Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-03 / 1. szám
$ ' 1*63. január X t 6 Csütörtök I B. M. Közlekedésrendészeti Osztályának cikksorozata Az új KBESZ-ről Vili. Kőzút-vasút pályaszinti kereszteződése A szárazföldi utak nemei közül — számuknál és a rajtuk lebonyolódó forgalom méreteinél fogva — kiemelkedő jelentőségűek: a közutak és a vasutak. Az, hogy e két különböző nemű útvonal leginkább szintben keresztezi egymást, továbbá, hogy a vasúti járműnek elsőbbsége van a közúti járművel szemben, magában rejti a közút-vasút kereszteződéseinek rendkívül nagy baleseti veszélyes, ségót. Vasúti átjáró jelzései A közút-vasúti átjáró megjelölé. sőre, éppen e helyek fokozott baleseti veszélyessége miatt, többféle jelzőtábla alkalmazható: Sorompóval ellátott vagy sorompó nélküli vasúti átjáró, jelző, tábla, amely általában 150—250 méter távolságra helyezhető el. Ugyanezen a táblaitartó-osklopcn a jelzőtábla alatt kiegészítő táblán kell jelezni, ha vasúti átjárót fénysorompó vagy ha jelzöőr bizbiztosítja. (23. §. h., i. pontjai.) Nagy forgalmú közúti vasúti átjá. ró előtt a 23. §. (7) bek.-ben meghatározott ferdesávozású, a vasúti átjáró távolságát jelző táblák is elhelyezhetők, melyek közül a há_ rom sávozásút a vasúti átjárót jel. ző tábla tartóoszlopára kell felszerelni, a másik kettő pedig az átjáró ás az átjáró tábla közötti részen akként helyezendő el, hogy ezt az útszakaszt három egyenlő részre ossza és a vasúti átjáróhoz legközelebb az egy ferdesávozású tábla essék. Az egyvágányú, illetve a több vágányú vasúti átjáró jelzőtábláját (23. §. (4) a, b) a mindkét oldalon a szélső szinttől legfel, jebb 30 méter távolságra kell elhelyezni. Ha ezekre a táblákra a folytonos zöld fényt, illetve villogó piros fényt adó lámpákat felszerelték: fénysorompóknak nevezzük. Szabad kilátás biztosítása vasúti átjáróban A KRESZ tiltja a városok és községek beépítésre kijelölt területén kívül a közút és vasút kereszteződésénél — ha a vasúti átjáró sorompóval (fénysorompóval) ai. látva nincs — a kereszteződés középpontjától számított 50 m-es körzetben létesítmény elhelyezését, fák ültetését, vagy magas növésű növény termesztését. Városok és községek beépítésre kijelölt területe alatt a helységnévtáblán belüli területét kell érteni. A 15. §. (1) bekezdéséből következik, hogy amennyiben a közút-vasút kereszteződésének középpontjától számi, tolt 50 méteren belül kilátást gát. ló létesítmény, magas növésű fa vagy növényzet van, azt a hatóság rendelkezésére el kell távolítani, s amennyiben a forgalom biztonsága — figyelemmel 32. §. (1) bekezdésében foglaltakra — megköveteli, sorompót (fénysorompót) kell létesíteni. Sorompóval biztosított vasúti átjáró A sorompó a közúti forgalom ideiglenes lezárására szolgál. Sorompó lehet: karos vasúti sorompó és fénysorompó. A karos vasúti sorompó az úttestet vagy teljes szélességben zárja él, vagy csak fél szélességben, az úttest jobb oldalát. Ez utóbbi esetben félsorompóról beszélünk. A karos vasúti sorompót fehér, a középső harmadában piros-fehér- pinos^zínűre festik. Lakott területen rácsozattal (ún. szakálla!) is fel kell szerelni. A sorompórúd közepét piros színű prizmával kell ellátni és szürkülettől napkeltéig, továbbá ha a látási viszonyok szükségessé teszik, vörös fényű lám pávai ki kell világítani. Előcsenge. tős, távolról kezelt karos sorompónál, ha a csengő szól, az átjáró, ba hajtani tilos, az átjáróban lévő járműveknek pedig sietve távozniuk