Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-31 / 305. szám
3 A g*|Tí£a»2sssütl oa*sz2Égfokliam nem a kapitalizmus útját akarják járni Kállai Gyula nyilatkozata a magyar kormányküldöttség afrikai útjáról „ZÖLD UTAT az ifjúsági lakásépítési akciónakl flz ifjúsági lakásépítési akció 99 Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke — a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire válaszolva — nyilatkozott a vezetésével Afrika több országában járt kormányküldöttség útjáról. A magyar közvélemény nagy érdeklődéssel kísérte a küldöttség útját; milyen alkalomból és milyen céllal látogatott el a Magyar Népköztársaság kormányának kül. dötteége Afrikába? — A szocialista világrendszer kialakulása és erősödése után az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlása gyakorolja a leg_ nagyobb hatást a világ fejlődésére. A szocialista világrendszer léte elősegítette az antiimperialista nemzeti felszabadító harcok srikorét, s így az utóbbi években a független államok sokasága keletkezett és lépett a nemzetközi politikai élet színterére. — A magyar nép és kormánya kezdettől fogva szolidáris volt az afrikai népek szabadságharcával. Hazánk és a független afrikai államok között jó viszony alakult ki. Látogatásunk alapvető célja az volt, hogy tovább erősítsük és szélesítsük hazánk és a független afrikai államok barátságát, bővítsük politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat ebekkel az országokkal. Hogyan fogadták a magyar nép küldötteit az afrikai országokban? Küldöttségünket mindenütt igaz barátsággal üdvözölték, különösen vonatkozik ez azokra az afrikai államokra, amelyekkel kapcsolataink korábbi keletűek. Felemelő és megható érzés volt számunkra pél. dául az, hogy amikor utunk első állomásán, Guinea fővárosának, Conakrynaik repülőterén küldöttségünk kilépett a repülőgépből, felcsendültek a magyar, majd a guineai himnusz hangjai. Éreztük, tudtuk, hogy — ha a hazától sok ezer km távolságra vagyunk is — jó barátok közé érkeztünk. — Ütünk során csaknem mindenütt találkoztunk régi ismerősökkel, olyan államférfiakkal, akik már jártak Magyarországon. Velük folytatott beszélgetéseink újabb meggyőző bizonyságát szolgáltatták annak, milyen nagy jelentősége van a személyes kapcsolatoknak, a népek közötti barátság erősítésében. Ghánában például ellátogattam a parlamentbe, s az ülésszak szünetében beszélgettem olyan képviselőkkel is, akik már jártak Magyarországon. Volt-e alkalma a küldöttségnek arra, hogy az ilyenkor szokásos zsúfolt hivatalos program ellenére találkozzék a nép tömegeivel is? — Minden ország vezetői lehetővé tették, hogy ellátogassunk ültetvényekre, üzemekbe, intézményekbe, s találkozzunk a városok és falvak népével. Kezet szoríthattunk a banánt és ananászt termelő parasztokkal, kikötőmunkásokkal, egyetemi hallgatókkal. — Feledhetetlen marad számunkra az afrikai népekkel való találkozásaink emléke. Guineában például, ahol kirándulást tettünk a fővárostól 120 kilométerre fekvő Forecariahba, tiszteletünkre és üdvözlésünkre az útmenti falvakban a nép felsorakozott az országút két szélén, nemzeti énekeikkel és táncaikkal köszöntötték a magyar küldöttséget. — A legtöbb meglátogatott állam vezetőinek nézetei azonosak vagy hasonlóak a mi nézeteinkkel. A legtöbb helyen általános egyetértés mutatkozott abban, hogy korunk legfontosabb kérdése a vi- i ág béke megőrzése, amelyet az imperialista hatalmak fenyegetnek. Egyetértettünk abban, hogy a világ fejlődése és előrehaladása, valamint a béke fenntartása érdekében halaszthatatlan feladat a gyarmati rendszer maradványainak mielőbbi teljes és végleges felszámolása. Több helyen elmondották nekünk, hogy az el nem kötelezettség politikája, amelyet a nemzetközi életben követnek, nem jelent semlegességet a világ nagy kérdései iránt. Tárgyalásaink során a nemzetközi életről kialakított közös véleményünket közös nyilatkozat vagy közös sajtóközlemény formájában publikáltuk. Ezek szövege itthon is ismert már. — A fiatal afrikai államok többsége — bár érthető okokból elsősorban Afrika teljes felszabadulásának és egységének nagy, ma még megoldatlan kérdéseivel foglalkozik — nagy figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását és — nagyon helyesen— azt tartja, hogy Afrikának, e hatalmas földrésznek, aktív szerepet kell játszania a vitás nemzetközi kérdéseknek a béke és a