Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-09 / 288. szám
t 1*65. december 9. Vasárnap MEIZETKÜZI §ZE7VLE >VVVWVS«VWWN/VWWWl/WVVVWWVWWWVWVWVWWS/^VWVWWWWVWWWWWWW> A szocialista tábor szívósan küzd az emberiség békéjéért Az elmúlt hét eseményei mind ugyanis kijelentette, hogy a „nénnro rmitn+nolr n oorűlr rtom lrónocolr coiót íimraiiV arra mutatnak, hogy a történelem malmai lassan őrölnek, de jól őrölnek. Más szóval: az időről időre fellépő világfeszültségek enyhülte után a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért tovább folyik a szívós, hosszantartó diplomáciai-gazdasági küzdelem, s ebben gyors, látványos eredményekre ritkán számíthatunk. A világnak ki kell várnia, míg egy-egy gyümölcs megérik, s ha nem is mindig látni „a fű növését” — a „gyümölcsérés” folyamata mégis figyelemmel kísérhető. Példa erre az ENSZ főtitkárának megválasztása. Most először történt, hogy egy el nem kötelezett ország diplomatáját, a burmai budhista U Thantot választották meg főtitkárrá. Ismeretes, hogy eddig az ENSZ-nek a nyugati kapitalista országokból származó főtitkára vólt, olyan ember, aki lehetett ugyan névleg semleges ország állampolgára, de valójában egész előélete, üzleti kapcsolatai, politikai pályafutása az Egyesült Államokhoz, s általában a nyugati kapitalista körökhöz fűzték. A szovjet javaslat, hogy a világszervezetben a létező államcsoportok mindegyike — szocialista, kapitalista és el nem kötelezett országok •— kapjon képviseletet a főtitkári poszton, s alakítsák azt át kollektív vezető testületté — még nem valósulhatott meg. De a semleges ázsiai országból való főtitkár megválasztása egy lépés e koncepció érvényesülése felé. Most olyan ember került erre a posztra, akit származása, tapasztalatai, egész előélete az imperializmus elleni álásfoglalásra ösztönöz. Persze, színes bőrű, elnyomott ■ népből jött diplomaták is tolták már elnyomóik, az imperialisták szekerét: ember sokféle akad. De U Thant nem ilyennek ígérkezik. Máris bírálni kezdték — habár még csak finoman — az amerikai New York Times hasábjain. A támadás oka: U Thant Baltimoreban beszédet mondott, s bírálta az USA szélsőséges politikusait, mert vonakodnak a békés egymás me'lett éléssel elkerülhetetlenül együttjáró kompromisszumokat a kérdések megoldási módszerének elfogadni, s a legvéresebb szájú imperialisták azt kiabálják: „A kompromisszum — árulás”. U Thnnt szemére vetette (ugyancsak finoman) a nyugati politikusoknak, hogv nem mennek elébe a Szovjetunió békés javaslatainak, s figyelmeztette őket: most rajtuk a sor. Ugyancsak megjegyzést tett arra hogy a volt gyarmati népek lázadása ..érthetetlen és ijesztő’’ sok amerikai szemében. A New York Times tiltakozik ez ellen, hiszen mindenképpen azt a látszatot akarja kelteni, hogy Amerika az afrikai, ázsiai, dél-amerikai népek barátja. De épp ezen a héten történt, hogy Tanganyika és Uganda kormányai megtiltották az arra utazó Eilender amerikai szenátornak, hogy országaik területére lépjen — méep-dig az ENSZ-*ő*'tkárt igazoló indoklással: Eilender gerek nem képesek saját ügyeik vezetésére a fehér bőrűek segítsége nélkül”. Kibújik a szög a zsákból, s ha majd el is fojtják az ilyesfajta áruló elszólásokat, mindinkább kiderül, hogy csak a szocialista országoknál találhatnak az új, független államok igazi támogatást a haladás és a béke, a szabadság és egyenjogúság kérdéseiben. Ügy tűnik tehát, már most sem olyan kedvező az imperializmusnak, az ENSZ főtitkári tisztét betöltő személy állásfoglalása, mint korábban volt. I assan ugyan, de érik a tneg“ oldás a békés egymás mellett élés biztosítékainak ügyében is — ezt mutatja a szovjet—amerikai megegyezés a világűr felhasználására és egy másik: a leszereléssel felszabaduló anyagi eszközök felhasználására. A kubai válság megrázkódtatása után nem a két szembenálló nagyhatalom viszonyának kiéleződése következett be, amint azt a hidegháború hívei remélték. Ellenkezőleg, Kuba megmutatta, mennyire