Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-30 / 304. szám
.1962. december 30. í Vasárnap Pártszervezetek feladatai a zárszámadások előtt ^jgyünkben kétszáahárom tér-- 1 melőszöveíkezet készül zárszámadásra. A második év számvetése lesz ez, amióta nagyüzemi mezőgazdaság szerveződött a megye szántóterületein. Csaknem 90 ezer szántó-vető, állattenyésztő, kertészkedő, s a tsz-ek más üzemágaiban foglalatoskodó ember várja az idei év mérlegét, amelyet mint tudjuk, kedvezőtlenül befolyásolt a rossz időjárás. 680 ezer hold össztermésének s minden egyéb jövedékének eredményeit számítgatják, elemzik napjainkban azok a bizottságok, amelyek tartalmilag előkészítik a zárszámadást a leltározástól egészen a jövedelemelosztó közgyűlésig. De á zárszámadások előkésizítósének nemcsak gazdasági tartalma van. Legalább ilyen fontos politikailag is alaposan felkészülni az egész évi munkát értékelő zárszámadó közgyűlésre. Ennek elősegítése pedig a termelőszövetkezetekben működő pártszervezetek feladata. U i indokolja a politikai előké* szítést? Elsősorban: a zárszámadás nem pusztán azt jelenti, hogy pontosan számba veszszük a szövetkezeti vagyon helyzetét, bevételeit, kiadásait, a tagok közt felosztható jövedelmet stb, A zárszámadás során mindezek mellett a termelőszövetkezet egész évi gazdasági, szervezeti és politikai tevékenységét is mérlegre kell tenni. Azért, mert, noha igaz áz, hogy á rossz időjárás befolyásolta a nagyobb jövedelemszerzést, mégis végső soron az egész tagság helytállásától függ minden eredmény. Viszont, ahol a vezetés rossz, ott a tagság helytállása, szorgalma sem jár kellő eredménnyel. A pártszervezetek feladata, elemezni, kritikailag boncolgatni: mivel függ össze, hogy nem tudták jól kihasználni az adódó lehetőségeket a szövetkezetben, s mi az, ami a jövő évben előrébb lendítheti a közös gazdálkodást. Megállapítható a statisztikai kimutatásokból, hogy ebben az évben mintegy 222 millió forint beruházás került megyénk termelőszövetkezeteinek fejlesztésére. Ebből 160 milliót az állam biztosított. Ezenkívül 27 szövetkezet több mint 15 milliós dotációs támogatásban részesült. A nagyobb hozzáértés, a jobb szervezés és hathatósabb belső, szövetkezeteken belüli intézkedések általában meghozták megyénkben is az eredményt. Az előzetes számítások szerint a jobb tsz-ekben egy szövetkezeti gazdára az idén, a háztájival együtt 15 ezer forint jövedelem jut átlagosan. A felében viszont nem érj el a tízezer forintot sem. Sőt 43 szövetkezet az idén is hiánnyal zár. Ez mind azt példázza, hogy a gyenge vezetés nem tudta ellensúlyozni az időjárás okozta objektív nehézségeket. A fenti adatokból kitűnik, hogy az egyes termelőszövetkezetek eredményei ez évben is különbözőek lesznek. Ez azonban korántsem az időjárás következménye, mert a tsz-ék gazdálkodási eredményeinek összehasonlításánál, az egyes tájegységeken belül ei kell tekinteni ettől, hiszen az időjárás egyformán gondot okozott akár a szeghalmi, akár a sarkad!, akár pedig a gyomai járás termelőszövetkezeteiben. Ha az alapjában véve azonos körülmények mellett dolgozó termelőszövetkezetek közt mégis lényeges különbségek vannak, az főleg a vezetők és tagok munkájával függ össze. Vajon mi mással lehetne magyarázni, hogy ugyanabban a járásban az egyik tsz termelési eredményei jók vagy legalábbis elfogadhatók, a másiké pedig rosszak? Ezért az évi zárszámadás előkészítése és végrehajtása igen összetett, sokoldalú számviteli, elemző és politikai értékelő munkát kivan. Ebben pedig a tsz-pártszervezetek vezetőségeinek és tagjainak tevékenyen szükséees kivenni a részüket. Hogyan? Mindenek előtt szükséges alaposam összegezni és értékelni a szövetkezet munkaszervezési taoasztalatait. Vajon jól voltak-e év köziben irányítva, foglalkoztatva n brigádok. 'munkacsapatok; ki tudták-e fejteni benne az emberek kéoességelket, s ha nem, mi akadályozta ezt: tervszerűtlen sóig, kapkodás, hanyagság? Az egyes fagok és az egész kollektíva munkafegyelme hogyan alakult, menynyire befolvásolta ez az eredményeket, tevékenykedett-e ebben az irányban maga a pártszervezet, a brigádokba elosztott pártcsoport vagy az ellenőrző bizottság? Ha nem, mi volt ennek az óka, s mi a tanulsága? Megfelelőek voltak-e az alkalmazott jövedelemelosztási módszerek az anvagi é"-dekel+ség fokozására? Mi bennük a hiba és mi a jó? Szükséges volna-e továbbfejleszteni a jövedelemelosztást, s a tagok véleménye alapién, milyen módom? Nem utolsósorban pedig: hogyan irányította a közös munkát a gazdasági vezetőség? Ezt elemezni a tagság meglátásai alapján feltétlenül Előnyös feltételekkel köthet szerződést a földművesszövetkezetekkel Kedvezmények: tojásra első félévben darabonként 8 dkg, második félévben darabonként 15 dkg liba után darabonként 10 kg, pulyka után darabenként.5 kg takarmányjultatás állami áron A liba és pulyka ára kilogrammonként 2 Ft-tal magasabb, mint 1902. évben. szükséges, mert a tagok tudják legjobban: megvalósultak-e azok a jó javaslatok év közben, amelyek akár közgyűléseken, akár egyéni beszélgetéseken hangzottak el saját köréből. Más szóval: érvényesült-e a szövetkezeti demokrácia? IJI gy véljük, nem szükséges különösebben hangsúlyozni, mennyire fontos feltétele a további sikerek elérésének, hogy a végzett munkát <p egész szövetkezeti tagság bevonásával értékeljék még a zárszámadások előtt brigádértekezleteken, munkacsapat-megbeszéléseken vagy' akár egyéni beszélgetések formájában is. Nemcsak azért fontos ez, mert a tagok tájékozottsága a szövetkezet működéséről követelménye az újabb eredmények megszerzésének, hanem azért is, mert ezzel megelőzzük a találgatásokat, s az elégedetlenséget abban az esetben, ha a tervezettnél kevesebb lesz a jövedelemosztás. Nyíltan és őszintén, a hibákat nem kerülgetve szükséges tájékoztatni a gazdákat arról, hogy konkrétan mi volt az oka a tervezettnél kisebb munkaegységértéknek, s ugyanígy azt ;s, hogy miinek köszönhető, ha a vártnál többet ér a munkaegység. Aa ilyen beszélgetések értetik meg a tagsággal: a másik tsz-ben miért lett hasznot hajtóbb a munka, miért fizettek ott öt forinttal több munkaegység-előleget havonta, mint náluk, s hogyan juthatnak el odáig, hogy elérjék, sőt túlszárnyalják azt a másik szövetkezetét. D égi közmondás: ki, mint vet, " úgy arat. Megyénk 203 termelőszövetkezete a közelgő zárszámadásokon látja meg idei aratásának végleges gyümölcsét. Ha oártszervezeteink politikailag jól előkészítik a zárszámadást, megvetik a szubjektív előfeltételeit annak, hogy a következő év zárszámadása idején a mostani közepesnek és gyengének mondott szövetkezetekben is jóval tízezer forint fölött legyen az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem. v. d. Amerikai gyógyszer ezer kubai hadifogolyért Miami, Florida, USA: A váltságdíjként Kubába szállítandó orvosság egy része a Miami nemzetközi repülőtéren átrakásra vár. (MTI Külföldi Képszolgálat) oooooooooooooooooooonooooooooooooooooooooooooooooo A Szovjetunióban kétszer annyit költenek a közoktatásra, mint Angliában Száz ■ esztendeje történt... írta. Gombos László (Részlet egy készülő regényből) — A déliekkel cimborái! — Kicsoda? Ki cimborái a deliskkel? — Rámondhatják bárkire. — Bárkire nem! — Magára McClellan?! — az ?lnök a szemébe nézett. — De Mr. Lincoln! — nyögte a parancsnok. Két felhevült arcú férfi állott egymással szemben: az elnök és \atornai parancsnoka. — Ha valaki megvádolná nyilvánosan? — faggatta tovább az ünök. — Azt a valakit lelőném, mint egy kutyát! — kiáltotta McClellan nagából kikelve. Az elnök keserű mosolyt nyomott el: — Lelőjjem a Chicago Tribune 'őszerkesztőjét? Mint egy kutyát? Kivette zsebéből az újságot és átadta a főparancsnoknak: London (MTI) A skóciai közoktatási intézet kongresszusa határozatban követeli: Anglia költse nemzeti jövedelmének az eddiginél nagyobb részét közoktatásra. George Rennie, az aberdeeni középiskola igazgatója a javaslatot indokolva kijelentette: — A Szovjetunióban kétszer — Olvassa, ott, mindjárt az első oldalon felül! — MoClellan felhangon olvasott: „Lincoln habozik. Vajon miért?!” — Vajon miért?TM — Lincoln ismételte. — Árulónak mondanak, nyilvánosan. Hát idefigyeljen, McClellan, tudja miért vagyok én áruló? — Ön, Mr. Lincoln? — képedt el látszólag McClellan. — Mert ön elárult engem. — Én önt? — hápogott nagyokat McClellan. — ön engem. — Hirtelen megragadta a vállát: — Miért nem mozdul a potomac divízió, miért? McClellan csak ennyit tudott kinyögni: — Ez idő szerint a kockázat... — Kockázat? — csapott le rá Lincoln. — Aki nem meri vállalni, nem is győzhet. Nem akar győzni? Hallgat? — Létszámunk nem elégséges. — Megtoldjuk. — Kikkel? Mindenki fegyverben áll, akinek a háború szívügye. Lincoln mélyen elgondolkodott — Nem, nem mindenki. Különösképpen azok nem, akiknek annyit költenek a gyermekeikre és a fiatalkorúakra, hogy jó polgárok, ká neveljék őket, mint amennyit Angliában. A Szovjetunió tavalyi közoktatási kiadásai egy főre átszámítva 138 dollárnak felelnek meg, ellenben Skóciában ez az összeg csupán 56, Angliában pedig 54 dollár. szívügyük a győzelem, akifc saját szabadságukért küzdenének. Magukért, családjukért — Kikre gondol? — robbant ki a kérdés McClellanból. — Csal. nem a niggerekre? — Ugye, maga is azt gondolja, ők küzdenének igazán a győzelemért? — Nem mondottam — dörmögte maga elé McClellan. Lincoln papírlapot vett élő: — Csak fogalmazvány, még nem írtam alá. De kérem, hallgassa meg. „Én, Ábrahám Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok elnö. ke, a haderő és a flotta főparancsnoka minden erőmmel azon leszek, hogy legyőzzem a lázadókat. Éppen ezért elrendelem, hogy a szakadár államokban még rabszoL gasorban élők legyenek szabadok ... ! ' — Éz lehetetlen! — csattant föl McClellan. Lincoln zavartalanul folytatta: „Egyben kijelentem, hogy fent nevezett személyek a mai naptól kezdve tagjai lehetnek az Egyesült Államok hadseregének és flottájának, részt vehetnek a helyőrségek, az erődök, az állások és egyéb stratégiailag fontos pontok védelmében ...” McClellan nem tudta tovább türtőztetni magát: