Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-13 / 291. szám

W#2. december 13. 'I 4 V Csütörtök Két év a mérlegen Rét B¥ tdlt 6l azóta, hogy a sakszervezetek Békés megyei macsa megtartotta IV. küldött­­izgyűlését. Ez a küldött-közgyű­­s összegezte a mozgalom szá­­ottevő eredményeit, és megszab­­az új tennivalókat. Két év el­álltával, december 15-én újra szeülnek szakszervezeti vazető­­k, s a 470 alapszervezet 69 ezer gjának küldöttei, hogy számve­­st készítsenek az előrelépés mér­­kéről, munkájuk sikereiről és iktatóiról, új feladataikról. Nem érdektelen dolog vissza­­llantani arra, hogy ez a két év it jelentett a szakszervezeti moz­­ilom megyei fejlődése szempont­ból, érdemes mérlegre tenni az edményeket és a hiányosságo­lt Azt már elöljáróban meg kell ondanunk, hogy fokozatosan ja­­ilt a bizottságok munkája, a ve­tés színvonala, gyorsult a dol­­»zók problémáinak intézése, el­­inőben van a kampánymunka, s lentős előrehaladás történt a ocialista versenymozgalom ki­wi takoztatásában. A választott szervek tervsze­­ibben dolgoznak, határozataik a gfontosabb feladatokra irányul­ok. A határozatok meghozatalá­ul érvényesül a kollektív szel­ni, kollektív vezetés. A határo­ltok végrehajtásakor azonban ez egyetértés már törést szenved, nnek az az oka, hogy a szakszer­­izeti vezetők, bizalmiak egy ré­se nem ismerte és ismeri fel kel­képpen a tisztségéből fakadó fe­­lősséget, passzív magatartást tá­rsít, amolyan fogjuk meg és vl­­/étek”^ alapon. Nem ritkaság az sm, hogy egyesek túlterheltségre ivatkoznak. Ez a tény arra fi­­relmertet, hogy a jövőben állan- 5an bővíteni kell az áktívaháló­­itot, a fiatalok és a dolgozó nők, itív tagok bevonásával. A szakmaközi bizottságok te­­ákenysége mindinkább megfelel követelményeknek. Megyénkben 1 ilyen bizottság dolgozik a köz­­jgektoen, ezek a bizottságok he­­resen szervezik a szakmai, poli­­kad nevelőmunkát, bizalmi-aka­­émiákat szerveznék, részt kémek munkavédelmi helyzet javításá­éi, Ismeretterjesztő előadások élvezéséből, gyermeknapok, tér­id alrrtí ünnepségeik rendezéséből, társadalmi munka szervezésé­ből. Ha ezek a bizottságok több segítséget kapnának a pártszerve­zetektől, tanácsoktól, még ered­ményesebben tudnának dolgozni. Az eltelt két év alatt vontatot­tan haladt előre a szakszervezeti demokrácia szélesítése. Ez különö­sen a taggyűlések alkalmával iga­zolódik be. A taggyűlések tovább­ra sem tudják betölteni jói sze­repüket, nem tudnak a tagság bí­rálatának, ellenőrzésének fóru­mává válni. Gyenge a tagság kez­deményező készsége, aktivitása, s emiatt nincsenek gyümölcsöző vi­ták. A sablonosság unalmassá te­szi ezeket az összejöveteleket. Eb­ben a szakszervezeti bizalmiak is ludasak, mert nem készítik fel kellőképpen a tagságot a gyűlé­sekre. fl szakszervezeti mozgalom­nak dicséretes érdeme megyénk­ben a szocialista munkaverseny istápolása. Míg 1960-ban csak 441 brigád küzdött a szocialista bri­gád címért és 87 brigád vallhat­ta magáénak ezt a címet, addig 1962 első felében már 603 brigád tagjai vállalták, hogy elérik a szocialista címet, és 147 brigád tagjai éltek, dolgoztak, tanultak, szocialista brigádokban. E nagy­szerű tény elismerése mellett azonban meg kell említenünk a gátló körülményeket is. Ezek közé tartozik a versengés feltételeinek hiányos biztosítása, az eredmé­nyek rendszertelen értékelése, nyilvánosságának gyenge biztosí­tása. A versenyszervező munka másik gyengéje az újítómozga­­lom. Az igazság az, hogy nem ke­zelik mindenütt kellő gonddal ezt a mozgalmat, nincs megoldva irányítása, tudátosítása, nyilván­tartása. Ez kedvét szegi az újítók­nak. ' Érdemes szót ejteni a vállalati egyeztető bizottságok, társadalmi bíróságok, a munkásszállások és. a társadalombiztosítás helyzetéről is. Az egyeztető bizottságok kü­lönösen sokat foglalkoznak a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos problémákkal. Sok gondot okoz az, hogy az átszerve­zés címén felbontott munkavi­szonyok esetében a bizottságok nem vizsgálják meg: helytállóak­­e az átszervezési indokok. Ebből többször hátrányt szenvednek a dolgozók. Ugyancsak nehezen iga­zodnak el a leltári hiányosságok megállapításában is. Néha — in­dokolatlanul — a dolgozókat ma­rasztalják el, például a kiégett vil­lanyégők árát velük fizettetik meg. A dolgozók áthelyezésénél nem vizsgálják meg, hogy éri-e őket hátrány, kizárólag a vállala­ti érdekeket nézik! Megyénkben jelenleg 54 társa­dalmi bíróság működik, több-ke­vesebb eredménnyel. E bíróságok értékét, jelentőségét nem lehet kétségbe vonni, hiszen a kollektí­va nevelő hatása ezeken keresztül jól érvényesül. Hiányosság azon­ban az, hogy ritkán tárgyalnak ezek a bíróságok, nem azért, mintha nem lenne munkájuk, in­kább azért, mert kényelmetlennek tartják összehívását, ez plusz­munkát jelent. A munkásszállások helyzetén is van bőven javítanivaló. A szál­láson lakó dolgozók kulturális életének felkarolására, a szállás­rendre, a felszerelési tárgyak megbecsülésére gondolunk itt el­sősorban. A megye dolgozóinak társada­lombiztosítási ellátását már két éve a szakszervezet irányítja és ellenőrzi, egyre eredményesebben. Lelkiismeretesen foglalkoznak az üzemegészségügy javításával, az SZTK-kifizetőhelyek munkájának ellenőrzésével, a dolgozók pa­naszügyeinek intézésével. A szak­­szervezet megyebizottsógai célul tűzték ki az üzemi nyugdíj fel ve­vőhelyek számának növelését, működésük jó irányba való te­relését,-s ezzel a nyugdíj megálla­pítások gyorsítását. A szakszervezeti munka min­den területének áttekintése hosz­­szú írást kívánna. Ezúttal csupán a lényegesebb kérdéseket ragad­tuk ki. Lehet, furcsának tűnik hogy a dicséret kevés. De nem ar­ra törekedtünk, hogy tömjénezzűk az elért eredményeket. Inkább a hiányosságokat említettük, s tet­tük ezt azzal a céllal, hogy fel­hívjuk a figyelmet azokra a terü­letekre, ahol még bőven van ten­nivaló. Ezeknek a hibáknak a ki­javításával az eddiginél még töké­letesebb munkát tudnak végezni megyénk szakszervezeti bizottsá­gai az V. küldött-közgyűlés után. Pallag Róbert 1962. december 13., csütörtök. — 165 évvel ezelőtt, 1797. de­cember 13-án született HEINRICH HEINE a legnagyobb német köl­tők egyike. Első kötetével (Dalok könyve) már letért a romantika útjáról és a mindennapi életet mutatta be. írásaival az irodál­­matt a művészeteket és a társada­lomtudományt egyaránt uralta. Korának német társadalmát és az eltunyült nyárspolgárságot osto­rozta, ezért hazájából Franciaor­szágba kellett emigrálnia. Heinét a világirodalom legolvasottabb költőjének tartják. — 80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon halt meg GREGUSS ÁGOST esztétikus, költő és író. Tudományos munkái közül a verstanra, a költészettanra, az esztétikára vonatkozók, valamint a balladákról írt értekezései emelkednek ki. Jelentősek a ma­gyar népdalok németre való fordításai (1946). — 105 évvel ezelőtt, 1857-ben írta le először HERMANN HELMHOLTZ német természettudós, a szemgyógyászatban ma is használatos szemtükör szerkezetét. Heinrich Heine Vasúti és autóbusz menetrendi értekezlet Békéscsabán 1963. május 26-án 0 órakor lép életbe a nyári menetrend. A me­netrend elkészítésével kapcsolat­ban tegnap, szerdán értekezletet rendeztek Békéscsabán, az Iroda­házban. Szántay János, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának közlekedési főelőadója nyitotta meg a tanácskozást, majd a MÁV Szegedi Igazgatóságának kikül­dötte ismertette a jövő évi menet­rendet. Elmondotta például, hogy az új menetrend szerint a Wiener- Walzer nemzetközi gyorsvonat délután 35—40 perccel később ér­kezik majd Békéscsabára, s így a csatlakozó vonatok ezt nem vár­ják meg. A lehetőségekhez ké­pest figyelembe vették a Békés­csabai Konzervgyár és más csabai üzemek javaslatait. így a vonatok a műszak kezdések előtt mintegy 40 perccel előbb érkeznek majd Békéscsabára, és a műszakok be­fejezése után 40 perccel indulnak majd az állomásról. Egyedül Oros­háza felől okoz gondot a munká­sok időbeni beszállítása, de erre is keresik a megoldást. Az új menetrend életbelépte után lényegesen javul a közleke­dés Sarkad—Gyula és Békéscsaba között. A reggeli órákban Sarkad és Gyula felől négy vonat érkezik, s így a reggeli műszak kezdésre, az iskolai tanítás kezdetére, valamint a hivatalok munkakezdésére ér­keznek vonatok, amivel a zsúfolt­ságot csökkentik. Tervezik, hogy Sarkadtól—Dombóvárig közvetlen járatot szerveznek. A 8. számú AKÖV képviselője elmondotta, hogy az autóbusz me­netrendet a különféle javaslatok figyelembe vételével a vasúti me­netrend összeállítása után készítik él. A vállalat ebben a hónapban kiküldi a kérdőíveket az üzemek­nek, hivataloknak, intézmények­nek, hogy javaslataikat február el­sejéig megtehessék. Az ifjúsági műnk a versenyek jutalmazására 100 000 forint Az 1961—62-es gazdasági évre iúsági munkaversenyt hirdetett eg a KISZ Békés megyei bi­­ttsága és a megyei tanács vég­hajtó bizottsága. A munkaver­­nyben sok száz fiatal, közöttük bb munkacsapat és brigád kap­­olódott be, amelyek legtöbbje szocialista cím elnyerését is lul tűzte. A kimagasló termelé­­eredmények összeírása, mérle­­ilése, a megyei verseny helye­tt jeinek eldöntése ezekben a tpökban folyik. A növényter­mesztők- eredményeit rövidesen kihirdetik, az állattenyésztési munkaversenyek eredményhirde­tésére januárban kerül majd sor. A versenyben legjobb helyezést elértek között százezer forint ér­tékű tárgyjutalmat osztanak ki. Televízió, rádió, KISZ iroda-be­rendezés, magnetofon, lemezját­szó és még sok olyan cikk kerül majd a fiatalokhoz, amelyekkel hasznosan tölthetik el szabad ide­jüket. Megszűnik a műhelyek zsúfoltsága a Gyulai Bútorgyárban Jövőre befejeződik Gyulán a ■útorgyár bővítése. A hajdani né­­ány műhelyecske helyén ma íár egy modem gyár áll. Két év latt új gépműhely, enyvező, sza­­ászműhely, pácoló, kézi- és tan­­aűhely, TMK, gépi- és kézifénye­­ő, összeállító-részlegek „nőttek” el. Ezenkívül az üzem szociális étesítményei is igen jelentősek. A meglévő műhelyekhez most egy új gépműhely csatlakozik a Bár­dos-érrel párhuzamosan. A ter­vező mérnökök már készítik a dokumentációt, amelyben csak­nem ötmillió forint beruházással befejezik a bútorgyári rekon­strukciót. Az új gépműhely üzem­beállításával lényegesen csökken a mostani műhelyek zsúfoltsága. 25 éves vagyok és 9 éve hűtőházi csomagoló — Egy fiatal munkásasszony arcképe — Neve: Tollas Jánosné. Címe: Orosháza, Baromfifeldolgozó Vál­lalat. Nem ott lakik, de beszélge­tésünk során azt mondta, hogy úgy érzi magát a brigádjában, mint a családja körében. Mikor szabadságon volt, alig várta, hogy leteljen, s ő visszatérhessen kö­zéjük. Nem azért mondta, mert jegyeztem, mert újságba kerül, hanem mert így mondaná önma­gának is. Lehet-e másként, mikor brigádtársai jóban, rosszban együtt vannak, együtt éreznek vele, ha beteg felkeresik, virágot, ajándékot visznek, ha tanácstalan valamiben, hát testvéri szeretettel dugják össze fejüket, hogy eliga­zíthassák. És mert olyan a mun­ka, hogy nem sínyli meg az irama, hát aközben is együtt jár a sza­vuk, együtt rezdül minden gondo­latuk. A világ legerősebb, leg­­meghittebb kapcsolata ez az egy­másért élő és áldozatot is vállaló közösség ellenállhatatlan ereje egy munkabrigádnyi cseppben. © Mikor a vállalatvezetőség­nél érdeklődtem, hogy ,.kiragadna, tok-e” valakit az üzem dolgozói közül egy kis közvetlen beszélge­tésre — azt válaszolták: — tessék, akit csak akar. Mikor találomra eljutottam az Előre brigádig, a negyvenéves, de már ősz hajú Mó­­rocz István, brigádvezető is art mondta: — tessék, akivel beszélni kíván, beszéljen. Hát így, ilyen ke­resetlenül leltem Tollasné fiatal­­asszonyra. A munka zajától kissé félrehúzódva, csak igen szűksza­vúan kérdezgettem. Utóvégre egy szocialista brigád olyan, mint a finoman egybehangolt kerekek, csavarok összműködése. Az Elő­re szocialista brigád egyetlen „csavarját” sem nélkülözheti hu­zamosan. — Férjem az Orosházi Téglagyár­ban dolgozik. Jelenleg éppen is­kolán van. Én 1952 óta vagyok itt. A baromfi-vágásnál voltam egy esztendeig, s onnan kerültem a csomagolóba, ide. Brigádunk tíz­tagú. Legyen szíves feljegyezni a nevüket: Szalacsi Imréné, Mecsé­­ri József, Soós Ferencné, Soós Fe­renc, Kaluzsa János, Kiss János, Darula Dezső, Barta Éva — aztán Pista bácsi, sorolja Tollasné. — Pista bácsi? — Hát Mórocz Pista bácsi, a bri­gádvezetőnk. — Ez csak kilenc. Q — Ja, persze, én is. Kife­lejtettem magam — kacag jóízűt az asszonyka. Aztán beszélgetni kezdünk, ahogy jön, egy szabá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom