Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-09 / 288. szám

1963. december 9. Vasárnap Érdemes volt-e „összeházasodni?* Egyesülés istám tapasztalatok a békéscsabai textil ktsz-nél Babakészítő tanfolyam Szarvason Ezt a tradésítást egy helyesbítő nyilatkozatnak kellene megelőzni, amely azonban szíves enged elmükkel elmarad annál is inkább, mivel a helyesbítésre szánt szöveg ide tartozik. Az tör­tént, hegy néhány nappal ezelőtt egy híradásunkban, a Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz átlagbérét említve, helytelen tájé­koztatás miatt felemeltük önké­nyesen a dolgozók fizetését. A vizsgálat azt eredményezte, hogy az akkor említett 250 forintos bér­­emelkedés ugyan nem felel meg a valóságnak, de ahhoz nagyon kö­zel áll, mert a kis egységekből ala. kult nagy szövetkezetben van munka bőségesen és a korábbi kis keresetet az eredményezte, hogy a szövetkezetek tagjai néha hóna­pokig is munka nélkül voltak. Ez­zel a szűkkeblű helyesbítéssel vá­laszt is adtunk a címben föltett kérdés egyik részére. Megérte-e egyesülni a csabai, békési, mező­­berényi, Medgyesegyházi Szabó Ktsz-efcnek s megéri az orosháziak­nak is, akik — úgy tudjuk — ja­nuár elsejétől szintén a Békéscsa­ba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz cégtábláját teszik műhelyeikre. Természetesem nem ment simán ez az egyesülés. És most sincsenek még baj nélkül. A szö­vetkezetek tagsága először félt, ké­sőbb aggályoskodott azért, hogy saját kis közösségüket megbontják és egy nagyobbat alapítanak. Er­ről beszélgettünk Nagy Gábor elv_ társsal, a volt Békési Szabó Ktsz elnökével, aki most az új szövetke­zet műszaki vezetője. — Nem „rázódtunk még össze”. De eddigi eredményeink biztatóak. Reméljük, hogy jövőre már simán megy a termelés, munkalehetőség van bőven, már 1963 első negyed­évére is megkötöttük a szerződé­seket. Többen arról beszéltek, hogy az egyesülés legnagyobb előnye az lesz: csökken az adminisztratív létszám. Megéri, hogy részletesen foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. A Békéscsaba és Vidéke Textilfel­dolgozó Ktsz-ben 194 termelő tag van, 42 ipari tanuló és 27-en dol­goznak az adminisztrációban. Az első pillanatban az adminisztratív dolgozók létszáma soknak tűnt. Azonban így is öttel kevesebben dolgoznak irodában, mint koráb­ban, ami több mint százezer fo­rintos megtakarítást jelent, ezen­kívül lényeges, hogy az improduk. tív apparátus már nem bővül, a je­lel égi létszámmal dolgozik a szö­vetkezet akkor is, hogyha többen csatlakoznak hozzájuk. így viszont kialakul a törzs gárda, neim lesz szükség majd újabb erők betanítá­sára. Az orosháziak csatlakozásá­nál is csak egy fővel emelkedik a nem termelő apparátus. Az egyesülés másik előnye az volt, hogy megszűnt az egy pro­filú egységek közötti egészségtelen konkurrencia. Békéscsaba és Bé­kés között éveken át folyt a harc a „piacért”. Nem minőségi ver­seny volt ez, hanem inkább en­nek az ellenkezője: „gyorsabban termelni valamit, hogy a keres­kedelem az enyémet vásárolja és ne a másikét”. Jelenleg az a hely­zet, hogy szívesebben tárgyalnak ezzel a nagy termelő egységgel azért is, mert kiegyensúlyozottab­­ban látják el a kereskedelmet áru­val. A szövetkezet azt a fel­adatot kapta, hogy idővel ellássa a megyében a textilipari szolgál­tatást. Ezen máris fáradoznak. Mint Puskás' Mihály elvtárstól, a szövetkezét elnökétől megtudtuk, új méretes részlegek felállítását tervezik. Űj méretes felvevőhelyi­ségek épülnek Füzesgyarmáton, Vésztőn, Mezőberényben. Terve­ik szerint rövidesen Sarkadon is megjelenik majd a szövetkezet képviselője, hogy tárgyaljon az ottani szervekkel egy részleg fel­állításáról. Békéscsabán azonban sok gond marad mindenképpen. Amikor a szövetkezetiektől búcsúzva az el­nök kikísért megkérdeztem, hány helyen van részlegük. Mind a négy égtáj felé fordulva, külön­­külön az ujjám számolta meg, hány helyen, s ott sem dicseked­hetnek valami jó viszonyokkal. A tanműhelybe idegen nem azért nem mehet be, mert titkos helyi­ség lenne, hanem egyszerűen azér^ mert a bentlévőkön kívül nem fér be senki. Szeretnének fe­­hémeműjavító, műstoppoló rész­legeket nyitni, de a városi tanács még eddig nem sok reménnyel ke­csegtette őket. Hát így néz ki a szövet­kezet az egyesülés után. Sok a gond, a baj, de a vezetők és a dol­gozók véleménye szerint mégis megérte, hogy „összeházasodtak”. K. M. Egy ügyes kosárfonó zei alatt, beiratkozott a Békési Háziipari Szövetkezetbe, s azóta kosárfonás a fő foglalkozása. A rövid ideig tartó tanulás és a gya­korlat után ifjú Koós Gábor taní­tómesterré szegődött, vagyis ő ta­nította meg a kosárfonás csínja­­bínjára Visnyei Sándort. Károly Pálnét, Szerencsi Mátyásáét és Szerencsi Istvánnét. Csupán téli foglalkozásnak akarta megtanulni ifjú Koós Gábor a kosárfonást Bélmegyeren, Pösze Jánostól. A tanulás hat hétig tar­tott 1958-ban; s amint engedelme­sen és jól hajlottak a vesszők ke-A vasárnap délelőtti tudományos ismeretter­jesztő előadás hallgató­sága feszült figyelemmel kísérte az előadó minden szavát. A világ keletke­zéséről, az élet kialaku­lásáról volt szó és az elő­adó kétséget nem ha­­gyóan, valóban tudomá­nyos alapon bizonyította be, hogy sem a világ megteremtéséhez, sem az élet keletkezéséhez az is­tennek semmi köze nem volt. Ám nemcsak az elő­adást kísérte élénk ér­deklődés, hanem azt kö­vetően is a kérdések özö­ne áradt az előadó felé. Meg kell hagyni, frap­páns válaszokat adott, így a hallgatóság mind mélyebbre ható kérdése­ket tett fel és érezni lehetett, hogy a vallás tanítása a hatnapos vi­lágteremtésről erősen háttérbe szorult. Egy idő múlva azon­ban az előadó türelme mintha fogyott volna. Mind nyugtalanabbul te. kintgetett az órájára, majd rövidesen sürgős dolgára hivatkozva, elné­zést kért és sietve távo­zott. Nagyon igyekezett, nem szeretett volna el­késni a nagymiséről.,. * Meg kell hagyni, a Fő­nök nagyszerű és meg­ható beszédet mondott a A Szarvasi háziipari Szövetkezet az elmúlt napokban babakészítő­­tanfolyamot tartott, melyen Gyula, Békéscsaba, Eger, Szombathely, Csongrád, Nyíregyháza és Szarvas háziipari szövetkezetének dolgo­zói vettek részt. Képünkön a tanfolyam egy csoportja tanulmá­nyozza az elkészült játékbabát. Isvemfcerken teljesítette IV. Negyedévi tervét a Békéscsabai Konzervgyár Jól halad a zafcuszkagyártás — Növekedett az egy főre jutó termelési érték Hárommillió forinttal túlteljesítik tervüket A Békéscsabai Konzervgyárban még most is dolgoznák az építők, hiszen korántsem végleges a gyár jelenlegi képe. Félkész épületek­ben, nem kielégítő szociális kö­rülmények között dolgoznak 1300-an. Ennek ellenére nagyszerű eredményekről hallottunk híre­ket. A Békéscsabai Konzervgyár novemberben teljesítette IV. ne­gyedéves tervét, és a decemberi termelés már többleteredménye­ket jelent. A dolgozók vállalták, hogy tervüket hárommillió forint­tal túlteljesítik. Az eredmények ilyen alakulásá­hoz hozzájárult elsősorban a kon­zervgyári munkások jó munkája, akik a mostoha körülmények kö­zött is erőfeszítéseket tesznek az üzem érdekében. Jól sikerült az első év nyersanyagellátása is. Már beinduláskor biztosították, hogy