Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

1963. január 25, 3 Péntek. Az endrődi Béke Tsz ellenőrző bizottsága jól őrködik, hogy ne legyen pazarlás, visszaélés Elolvastam az ellenőrző bizott­ság beszámolóját, amely a zár­számadó közgyűlésen hangzott el. De bizony magyarázat nélkül nem sokat mond az annak, aki nem élt ott egész évben az endrődi Béke Tsz-ben, aki nem látott embereket megtévedni, s olyanokat se, akik megtanulták, hogy nem szabad behunyt szemmel járni, mert ez­zel ők is, az egész nagy közösség is megrövidül. Ezért nyitottam be az ellenőrró bizottság elnökének a lakására. Eleinte csak ismerkedtem a jól megtermett, nyílt tekintetű, éles arcélű, koránál jóval fiatalabb kinézetű Pelyva Miklóssal. Har­madik éve lépett be a szövetke­zetbe 13 hold földdel, egy lóval és szekérrel. Már évekkel ezelőtt megegyezett egy szomszédjával, hogy adják el mindketten az egyik lovat, ha kettőre lesz szük­ség fogjanak össze, minek tarta­nának négyet, ha kettő is elég kettőjük gazdaságához. Ebből is látszik, hogy takarékos ember, de abból is, hogy szép nagy háza van, nemrég vásárolta. Szóval olyan ember, aki világéle- ‘tében arra törekedett, hogy lát­szata legyen a munkának. Most is ilyen s nemcsak abban, hogy ő ne késsen, ne maradjon el a töb­bi fogatostól, hanem arra is éberen vigyáz, hogy ne legyen visszaélés, pazar­lás a közös gazdaságban. Miután megválasztották az el­lenőrző bizottság elnökének és megtudta, hogy milyen sokfelé kell mennie: a közelben lévő és a pesti piacokon a zöldségárusítást, aztán a különböző állatok eladá­sát vagy felvásárlását, a méhek távoli vándoroltatását és az egyes brigádok munkáját is ellenőrizni kell, elhatározta, kéri a szövetke­zet vezetőségét, hogy ne más fo- gatossal, hanem vele fuvaroztas­sák ki a zöldséget a piacra, mert így a munkaegysége is szaporo­dik, aztán meg ellenőriz is egyút­A hideg idő ellenére sem szünetel a mezőgazdasági munka Megyénk több gépállomásának traktorosai a hideg idő ellenére folytatják a mezőgazdasági mun­kákat. A termelőszövetkezetek őszi vetéseire szórják a műtrá­gyát, felkészülnek a tavaszi mun­kákra. A Vésztői Gépállomás kör­zetében, a Béke Tsz-ben, Kétegy- házán, Eleken és Újkígyóson a traktoros brigádok szintén szórják a műtrágyát- A megye több gép­állomásán a tavaszi munkák el­kezdésére már szintén intézked­tek. Az orosházi és a szarvasi kör­zetben a műtrágya-szórásban a hideg idő ellenére is jelentős ered­ményeket értek el. A Battonyai Gépállomás lánctalpas traktorai január 22-én, kedden hagyták ab­ba a mélyszántást. A hideg idő csak ekkor tudta őket a barázdá­ból pihenőre kényszeríteni. Jogi konferencia tsz-könyvelőknek Február 8-án és 9-én Békéscsa­bán az Irodaház kultúrtermében 80 termelőszövetkezeti mérlegké­pes könyvelőnek jogi konferenciát rendeznek. Ezen a megyei tsz-ta- nács jogásza közjogi, pénzügyi, munkaügyi, államigazgatási, ter­melőszövetkezet-jogi kérdésekről, a döntőbizottsági eljárásokról, a hivatali hatáskörökről és a szállí­tással kapcsolatos jogi feladatok­ról tart előadást. A februári jogi konferenciát háromhetes időkö­zönként öt alkalommal tartják meg. tökkel, hiszen a gépeiket répá­ról j uk. Nos. azzal, hogy a kar­bantartásit. a motorok beállítá­sát, a porlasztók tisztítását idő­ben végeztük mindig, 12 ezer ki­ló olajat mentettünk meg az et- csepegéstől. Ez cirka 23 000 fo­rint. Szép kis summa ugye? Brigádnaplói becsületszavam­ra mondom: nem untatom to­vább számokkal. Ha jó néven veszi, egy-két szót mondok még arról, hogy hogyan alakul ná­lunk a tanulás és a közösségi szellem. A Remeezki meg a Ba- kócz Jóska beiratkozott a vasút­gépészed technikumba. Gőzerő­vel, azaz — már megint nem voltam korszerű — diesel-erővel tanulnák. Mindenki ólvas a bri­gádban. A múltkor valami könyvügynök volt itt. A fiókból füleltem ki, hogy Botyánszki, Jókai-sorozatot, Kovács, Mik- száth-sorozatot, a Jóska gyerek meg kalandos útleírás-sorozatot rendelt— Összetartó Ms kollektíva ez. Hogy ráncba szedték a Bakócs Jóskát egy év alatt. Tűzről pat­tant gyerek, amolyan Papp Laci alkat. Néha rendetlen volt. han­gosabb a kelleténél. Nem na­gyon fogadott szót otthon. Ipari tanuló volt. de bevették a bri­gádba, hogy rajta tarthassák a szemüket. Öt tették felelőssé a műhely ipari tanulóinak maga­viseletéért. Rájött, hogy példát kell mutatnia. Büszkék vagyunk a gyerekre, semmi baj sincs most már vele. Az idén Mák Gyuriból faragunk szakmunkást és embert Még a közösségi szellemről jut eszembe egy derűs eset. Nyi­lallik az oldalam, ha rágondolok. Tudja, néha-néha összejövünk névnapot ünnepelni vagy söröz- getni. Még a nyáron Józsi bácsi meghívott bennünket egy kiadós halvacsorára. Mindenki koplalt hogy, na most aztán kikenjük a hast. Józsi bácsi el is ment a Samu-kanyarba, a Kettős-Körös partjára pöfögő Dongójával, horgász-motyójával. Szenvedé­lyes horgász az öreg. korán reg­gel kiült hát a víz partjára s várta a szerencsét. Elmúlt a reg­gel, eljött a délelőtt, s a nagy melegben a buzgóság elszenderí- tette őt Olyannyira elaludt hogy egy nagy hal horgostól, bo­tostól elvitte a felszerelést. A hal­vacsorából így aztán nem lett semmi, de végigkacagtuk az es­tét és megittuk a magunkkal ho­zott sört. (Én nem ittam.) Azóta is kérdezzük, hogy mikor hív már meg bennünket Józsi bácsi halvacsorára... A vallomást lejegyezte: Pallag Róbert útóirat: Január 29-én dől él, hogy a diesel-lakatos ifjúsági brigád elnyeri-e a kitüntető Szocialista brigád címet Remél­jük, hogy igen. tál. Mert öttagú ugyan az ellen­őrző bizottság, de amikor el kell menni valahova távolra, akkor gondolkodnak: érdemes-e az óránként jóváírt 0,15 munkaegy­ségért? Persze azért mentek mindnyájan elégszer. De Pelyva Miklós többször mint a többiek, mert ő az ellenőrző bizottság el­nöke, s nagy felelősséget érez azért, hogy minden rendjén tör­ténjen. — Nehéz feladat ellenőrző bi­zottsági tagnak lenni — mondja elgondolkozva. — Nem azért, mert sokfelé kell menni, s olyankor többet is költ az em­ber, hanem azért, mert szokatlan az embereknek az, hogy megszó­lítják, s „árulkodót” látnak ben­ne. Amíg élek megemlegetem például azt, amit a nyár elején kaptam néhány asszonytól a ku­korica második kapálásakor.., — Befelé tartottunk az egyik brigádtól, ahol a bizottság teljes létszámmal, általános ellenőrzést tartott az előre lefektetett mun­katerv szerint. Egy tábla kukori­ca mellett elhaladva feltűnt, hogy nagyon sok zöld szár fekszik a sorok között. Mondom a többiek­nek: nem volna szabad ezt ennyi­re megritkítani, hiszen öntözve lesz. Megnéztük közelről, hogy kik kapálják, ritkítják, aztán szóltunk az elnöknek. Eszembe sem jutott, hogy ezzel kiváltom az asszonyok haragját. — Mi az, másik sárga csizmát is akar? — kérdezték, s ez enyhé­nek számít a többi megjegyzésük­höz képest. Megsértődött az egyik takarmányos is, amikor rászóltam, hogy ne rak­jon olyan sok szénát a takar­mányt szállító lovak elé, mert csak ízikelik, pocsékolják, mivel­hogy rakodás közben úgy is dob­nak nekik.. s — Talán csak nem az általa bevitt lovakat fogatolja az a ta­karmányos? — Nem. Én viszont egyiknek azt a lovat hajtom, amelyiket bevittem, a takarmánynormát azonban nem lépem túl a ked­véért, mert csak úgy tudjuk átte­leltetni az állatállományt, ha ta­karékosan bánunk a készlettel. Az elég nagy szárazság következ­tében ugyanis elég kevés termett mindenből,.. — Mezei lopást tapasztaltak-e a múlt év folyamán? — Itt-ott akadt az is, de akad­tak olyanok is, akiket rajtakap­tak az éber tagok. A kukoricatö­rés idején Almási Vince brigádjá­nak tagjai például kocsinyomot vettek észre meg azt, hogy hiány­zik a kukoricából. Elindultak a nyomon, egy tanyába vezetett... A rend­őrség vonta felelősségre az illetőt egy szekérderéknyi kukoricáért Az az ember egyébként nem szö­vetkezeti tag. De akadt olyan ta­gunk is, aki szárvágás közben le­takart vagy kétzsáknyi kukori­cát. Mikor a brigádvezető észre­vette ezt, s megkérdezte tőle: mit akarsz azzal a kukoricával ko­mám? azt felelte: — Nekem is kell valamiből él­ni... — Egy esetre emlékszem még, ami nagyon tanulságos. Az egyik tagunk késve szedte fel kimért, területéről a krumplit, öt hirte- lenbama bőrű ember, akik az el­szóródott krumplit keresték a 38 holdas táblán, ráakadtak, s ter­mészetes, hogy felszedték egy ré­szét. Ha tagtársunk igyekezett volna idejében felszedni, akkor nem lett volna alkalmuk arra, hogy lopjanak. Kukk Imre Téli tanfolyam a megyei növényvédő állomáson Kertész László agronómus a zöldségfélék kártevőiről és azok elleni védekezésről tartott előadását jegyzeteli a hallgatók egy csoportja. A téli faapoiás fontosságát magyarázza a hallgatóknak Nagy István főagronómus. Már hagyományossá vált Tar- hosom a megyei növényvédő állo­máson a téli szakmunkásképző tanfolyam. Az őszi munka befeje­zésétől a tavaszig 80—100 mező- gazdasági dolgozó sajátítja el a szántóföldi és kertészeti növények betegségei, kártevői elleni véde­kezés tudományát. Ugyanakkor a vegyszerező gépek bonyolultságá­ról, működéséről is ismereteket szereznek A háromhetes bentla­kásos tanfolyam sikeres vizsgája után szakmunkás-bizonyítványt kapnak a hallgatók . A hallgatóknak minden lehető­ségük megvan ahhoz, hogy a há­rom hét alatt sikeresen elsajátít­sák a szántóföldi és kertészeti nö­vényvédelem tudományát. A nyolc szakember által ismertetett anya­gon kívül rendelkezésre állnak a különböző szakkönyvek és szakfil­mek is. Jelenleg a tanfolyamon a szeghalmi és gyulai járás terme­lőszövetkezeteiből egy-egy üzem­egységvezető, brigádvezető, ker­tész vagy növénytermesztésben dolgozó vesz részt. A tél folyamán még egy háromhetes tanfolyam lesz, amelyen a megye különböző termelőszövetkezeteiből harminc­ötén vesznek részt, s így a megye Bánfi István, a szabadkígyósi Sza­bad Föld Tsz dolgozója nagyon szereti a könyvet. Minden szabad idejét az olvasással tölti tsz-eiben 180 dolgozó rendelkezik majd növényvédelmi szakmun­kás-bizonyítvánnyal. A tss-eh kapj áh meg a gépállomások tulajdonát képező őntősőberendexésehet A Gyomai Gépállomás kezelésé­ben eddig 14 öntözőberendezés működött a termelőszövetkezetek­ben. A rendeletnek megfelelően az öntözőberendezéseket február 25-ig átadják a termelőszövetke­zeteknek. Mivel az igény nagy volt, külön bizottság döntött az öntözőberendezések odaítéléséről. A termelőszövetkezetek nagyságá­nak megfelelően a gyomai tsz-ek közül a Dózsa 3, az Alkotmány 1, a Győzelem 2, a Zöld Mező 1, az endrődiek közül a Dózsa 2, a Bú- zakalász 1, a Béke 2, az Új Ba­rázda, a Szabad Föld Tsz 1 ön­tözőberendezést kapott. Harmincezer hektoliter trágyalé hasznosítását teryezi a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz A tíz és fél ezer holdas füzese gyarmati Vörös Csillag Tsz-ben komoly gondot fordítanak a talaj tápanyag utánpótlására. Ezért ha­tározták el, hogy az eddiginél job­ban kihasználják a lehetőségeket, s szivattyúk, lajtok beszerzésével közvetlenül a földekre locsolják a trágyalevet. A lucernatáblákra, műrétre, legelőre ez évben számí­tásuk szerint mintegy harminc­ezer hektoliter trágyalevet locsol­nak. Ezenkívül háromszáz vagon fekáltrágya vásárlását tervezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom