Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

19®!. december 24. 5 Hétfff DCíu'áaiő mjl ajándék FfY felölőgyűléstől * tanácstagi beszámolóig Mind több házra kerül televí­­zióantenna Tótkomlóson is. A fóldművesszövetkezet áruházának vas-műszaki osztálya csupán szep­tember elseje óta 58 készüléket adott el a helyi és a környékbeli lakóknak. Az 58. készüléket Be­­nyeczkó Pál, a Haladás Termelő­­szövetkezet pártszervezetének tit­kára vásárolta meg. Egyrészt ka­rácsonyi ajándéknak szánta a csa­ládnak, másrészt — amint mondja — azért vásárolta meg a TV-t, mert ő eléggé elfoglalt ember, es­ténként gyakran megy különböző gyűlésekre, értekezletekre, s leg­alább feleségének, no meg a szom­szédoknak is lesz mivel elszóra­kozni az időt. ooooooooooocooooooooooooooeeooeoeecoeooooooooooc Muzsikával aranyozza életünk A 38 esztendős Trucz József már 8 esztendős korában hegedült. Olyan híres mesterei voltak ké7 sőbb, mint a hódmező­vásárhelyi Szénás Gyur­ka, akinek nagyváradi zenekarában inaskodott. Később a felejthetetlen Purcsi Pepi zenekarához szegődött. Jelenleg a Csaba-étterem zeneka­rának a vezetője. Több­ször részesült elismerés­ben, jutalomban, s he­­gedűszóliaíaként részt vett a Balassi Tánc­együttes olaszországi út­ján. — Szeretem az em­bereket és ezért szívvel, lélekkel muzsikálok ne­kik — mondja, s akik hallják hegedűje hang­ját tudják, hogy így igaz. —6— miatt veszendőbe megy. Akkor történtek bizonyos inté -kedések. Most érdemes újólag felmérni a Helyzetet, s számibavenni a fejlő­­lést Érdemes ebből a szempontból <ülön is elemezni a kongresszusi /erseny időszakának, s az év utol­só hónapjainak a munkáját. Mi az, ami többre tette képessé az izemeket ebben az időben? Ha­sonlóképpen a normarendezése­­cet követően is javul a szerve­­tettség, a munka folyamatossága. Miért romlik utána ismét az anyagellátás, a munka programo­zása? Többnyire kampányszerű nunkáról van szó, s a hatás csak addig tart, amíg egy-egy szerve­­ési kérdés a napirenden szerepel. Ízt azután visszaesés követi, mert t vezetés még nincs azon a szín­­onalon, hogy az elért eredménye. et állandósítsa. Az ilyen átme­nti felbuzdulásból származó ;zervezé".nél” értékesebb az a erény, de tartós eredmény, amit jy új futószalag, esetlég a gépek irt ciklusú átszervezése, vagy ppen egy félreérthetetlen ügy­­>ndi utasítás rögzít és tartósít. A termelés szervezése, fejlesz­­” tése tudományos alapon, koldalú, gazdasági elemző szá­­.ító munkát igényel, s megköve­zi a vezetés pontos és gyors in­­rmálását. Különösen fontos ért a friss és megbízható adat­­ágáltalás. Azt a vezetőt nem érheti meglepetés, aki ismeri az anyag, az alkatrészkészletek nap­rakész állományát, a gyártmány átfutási idejét, normaóra szükség­letét, a termelés különböző fázisai­ban. Megfelelő adatok és számí­tások hiányában aligha lehet el­dönteni, hogy az anyagmozgatás, a gyártáselőkészítés, a kapacitás jobb kihasználása kerüljön-e a szervezőmunka homlokterébe, avagy melyik munkaszakasz át­szervezése, kisgépesítése járhat a legnagyobb gazdasági eredmény­nyel. Más szavakkal ezt úgy fo­galmazta meg a pártkongresszus beszámolója, amikor a vezetés színvonalának emeléséről beszélt: „A vezetőle ne kullogjanak az élet­ben jelentkező problémák után. hanem maguk vessék föl és old­ják meg őket. Tekintsenek előre, irányítsák a gazdasági folyamato­kat és ne utólag kapkodjanak, amikor egv kérdés megoldása na­pirendre kerül.” A munkások támogatására és alkotó kezdeményezésére is csak az a vezető tarthat igényt, aki pontosan tudja, mit akar. A mun kások. ha körültekintően, s velük egyetértésben intézkednek, képe­sek pdlanatnvi látszólagos érde­keiken is felülemelkedve segíteni a termelékenvség emelését. Erre utálnak pé’dául az üzemi norma rendezések tapasztalatai. A kong resozusi versenvmozgalom ered­ményei