a zakuszka nevű gyártmányuk nem szezonális jellegű, hanem folyama­tosan tudják' termelni. A termelők időben, jó minőségű és nagy­­menyiségű paiprikaihüvelyt szállí­tottak, amely fontos alapanyaga ennék a Szovjetunió részére szál­lított csemegének. A konzervgyárban növekedett az egy főre eső termelési érték is. Már eddig — negyedéves szinten — 131,2 százaléknál tartanak. IT j/TXÉ/TiAr¥WT*‘T‘A‘T‘dk^r**rdb*TA*n FattáU nőgyűlésen, amelyen a témára való tekintettel kivételesen férfiak is részt vettek. Ahogy mon­dani szokás: szem nem maradt szárazon. Tökéle­tes precizitással osztotta fel a házi munkát feleség és férj között, nem győz­vén hangsúlyozni a férfi és nő egyenjogúságát az élet minden területén. — Meg kell a nők má­sodik műszakját könnyí­teni! — mennydörögte és számos, találva érzett férj hajtotta le fejét bűntu­datosan. Az ezek után magával igen elégedett Főnök ha­zaballagott, háziköntöst, papucsot öltött és újsá­got olvasva várta a va­­csoráv. Kisvártatva meg­jött a felesége is. Kitömött cekkerrel, kenyér, krumpli, káposz­ta és a jó ég tudja, mi­vel terhelten. — Rögtön készítem a vacsorát, csak lepakolok. Rengeteg dolgunk volt a negyedévi jelentéssel. Jaj, légy szíves már egy pár darab fát hasítani, az nekem olyan nehéz... Határozottan, öntuda­tosán jött a válasz: — Fiacskám, jegyezd meg magadnak, én nem vagyok favágó... Az asszony nyelt egyet, elvonult, majd kis idő múlva jobbjával vérző balkezét szorongatva sá­padt ijedten mentege­tőzött: — Elvágtam a baltá­val ... A Főnök ezek után an­nak rendje s módja sze­rint leszidta feleségét az ügyetlensége miatt, mér­gesen felöltözött és elro­hant vendéglőbe vacso­rázni. Hiába, tele van. az élet bosszúsággal... • Takarékossági mozgal­munk eredményei között kétségkívül jelentős he­lyet foglal el a községi előfogatok megszünteté­se nyomán megtakarítottj tiszteletreméltóan »ko­moly összeg. Egyik községünkben például az előfogat évi költsége kocsdstól-lovas­­tól, abrakostól, ostomye­­lestől évi negyvenötezer forintot tett ki. A takaré­kosság érdekében folyta­tott fejtörés viszont bölcs gondolatot szült, mely­nek nyomán megszüntet­ték az előfogatot és így eme nagy községünkben ilyen címen 45 ezer jó magyar forintot takarí­tottak meg az elmúlt év­ben. Mielőtt azonban túl­zásba vinnénk az örö­möt, azt is meg kell em­lítenem, hogy a meg­szüntetés miatt viszont 150 ezret meg kifizettek idegen fuvar címen. Azt is jó magyar forintbanTM. • Községi tanácsaink és végrehajtó bizottságaink nagyon sokat dolgoztak annak érdekében, hogy a községfejlesztési terv ke. rétében minden utcát járdával lássanak el. A lakosság nagy lelkese­déssel és sok társadalmi munkával segítette eze­ket az elgondolásokat. A munkák lelke, irányí­tója a helyi tanácsok vol­tak. Sok nehéz feladatot elvégeztek, de talán mindegyiken túltettek a békésiek: a MÁV-nak az állomásnál lévő krumpli­földjük mellett, a keríté­sen kívül fekvő utcarész járdaterületéért évi 20 forintot fizetnek hely­pénz címén. Ez ügyben végzett el­lenőrzésem alapján tájé­koztatom az a ggódó és nyugtalankodó érdeklő­dőket, hogy a községi ta­nács évenként pontosan fizeti a 20 forintokat (bár nem tudják, miért) és így a MÁV pénzügyi helyze­te megnyugtatóan szi­lárd... O. Kovács István FIGYELEM! i Azon adózók, akik december 31-ig folyó évi helyesbített adó­­tartozásukat rendezik, a 32/1957. P. M. számú rendelet alapján MM . 2 szásttlé^os kmaltéritésben réssesiássa©k I FIZESSE KI ÉVI ADÖJÁT, kamattérítésben részesül Békés megyei Tanács VB pénzügyi osztálya g36

Next

/
Oldalképek
Tartalom