Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-27 / 22. szám
IMS. Január Ti. 1 Vasárnap Asszonyok konaresszusa Kuba fővárosában Kuba fővárosában rendezték meg az egész Amerika asszonyainak kongresszusát. A most érkezett kép az ünnepélyes megnyitóról készült, amely során Vilma Espin, a Kubai Nők Szövetségének elnöke . mondott megnyitó beszedet. (MTI Külföldi Képszolgálat) A „fekete dobozok” története Hét esztendei tanácskozás és több mint háromszázötven ülés után az új szovjet kezdeményezések és a nyomukban kibontakozott Hruscsov—Kennedy levélváltás fokozza a megegyezés reményét: a világ szeme a vita középpontjában álló föld alatti atomipobbantá. sok és a „fekete dobozok” felé forduL Miért vált ez a kérdés az atom- kísérletek betiltásáról folytatott vita gerincévé? A válasz: kifejezetten politikai okokból, a tudományos tapasztalat és a technikai lehetőségek ellenére. Már az 1958-as genfi szakértői konferencia arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendkívül kicsiny föld alatti atomrobbantásokat is igen nagy távolságban észlelni lehet. Mégpedig rendkívül egyszerű módon: az egyes országok földrengésjelző hálózatának segítségével. E műszerek legmodernebb változatai félreérthetetlenül meg tudják különböztem a robbantást á földrengéstől. dű föld alatti robbantásokat is hétezer kilométeres távolságban teljes bizonyossággal észlelni lehet Mindez jelezte, hogy az amerikai álláspont teljesen szubjektív és tudománytalan: a valóságban az egyes országok nemzeti eszközei teljesen kielégítő ellenőrzést nyújtanának egy általános robbantási tilalom betartására. A „fekete dobozok” javaslata csak egy évvel később, az 1962-es Pugwash-konferencián bukkant fel — mégpedig azért, mert az amerikai kormány továbbra sem adta fel követeléseit. A „fekete dobozok” lényegében hordozható földrengésjelző állomások, amelyeknek szeizmográfjait nemzetközi felügyelet mellett lepecsételik, majd meghatározott helyre szállítják. Bármilyen „gyanús” robbantás esetén az állomás leszerelhető, és nemzetközi fórumok megvizsgálhatják a szeizmográf „vallomását”. A Szovjetunió a maga részéről élfogadta ezt a javaslatot — s a jelek szerint végül is ez törte át a már esztendők óta ingadozó amerikai „frontvonalat’’ a föld alatti atomrobbantások ügyében. Megkezdődhetett a Zita a részletkérdésekről — az elv azonban félreérthetetlenül az maradt, hogy a „fekete dobozok” néhány ponton egyszerűen kiegészítik azokat a nemzetközi ellenőrző eszközöket, amelyeket minden országban a földrengésjelző állomások hálózata jelent. A föld alatti robbantások ügyének kimozdulása a holtpontról: örvendetes ígéret a nemzetközi enyhülésre — de az ügy „előtörténete” sokatmondó figyelmeztetés, amely a realitások józan felmérésére int: az érlelődő, mindkét fél számára kielégítő kompromisszum után aligha látványos „gátszakadás” következik. Inkább a szívós, lépésről lépésre folytatott küzdelem a megegyezés körének kiterjesztéséért. G. E. Ünnepségek az ausclkw.tzi náci halált;bor felszabadulásának 18. évfordulóján Varsó Tizennyolc évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadult fel a második világháború legkegyetlenebb és legnagyobb tömeggyilkosságának színtere, az auschwitzi egykori náci haláltábor. Ez az évforduló, amelyről Lengyelországban és a világ sok más részén minden évben megemlékeznek, nemcsak alkalom a szörnyű múlt felidézésére és a felszabadulás ismételt megünneplésére, hanem a világszerte hallható „nem felejtünk” jelszó jegyében mozgósító erő az újjáéledő német mili- tarizmus és minden háborús törekvés elleni küzdelemben. A tábor felszabadulása óta 18 év ftelt el, de építményei között még mindig halál rejtőzik: éppen a közelmúltban ta’áltak a tábor egyik pincéjében 700 kilogramm mérgező gázt, valamint 40 kilogramm hírhedt „Cyklon B”-t, amit 1500 fogoly elpusztítására tartalékoltak a fasiszták. Az évforduló alkalmával a lengyel nép követeli, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban a volt auschwitzi hóhérok ellen hamarosan sorra kerülő perben a bíróság példamutatóan súlyos ítéletet hozzon. Az évfordulós ünnepségek már január 25-én Varsóban megkezdődtek és január 27-én Auschwitzban csúcsosodnak ki. Pénteken este a varsói filharmónia hangversenytermében az auschwitzi tábor volt foglyai rendeztek nagyszabású ünnepséget. Ezen beszédet mondott E. Szyr miniszterelnökhelyettes. Pénteken nyílt meg Varsóban a világ talán legszomorúbb tárlata: a kiállított 150 képet, grafikát és szobrot ugyanis a foglyok a haláltáborban ottani szenvedéseiket megörökítve készítették. Jelentések a katangai helyzetről London (TASZSZ) Elisabethvilleben pénteken megkezdődtek a tárgyalások Csőmbe és az ENSZ képviselői között. A Reuter közlése szerint a pénteki megbeszélésen általános vita folyt a katangai helyzetről. Mint a jelentésekből látható, megegyezésre jutottak abban, hogy a kongói nemzeti hadsereg egységei és az ENSZ-csapatok közös járőrszolgálatot teljesítenek Elisa bethvilleben az ENSZ parancsnoksága alatt. Köztudomású, hogy a nyugati hatalmak támogatásával Csőm bénák tedjes egészében sikerült megőriznie tízezer fős csendőrségét s így továbbra is meg1ehető- sen arcátlanul viselkedik. Pénteken a katangai szakadárok főkolomposa levelet intézett Adoula miniszterelnökhöz, követelve, hogy állapítsa meg Ileo „pontos funkcióit”. Legújabb jelentések szerint Adoula kongói miniszterelnök pénteken este a leopoldvillei rádión keresztül felhívással fordult Csőmbe zsoldosaihoz. Közölte velük, nem kell tartaniuk a megtorlástól, amennyiben február 5-ig beszolgáltatják fegyvereiket a központi kormány vagy az ENSZ megbízottjának. Ezzel biztosítják maguknak azt a lehetőséget is, hogy rangjukat megtartva, beléphetnek a kongói nemzeti hadseregbe. (MTI) Az amerikai atompdlitika ezt a tudományos tényt azért nem volt hajlandó figyelembe venni, mert az „atomverseny” hívei a föld alatti robbantásokban látták az „utolsó bairikádot”, az egyetlen lehetőséget arra, hogy ragaszkodjanak a „helyszíni nemzetközi ellenőrzés” kémkedési manővereket rejtő gondolatához. Strauss admirális, aki az 1958-as határozat időpontjában az amerikai atomenergia bizottság vezetője volt — egy Nevadában végrehajtott kisméretű atomrobbantásról azt állította, hogy hétszáz kilométeres távolságban már nem tudták észlelni a szeizmográfok. Erre a kísérletre alapozták azután a genfi tárgyalások szabotázs-taktikáját. 1959-ben különböző sajtóindiszkréciók miatt kiderült, hogy Strauss és a Pentagon voltaképpen hamis jelentést készítettek: nem 700 — hanem hétezer kilot- méter volt a szóban forgó kisméretű föld alatti robbantás észlelési határa. Strauss helyzete tarthatatlanná vált — nem a csalás miatt, hanem azért, mert kiderült... Eisenhower kénytelen volt meneszteni az admirálist — de a tudományos hamisításra alapozott, teljesen önkényes politika változatlan maradt. A továbbiakban ezt a politikát még számos tudpmányos-techni- kai csapás érte. így például 1961 decemberében a „Gnome” fedőnév alatt végrehajtott amerikai föld alatti atomrobbantást (amelynek hatóereje viszonylag igen kicsiny, mindössze 3 kilotonna volt) — fél földkerület távolságban jelezték a műszerek, minden külön ellenőrzőhálózat nélkül! Ugyanebben az évben az úgynevezett Pugwash konferencián, ahol a világ legkiválóbb atomtudósainak tucatjai gyűltek össze, kimutatták, hogy ■úr az egy kilotonna nagyságrenÄ Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok képviselői hosz- szabb idő óta tárgyalnak a nukle- árisfegyver-kísérletek befejezésé, ről. A megbeszélések egyik fő pontja a kísérletek beszüntetésének, az úgynevezett „atomcsend” ellenőrzésének kérdése. A tárgyalások és a megegyezés előmozdítása érdekében a Szovjetunió miniszterelnöke N. Sz. Hruscsov 1962. december 19-én nagy jelentőségű üzenetet intézett az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez. A szovjet kormányfő üzenetében kifejezte a Szovjetunió azon készségét, hogy területén három A Szovjetunió javaslatai az önműködő szeizmikus állomások elhelyezésére helyen önműködő szeizmikus (földrengésjelző) műszerállomást létesítsenek. Az automata földrengésjelző állomások — az un. „fekete dobozok” felállításának gondolata tavaly egy nemzetközi tudósértekezleten merült feL A Szovjetunió területén öt földrengések által különösen érintett zónát találunk. A földrengéses területek közé tartozik a Kárpátok és a Kaukázus környéke — ahol a kísérleti robbantásokat végezni a nagy népsűrűség miatt nem lehet —, továbbá Közép-Ázsda, az Altáj-vidéke és Távol-Kelet. A december 19-1 szovjet javaslat szerint ez utóbbi 3 földrengéses zóna határán Kokcsetav ésBodaj. bo városánál, a hegyi kristályos kőzetek peremvidékén, továbbá az örök fagy zónájának Jakutszk városánál állítanának fel önműködő szeizmikus állomásokat. Az USA elnökének válaszlevele alapján a szovjet kormányfő 1962. december 28-án újabb üzenetet intézett Kennedyhez. A második szovjet üzenet újabb javaslatot tartalmaz, amely szerint a Szovjetunió hozzájárul, hogy két állomást a földrengéses zónákhoz közelebbi térségbe helyezzenek át így Kokcsetav város helyett a Taskenthez közel fekvő Szamar- kánd városánál, illetőleg Távol- Keleten a Kamcsatka-félsziget térségében Szejmcsan városánál állítanának fel öműködő födrenA SZOVJETUNIÓ JAVASLATA! A7ÖNMŰKÖDŐ SZEIZMIKUS ÁLLOMÁSOK ELHELYEZÉSÉRE ÖmlsiaVt, vXlhV svéd o. NSlift/ kia D.-Dama frFtnn- országi Irányárak Y.iKoreai//eplPmm. l’.lenmelorsug, Mwagyarorszag,.. P.'PMzta/i fctmiua IzTSrukorszég gésjelző készülékeket. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke felvetette azonban, hogy magán Kamcsatka-félszigeten állítsanak fel önműködő szeizmikus állomásokat vagy esetleg több állomást is. A Szovjetunió ezen álláspontot nem oszthatja, miután Kamcsatka szerkezeti felépítésénél fogva a Szovjetunió egyik legtekintélyesebb szeizmikus övezete 22 működő vulkánnal, azonkívül közvetlenül a Kamcsatka-félszigetnél kezdődik a vulkánikus felépítésű Kuril-szigetek íve (36 működő vulkánnal). Az erős vulkanikus jelleg miatt az automatikus földrengésjelző állomások nem tudnák teljesíteni feladatukat. Jelmagyarázat: 1. az önműködő szeizmikus állomások helyei az első szovjet javaslat szerint; 2. az önműködő szeizmikus állomások helyei a második szovjet javaslat szerint; 3. az amerikai javaslat szerint a Szovjetunió államhatárainak közelében elhelyezkedő önműködő szeizmikus állomások. —Terra—