égetően szükséges biztosítékokat teremteni arra: még egyszer ne sodródhassák a világ ilyen közel az atomkatasztrófához. Ennek érdekében minden részmegegyezés fontos, enyhülést hozó tett A tárgyalások részleteit még nem eléggé ismerjük, de tény, hogy igen nagy fontossága van annak: a Szovjetunió és az amerikaiak közös javaslatokat tesznek a világproblémák megoldására. Szinte bizonyosra vehető, hogy az ilyen közös javaslatokat el is fogadják az illetékes fórumok. De ennél is komolyabb a békés’ egymás mellett élés közvetlenebb biztosítékairól folynak az amerikai—szovjet tárgyalások Kuznyecov és szovjet kollégái, valamint McCloy, Stevenson és amerikai kollégáik között. Ezekről nem sok adat szivárog ki, de nemrég Rusk amerikai külügyminiszter telefon-előadást tartott egy amerikai egyetem hallgatóinak, s ebben tett néhány érdekes megállapítást, ami a megbeszélé-ek tárgykörére is fényt vet. Arról beszélt például, hogy csökkenteni kell „a véletlenül kirobbantható háború veszélyét”, a nukleáris fegyverek elterjedését meg kell akadályozni, előzetes bejelentést kell tenni arról, ha egy ország nagyobb katonai intézkedést hajt végre más ország területén stb. Ugyanakkor a Pravda szemleírói felvetik: miután a Szovjetunió elszállította a rakétákat és bombázókat Kubából, itt az ideje, hogy komoly tárgyalások folyjanak az amerikaiak külföldi támaszpontjainak megszüntetéséről, s a leszerelés irányába történő komoly lépésekről is. Ami a legforróbb napoknak véget vető Hruscsov— Kennedy levélvál ásban felmerült, s még nem született róla megegyezés — az azért nem került le a napirendről. Ami ma még nem oldható meg. az megoldható lesz holnap vagy holnapután. A Szovjetunió és a szocialista tábor szívósan küzd, amíg az emberiség békéjének, a két világrendszer közti békés versenynek tartós bizNagy-Britannia föld alatti atomrobbantást hajtott végre Washington (Reuter, DPA) Washingtonban és Londonban hivatalosan bejelentettek, hogy Nagy-Britannia a nevadai föld alatti telepen atombombát robtaamtt fel. | Ez volt a második angol atomkísérlet, amelyet az 1958-ban kötött amerikai—angol megállapodás értelmében hajtottak végre. A robbanás hatóereje körülbelül húszezer tonna volt. (MTI) tosítékait kikényszeríti az imperialistáktól. Czt támasztja alá az is, ami az “ elmúlt héten a német kérdés ügyében történt. Walter Ulbricht, az NDK vezető államférfia jelentős beszédet mondott. Leszögezte: „Köztünk és Adenauer közt is egész sor kompromisszum van” — mert a békés egymás mellett élés csak kompromisszumokkal, kölcsönös engedményekkel lehetséges. Kifejtette, hogy fokozatosan, hosszabb idő alatt kell megöl, dani a két német állam viszonyának rendezését, közben pedig le kell mondani az atomfegyvérkezésről és — az általános európai b’kés környezet megteremtése érdekében — meg nem támadási egyezményt kell kötni a ’JATO és a varsói szerződés államai között Adenauernek persze, más vágyai vannak. Rossz szolgálatot tettek most a béke és haladás ügyének, s önmaguknak is. Á nyugatnémet szociáldemokraták, amikor segítségére siettek az agresszív politikát folytató kancellárnak a német kormányválság megoldásában, s felajánlották együttműködésüket e hidegháborús veteránnak, csakhogy beülhessenek néhány miniszteri bársonyszékbe. A jelek szerint visszautasították felajánlkozásukat, pedig jövő ősszel távozik pozíciójából. De akár marad, akár megy — a politikája menthetetlen, előbb-utóbb változtatni kell rajta, akár neki, személyesen, akár az utódjának. Mert a történelmi fejlődés iránya arra mutat, amerre a szocialista országok haladnak. A történelem malmai a béke és a haladás ellenségeit őrlik szét, s bár hosszú nehéz küzdelem árán, de diadalmaskodik a béke, a szabadság, a tömegek jólétének és felemelésének eszméje az egész világon. Patkó Imre Doktor kerestetik Kennedy elnök latin-amerikai segélyprogramja, a „Szövetség a haladásért” nagy beteg. Első születésnapját már meg sem ünnepelték: nem volt olyan állapotban. Érthető, ha most illetékesek és illetéktelenek egyaránt azon fáradoznak, hogy az ágyhoz kötött „Szövetség”-programnak és Latin-Amerikának orvost, gyógyszerészt keressenek — hadd mozduljon ki, hadd haladjon végre.így történt, hogy megbízták Kubitschek volt brazil és Ueras volt kolumbiai elnököt, vizsgálják nfeg a beteget. A választás kétségkívül a legmegfelelőbb személyekre esett. Lleras abban a Kolumbiában volt elnök, amely bár teljesítette a segély elnyeréséhez szükséges feltételeket, nem részesült a „Szövetség a haladásért” áldásában valamelyest is számottevően. Kubitschek pedig eredetileg valóban orvos volt A New York Herald Tribune mégis elégedetlen: „Nincs szükségünk arra, hogy doktorokat küldjünk a dzsungelbe, kideríteni, mi a baj”, mert „azt mi mindannyian tudjuk”. A New York Herald Tribune-nak kivételesen igaza van: Latin-Amerikának nem csodadoktorokra, hanem a társadalmi és gazdasági bajok tényleges orvoslására van szüksége. Ehhez azonban kevés „Szövetség a haladásért” néven segélyprogramot indítani, hanem — valóban a haladást kell képviselni, abszolút értelemben, és nemcsak boldogult Trujülo kollégáihoz képest (sp) A Krasznaja Zvezda a japán militarizmusról Moszkva (TASZSZ) A Krasznaja Zvezdában A. Jevdokimov ezredes, Ikeda japán miniszterelnök közelmúltban lezajlott nyugat-európai látogatását kommentálja. Rámutat, e látogatás legfontosabb célja az volt, hogy bővítse Japán kereskedelmi kapcsolatait a Közös Piac országaival. — A japán militarista körök, miután az Egyesült Államok csendes-óceáni hadiszekeréhez kötötték magukat, most hidat építgetnek a Nyugat — az agresszív NATO-csoporlosulás — felé. Az első lépés ezen az úton az a kísérlet, hogy együttműködjenek a Közös Piac-országokkal. Második lépésként erősíteni kívánják kapcsolataikat az Euratommal, azzal a szervezettel, amelyet a NATOTünfefés Koppenhágában Dán fiatalok tüntettek a koppenhágai nyugatnémet követség előtt, tiltakozásul a Nácizmus Üldözöttéi Szövetségének betiltására indított per miatt. Az egyik plakáton a következő a felirat: „Szüksége van Adenauernek krematóriumokra.” (MTI Külföldi Képszolgálat) hatalmak atomfelfegyverzésére használnak fel. A továbbiakban a cikkíró tényeken mutatja ki, hogy Japán militarista körei nukleáris fegyverhez szeretnének jutni. A legutóbbi hetek eseményed tehát azt mutatják, hogy a japán militarista körök az új háború előkészítésének veszélyes útjára léptek, pedig egyszer ez az út már katasztrófa' rz vezetett — fejeződik be a cikk. (MTI) Csinaghuílás decemberben — Vasárnap meteortengerbe úszik bele a Föld — Vasárnaptól kezdve mozgalmas lesz felettünk az égbolt. Ha derült idő lesz, napnyugtától napkeltéig ugyanolyan csillaghullásnak lehetünk szemtanúi, mint amilyent augusztusban szoktunk látni. Akkor a Föld összetalálkozik a Perseidák-Perseus utódai nevét' viselő meteor-rajjal, amelyet a népnyelv „Szent Lőrinc tüzes könnyei”-ként emleget, most viszont a Geminidák pályáján hatol keresztül. Nevük tulajdonképpen azt jelenti, hogy a gemini — az ikrek — leszármazottai, pedig a valóság csupán annyi, hogy ha az egyes „hullócsillagok” fénycsíkjait visszafelé képzeletben meghosszabbítjuk, valamennyi egyenesünk az ikrek csillagképében fut össze. Az „ikrek ivadékai” a Földdel szabályos időközökben összetalálkozó meteor-rajok egyik legsűrűbb bike. A tapasztalatok szerint óránként átlag ötven porszemnyj „családtagjuk” fut bele a Föld légkörébe és száguld tovább, a súrlódástól felizzottan, amíg csak el nem hamvad. És annak a Nap körüli abroncsnak, amelyet a meteorok milliárdjai alkotnak, a szélessége is tiszteletet parancsoló. Most kereken 13 millió kilométert kell a Földnek befutnia ahhoz, hogy áttörjön ezen a meteor-rajon. Ehhez másodpercenként 30 kilométeres sebességével öt napra van szüksége. Ebben a decemberi csillaghullásban tehát egészen péntekig gyönyörködhetünk, s a legszebb látványban szerdán lehet részünk, amikor a Föld a raj közelébe ér. (MTI)
