Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

1963. január 9. <* Szerda SPORTSPORTSPORT A számok és tények tükrében... — NB Ill-as csapataink őszi szerepléséről — 4. Mezőhegyes 15 6 4 5 25:22 16 A Délkeleti csoport legnagyobb meglepetését kétségtelen a mezőhe­gy esiek okozták. Feljutni egy ma­gasabb osztályba, ott jól rajtolná s a félidőben az élmezőnyben marad­ni ritka esemény. Erre csak olyan csapat képes, amelynek minden játékosa, szíwei-lélekkel játszik. Ezt tették a MEDOSZ játékosai is. Minden mérkőzésre úgy készültek, mintha az a bajnokságot jelente­né. Őszi szereplésük kielégítő. Bár nem értek el olyan ered­ményt mint a gyulaiak — noha az első siker, amelyet tarsolyuk­ban őriznek éppen a második helyezett gyulaiaké —, de hazai 69 százalékos szereplésük me­gyénk második legjobb labdarú­gó-csapata címet jelenti. Otthon: 3 4 3 1 16:10 11 69 % Mint a számok is bizonyítják, a csapat az ősszel szerzett pontok kétharmadát otthonában biztosí­totta. Ez a jövőre nézve biztató, hiszen a tavaszi hasonló szerep­lés 9—10 pontot jelent, amely ele­gendő ahhoz, hogy kitűzött célju­kat elérjék. Vidéken: 7 í# 1 A számok 4 9:12 5 36 % összehasonlításából kitűnik, hogy a mezőhegyes! vé­delmet nem hozta zavarba az ide­gen pálya. A csatárok teljesítmé­nyével azonban már baj volt. Nemcsak vidéken, hanem olykor otthon sem találták meg a meg­felelő taktikát, amellyel át tudták volna tömi az ellenfél védelmi falát. No, de inkább az erényekről, azokról a tényekről, amelyek­nek összessége hozta meg az ered­ményt. Elsősorban itt is, mint Gyulán, a vezetők támogatását kell megemlíteni. Majoros János elvtárs, az állami gazdaság igaz­gatója . a törvényes keretek kö­zött'mindent biztosított a labda­rúgók számára. Ez volt egyik oka annak, hogy az edzésekén 'minden játékbs részt vett. A játékosok sportszerűen éltek, s ólyán kon­dícióba kerültek, hogy a techni- kásabb ellenfél ellen is megálltak helyüket. A csapat erényei közé tartozik a pontosság, a pályán egymás segítése, biztatása, ha szükség volt, úgynevezett haj­tásra, a csapat minden tagja szív- vél-lélekkel hajtotta végre az uta­sításokat. A kialakult jóbarátias szellem, sokszor segítette át a csapatot a kritikus pillanatokban. Természetesen a siker kovácsai közé tartozik az ezdő, K. Szabó János is, aki néhány éve még ma­ga is játékos volt Mezőhegyesen. De éppen a köztük való élés, az ifikkel való állandó foglalkozás segítette az edzőt, hiszen minden játékosát ismerte, aszerint bízta meg őket feladatokkal, foglalko­zott velük edzésen és ha kellett, fegyelmezett. Mindent figyelembe véve a már megyei I. osztályban összeková- csolódott együttes tovább erősöd­ve, jó NB III-as csapattá fejlő­dött és ott meg is maradhatnak, ha egy-két olyan hibájukat meg­szüntetik, amelyek már az első fordulóban is megmutatkoztak. Ilyen hiba az elbizakodottság. Ez történt a negyedik mérkőzésen, amikor Hódmezővásárhelyen „nagy mellénnyel” léptek pályá­ra, s 5:2-re kikaptak. Vagy az el­bizakodottság bosszúja csaknem balul ütött ki a szarvasiak ellen is. S vajon az utolsó mérkőzések gyengébb szereplésében nem ját­szott közre az elbizakodottság? Annak ellenére mondhatunk igent, hogy az utolsó mérkőzése­ken Madácsi karrepedését, Molnár betegségét és Keresztes bevonu­lását pótolni nehéz volt. Egy másik hiba a technikai kép­zetlenség. Nem mozognak elég­gé, s éppen ezért játékuk dara­bos, nem folyamatos. Ennek tud­ható be, hogy az olyan csapatok ellen, mint a Szolnoki MTE vagy az Orosházi Kinizsi, ahol techni­kás játékosok a csapat tagjai, nem tudnak eredményesen játszani. Ezeket a hiányosságokat meg le­het szüntetni és sok edzéssel, az eddigi lelkesedéssel, de az elbiza­kodottság mellőzésével, a tavaszi siker is biztosított. M. J. Gazdag sportprogram januárban a gyomai járásban A gyomai járásban januárban sem tétlenkednek a sportolók. Ék­ről gondoskodott a Járási Testne­velési és Sport Tanács, amikor egész hónapra megfelelő verseny­zési