Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-30 / 304. szám
1963. december 30. 6 Vasárnap 1962. december 30., vasárnap — 70 évvel ezelőtt* 1892-ben szerkesztette meg LÉNÁRD FÜLÖP Nobel-díjas (1905) magyar fizikus katódsugárcsövét. A cső egyik végén a katódlemez, közepén pedig az anódlemez helyezkedett el. Ez utóbbi egy néhány ezred mm vastagságú alumíniumlemez volt, közepén parányi lyukkal („Lénárd-ablak"), melyen áthaladtak a katódsugarak és a cső másik végén fluoreszkálás formájában fényjelenséget okoztak, E fényjelenség a cső légrilkításától függgően csökkent. A katódsugárcsővet a televízióban alkalmazzák, gyakorlatilag. Lénárd Fülöp kísérleti katódsugárcsővé — 215 évvel ezelőtt, 1747-ben született Bessenyei György író, az újabb irodalmunk egyik jelentős egyénisége, aíki irodalmunk szervezett fejlesztésének és kultúránk megújulásának szükségességét hirdette. Eszméit az Ágis tragédiája és a Filozófus című műveiben és röpirataiban (Magyar néző. Magyarság) fejtette ki. Korának meg nem értése és a cenzúra miatti elkeseredésében már fiatalon, 35 éves korában visszavonult birtokára és filozófiai műveket írt (A természet világa). • — December 30-ához több fontos politikai esemény évfordulója fűződik: ...191í!-ban e napon alakult meg a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) és a Németország Kommunista Pártja. • — ...1922-ben, az oroszországi szovjetek első összorosz ülésén elfogadták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulásáról szóló egyezményt és nyilatkozatot. Ekkor alakult meg továbbá a Szovjetunió legnagyobb tagállama, az Oroszországi Föderáció. . * — 1947-ben e napon kiáltották ki a Román Népköztársaságot. A „fáraó átka rr Úttörő-krónikások írják Ki ne hallott volna a „fáraó átkáról”? A tudomány részletesen foglalkozott ezzel a jelenséggel, de a spekuláció is megfelelően kihasználta. Dr. Mohammed Abd el-Aal kai. rói professzor most tanulmányt tett közzé az úgynevezett kopt be_ tegségről, amelyet az orvostudomány már évek óta ismert, s amely olyan személyeknél lép fel, akik érintkezésbe kerültek a kora_ keresztény és kopt időből származó múmiák ruházatával. Allergiás tünetek, torokgyulladás’ és magas láz kíséri e betegséget. Eleinte azt gyanították, hogy a betegség okozói csupán a kopt múmiákban rejlenek. E vallás hívei — az óegyiptomiakkal ellentétben — a múmizáláskor nem távolították el a beleket a halott gyomrából. A tetemet sokrétegű bandázs, zsal vették körül, s a rétegek közé sót és boróka magot szórtak. Azonban 1958-ban a „kopt betegség” olyan személyeknél is jelentkezett, akik egy egyiptomi sírt nyitottak fél. Az egyiptomi professzor és munkatársai kutatásaikkal nemcsak az egyiptológusokat akarják megvédeni, hanem ki akarják deríteni a Kitagadta lányát Sommerset Maugham, Anglia leghíresebb élő regényírója. Az író kijelentette, hogy lányának apja Henry Wellcome, felesegetnek első férje, aki sohasem tagadta az apaságot. Az író pert indított lánya ellen azzal az indokkal, hogy az nem törődött vele. Örökségét a lány helyett 60 éves titkárára hagyta. kórokozó mikroorganizmusok életképességét is. Megállapították ugyanis, hogy a múzeumi vitrinek üveglapjain és a múmiák szövet- és ha j maradványain penészgombák élnek, Az egyiptomi professzor csak mosolyog azokon a szenzációs híreket, hogy valami olyan titokza. tos vírust fedezett volna fél, amely Carnarvon Lord és más egyiptológusok halálát okozta. Még emlékezetes, hogy a Lord és Howard Carter 1922-ben feltárták Tut- Enk-Amon föld alatti sziklasírját. A Lord 1923-ban moszkitócsípés következtében meghalt Az újságírók ekkor találták ki a „fáraó átkát”, sőt hieroglifákról is tudni véltek, amelyek ezt az „átkot” tartalmazták. Ettől kezdve minden személy haláláén — akinek valami köze is volt ehhez a sírhoz — a „fáraó átkát” okolták. Rádiólokációs összeköttetés a Föld, a Venns és a Merkur között Moszkva (TASZSZ) Az 1962-es évben a Venus-szal és a Mei'kur-ral létesített rádiólokációs összeköttetés részletes ered. menyeit közzé teszik a szovjet tudományos folyóiratokban — írja a Pravda