kell. Ha a karos sorompó zár. vatartása 10 percnél hosszabb ideig is megengedett, erről a forgalom résztvevőit a sorompón elhelyezett táblán figyelmeztető fél. irattal tájékoztatná kell. jelzőőrök alkalmazása közút-vasúti átjárónál A 38. §. a közúti közlekedés biztonságának megóvása érdekében jelzőőr felállítását írja elő kötelezően. a) lakott területen közút és iparvasút vagy iparvágány sorompóval el nem látott pályaszinti kereszteződéséhez, a vasúti forgalom időtartamára; b) sorompóval <fénysorompóval) ellátott vasúti átjárókhoz, ha a sorompó (fénysorompó) nem működik; c) azokon a helyeken, ahol jel- zőőr alkalmazását a közlekedés- és postaügyi miniszter elrendelte. Itt fel kell hívni a figyelmet arra a látszólagos ellentétes rendelkezésre, amely a 32. §. (1), illetőleg az 56. §. (3) bekezdésében, valamint a 38. §. 01) b. pontjában foglaltak között fennáll. Az utóbb említett pont szerint kötelező a jel. zőőr felállítása sorompóval (fénysorompóval) ellátott vasúd átjá. rökhoz, ha a sorompó (fénysorompó) nem működik. Karos vasúti sorompó nem működése esetén ez a rendelkezés teljesen helyénvaló, összhangban van a 32. §. (9) bekezdésében foglalt előírássá]. Fénysorompó nem működése (üzemzavar) esetére pedig a 32. § (11) bekezdésében foglaltakat mondja ki irány, adónak. E szerint pedig, ha a fénysorompó sem csillogó piros fényt nem ad, sem a zöld fény fo. lyamatosan nem világít (üzemzavar), a vasúti átjáró előtt meg kell állni és azon csak akkor szabad áthaladni, ha a vezető meggyőződött arról, hogy az áthaladás veszélytélen. A 38. §. (1) b. pontja ugyanakkor fénysorompó nem működése esetére jeizőőr felállítását rendeli. Nyilvánvaló, ha jelzőőr (örök) biztosítja a vonat áthaladását, a vasúti átjáró előtt csak akkor kell megállni, ha a jélzőőr „állj” jelzést ad. Az 56. §. (3) bekezdése mégis szükséges, „kötelező szabály, mert fénysorompó üzemzavara beálltától hosszabb idő telhet el a jelzöőr kiállításáig”, másrészt a vasúti átjárót jelző táblán a kiegészítő tábla nem a jelzőőrrel biztosított vasúti átjárót, hanem a fénysorompót jelzi, amelynek üzemzavara esetén nem lehet előre tudni, hogy jelzőőr biztosít- ja-e majd a vonat áthaladását. Áthaladás vasúti átjárón Járművel vasúti átjárón csak akkor szabad áthaladni, ha a jármű vezetője kellőképpen meggyőződött az áthaladás veszélytelenségéről. Az áthaladás veszélytelenségének megállapítása a helytől és körülményektől függően mozgás, ban lévő járműről nem mindig le. hetséges. A KRESZ ezért a vasúti átjáró előtti megállást kötelezően írja elő, a fentebb már említett eseteken kívül, ha: az áthaladás kötelezettségét jel. zőtábla jelzi: továbbá, amikor a személy- és vagyonbiztonság megóvása érdé. kében szükséges. Ilyen eset lehet pl.: ha az egyéb, ként teljesen nyílt, rendes körülmények között jól belátható vasúti pálya, sűrű köd következtében nem látható be. Tilos a vasúti átjáróban járművel megállni, megfordulni, tolatni, gépjárművel pedig sebességet váltani. Az előzésre vonatkozóan a 60. § (5) bekezdés, c. pontja és az 56. § (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy azt megtiltja: vasúti átjáróban vagy annak közvetlen közelében, kivéve gépjárművel, emberi, vagy állati erővel vont jár. mű, illetőleg kerékpár megelőzését. Tehát emberi vagy állati erővel vont járművel, kerékpárral és minden más gépjárműnek nem minősülő járművel — vasúti átjáróban és ennek közvetlen közelében — ez alatt általában a vasúti pálya két oldaláról, a vasúti átjárót jelző, a 23. § (4) bekezdés a., illetve b. pontjaiban meghatározott jelzőtáblák közötti távolságot kell érteni — előzni tilos. Állatokat vasúti átjáróban csak kisebb csoportban szabad áthajta. tami úgy, hogy az állatcsoport a vonat érkezésekor a pályatest előtt megállítható legyen, illetőleg a pályatestet kellő időben szabad, dá lehessen tenni. Rendszeresen ismétlődő állathajtás idejét lehető, leg a vasúti forgalommentes időben kell megállapítani. Gyalogosok zártpályás vasúti pályatesten csak a kiépített átkelőhelyeken haladhatnak keresztül, ha az átkelés részükre szabad, illetőleg, ha az áthaladás veszélytelenségéről meggyőződték. Leeresztett sorompót önhatalmúlag kinyitni, azon átmenni, alatta átbújni vagy annak megkerülésével a vasúti pályatesten áthaladni tilos. Kasza Sándor r. százados 84 Seifert: Köszönöm, én már rágyújtottam a sajátomra. No6, mik a benyomásai? Thedder: Nem reméltem, hogy ennyi találékonyságot látok majd. A rejtekhely valóban egyszerűen hozzáférhetetlen a beavaitatlanoknak, igaza volt. Meg kell hajolnunk Upitz tábornok alapossága előtt. Upitz: Mindent megtettünk, amit csak lehetett. Thedder: De akkor mégis hogyan történhetett meg, hogy tudomást szereztek róla az oroszok félderítői? Seifert: Ezt ma még nem tudjuk bizonyosan. Egy dolog kétségtelen: nincs pontos információjuk az oroszoknak. Sok mindent sejtenek, de kétséget kiaá— elintézték Megírtuk Miért ilyen későn? Panasszal fordult hozzánk Oros. házáról Bánfi Istvánná, panaszát közöltük lapunkban. Olvasónk megírta, hogy Kaszaperen lévő 400 négyszögöl házhelyüket — mivel 12 éve Orosházán laknak, s nem szándékoznak Kaszaperen lakni — leadták még 1062 elején a mezőkovácsházi járásnak. Ezt a mezőkovácsházi járási tanács el is fo. gadta, s hamarosan megkapták Bánfiék a telekkönyvi felbontást. Az elszámolás azonban késik. Olvasónk lapunkban választ kért er. re. Kaszaperről nemsokára meg is érkezett a válasz: „Határozat! Miszerint a Népújság Szerkesztőségéhez küldött megváltási ár panaszára számláján mutatkozó hátralékból 1949— 57. évekre 800 forint megváltási ár törlését rendeli el leszámolás jog. címén a Kaszaperi Községi Tanács VB Pénzügyi Csoportja.” Szó van továbbá arról a határozatban, hogy fellebbezni lehet, hogy számlán még 186 forint tartozás maradt fenn, amelyet 36 százalékos adópótlék terhel, s elengedését 10 forintos illetékbélyeg félragasztása mellett kérhetik. A panasz tehát elintéződött. Mit szól ehhez a Sütőipari Vállalat? Elmarasztaltuk lapunkban a Bé. kés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot, amiért Orosházán nem lehet kapni tepertős pogácsát. „Egy-két évvel ezelőtt még megtaláltuk a kifliárusok kosaraiban, de most mintha elnyelte volna a föld a tepertős pogácsát... Orosházán... sokan hiányolják” — írtuk december 14-i lapunkban. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kivizsgálta az ügyet, s a következőben válaszolt: „A panasz jogos volt, s a pogácsák hiánya miatt az árudák vezetőit terheli a felelősség.” Ezek után reméljük, hogy a kifli- árusok kosarából sem fog hiányoz, ni a pogácsa. Eddig is csak aziért róan semmit sem tudnak. Éppen ezért sikerült nekünk félrevezetnünk őket. Most Ostburgban kutatnak nagyban az archívumok után, s hamarosan nyakoncsíp- jük mindannyiukat. Thedder: Ügy gondolja, hogy ez a legjobb megoldás? Upitz: Már eddig is meglehetősen hosszú szabadságot adtunk nekik. Thedder: Amíg ők szabadon mozognak, a főnökeik várják őket, s aligha foglalkoznak azzal, hogy újabb csoportot dobjanak át ebbe a térségbe. Nem, én nemhogy háborgatnám őket, hanem ellenkezőleg: időről időre újabb és újabb „bizonyítékokat” dobnék be, amelyből azt láthatnák, hogy helyes úton járnak. Seifert: Nem rossz ötlet. Upitz: Be kell vallanom, én magam is foglalkoztam ezzel a gondolattal... Thedder: Akikor tehát minden rendben van. Megállapodunk, hogy így is cselekedünk. Most pedig az én elutazásomról. Holnap elbúcsúzom maguktól. Más ügyek várnak rám. A rejtekhelyen őrzött archív-anyagok elszállításának az akcióját egy-két hónapon belül lebonyolítjuk. Upitz: Itt semmi bajuk sem lesz egészen a háború végéig, ön személyesen meggyőződhetett róla, hogy az iratók teljes biztonságban vannak. Thedder: Nem erről van szó. Mi egyszerűen nem tudunk hiányzott, mert a Sütőipari Válla lat egyik meg nem nevezett dől gozója iparkodott őket arra ráven ni — már mint a boltvezetőket — hogy a pogácsa-megrendeléseik" mérsékeljék vagy hagyják ei mert ez nem kifizető a Sütőipar Vállalatnak. Furcsa egy kissé. S vajon mi szól ehhez a Sütőipari Vállalat? A csatlakozást biztosították Elintézést nyert Rácz Sándomé Bucsa, Béke utca 4. szám alatt lakos panasza. Olvasónk kifogásol, ta, hogy Békésen, a Karcag félő érkező autóbuszhoz nincs csatlakozás Tarhos felé. Felkeresésünkre a 8. sz. Autóközlekedési Vállalat orvosolta Rácz Sándomé é: több más olvasónk kérését, misze. rint: „Rácz Sándomé, Bucsa, Béke utca 4. sz. alatti lakos azon kérését hogy Békésen, a Karcag felől érkező autóbuszhoz adjunk csatlakozást Tarhos felé, teljesítjük. E sze. rint a kérdéses 319-es számú jára. tot 20 perccel korábban közlekedtetjük Szeghalomtól, s így Tarhos felé a csatlakozás biztosítva lesz.’ Olvasónk azóta már ki is próbálta a csatlakozást. A szépséghiba csupán annyi, hogy kétszeri levélváltás és többszöri panasztéte! nélkül is megoldhatták volna a csatlakozást. Legalábbis ez lenne a logikus. JANUAK 3. Békési Bástya* A torpedó vissz .ii Békéscsabai Brigád: Az -iranyember Békéscsabai Szabadság: Az aranycm- ber. Békéscsabai Terv: Lopott boldogság. Gyomai Szabadság: A francia ni és a szerelem. Gyulai Petőfi: Csuda- pest. Mezökovácsházi Vörös Oktőber: Bölcsődal. Orosházi Partizán: Münchhausen báró. Sarkad: Petőfi: Candide. avagy a XX. század optimizmusa Szarvasi Táncsics: Fagyosszentek. olyan hosszú ideiig várni. Az itt őrzött iratokban hasznát akarjuk venni még jóval azelőtt, hogy a hadműveletek befejeződnek. Seifert: De... Thedder: Nem érdemes vitatkozni, tábornok. Így szól a parancs. Egyet szeretnék még megkérdezni: lehet-e remélni, hogy az iratokat semmilyen körülmények között sem mozdítják el a mostani helyről? Seifert: Igen. Természetesen amennyiben ez rajtunk múlik. Thedder: Valamit nem eléggé világosan látok... Upitz: A szomszédos körzeteket meglehetősen sok bombatá- madás éri. A bombázók száza- röpködnek felettük. Főleg amerikaiak és angolok. Jönnek az oroszok is, de ők ritkábban. Thedder: Nem látom, milyen összefüggésben van ez? Upitz: Van összefüggés, méghozzá meglehetősen szoros, Karlslusteban több hadiüzem működik, aztán nem messzi’ at Elba hídja. Néhányszor már bombázták ezeket. S ha így folytatódik... Gondolom, megérti: egy egészen jelentéktelen pontatlanság... Seifert: Igen, elegendő, ha két-három bomba hull le a rejtekhely közelében, s minden a levegőbe röpülhet. Thedder: Értem. Megígérhetem: Karlsluste és környéké» ezentúl nem bombázunk.