még világosabban mutat-Szenha’nm, 53-as körzet, Új­telepi rész. Idő: 1958. október 28-a, este 7 óra... Emberek botorkálnak a sötét, sáros utcán az iskola felé. Mikor egyik-másik belehuppan a bokáig érő pocsolyába, a latyak tompa löttyentéseit, éles káromló sza­vak folytják el. A ragadós sár rá­tapad a gumicsizmákra, bakan­csokra, a pantallók száraira. De megkapaszkodik a lelkekben is, hogy elégedetlenséget szüljön. So­kan megszokottan, hogy „ez így volt mindig mióta Újtelep az Új­telep” törtetnek át a számozott utcákon. Sokan pedig azzal az el­tökéltséggel, hogyha máskor nem, most szóvá teszik: javítani kelle­ne a helyzeten. Mert hát mire is való volna a jelölőgyűlés... Hegyesi Gyula, a községi tanács vb elnökhelyettese már a dobo­gón elhelyezett asztalnál ül, s tü­relmesen várja a választókat. Las­san gyülekeznek az újtelepiek, s hoznak egy-két dolgot a tarso­lyukban, amit ez alkalommal akarnak szóvá tenni. Pontosan negyvenhetén kuporognak a pad­sorokban, amikor Hegyesi, az Új­telep egyik tanácstag jelöltje el­kezdi a mondókáját II figyeli! arcok nem árul­ják el a gondolatokat, mozdulat­lanok a kucsmák, nem rezzennek a bajuszok sem eleinte. Csak hely­­lyel-közzel bólint egy-egy ember, amikor Hegyesi arról beszél, hogy ez a régi, nincstelenek-lakta falu­­vég milyen nagy fejlődésen ment át a felszabadulás óta. Lakói egy része tsz-tag lett, az elmúlt esz­tendőkben harminchat új ház épült’ itt, s néhány utcába már megkezdték a villany bevezetését. Igaz ez. A virilisták nem törődtek ennyit ezzel a 2500 lakosú falu­résszel. Pedig tizenötezer pengő volt egyben az adományokból az akkori Vöröskeresztnél, hogy kuta­kat fúrassanak az Újtelepre, leg­alább valamennyire kiemeljék la­kóit az elmaradottságból. Ez a pénz azonban sötét csatornákon 'olyt el, a köz soha nem látta hasznát. Maradt a súlyos örök­ják, hogy a dolgozók javaslataik kai, kezdeményezéseikkel segítik a vezetést rendteremtő munkájá­ban és a saját soraikban jelentke­ző lazaságok ellen is fellépnek. A dolgozók növekvő aktivitása mu­tatja, érzik és értik, hogy ötéves tervünk sikerének, az életszínvo­nal további emelésének záloga a termelékenység tervszerű emelése Az üzemi párt- és szakszerve zet feladata, hogy ne „elvileg és általában”, hanem nagy hozzáér­téssel — a szakmai és a helyi vi­szonyok konkrét ismeretében — segítsék a termelékenység célkitű­zésének teljesítését. Így például érdemes tanulmányozni a rokon­szakmában dolgozó más vállalatok gazdasági és konkrét termeié kenységi eredményeit, az élenjáró munkamódszereket és szervezési tapasztalatokat. S ezeket az isme­reteket hasznosítani lehet már az 1963. évi tervek összeállításánál is. A VIII. pártkongresszus szel­” lemében rövid idő alatt pó­tolnunk kell lemaradásainkat, s a munka termelékenységének ma­gasabb színvonalával hazánknak is példáznia kell a szocialista munka fölényét a békés gazdasági versenyben. S ez nemcsak az or­szágos intézkedéseken múlik, egyre nagyobb és hozzáértőbb 'rő­­feszítést Irényel a gyári k, üze­mek vezetőitől és munkásaitól. Kovács József ség... Ezt számolja fel évről évre az új rendszer... • Kincses János, Hajdú Mihály, özv. Mező Mihályné még a töb­biek, akik nagy elhatározással, hogy „majd most megmondják” jöttek a gyűlésre, szótlanul ültek a szónok elhallgatása után. Mind­az igaz, amit Hegyesi mondott nem lehet apelláta ellene. De hát... Ha már kenyér van, szalon­na is kellene mellé, ha ház. elé­je köves járda, beléje villany meg víz, jó ivóvíz, mert az egész Újtelepen csak egy kút van. Erről beszélt volna Hegyesi...! Aztán lassan, mint tavasszal a jég, fö’enged a csend. Kincses Já­nos tsz-tag elsőnek szánja rá magát a szókimomdásra: — Az újtelepiek azt mondják: ;árda kellene az utcákba. Meg vil­lany, hogy ne kelljen sötétben bo­torkálnunk, mint az apáinknak ... Bátorságra kapnak az asszonyok is: — Jelöljük magát Hegyesi Gyu­la, ha szóvá teszi a tanácsban: csi­náljanak itt egy boltot. Sehol a környéken kereskedés. Kilométe­reket kell gyalogolnunk sóért, petróért meg miegyébért — mond­ja özv. Mezoné. — Úgy van, bolt kéne az Újte­lepre — helyeselnek a többiek. Akkor megválasztjuk... — Meg jó ivóvíz valahogyan, Hegyesi elvtárs — szólal fel Haj­dú Mihály, az á’lami gazdaság dolgozója — Segítünk hozzá mi is, ha kell, de értsék meg fönt is: mi az, ha 2500 ember egy kútra jár. HegvvephM ember tolmácsol­a az egész Újtelep akaratát ezen a jelölő gyűlésen. Hegyesi Gyula ■egyezte a kívánságokat, aztán, mikor senkinek sem volt már öbb mondanivalója, így beszélt: — ígérem, hogy mindezt, ha új­­• a bekerülök a tanácsba, szóvá te­gzem. Azon leszek, hogy amire "útja a község pénzéből, megle­gyen az Újtelepen .,. * A választók többsége hitt He­gyesi Gyula szavának. Akadtak azonban olyanok is, mint Nagy Ferenc, Kinizsi utcai lakos, aki csak legyintett az ígérgetésekre, mondván: akkor valósulnak meg izok, amikor belőle pápa lesz. Is­meri ő az ilyet, ezért nem is ér­dekli az egész választási ceremó­nia. Nagy Ferenc (meg még néhányam) következetes maradt magához a választás napján is. Hiába kopog­tattak nála a népnevelők, hogy jöjjön szavazni, bezárkózott ott­hon, nem járult az urnák elé. Hegyesi azért a nagy többség ’karata szerint újra a tanácsba került. És nem csalódtak benne a választói. • Erre az 1962. december 12-én Újtelepen tartott tanácstagi beszá­molón is fény derült. Hegyesi Gyula ugyanazon a dobogón, ahol négy évvel ezelőtt ígéretet tett vá­lasztói előtt, számolt be ezúttal ar­ról, hogy mi történt az elmúlt esz­tendők során az 53-as körzetben. S míg akkor csak negyvenhetén hallgatták őt, most 270 ember, köztük Nagy Ferenc is, elismerő­en nyugtázta: sorra megvalósul­tak a választási ígéretek. flz Öife'en nem elmaradott többé, mindenben felzárkózott a község szintjéhez. A földműves­szövetkezet új, korszerű bolthelyi­séget létesített a körzetben, öt utcába építettek betonjárdát, s ve­zették be a villanyt. S ami talán a legnagyobb vívmány ebben a vízben szegény községben; 1961 tavaszán megkezdték a törpevíz­mű építését. Olyan széles körű társadalmi megmozdulás régen volt Szeghal­mon, mint amilyen megnyilvá­nult, amikor a tanács kisgyűlése­­ken bejelentette: lesz víz, az ál­lam 3,5 millió forintos beruházást biztosít erre, ha a lakosság is se­gít. Nagy Ferenc, Hegedűs Sán­dor, s azok, akik azelőtt semmit sem adtak ingyen, elsők között csatlakoztak a társadalmi munká­sok seregéhez. Kubikoltak, fuva­roztak, amíg lefektették a leendő, mintegy 36 kilométeres vízhálózat vezetékeit. Száznyolcvankétezer forint értékű társadalmi munka segítette ezt a nagy vállalkozást, melvnek eredménye máris, hogy az Újtelepen a négy évvel ezelőtti egy kúttal szemben, ma 21 új ki­folyó, a tervezettnek (ami 1963- ban valósul meg teljesen) mint­egy fele teszi könnyebbé, egész­ségesebbé és kulturáltabbá az emberek mindenapi életét * Mindez persze nem .azt jelenti, hogy az újtelepieknek nincsenek újabb igényei. Ha van már ke­nyér, szalonna, hozzá kolbász is kell. A növekvő igények az élet fejlődésének természetes velejárói. De ami nincs meg ma — megva­lósul holnap, ezt bizonyítják a té­nyek. Megvalósul, mert olyan em­berek intézik manapság a közös ügyeket, akiket nemcsak megvá­lasztanak, hanem támogatnak is a választók. Varga Dezső FIGYELEM! Január elsejével indul t a Tiszatáj c. folyóirat féléves nagy rejtvénypáíyázafa Főbb nyeremények: 1 darab világvevő rádió 1 darab férfi kerékpár 2 darab belépőjegy az 1963. évi Szabadtéri Játékokra, plusz 300 forint költőpénz. iizenkívül még 50 darab értékes tárgy és könyvjutalom. Olvassa e! a részvét feWe’eVet a Tiszatáj január, számában! 721

Next

/
Oldalképek
Tartalom