lehetőséget biztosított. Janu­ár 12-én rendezik meg a járási serdülő egyéni és páros asztalite­nisz-bajnokságot Gyomán, majd a következő nap az ifjúsági és fel­nőtt asztaliteniszezők döntik el, ki a legjobb a járásban. Ebben a hónapban megkezdik a falusi spartakiód első versenyeit is, asztaliteniszben. A pingpongozok mellett a sakkozók sem panasz­kodhatnak versenyzési lehetőség hiányáról, ugyanis 13-án megren­dezik a visszavágót a gyomai já­rás és a szeghalmi járás váloga­tott sakkozói között. A gimnázi­um sportköre és az ITSK pedig házi sakkbajnokságot rendez. Ez­után kerül sor január 20-án, a járás legjobb felnőtt és ifjúsági sakkozóinak vetélkedésére. Felhívás! A városi tanács pénzügyi osztálya felhívja az iparoso­kat, kereskedőket, az önálló szellemi és egyéb tevékeny­séget folytatókat, hogy az 1962. évi végleges, ÁLTALÁ­NOS JÖVEDELEMADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1963. január 15-ig bevallást kötelesek adni Nem kell bevallást adni annak az adóalanynak: a) aki adólevonás, állandó adótétel, adóátalány útján vagy kö­zösségi rendszerben fizeti ált. jövedelemadóját; b) azok­nak, akik egyébként adóátalány útján adózhatnának, azon­ban idős korukra és csökkent munkaképességükre való te­kintettel az adóátalány alsó határa alatt, rendes kivetés útján adóznak. A bevallásban az 1962. évi bevételi és kiadási adato­kat tartoznak feltüntetni. A hiányosan kitöltött beval­lásokat az adóhatóságok nem veszik át. Bevallási ív a kerületi tanácsok pénzügyi osztályai­nál szerezhető be, s a kereskedők kivételével, a lakóhely szerint illetékes kerületi tanács pénzügyi osztályaihoz kell benyújtani. A kereskedők bevallásaikat a K1SOSZ megyei titkár­ságához tartoznak a fenti határidőig benyújtani. A bevallás beadásának elmulasztása vagy késedelmes beadása bírságot von maga után. Pénzügyi osztály 81631 8 B. M. Közlekedésrendészeti Osztályának cikksorozata Az új KRESZ -ről IX. A járművek sebessége Az új KRESZ a járművek szer­kezeti adottságait figyelembe vé­ve, a gazdaságosság és a biztonság szem előtt tartásával néhány jár­műfajtára vonatkozóan feljebb emeli a maximális sebesség hatá­rát. 1. A biztonságos közlekedés elvi feltételei Ahhoz, hogy a járművezető a balesetet el tudja kerülni, az aláb­biak szükségesek. Járművét mindenkor csak olyan sebességgel vezesse, amely mellett a jármű közlekedése biztonságos és a vezető ura maradhat jármű­vének. Ez a meghatározás vonat­kozik a lakott területen kívül és belül megállapított sebességekre is. A sebességkorlátozás! kategó­riák nem azt jelentik, hogy a ve­zetőnek jogában van minden kö­rülményeik között a meghatározott maximális sebességgel közleked­ni. Figyelembe kell vennie az út­vonal vezetését, adottságait és a rajta bonyolódó forgalmat is. Az előírt sebességkorlátozás betartá­sa a vezetőt nem mentesítheti a felelősség betartása alól akkor, ha a forgalom természetéből élőre láthatta a baleseti veszélyt. Az a meghatározás, hogy uralkodni tud­jon járművén, magában foglalja a szükség esetén való megállást, il­letve a veszély előtti kikormány- zást is. A sebességkorlátozásra vonatko­zó rendelkezések között figyelem­re méltó az a szabály, mely sze­rint mindenkor csak olyan sebes­séggel szabad közlekedni, amely megfelel a látási, forgalmi és út­viszonyoknak; a megállás he igé­nyeljen nagyobb féktávolságot, mint a belátható útszakasz hossza. Ennek többek között a már fen­tebb leírt 5 és 15 km/ó sebesség- korlátozási esetek megszüntetése miatt van jelentősége. Űj meghatározásként került a KRESZ-be az a tétel, mely szerint „kényszerítő ok nélkül nem sza­bad olyan lassan sem haladni, hogy ez a közlekedést akadályoz­za”. Keskeny útvonalakon a folya­matos haladás biztosítása, több soros közlekedésnél a forgalmi sáv megváltoztatásának elkerülése, vagy pl. körforgalomból való ki­válásnál a forgalom feltorlódásá­nak elkerülése végett van ennek a rendelkezésnek nagy jelentősége. 2. Lakott területen krimi megengedett sebességek E témakörön belül csupán azok­kal az esetekkel kívánunk foglal­kozni, amelyek korábban nem vagy csak részben voltak szabá­lyozva, illetve ahol lényeges válto­zás történt. Távolsági forgalmat lébonyolító, meghatározott típusú autóbusz olyan útvonalon, ahol a KPM és a BM ezt engedélyezi, 80 km/ó se­bességgel közlekedhet; teherautó és vegyes használatú (személy- és teherszállításra alkal _ más) gépkocsi 70 km/ó sebesség­gel. Csökken a motorkerékpárok se­bessége abban az esetben, ha a vezető és az utas bukósisakot nem visel (60 km/ó). Emelkedik a se­bessége (50 km/ó) a pótkocsit von. tató teherautónak, ha a teherautó és a pótkocsi légfékkel van fel­szerelve. Szabályozva lett az elromlott jármű, valamint a lakókocsi la­kott területen kívüli vontatása is (40 km/ó). A traktor és kerékpár sebessé­ge 30 km/ó-ra lett felemelve. 3. Lakott területen belüli sebességek A lakott területen megengedett sebességeket a motorkerékpár, te­herautó, illetve a légiekkel el nem látott pótkocsis szerelvények kivé­telével az emelkedés jellemzi. A személyszállító járművek kö­zül figyelemre méltó a személy­gépkocsi sebességének 60 km/ó-ra való felemelése, melynek az a ma­gyarázata, hogy egyrészt a szerke­zeti adottság, másrészt a városi forgalom sajátosságai miatt a for­galomáramlás gyorsítását eredmé­nyezi, anélkül, hogy a baleseti ve­szély ezáltal nőne. Indokolt, hogy ott, ahol erre le­hetőség van, minél gyorsabban áramoljon a forgalom, hogy ezál­tal az utak zsúfoltsága csökken­jen. Nem közlekedhetnek lakott te­rületen kívül és belül megállapí­tott maximális sebességgel azok a járművek, amelyekre szerkezeti adottságuk (edhasználódottság stb.) miatt a gépjármű-vizsgabizottság alacsonyabban állapította meg a sebességet. E gépjárművek hátsó részén tüntetik fel a megengedett legnagyobb haladási sebességet. 4. Forgalmi és útviszonyok miatt szükséges sebességkorlátozás A kategorikus sebességkorláto­zások az egyes járműfajtákra megállapított legnagyobb sebessé­get tartalmazzák. A forgalomban való részvétel során számos olyan körülmény adódik, amely a személy- és va­gyonbiztonság megóvása érdeké­ben a sebesség nagyfokú csökken­tését, sőt a megállást igényli. A sébességesökkentés mértéké­nek megítélése a legtöbb esetben a járművezető ítélőképességére van bízva. Ilyen pl. a kapun ki­es behajtás, a gödrös, síkos úton, .rossz látási viszonyok mellett, rendkívüli forgalomban vagy a ki­jelölt gyalog-átkelőhelyeknél tör­ténő gépjárművezetés. Minden ilyen esetben az a lényeg, hogy a vezető ura maradjon gépjárművé­nek, oly mértékben, hogy bárme­lyik pillanatban meg tudjon állni, illetve úgy folytassa útját, hogy a forgalomban részt vevő más jár­művek és gyalogosok személy- és vagyonbiztonságát ne veszélyez­tesse. Vannak azonban olyan helyek, amelyeket csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, amely lehe­tővé teszi a megállást: a) minden irányba villogó sárga fényt adó jel­zőlámpával és zebrasávozással együttesen megjelölt különleges gyalog-átkelőhelynél; b) a közhasz­nálatú járművek megállóhelyeinél épített járdaszigetek és a gyalog­járda közötti részen; c) az útke­reszteződésnél, a járda- meghosz- szabbított vonalában, történő gya­logos átkelésnél. Ezeken a helyeken a járműfor­galommal szemben elsőbbséget él­veznek a gyalogosok. Ezért ezeket a helyeket csak minimális sebes­séggel szabad megközelíteni. Kü­lönösen a bekanyarodásnál kell nagy gondot fordítani a sebesség csökkentésére, mert általában a beláthatóság is korlátozott. Azokat a helyeket, amelyeket „Elsőbbségadás kőtelező” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező”, vagy „Ütkereszteződés alárendelt útvonallal” jelzőtáblával .jelöltek meg; továbbá egyenrangú útke­reszteződésben körforgalomban stb. — olyan sebességgel szabad közlekedni, hogy az elsőbbségadási kötelezettség teljesíthető legyen. ' Grirnela Sándor r. szets. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom