Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-12 / 290. szám
IB8S. december 15ä. 2 Szerda Tomeg'saerwezet! vezetők a kongreisznsrél < 7 formákat, módszereket igyekszünk találni a vonzó ifjúsági munka kialakításához Baukó Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára: — A pártkongresszus anyagának feldolgozását még ebben a hónapban elkezdik falusi és városi KISZ-szervezeteink. Ben. nünket főként az foglalkoztat, hogy milyen feladatokat állított elénk a kongresszus, hogyan ítélte meg eddigi munkánkat, hibáinkat, tennivalónkat. Arra törekszünk, hogy tovább javítsuk az irányítás színvonalát, új formákat, módszereket találjunk az érdekes, vonzó ifjúsági munka kialakításához, a fiatalok szakmai, politikai neveléséhez. Az a tapasztalatunk, hogy ahol talpraesett, jól politizáló, közvetlen természetű titkáraink, vezetőségi tagjaink vannak, nincs probléma a szervezetekben. Különösen a falvakban találkozunk kevés jó példával. Éppen ezért januárban minden alapszervezetben továbbképzést tartunk a vezetők részére, a sportosok, kultúrosok, szervezőtitkárok bevonásával. — Ügy érezzük, nevelőmunkánk hatékonysága sok kívánni valót hagy maga után. Különösen a fiatal házasok, a leszerelt katonák, fiatal értelmiségiek, szakiskolások K&Uoldi híreink Törők pogrom-legények munkában Isztambul (TASZSZ) A török munkáspárt egyik szervezetének gyűlését mintegy ötven főből álló huligáncsoport támadta meg. A támadók követelték, hogy engedjék be őket a gyűlésterembe. Miután ezt megtagadták tőlük, kövekkel beverték az ablakokat, leszaggatták a függönyöket, behatoltak a lépcsőházba, majd a terembe és ott verekedést kezdtek. Az összeütközésnek több sebesült áldozata van. (MTI) Ell end ért Szomáliába sem körében kell erőteljesebben tevékenykednünk. Hozzájuk elég nehezen jut el a KISZ, pedig szükségünk van rájuk, sokat tudnak segíteni nekünk. — Mivel azok közé a megyék közé tartozunk, ahol a legtöbb a fiatal, gyorsabb előrehaladásra van szükség a KISZ-építésben. Hetvenötezer KISZ korosztálybeli fiatalból csupán 23 ezren tagjai az ifjúsági szövetségnek. A többiek nagy részét is meg akarjuk nyerni. — Egész munkánkat az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom foglalja keretbe. A munka, tanulás, kultúra, sport segítségével harmonikusan tudjuk nevelni ifjúkommunistáinkat. Az a* célunk, hogy minél több lánnyal és fiúval ismertessük meg ennek a mozgalomnak a jelentőségét, hasznát, szépségét Azt szeretnénk, hogy az asszonyok hathatósabban vegyék ki részüket a nümozgalmi munkából Boros Gáborné, a megyei nőtanács titkára: — Még nem zajlottak le a VIII. kongresszus történelmi határozatait népszerűsítő és megvitató gyűlések, de máris megállapítható, hogy a megye asszonyai nagy érdeklődéssel fordulnak és beszélnek a kongresszus eseményeiről. Egyetértéssel fogadták, hogy javítani fognak a nagy családosok helyzetén, a termelőszövetkezeti asszonyok körében pedig elsősorban a termelés körül bontakozik ki a beszélgetés. Dombegyházán, a Petőfi. Tsz-ben Gyulaváriné elégedetten állapította meg: eddig is a kongresszus útmutatásainak megfelelően cselekedtek, amikor a tervezett 24 mázsa kukorica helyett 50 mázsát, a 180 mázsa cukorrépa helyett pedig holdanként 250 mázsát termelt a szövetkezet. A 'tél folyamán szocialista brigáengedték be duk tagjai tovább növelik szakképzettségüket, hogy az új esztendőben tovább gyarapíthassák a közöst, még eredményesebben segítsék a VIII. kongresszus célkitűzéseinek megvalósítását — az életszínvonal emelését. — Ügy gondolom, hogy Gyulaváriné szavai rávilágítanak nőmozgalmi teendőinkre is, melyeket a, pártkongresszus szabott meg. Mindenekelőtt azt tartjuk feladatunknak, hogy megyei, járási, városi szinten tudatosítsuk a nőmozgalcm testületi ülésein a kongresszus anyagát. Januárban valamennyi járás székhelyén háromnapos tanfolyamot tartunk, amelyeken a községi nőtitkárok és a tsz-nőbizottságok vezetői vesznek részt. Szeretnénk elérni, hogy olyan asszonyok kapcsolódjanak be a nőmozgalmi munkába, akik eddig távol tartották magukat. Különösen fontos a közelgő tanácsválasztások előtt, hogy terebélyesítsük a mozgalmi munkát. Van kikkel, az elmúlt évek bebizonyították megyénkben is, hogy az élet minden területén helytállnak a nők. E tanfolyamok másik célja, hogy felkészüljenek