Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-29 / 23. szám
IMS. fanvär 29. 5 Ke«« interjú íjihuüqijhen Az utóbbi hónapokban sokszor terjedelmes beszélgetések, viták során került előtérbe a mozik látogatottságának kérdése, mely egyúttal természetesen fontos kultúrpolitikai kérdés is, A következtetések abból a tényből indultak ki, hogy nemcsak az ország egynémely tájain, hanem áUalánosságba n mindenütt csökkent a filmszínházak látogatottsága. Érvek és ellenérvek sorakoztak fel ennek megmagyarázására, többen a televízió hatását emlegették, voltak akik a filmgyártás (és nemcsak a magyar) színvonalának csökkenésében látták az okot, de sokan besz Itek a film-propaganda gyengeségéről is, amikor erre az egyre égetőbb kérdésre feleletet igyekeztek adni. Nincsenek még adatok olyan mértékben és olyan átfogóan, hogy a három válasz közül kiemel lessük a leglényegesebbet, és pontosan megfogalmazhatnánk az ér leklödés hosszabb-rövidebb időszakokra kiterjedő csökkenésének okait, az új esztendő első hónapjában azonban mindenképpen in lokolt, hogy a megye filmszínházainak helyzetéről, adottságairól és feladatairól néhány szót váltsunk a Moziüzemi Vállalat megyei igazgatójával, Borka Józseffel. — Megyénkben — kezdte nyilatkozatát Borka elvtárs — 80 állami filmszínház működik, összesen 123 helyen tartunk rendszeres filmelőadásokat. A mozik közül 47 normál, ebből 15 szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas. A keskeny- fiilmes mozik száma 33, és rendszeres előadásokat 76 helyen biztosítanak. Az állami mozikon kívül 39 társadalmi kezelésben lévő filmszínházunk is van, ezek 55 helyen tartanak filmvetítést. A moziháló. zat felújítása érdekében különösen az utóbbi 6 évben tettünk sokat, ebben az időszakban 23 filmszínházat korszerűsítettünk, kaptunk 19 normál- és 19 új fceskemy- filmvetítő-gépet. A technikai felszerelések javítását általában mi végezzük; műszaki csoportunk el is határozta, hogy év végéig 245 ezer forintos megtakarítást ér él. Miben látja a látogatottság emelésének legfontosabb feladatait? — Elsősorban abban, hogy filmszínházaink helyes és megfelelő tömegszervezeti és területi kapcsolatokat építsenek ki. Elhatároztuk, hogy ezentúl a KISZ-szel közösen jelöljük ki az Ifjúsági Kulturális Szemle filmjeit, a Mahall átszőtt még, aztán elült a harc zaja. Asaker mozdulatlanul feküdt. Rágondolni se mert, mi történhetett ott a repülőtérnél, ahová a tank és a két teherautó igyekezett. Aztán megmozdult, felemelte a fejét. Hajnalpír festette vörösre az ég alját. S miközben elgondolkozva nézett a távolba, messze az úton egy kis mozgó pontot vett észre. Aszik er az összesározott mar- kolatú pisztolyához kapott, s nyugatalanul köhintett egyet A mozgó pont mind nagyobb lett. A körvonalai szerint, ahogy Aszker kivette, nem lehet sem személyautó, sem teherkocsi De akkor mi? Könnyű szellő kezdett lengedezni. Közelebb hozta a motor zaját. Aszker most már azonnal rájött: motorbicikli közeledik. Motorbicikli!... Aszlker összeszedte minden erejét, s közelebb s közelebb kúszott az útteshez. A talaj egy mélyedésébe húzódott le. Most már tisztán kivehető volt a motor hangja. Aszker rögtön felismerte: négyütemű, egy- hengeres motor, minden valószínűség szerint tehát csak BMV lehet. Upitz és Torp gépkocsija mellett megállt a motorkerékpár. A férfi, aki vezette, gyorsan leugrott a nyeregből, az úttestre döntötte a motort, s egyenesen Torp holttestéhez ment. Aszker felemelte a pisztolyát. A keze már nehezen engedelmeskedett, ide- oda táncolt a holttest fölé hajló motorbiciklista hátán a célgömb. A férfi kiegyenesedett, s megfordult. Aszker felnyögött, s kiejtette kezéből a pisztolyt. gyár—Szovjet Baráti Társasággal együtt rendezzük meg a Szovjet Filmhetet, a TIT-tel pedig az ankétok szervezésére alkalmas filmeket válogatjuk ki közösen. Megvalósítottuk, hogy a párt, a tanács és a tömegszervezetek járási apparátusai havonként megkapják a járásuk területén bemutatásra kerülő fontosabb filmek vetítési beosztását, azzal a céllal, hogy a helyi aktívák útján mind többen tudomást szerezzenek ezekről, és mind többen nézzék meg ezeket a filmeket. És ami még nagyon lényeges: szükséges, hogy a járási művelődési bizottságok sokkal többet és segítőkészebben foglalkozzanak a területükhöz tartozó mozikkal, mert erre jó példát bizony keveset tudnék említeni. Vannak, akik a filmek gyenge színvonalára panaszkodnak, és ezzel magyarázzák a látogatottság csökkenését. — Van igazság ebben — folytatta Borka elvtárs. — A központi filmátvételi bizottság munkáján javítani kellene. Az igazság az, hogy jónéhány feltűnően gyenge külföldi film is műsorra kerül. Véleményem szerint nem a legjobb a külföldi piac-kutatás — ha szabad Percev észrevette, s odarohant. Leborult mellé a földre, s elér- zékenyülten csókolta Aszker vérrel és sárral összemázolt arcát. — Beszélj, — sut'.ogta Aszker. — Elszállítottuk! — És Ribin? — Ö már nincs... Elesett. Aszker félj aj dúlt. — Torp? — Ö a tettes. De te leszámoltál vele! ( — És ... Upitz? — Elinalt... Mintha a föld nyelte volna el az átkozottat! — Elmulasztottam! — Aszker ismét felnyögött. — A tankot... ti lőttétek ki? — Az ejtőernyősök. Megadták neki' a magáét. A repülőtér mellett még három másik is ég. Más irányból jöttek. — Percev kis szünetet tartott. — Sokat elvesztettünk a mieink közül is. Géppuskáztak bennünket a Mes- serschmidtek. Két repülőgépünket is lelőttek az átkozottak ... És itt vagy te... Mögém tudsz ülni a motoron? Aszker bólintott. Percev megfordította a motort, és felállította. Aztán odaszaladt Aszkerhez, karjába vette, s a motorhoz vitte. — Azt hittem, lejárom a lábamat, mire megtaláltalak — mondta hadarva Percev, miközben a hátsó nyeregre ültette Aszkert. — Már arra gondoltam, hogy itt maradunk Stirevával... — Tamara!... — jutott eszébe Aszkemak. — Mi van vele? — Keletre utazik, a csehekhez. Onnan jön haza. No, induljunk. — Hová? — Vár a repülőgép. — Itt tar* ottad? — Likov tábornok utasítására. így mondanom —, és ebből adódik az, hogy gyenge külföldi filmeket is megvásárolunk, pedig előre látni kellene, hogy nem lesz megfelelő közönségsikerük. Mit tart a megyében különösen gyors megvalósításra váró feladatnak? — A községi mozik vezetésének színvonalát kell emelni. Az üzemvezetőknek világosan kell látniuk: a filmkultúra mennyire fontos tényező a művelődésügy egészében. Az üzemvezetők legyenek elsősorban a legjobb propagandisták, és erre számtalan módot találhatnak a legkisebb községben is. Jó propagandistának lenni viszont továbbképzés nélkül nem lehet. Ez természetesen a vállalat minden alkalmazottjára vonatkozik, tehát nemcsak a községi-városi mozik dolgozóiba. Tavaly 6 konferenciából álló filmtörténeti és filmművészeti előadássorozatot tartottunk Békéscsabán sikerrel, ez évben pedig a járási művelődésügyi osztályok közreműködésével 3 konferenciából álló előadássorozat lesz, politikai és filmesztétikai tárgykörökből, a nyári időszakban pedig bentlakásos moziüzemvezetői tanfolyam megrendezését tervezzük. Ezt a tanfolyamot Békéscsabán, a KISZ Lencsési úti táborhelyén kívánjuk megszervezni úgy, hogy az egyes előadásokat az éppen ott táborozó KISZ-fiatalok is meghallgathassák. Ez feltétlenül segíti majd a filmpropaganda-munka új aktíváinak megnyerését. Itt említeném meg, hogy a közelmúltban megalakult a megyei ifjúsági film- bizottság, melynek az ifjúság filmesztétikai nevelése a legfőbb feladata. Ez a "bizottság segíti a középiskolai filmszakkörök munkáját is, úgy, hogy tagjai ankétokon, filmvitákon és klubfoglalkozásokon vesznek részt. S. E. Percev is felült. A motorbicikli előre lendült, s mind nagyobb sebességgel egyenletes bugással haladt. Aszker igyekezett tartani magát Percev válla mögött!:.. Nincs többé Ribin... S Andrej Avgye- jev mindörökre itt marad, idegen földön. Az ejtőernyősök közül is hány adta életét ezért a vállalkozásért!.Egymás után jelent meg Asz- j kér előtt Schubert, Knis, Krieger ■ és Stalecker arca. Vajon hol vannak? Mi lehet velük?... Aztán Stireva nagy, mindig tágra nyílt kék szemét látta maga előtt. Szinte látta, amint egyedül, magányosan, útitáskával a kezében megy Tamara az idegen, ellenséges város utcáin. Egyszrrű orosz lány. Életének minden órája, minden perce önmagában hőstett itt, a vicsorgó fasiszta fenevad barlangjában. Aztán elvonult gondolatban Aszker előtt Upitz Gruppenführer is. Torp megkapta a magáét. Torp, Wiesbach, Becker, Bohlm elnyerte méltó jutalmát. De Upitz egérutat talált. Upitz Seifert és a többi hasonszőrűek élnek, s nem tétlenek. Igen, a harc még nem fejeződött be!... Ásókért mindjobban elhagyta ereje. Két karjával átölelte Percevet, s teljes súlyával Percev széles, meleg hátára dőlt. Aszker megkönnyebbült, amikor a repülőgép felszállt a magasba. Mélyet sóhajtott, s lecsukta a szemét, elaludt— Fordította: Szatmári Gábor VÉGE ■ ....................................... K ét élet Marseille kikötőjében hófehér gőzös horgonyoz: szovjet túristákat hozott fedélzetén, akik közül néhinyan most a partmenti étteremben üldögélnek, hogy csendesen, maguk között megünnepeljék * Nagy Októberi Szocialista Forradilom évfordulóját. Két ifjú társa arra kéri az ősz hajú Vosztrikov tábornokot, hogy mint a nagy események részese, meséljen nékik ifjúságáról, arról, hogyan forrott össze a sorsa a forradaloméval. Vosztrikov beszélni kezd... így kezdődik ennek az izgalmas, kétrészes szovjet filmnek a története, melynek első részét 1963. január 29-től 30-ig az almáska/marási Nemzeti mozi mutatja be. Megyei «Ki mit tud“? döntő Békéscsabán Megyénkben is számos fiatal bekapcsolódott a községek, városok, járások „Ki mit tud?” vetélkedőibe. A legjobbak számára a döntőt vasárnap délután három órai kezdettel rendezte meg a KISZ megyei bizottsága a Jókai Színházban. A döntőn 22 műsor- számban közel 120 versenyző lépett színpadra, hogy bemutassák tudásukat a zsűri előtt, melynek díszelnöki tisztét Gencsy Sári, az Állami Oper?ház tagja látta el. A zsűriben Bende István, a Budapesti Irodalmi Színpad igazgatója, dr. Rossa Ernő, Vass Károly, a Jókai Színház főrendezője, Sárhelyi Jenő, a Békéscsabai Zeneiskola igazgatója, Nyíri Lajos tánctanár és Halmáoyi László, a megyei tanács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának főelőadója foglalt helyet. A zsűri elnöke Petrovszki István, a KISZ megyei bizottságának munkatársa volt. A döntőn szereplő műsorszámok legnagyobb része fiataljaink tehetségét, vetélkedő kedvét bizonyította. A zsűrinek egyáltalán nem volt könnyű dolga, míg végül a pontozások alapján szoros küzdelemben alakult ki a döntő különböző kategóriáiban a szereplők sorrendje. A szavalók közül Timár Vera, a Békéscsabai Rózsa FXerenc Gimnázium IV. osztályos tanulója lett az első, a második helyen — kis különbséggel — Tóth Sándor orosházi versenyző végzett. Az énekesek versenyében Sajti Emese, a gyulai g'mnázium tanulója nyerte el az első helyet, mint táncdaléne- kes. Itt is kis különbséggel szorult á második helyre a Csala Gyöngyi—Szolnoki Katalin gyulai táncdalénekes duó. A komoly zene kategória első helyezettje a tízéves H. Kovács Benedek szarvasi kisfiú lett, aki hegedűjátékával nagy sikert aratott. A zenekarok vetélkedőjét Dénes Mihály tánezenekara nyerte (Békéscsaba, Balassi művelődési otthon), de igen magasra értékelte a zsűri a mezőhegyesi MTH pengetős zenekarának teljesítményét is. A mozgásművészeti kategória első helyére a Balassi Táncegyüttesből alakult négytagú zsonort került a Briu című" román tánc bemutatásával, míg az egyéb kategóriát Lenkeffy Konrád bábpantomimmal és báb- táncparódiával nyerte. Ebben a kategóriában Horga Józsefet, a Gyulai Húsüzem fiatal dolgozóját is nagy tapssal jutalmazták bűvész-számaiért. A döntőt a televízió „Ki mit tud?” műsorának egyik munkatársa is megtekintette és a hírek szerint szó van arról, hogy a legjobbakat a televízió vetélkedőjére is behívják. MÉG 2 NAPIG pótlékmentesen fizetheti be anlója, motorkerékpárja gépjárműszavatossógi biztosítási díját!
