter, a Románok Magyaror­szági Szövetségének főtitkára is. Kendra Jánosnak, a népfront vá­rosi titkárának üdvözlő szavai után Rusznák János, a Hazafias Népfont megyei titkára tájékoz­tatta a tanácskozás részvevőit a szerdán lezajlott parlamenti ta­nácskozásról, ahol a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tar­totta ülését és elfogadta a válasz­tási felhívást. Rusznák elvtárs tájékoztatójá­ban a többi között elmondotta* hogy milyen fontos feladatok vár­nak most, a választások során a helyi népfront-bizottságokra és ismertette azokat a célkitűzése­ket is, amelyek az új képviselők és az új tanácstagok előtt állnak majd. Több példával illusztrálta, hogy az elmúlt négy esztendő alatt jól dolgoztak tanácsaink, megnőtt a tanácsok tekintélye. Befejezé­sül, a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében köszönetét fe­jezte ki mindazoknak az ország- gyűlési képviselőknek és tanácsta­goknak, akik az elmúlt négy évben munkájukkal segítették feladata­ink megvalósítását. A tájékoztató után a felszóla­lók a népfront-bizottságok tevé­kenységéről és a választási felada­tokról számoltak be. Többen meg­állapították, hogy a népfront fel­adata a szocialista nemzeti egység további megszilárdítása. húsüzem Új magyar találmány a korróziót nem okozó hűtő folyadék Az élelmiszeripar úgyszólván min. den ágában és más iparágakban is technológiai követelmény a hű­tés. A legelterjedtebb hűtő folya­dék a konyhasó-oldat. A sóié elő­állítása olcsó, rendkívül nagy hát­ránya azonban erősen korrodáló hatása. Szegő Miklós Kossuth-díjas és Keresztesi Árpád, a tejipari köz­ponti laboratórium, valamint Nánási Pál és Meister Imre, a Csepeli Növényolajipari vegyészmérnökei új, a rezet, az alumíniumot, a horganyt, az acélt és a vasat nem korrodáló, lúgos kémhatású hűtő folyadékot talál­tak fel. Az új vegyszer gyakorlatilag minden eddig ismert hűtésre fel­használt anyagot felülmúl és ezért mint exportcikk is számítás. ba jöhet. Nagy előnye, hogy hasz­nálata nerrf igényel újabb beru­házást. A folyadék- és a poralakban ké­szülő vegyszer széles körű elter­jesztése sok millió forint megta­karítást jelenthet a népgazdaság­nak, mert alkalmazásával jelentő­sen megnő a hűtőberendezések élettartama. Nagyüzemi gyártását még az el­ső félévben megkezdik. (MTI) Irány a Vállalat meeeo—ooeoooooeooooooooeooooeoooooooooooi

Next

/
Oldalképek
Tartalom