a termelőszövetkezeti asszonyok a tavaszi munkákra, s hogy még nagyobb számban vegyenek abban részt, mint bármikor ezelőtt. Ugyancsak a járási székhelyeken kétnapos tanfolyamot szervezünk a szülői. munkaközösségek elnökei részére, amikor is a gyermekek szocialista nevelésével kapcsolatos szülői teendőket beszéljük meg. Kihasználunk minden oktatási formát a kongresszus határozatainak realizálására; a gazdasszonyköröket, amelyeken esetenként 40—50 asszony gyűlik egybe, a bérletes szülők akadémiáját, valamint a szülők iskolai megbeszéléseit, hogy az új esztendőben a megye nőtársadalma még hathatósabban vegye ki részét a szocializmus építéséből. Megoldás Az amerikaiak külföldi támaszpontjait általában nem szeretik a külföldiek, akik számára — belföldi területen állnak ezek a támaszpontok. A Néw York Times egyik legutóbbi tudósítása azonban kitűnő megoldást ajánl az ellenszenv leküzdésére. Nem is légből kapott, hanem az élettől ellesett megoldást. Történt ugyanis, hogy az amerikaiak gyorsforgalmi útvonalat építettek Tripoli és Wheelus között Líbiában. Tripolit nem kell bemutatnunk az olvasónak, ezért csupán Wheelusról közöljük, hogy nevezetessége egy 1400 kataszteri holdas amerirtkai légitámaszpont. De mi köze ennek a témánkhoz. Megmondja a NewYork Times: „Gyakorlatilag ez az út arra szolgál, hogy több száz amerikai tiszt és a legénységi állomány a városból eljuthasson munkahelyére, illetve onnan vissza a városba. Jelképesen azonban a barátság kifejezése ez az út, mert a barátság áldása hull most erre az arab közösségre, amely a történelem parancsára továbbra is nagyszámú külföldit kénytelen hazájában látni.” Hagyjuk most el, hogy a New York Times itt könnyedén a .^történelem” szóval cseréli fel az Egyesült Államokat, s inkább nézzük azt, hogy miért „a barátság kifejezése” az a bizonyos gyorsforgalmi út, amelyet az amerikaiak — saját maguknak építettek? Idézzük a New York-i lapot: Amióta májusban megindult az új úton a forgalom, a balesetek 56 százalékkal csökkentek. Ez azt jelenti, hogy kevesebb líbiai sérült meg, kevesebb olyan incidens történt, amely megzavarja az egyetértést, s a különböző nemzetiségű emberek között felszítja a szenvedélyeket Magyarul: az amerikaiak építettek maguknak egy külön gyorsforgalmi utat, és a líbiaiak legyenek nekik hálásak, hogy ezentúl nem gázolják él őket a fel-alá száguldozó dzsippek. Ugyan, kedves New York Times, csak nem gondolja komolyan, hogy ilyen „líbiai” eszközökkel Okinawától Holy Lcchig megoldhatja a támaszpont-kérdést, lecsillapíthatja a tiltakozó „bennszülötteket”?... (sp) Nagy-Britannia folyamatosan küldi a katonai megerősítést Bruneibe Singapore (AFP, AP) A helyzet továbbra is zavaros Bruneiben. Ellentétben a hétfő esti meg nem erősített hírekkel, Seria város még mindig a felkelők kezén van. A Singapore! brit parancsnokság szóvivője bejelentette, hogy a város elfoglalására indított katonai műveletek kedden reggel kezdődtek meg. Ezeket a műveleteket mintegy 600—800 brit katona hajtja végre, akiket Seria két oldalán tettek partra hétfőn. A brit katonák harapófogó módjára fogják közre a várost, s legutóbbi értesülések szerint ellenállás nélkül kezdtek behatolni Seriába. A felkelők a város középpontjában lévő üzleti negyedben vonták össze erőiket. Seria repülőtere hétfő óta a brit csapatok kezén van. Az angolok katonai megerősítésed folyamatosan érkeznek légi úton és tengeren. A Brunei folyó torkolatánál horgonyoz a „Vavalier” torpedó-romboló, amely egy skót ezred egységeit szállította a szigetre. Egy másik hajót ejtőernyősökkel szerdára várnak. A harcok kitörése óta elszenvedett veszteségekről pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, becslések szerint a halottak száma több mint negyven, ezek közül huszonhat felkelő. Mogadisu (TASZSZ) A Szomáliái kormány nem engedélyezte, hogy Eilender amerikai szenátor az ország területére lépjen. E döntésre azután került sor, miután több afrikai kormány hasonlóan megtagadta Ellendertől a beutazást, annak Afrika-ellenes magatartása miatt. (MTI) Munkások és rendőrök harca egy teattltetvényen Nairobi (Reuter) Kerichonbam a teaü 1 tét vények sztrájkoló munkásai és a rend; őrség között hétfőn összetűzésre került sor. A rendőrök könnyfakasztó gázt használtak a sztrájkolok ellen, a munkások kőzáporral válaszoltak és a rendőröket meghátrálásra kényszerítették. (MTI) Megállapodás Bonnban Bonn (MTI) A nyugatnémet kereszténydemokraták és szabad demokraták hatórás megbeszélés után bejelentették, hogy „teljes megállapodásra” jutottak az új kormány megalakításának „valamennyi alapvető kérdésében”. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint a személyi kérdésék végleges eldöntése céljából kedden folytatják a tárgyalásokat. Erich Mende, az FDPÖ elnöke újságíróknak kijelentette, bízik benne, hogy szerdára megalakul az új kormány. 68 Stalecker és Aszker elindult, hogy körülnézzen a környéken. — Mi ez? — szólt halkan Stalecker, aki valami nagyobb moz, dulatlan tárgyat vett észre a sötét mellékutcában. — Gépkocsi — felelte Aszker. — Menjünk, nézzük meg közelebbről. — Horch típusú — szólalt meg Stalecker, amint mellé értek. Aszker bólintott, jelt adott Ottónak, s még közelebb férkőztök a kocsihoz. Stalecker megrántotta Aszker kezét. — Az Abwehr kocsija! — Biztos? — Egészen bizonyos! Két színűre festett Horch egész Ostburgban csak egy van. — Minden világos — mondta Aszker elgondolkozva és kisvártatva hozzátette: — Az a ház konspirativ lakás! — Igen — felélte Stalecker. — Mos! mit teszünk? — Mindenekelőtt ártalmatlanná kell tenni a gépkocsivezetőt. Utána én majd bemegyek a házba. — Menjen — intett Stalecker. — Menjen és küldje ide Schubertét. Mi... majd ketten. Aszker visszament a villa elé. ott váltott néhány szót Schuberttól, aki utána nyomban Stalecker segítségére sietett. Zuhogni kezdett. A nagy kövér esőcseppek hangosan kopogtak a fák lombjain, a háztetőn, a földön. Az eső monoton sustorgásával telt meg a környék. Aszker felmászott az épület egyik ablakához. Be volt függönyözve, csak a redőny egy keskeny nyílásán lehetett valamelyest belátni. Aszker megkapasz. kodott a falban, s több helyen is megpróbált benézni, mi történik odabent. De semmit sem látott. Visszajött Schubert és Stalecker. Fejbólintással jelezték Aszkemek: minden rendben van. Kerimov előkészítette a pisztolyát, felment a tornác lépcsőjén, kinyitotta az ajtót, s eltűnt a házban. Ostburgot valósággal felkavarta az esemény. Kéziről-kézre járt az újság, amelynek első oldalán közölték a hírt az Abwehrstelle két tisztjének és egy gépkocsivezetőjének tragikus haláláról. Az éjszaka folyamán — írta a cikk — szolgálati út közben hirtelen elromlott a gépkocsi kormányszerkezete, s az autó, amelyben hárman ültek, a meredek folyópartról belerohant az Elbába. „Ügy haltak meg, mint a hősök: „őrhelyükön” — írta az Os>tburger Zeitung, s gyászfkeretben közölte a kémelhárítók fényképeit. Az Abwehr emberei természetesen jól tudták, hogy a valóságban mi okozta a kémelhárítók halálát. Upitz egy percig sem hitte, hogy autószerencsétlenségről lenne szó. S amikor kiemelték a folyóból a holttesteket, mindenről megbizonyosodhattak. Az orvosi boncolás megállapította, hogy Becker Sturmführeméi és a gépkocsivezetőnél a halál már jóval a vízbezuhan ás előtt beállt. Becker hasfalán friss lövés nyomát észlelték. Upitz tábornok filozofikusan fogta fél az Abwehr munkatársainak halálhírét: háború van, a háború pedig áldozatokat követel. Más nyugtalanította őt Az a rejtély, hogy vajon ki lehetett ennek a mesteri pontossággal és vakmerőséggel végrehajtott akciónak a szervezője. S hosszú töprengés után Upitz arra a következtetésre jutott, Irtgy azoknak az orosz felderítőkneik a keze van a dologban, akiket ő végül is átjátszott, s arra késztetett, hogy Karlslustéból Ostburgba tegyék át működésük központját. Ezt a feltevését végérvényesen igazolva látta, amikor nem sokkal később jött a jelentés: eltűnt a „Zöld”. Hol lehet Wiesbach? — kérdezte magában Upitz, s azonnal megtalálta a választ is: az orosz felderítők kezére került. Világos: az Ostbuirgba érkező oroszok első dolga, hogy felkutassák a hegesztőt, akinek az információjára alapozta egész vallomását Georg Homann. Ezt a feladatukat tehát elvégezték, s ráadásul milyen gyorsan és milyen ügyesen! Most szakadatlan faggatásnak keresztkérdéseknek vetik alá Wiesbachot, mert hiszen csak annyit tudnak róla, amit Homann elmondott. Természetes, hogy alaposan megnézik, mielőtt hinnének a szavának. Most, az első napokban Wiesbach feltehetően hallgat. De nem kell őt félteni! Talál