szombati száma. — A rádiólokációs megfigyeléseket a Szovjetunióban épített hatalmas erejű kozmikus rádiólokátorok segítségével valósították meg. A Szovjetunió a világon elsőnek létesített rádiólokációs összeköttetést a Merkur-ral. 1982. november 19-én és 24-én a szovjet tudósoknak az emberiség történelmében első ízben sikerült rádióösszeköttetést teremteni a Venus bolygóval. A Földről távirati jelek segítségével a Venusra sugározták a mir szót, amely a bolygóról visszaverődött és négy perc 32,7 másodperc alatt 81 745 000 I kilométeres utat megtéve visszatért a Földre. November 24-én ugyanezzel a módszerrel a Venus-ra továbbították a Lenin és az SZSZSZR szót. A bolygó felszínéről visszaverődő jelek 4 perc 44,7 másodperc alatt 85 360 OOO kilométeres út után értek vissza a Földre. Az 1962 október és decemberében a Venus és Merkur bolygóval létesített rádiólokációs összeköttetés eredményeinek értékelése folyamatban van. (MTI) Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Seidel nyugatnémet nyugat-berlini terroristát Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Bírósága szombaton délelőtt ítéletet hirdetett Hans Seidel 24 éves nyugatberlini terrorista bandavezér ügyében. A bíróság Hans Seidelt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Seidel 1961-ben az NDK-ból Nyugat-Berlinbe szökött és ott előbb mint egy banda -tagja, később pedig mint annak főnöke több ízben vett részt az NDK határait védelmező határőrök elleni .provokációs támadásokban. Seidelt az áll-ambiztonsági szervek 1962 novemberében tartóztatták le. Tízennégymíllíó éves őslény megíkövesedett mairadváinyaira bu’kkamtalc Nairobitól 150 mértfoldinyire észsafcn y ugatira. Dr. I». Leaikey angol antropológus szerint ez az őslény, amely már nem majom, de még nem is ember, kb. 14 millió évvel ezelőtt élt, s a „Kenyapithecus” tudományos neveit kapta. Teljesítjük az úttörőpróbák követelményeit Már sokszor olvastam a Népújságban más pajtások tollából írásokat, s ez felbátorított, hogy én is küldjék. Mi, endrőd—décspáskomi úttörők, mindent elkövetünk, hogy méltók legyünk nevünkre. Visszaemlékezem, hogy ősz végén nótaszóval mentünk ki a szövetkezeti földekre, segíteni a betakarítási munkát. Nyolcvannégy mázsa exportpaprikát takarítottunk be. A Béke Tsz meg is jutalmazott bennünket, s egyben társadalmi munkánkkal az úttörőpróbák egyik követelményét is teljesítettük és ehhez hasonlóan a többit is. Knapp Klára krónikás « BAUKÓ TAMÁS PAJTÁS ÍRÁSAIBÓL: Egy egyes története Feri, az unokatestvérem másodikos. Mikor ellátogattam hozzájuk, éppen bőgött. Megvertek a srácok? — kérdeztem. Kiderült, hogy egyest kapott. Az úgy történt, mondta zokogva, hogy a tanár néni már elhajtotta a naplóban a nevemet. Erre úgy gondoltam, úgysem felelek már és az összes tudást kiengedtem a fejemből. Hát nem kihívott később mégis! Bruhuhu... bőgött tovább Feri, mégsem volt szívem sajnálni őt, különösen amikor kijelentette, hogy tudott volna, ha nem súgnak neki rosszul. Az a régi jó iskola Az utcán összetalálkoztam Katival, aki régebben úttörőpajtásom volt és együtt énekeltünk az iskola kamarakórusában. Ma már Debrecenbe jár, középiskolába. Megkérdeztem, hogy nem hiányzik-e neki a régi iskola, a gyermekzsivaj, a társak és a tanárok. Rám nézett, szót sem szólt, csak szeméből elindult lassan egy könnycsepp.» Miért lettél úttörő?... Meglátogattam a 3385. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat Olimpia-őrsét. Beszéd közben váratlanul megkérdeztem az őrsvezetőt, Kovács Ferit, hogy miért lett úttörő? — Ötödikes koromban még nem voltam az — mondotta — és szomorúan kellett néznem, hogy az őrs milyen vidám életet él. Aztán egyszer elhatároztam, közibük állok. Ma már őrsvezető vagyok, de ezt a pajtásoknak köszönhetem. Ök lelkesítettek anynyira az úttörőéletre, hogy végül méltónak találtak a vezetésre. A feladatok végzésében és a sportban az Olimpia-őrs az elsők között szerepel. • A tél — Hurrá! Itt a tél! Akár van hó, akár nincs, nekünk ez mégis érdekes évszak. Kipirulunk a hidegtől, hancúrozunk, kacagunk és hócsatákat