Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-23 / 300. szám
IMS. december S3. 9 Üzletben a csabai kolbász A Békés megyei Húsipari Vállalat kedves karácsonyi ajándékkal lepte meg a vásárlókat. Forgalomba hozta a múlt évben igen közkedvelt csabai kolbászt. A húsipar békéscsabai telepén jelenleg 250 mázsa kolbászt érlelnek. Ebből hoztak forgalomba 50 mázsát. A békéscsabai üzletekben a kolbász árusítását pénteken, az esti órákban kezdték el. A közkedvelt csemegéből többen kilószámra vásároltak. A kóstolás: próbák után megállapították, hogy a csabai kolbász minőségre és ízre is jobb a tavalyinál, csípősebb. A megyei Húsipari Vállalat hét vagon csabai kolbászt készít. Kedvező eredmények a dobozi Petőii Tsz-ben Az idén a múlt évihez képest lényegesen nőtt a dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben a munka lendülete, a tsz-tagság szövetkezettel való kapcsolata, fejlődött a tsz-demokráda, s általában erősödött a gazdálkodás színvonala. Egy év alatt szóra érdemes eredményeket értek el a doboziak. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megyei csoportja december 27-én több meghívottal közösen Dobozon tartja ülését, hogy a helyszínen tanulmányozzák az elért eredmények mozgató erőit. A hasznos tapasztalatokat összegyűjtik, és a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek elé terjesztik. Öntözési tanfolyam Szegeden A Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kutató Intézetben jam. 7-től február 7-ig öntözési szakember-továbbképzést tartanak. Ezen a tanfolyamon középiskolai és egyetemi végzettségű szakemberek vehetnek részt, akik termelőszövetkezetben, az öntözés területén, vagy a szakirányító szervekben öntöző agronómusként dolgoznak. A tanfolyamot a Földművelésügyi Minisztérium szervezi. Megyénkből 15 szakember jelentkezett felvételre. A tanfolyamhallgatók heti 100 forint tandíjat fizetnek, amelyet szövetkezeti agronómusok esetében a tsz megtérít. Tíz óriás harcsát fogtak ez évben a körösi halászok A gyomai Viharsarok Halászati Tsz-be tömörült körösi halászok ez évben huszonöt vagon halat adtak közfogyasztásra. Budapestre, Pécsre, Bajára és hazánk más városaiba szállítják az ízletes körösi halakat. A hideg idő beálltával sem hagyták abba a munkát, léket vágaz öreg, s nyomatékképpen a fejével intett hozzá. — Folyton csak képzelődsz! Nem ment oda senki. — Hilde a letaposott sarkú cipőjében csoszogva kiment a szobából. Müssel most már kíváncsian ült az ablak mellett. Állandóan a magányos ház irányába nézett Fél óra telt el. Az öreg hirtelen felkapta a fejét, s szuszogva nyújtózkodott, hogy még közelebb dugja a fejét az ablakhoz. Ismét megjelent a férfi, aki az előbb elhaladt a ház előtt. Viszszafelé jött az erdőből. — Ez az a férfi! — suttogta az öreg, amikor meglátta. — Hilde! Az asszony ismét bejött a szobába. Müssel kimutatott az ablakon. — Nézz csak oda! Most jön visszafelé. — No és aztán: — De hiszen a házban nem laikik senki! Az asszony — a férje erőszakoskodására — cipőt cserélt, kabátot vett fel, s kiment az utcára. Elment a fák közé rejtett házig, aztán visszafordult. — Na? — kérdezte az öreg, amikor megjött. Hilde arcán meglepődés látszott. — A zár... — mondta lihegve — a zár a helyén van. A rolók is ugyanúgy vánnak, mint azelőtt tak a jégmezőn, s úgy halásszák a még vízben lévő halakat. Egy-egv napon 40—60 mázsa hal kerül hálóba. Egyébként az 1962-es esztendő sok sikert hozott a körősi halászoknak: öszszesen tíz óriás harcsát fogtak. A legnagyobb 98 kiló volt, a legkisebb félmázsa. — Ugye, mondtam! — heveskedett Müssel. — Mondtam én, hogy itt valami nincs rendben. Szólni kell a rendőrségnek! — Ugyan miért, Ludwig? — Na és ha tolvaj? Lehet az tolvaj is vagy valami más, veszedelmesebb... Az öreg fészkelődött a székben, fel akart állni. — Jól van, jól van, elmegyek a rendőrségre — sietett megnyugtatni az öreget Hilde. — Nem, te nem tudod rendesen elmondani nekik. Majd én magam megyek. S feleségének tiltakozása ellenére nagy nehezen felkelt, ráállt a beteg lábára. Bottal feltámaszkodott. Az asszony segítette feladni a kabátot, aztán kalapot vett elő a szekrónybőL Húsz perc múlva már a rendőrfelügyelő szobájában ült Müssel, s — minden igyekezetét öszszeszedve, hogy a legapróbb részletet se felejtse ki — a megfigyeléseiről tett jelentést. A járókelő, akit dy gyanúsnak tartott, Karl Krieger volt. Eltelt egy óra, kettő, majd a harmadik is, de Dietrich és Torp még mindig ugyanúgy ültek egymással szemben, mint amikor Kriegerék elmentek: Torp a földön, a falnak dőlve, kinyújtott lábakkal, összekötözött kezét a térdére téve, Dietrich pedig egy alacsony kisszéken ült az ajtóban, s a csillogó markola: Tehenészek között a tótkomlóst Alkotmány Tsz-ben Képünkön a szövetkezet három fiatal tehenésze, ifj. Medovarszki György, Jankó György és Bogár István látható a takarmányozás megkezdése előtt, a pihenőszobában. A pihenőt leginkább a jobb munkaszervezésről és a jobb takarmányozásról folyó vitával töltik, de időnként becsúszik egy-egy jó vicc is, amin nagyokat derülnek. Nem a legtöbb állatállománynyal rendelkezik a tótkomlósi Alkotmány Tsz megyénkben, azonban mégis figyelemre méltó az, hogy ebben az évben 14,8 szarvasmarhát, 66 sertést és 77 baromfit neveltek, illetve tartottak minden száz hóidon. A jövő évben ennél lényegesen «több lesz, hiszen a szarvasmarha-állományt a jelenlegi 402-ről 520-ra, a 138 kocaállományt 180-ra növelik, az ez évi 830 helyett, jövőre 1200 sertést, s az ez évi 24 ezer árubaromfi helyett, jövőre 40 ezer árubaromfit, továbbá 100 tenyésziiszőt és 50 hízott marhát értékesítenek. A szárazság ebben a szövetkezetben is kedvezőtlenül hatott a takarmánytermelésre, de rendelkeznek annyi készlettel, hogy beosztva átteleltati'k az állatállományt. összesen 4700 mázsa szénát, 14 700 mázsa silót, 21 ezer mázsa nyersrépa-szeletet, 8037 mázsa abraktakarmányt, 5200 mázsa takarmányrépát és 970 mázsa burgonyát tároltak. A tehenészek itt is, mint csaknem mindenütt, panaszkodnak, hogy kevés a tehenek napi takarmányadagja. Azt mondják, hogy azért kevés, naponta mindössze 4,5 lile* a fe-Bugyinszkl Istvánt fefés közben fényképeztük le. Hat évvel ezelőtt lépett a termelőszövetkezetbe, t mindjárt a tehenészetbe kérte magát azért, mert azelőtt 25 évig apaállat-gondozó volt a községben. Vele együtt öten dolgoznak a családból a szövetkezetben. tíencze Józsefet a tehenészek etetése közben fényképeztük le. Egy évvei ezelőtt még vasúti pályamunkás volt. Otthagyta, mert megunta a napi 24 órázást, s azt, hogy mindig távol van a családjától, feleségétől és ötéves kisfiától. Azt mondja, hogy nem bánta meg a cserét, mert a tsz-ben a fizetés is jobb. tú pisztollyal játszott. Közben a ; másik szabad kezével időről | időre a lábát dörzsölte, mert í szűk volt a cipője, hólyagot i tört. Ami Torpot illeti, 6 egykedvűnek látszott, s úgy tűnt, belenyugodott a sorsába. Mozdulatlanul ült, szemét félig lehunyta, mintha aludni készülne. Az arca azt mutatta: fáradt. A valóságban azonban minden idegszálát koncentrálva figyelte őrzőjét. Torp agya megfeszítetten dolgozott, kereste a megmenekülés le- j hetőségét. Először arra gondolt, hogy pénzzel puhítja meg az előttei ülő férfit. De Torp azonnal elállt ettől a gondolattól, amint belenézett Dietrich szemébe. Gyűlöletet, könyörtelenséget olvasott ki onnan. De akkor mitévő legyen? Torp egészen észrevétlenül megmozdította a kezét. A kötés erősen szorította, csakúgy, mint a lábát. Ám, úgy látszik, az illető, aki őt összekötözte, nem eléggé jártas ebben a szakmában. Bizonyosan csak ezzel magyarázható, hogy a kezét leszorító kötés csomóját felül hagyta, s nem kevésbé hozzáférhető módon kötötte meg. Torp azonnal kapcsolt: ha mozog, fészjcelődik egy kicsit, talán elérheti a kötél végé* a fogával. S elhatározta: megkísérli. (Folytatjuk) jési átlag, mert a tehenek csak 1,80 kiló hereszénát, két kiló vegyesdarát és 10 kiló silótakarmányt kapnak. A szövetkezet főagronómusa azt mondja, hogy a készletből futná nagyobb napi adagra is, de még soká lesz tavasz. Az őszi takarmánykeverék is későn kelt ki, s lehetséges, hogy április vége helyett majd csak május végén lehet kaszálni. Ezért igyekeznek beosztani a készletet, nehogy majd hoppon maradjanak. Egy helyes intézkedés A Vasutas Dolgozók Szakszerve. j zetének megyei bizottságán hallot! tűk a napokban, hogy a vasutas r dolgozók megelégedéssel fogadták j azt az intézkedést, mely szerint tej rületi egyeztető bizottságot hoztak j létre a megye több nagyobb vas‘ úti állomásán, Békéscsabán, Oros. | házán, Mezőhegyesen és másutt, i Ezzel az intézkedéssel jelentősen - csökkent a panaszok, sérelmek el^ intézésére fordított idő és gyorsult ‘ az ügyintézés is, hiszen nem kell I minden apró csepró ügyben a »MÁV S/tgedi Igazgatóságához for. í dúlni. Ezen a képünkön Krajcsovicz István tejkezelő látható munka közben. Érti a szakmáját, hét éven keresztül a községi tejcsarnokban tett szert a gyakorlatra, de mint a tehenészek, 6 is kevesli a napi tejhozamot, mert a malacok és a csirkék szívesen fogyasztják a soványtejet, a tejszínnek pedig jó ára won, lényegesen lehetne vele növelni a jövedelmei.