haladás javára történő megoldásában. Állandóan növekedik az afrikai államok szerepe a nemzetközi életben, a nemzetközi szervezetekben, főleg az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Afrika hangjára az egész világ figyel. Ez különös jelentőséget ad az afrikai vezetőkkel folytatott politikai eszmecserénknek és azoknak a közös nyilatkozatoknak és sajtóközleményeknek, amelyekben rögzítettük közös álláspontunkat a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Hogyan segíti elő a kormányküldöttség útja Magyarország és a meglátogatott országok közvetlen kapcsolatainak fejlődését? — Ami az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról folytatott tárgyalásainkat illeti, a meglátogatott országok vezetői nagy örömmel üdvözölték ezeket. — Különösen jóleső érzés és nagy öröm volt számunkra azt hallani, hogy Guineában, Maliban és Ghánában, ahol az egyezményeink alapján különböző foglakozásé magyar szakemberek — vízkutató geológustól, és bauxitszakemberektől a labdarúgó-edzőig — dolgoznak, mindenütt meg vannak elégedve munkájukkal. Sekou Touré úr szükségesnek tartotta az államközi tárgyalásokon külön megemlíteni, hogy a magyar szakértők munkájával nagyon meg vannak elégedve. — Azokban az országokban, ahol eddig nem voltak egyezményeink, széles körű eszmecseré', folytattunk a gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki, kulturális együttműködés lehetőségeiről. Ennek nyomán megfelelő egyezményeket írtunk alá, illetve parafáltunk Maliban, Dahomeyben, Nigériában, Marokkóban és Algériában. A hazai közvélemény nagy érdeklődéssel figyeli a fiatal afrikai államok társadalmi fejlődését; milyen tapasztalatokat szerezték ebben a vonatkozásban? — Hét országban jártunk s társadalmi viszonyaikban, politikai, gazdasági, kulturális fejlettségük színvonalában — a sok közös vonás mellett — olyan különbségek vannak, amelyek lehetetlenné teszik, hogy általános érvénnyel egyszerre beszéljünk valamennyi ország ilyen természetű problémámról. — Mint minden országban tapasztalt tényt említhetjük meg, hogy a nemzeti függetlenség kivívása után mindenütt a belső politikai és társadalmi fejlődés, a gazdasági építőmunka, a kulturális fejlődés, a nép éLetszínvonala emelésének feladatai kerültek előtérbe. E kérdések megoldása igen nehéz és bonyolult viszonyok közepette megy végbe, mert a gyarmatosítók áldatlan és keserű örökséget .hagytak hátra. Jellemző tény, hogy bár a gyarmatosítók évtizedekig szajkózták, hogy Ázsiában és Afrikában ők viselik a „fehér ember terhét”, ők terjesztik a kultúrát és a civilizációt, a függetlenné vált afrikai országok lakosságának túlnyomó többsége — az angol és francia gyarmatosítók „civilizátori” tevékenységének következményeként — írástudatlan. Ezekben az országokban égető a szakemberhiány. Nemcsak hogy orvosok, mérnökök, közgazdászok, pedagógusok, hanem ipari és mezőgazdasági szakmunkások, szakképzett szülésznők és ápolónők is hiányoznak, mert a gyarmatosítók a helybeliek közül nem képeztek elegendő számban szakembereket, gyarmataik felszabadulása után pedig saját szakembereik többségét kivonták ezekből az országokból. — Ütünk során meggyőződtünk arról, hogy a meglátogatott afrikai országokban nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megszervezzék országuk gazdasági életét, s ezt a tervgazdálkodás útján fejlesszék, bizonyos ipari bázist teremtsenek, szervezetté tegyék a mezőgazdaság termelését, munkát adjanak a munkakeresőknek, emeljék a nép életszínvonalát és kultúráját, növeljék a szakemberek számát. Az bizonyos, hogy ezeknek az országoknak többsége a kapitalizmust a gyarmati rabság láncaiban ismerte meg, s így a kapitalizmus rendszeréről a legrosszabb történelmi tapasztalatokkal rendelkezik. A legtöbb országban a vezetők hangsúlyozzák, hogy a fejlődés nem kapitalista útját akarják járni. — Kétségtelen, hogy ezek az országok vonzódnak a szocializmushoz. Az is vitán felül álló, hogy a mai világhelyzetben, amikor létezik, s a fejlődés döntő tényezőjévé vált a szocialista világrendszer megvan a reális lehetőség arra, hogy ezek az országok elkerüljék a társadalmi fejlődés kapitalista szakaszát. — Küldöttségünk tapasztalatai e téren arra utalnak, hogy a nemzeti demokrácia államának megteremtése és erősítése a lehető legalkalmasabb eszköz arra, hogy a fiatal afrikai államok — a kapitalista kizsákmányolás szakaszának elkerülésével — előrelendítsók hazájuk társadalmi és gazdasági viszonyainak fejlődését és megközelítsék azt a fejlődési fokot, amit a politikai és társadalmi viszonyokban, az ipar, a mezőgazdaság és kultúra területén a szó cializmus jelent. nem új dolog hazánkban. Baján és Kiskunhalason ifjúsági lakótelep épült az utóbbi két évben a fiatalok társulása, összefogása, lelkes társadalmi munkája nyomán. A múlt év novemberében megyénkben is felmerült: nálunk lehetne-e hasonló akciót indítani? November 23-án tanácskozásra jöttek össze a megye, a három város párt-, ifjúsági és gazdasági életének vezetői és határozottan leszögezték: megvan a lehetőség az ifjúsági lakásépítkezésre, támogatjuk az akciót, ha a fiatalok jelentkeznek. Az első megbeszélés óta csaknem másfél hónap telt el. És mi történt azóta, ki, hogyan munkálkodik az akció „zöld útjának” biztosításáért? ... A gyulai városi KISZ-bizottsóg titkárát, Takács Zoltánt kértük telefonhoz. — Nálunk alig múlik el nap, hogy ne kérdeznék a fiatalok: tudunk-e valami közelebbit a tervekről. A városi tanács már kijelölte az ifjúsági lakótelep helyét a Török-zugban. Valószínű, hogy itt Gyulán földszintes, kétszobás, konyhás, fürdőszobás sorházakat építünk. Típustervünk van, de ezt átalakítjuk, hogy minél kevesebbe kerüljön a kivitelezés. Ha ez a terv kész lesz és a Megyei Tervező Irodából is megkapjuk a tervvázlatokat, körülbelül január 15-én, összehívjuk a jelentkezett fiatalokat és ők döntenek a típust illetően. Azt hiszem, márciusban megkezdődhet nálunk az építkezés... Békéscsabán és Orosházán a városi KISZ-bizottságok hasonló körképet vázoltak. A megyeszékhelyen eddig csaknem félszáz ifjú házas jelentette be, hogy részt ki-' ván venni az akcióban. A békéscsabai Városi Tanács főmérnöke, Sipiczki János a következőket mondotta: A telek ki van jelölve és készül beépítési terve is. A Mokri utcában kedvező lehetőségek vannak az ifjúsági lakások építésére. Ez a legmagasabb fekvésű terület, a víz oda van vezetve, a csatornahálózat kiépítése és a villamosítás az építkezéssel párhuzamosan történne. Jövőre különben itt a Mokri utcában az OTP segítségével 98 lakás is épül. Ha a beépítési terv elkészül, s megalakul az ifjúsági lakásépítő közösség, márciusban meg lehet kezdeni az építkezést Annak idején lovemberben a Bm. Tervező Vállalat igazgatója, Körösfalvi Pál ígéretet tett: a ter_ vezők január közepére tervvázlatokat készítenek az ifjúsági lakások építésére társadalmi munkában, költségkalkulációval együtt. Mi következett az Ígéret után? — Készülnek a tervvázlatok, január közepén bemutathatjuk őket a fiataloknak. Azt választhatják, amelyik a legmegfelelőbb, mélyek megvalósítása a legkevesebbe kerül. Elgondolásom szerint a lakások — teljes komforttal — 120— 130 ezer forintba kerülnének. A társadalmi munka természetesen csökkentené a költségeket Az OTP megyei fiókjánál a következőket hallottuk: — Nemcsak terveket, pénzt is tudunk adni a lakásépítő közösségeknek. Az eddigi tervek szerint a lakások — kulcsátadással — 130 ezer forintba kerülnek. Ennek 25 százalékát kell lefizetni az építkezés megkezdésekor. A befizetéshez is tudunk segítséget adni: öt évi törlesztésre maximum 15 ezer forint kölcsönt adhatunk a fiataloknak. Gyulavári Pál elvtárs, a párt megyei bizottsága ipari osztályának vezetője nem kételkedik az akció sikerében. — Ha a fiatalok lelkesedése, társadalmi munkája elegendő lesz, akkor felépülnek az ifjúsági lakótelepek. S nem 130—140 ezer forintba kerülnek a lakások, hanem 110—120 ezer forintba, ha helyesen megszervezik a társadalmi munkát az építtetők, ha minden családtagot mozgósítanak. Szerintem azt a fiatalok döntsék el, hogy Békéscsabán a Mokri utcában vagy a Lencsési úton akamak-e építeni. A megyei KISZ-bizottságon határozottan megígérték, hogy a három város kiszistáit mozgósítják tavasztól őszig a társadalmi munkára. A fiatal házasok bizonyára örülnek ennek az akciónak s kívánságuk teljesüléséhez biztosítani kell a „zöld utat”. Pallag Róbert Értesítjük t. Ügyfeleinket, hogy 1963. január 2-től megyei fiókunkban az alábbiak szerint tartunk ügyfélszolgálatot (pénztári órákat): bármely takarékpénztári ügyben ~ naponta 8 h-tól 13 h-ig, takarékbetét-ügyekben naponta 8 h-tól 16.30 h-ig, szombaton 8 h-tól 12 h-ig. Országos Takarékpénztár Békés megyei fiókja Békéscsaba II., Szent István tér 3 x ■MIS Ml december IL