vívunk, amikor fehérré válik a táj és korcsolyázunk a befagyott víz hátán. Esténként és délutánonként előadásokra, szakkörre járunk, tévét nézünk, a tanulás mellett ez is hozzátartozik téli napjainkhoz. És még valami: a fagyban, hidegben megtanuljuk becsülni a tavaszt és a nyarat! Laczó András csabai krónikás * Egy megható olvasmányról Móricz Zsigmond írónak, a Légy jó mindhalálig című regénye, nekünk, általános iskolásoknak, kedvelt olvasmányunk. Nagyon tudjuk sajnálni a kis Nyilas Misit, akit szívjósága és jelesei ellenére is mennyire megaláz és megkínoz az akkori tantestület. Csodálkozunk, hogy olyan világ is lehetett, amikor valakit azért bántottak, mert szorgalmas és becsületes. A mi világunkban Nyilas Misi szeretetnek örvendő úttörő lehetne, hiszen minden törekvése a szépre, a jóra, a mi iskoláinkban, a mi pedagógusaink előtt csak megbecsülést vívott volna ki. Pribolyszki Magda krónikás * SZŰCS ATTILA KÉT ÍRÁSA: Az utca művészei A papíron csaik kriksz-kraksznak látszik, de a kirakatrendező keze alatt a kirakat megszépül, mikor a kriksz-kraksz terv valóra válik. Ahhoz, hogy az üzletek, a csabai boltok kirakatai olyan megragadóan szépek legyenek, mint amilyenek, nagyon so*k aprólékos, türelmes munka és művészi érzék kell. A kirakat a bolt tükre, mondja édesapám, aki már egy évtizede végzi ezt a munkát, s úgy látom és érzem, hogy a szívét adja bele. A vigyázatlanságról Űttörő-fogla-lkozásra igyekeztem, amikor észrevettem, hogy vigyázatlan kerékpározás miatt elesik egy fiú. Hozzászaladtam, felsegítettem. Láttam, hogy kezén komoly sérülés van. Nyomban betámogattam iskolámba. Egyik tanár bácsi telefonált a mentőiknek, akik a balesetessel a kórházba ro_ bogtak. Mindez nem történt volna meg, ha a fiú, aki ráadásul, piros •nyakkendőt viselt, betartotta volna a közlekedési szabályok legfőbbjét, azt, hogy „Óvatosan hajts”. Melyikük a jobbik? A buszon történt. Azt mondta egy iskolás a másiknak: — Nekem ötösöm van, az ám, te meg csak négyest kaptál... Akinek mondta, elvörösödött és szégyenkezve lehajtotta a fejét, amiért társa annyi utas előtt pirongatta. Egy bácsi megsimogatta a fejét, biztatva, hogy majd kijavítja jelesre a négyest. Még csokival is megkínálta. Jóleső dolog történt erre. A megrótt fiú a csokoládé felét megróvójának nyújtotta. — Milyen jó szíve van. Az ilyen gyermek előbb-utóbb biztosan helyrehozza azt a kis hibát, hogy egyszer négyesre vagy esetleg gyengébbre felel — jegyezte meg a bácsi és én igazat adtam neki. Zöldréti Csaba úttörőházi krónikás GELENCSÉR ÉVA ÍRÁSAIBÓL: Lehetne barátságosabb a környezet A szünidő előtt osztályunk elment a csabai Zöldkeresztbe, hogy megvizsgáljanak bennünket, hogyan gyarapodunk súlyban és egészségben. Kietlen udvar, málladozó fal, szűk helyiségek, iciripiciri ablakok fogadtak bennünket. Egyedül a velünk foglalkozó zöldkeresztes bácsik és nénik szeretete, kedvessége ellensúlyozta a környezet lehangoló hatását. Városunk és az itt dolgozók megérdemelnének világosabb, barátságosabb környezetet, ez volt a véleményünk, amikor távoztunk. Az iskolások nyereménye Nemrég postás bácsik keresték fel az iskolákat. Azaz, több iskolában, sok gyereket. Egyikük kisebb, másikuk nagyobb csomagot kapott. De nemcsak egy-két óvodás, általános iskolás és középiskolás gyerek ölelhette ám magáhaz az ÁUami Biztosító jutalmát, hanem nagyon sok, a megye szinte minden iskolájából, több mint 250 tanutó. De most már inkább azt, amiről szó van: az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága a tanulóbiztosításokra nyereményeket sorsolt Iá: tolltartót, társas- és egyéb játékot, írókészletet, mesekönyvet, töltőtollat, gombfocit, dominót, kézinyomdát, s a főnyereményt, a karórát, melyet egyébként Hegyesi Sanyi, szeghalmi tanuló nyert. Szeghalmon a művelődési otthonban tartották a sorsolást, legalább kétszáz ujjongó iskolás gyerek jelenlétében. Az egyik legkisebbet, Paál Marika, kisóvodást meg is interjúvoltak, aki sejpít'be, de felnőttes komolysággal ezt válaszolta: — Én jövőre is itt akarok lenni... Hátha akkor is nyerek egy konyhabútort, va—ti
