Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-19 / 296. szám

WSZ. December 19. 4 Szerda Egészségügyi konferencia Békéscsabán A Békés megyei Tanács egészségügyi osztálya, a megyei KÖJÁL, a tbc-gon­­dozó és a TIT rendezésében 1962. de­cember 22-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel Békéscsabán, a megyei ta­nács előadótermében előadóképző kon­ferencia lesz, melyen az egészségügyi felvilágosítás feladatairól — elsősorban a tbc elleni küzdelemben — cserélik ki. gondolataikat a konferencia részt­vevői. A konferencia részletes programja szerint megnyitót dr. Farkas Ernő, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője mond, majd dr. Péterfy Gábor, a békéscsabai tbc-gondozó fő­orvosa tart vitaindító előadást. Mind­ezeken kívül megvitatják még az 1963- ban kezdődő Korányi-év egészségügyi felvilágosítási feladatait is. c 4z ízek mestere Nem értek a cukrászmesterseg­hez, se nem művelném, nem is kóstolgatnám az ezernyi íz közül talán egyiket sem. Ügy hiszem, túlontúl pepecselő, aprólékos, szi­szifuszi munka, nem nekem való. Pedig szép szakma. Nem is csak szakma, hivatás is, művészet is egy kicsit. Ezt most tudtam meg, amikor Mezőberénybem egy cuk­rászipar! kiállítás ürügyén Zsíros András cukrász beavatott a titok­ba. Már ahogy laikust beavatni lehet. Mert jó! A kiállított torták szépek voltak, szem-szájnak inge­re. A herényiekkel együtt jóma­I B. W. Mozlekedssrenflészeti Osztályának cikksorozata Az új KRESZ-ről VII. A be- és kikanyarodás, irányjelzés és hangjelzés A be- és kikanyarodásnak az az alap­vető szabálya, hogy jobbra kis ívben, balra pedig nagy ívben kell végrehaj­tani a kanyarodást, változatlan ma­radt. Ez alól csupán az tekinthető ki­vételnek, ha a 36. paragrafus (5) b) pontja szerint jelzésre történik, a be­kanyarodás. Az új szabályok kialakí­tása során figyelembe vettük azt a he­lyes gyakorlatot, hogy a kanyarodás végrehajtása előtt a járművek — cél­szerűségét tekintve — az úttest jobb szélére, illetőleg a felezővonal mellé húzódnak. Lényegében ezt a gyakor­latot törvényesíti az 53. paragrafus (2) bekezdésében leírt szabály, hogy a ka­nyarodást megelőzően a jobbra kanya­rodni szándékozó vezető az úttest jobb szélére, a balra kanyarodni szán­dékozó vezető az úttest felezővonalá­hoz köteles htteódni, A bekanyarodás előtti eMielyezkedés különösen balra kanyarodás esetén menetirány .változással jár, melyet a vezetőnek jeleznie kell. Az úttest fe­lezővonala mellé húzódó jármű veze­tője elsőbbséget köteles biztosítani an­nak a járműnek, amely már előzését megkezdte. Felmerül a kérdés, hogy ez esetben hogyan értelmezendő az 52. paragrafus (1) bekezdésében foglalt az a szabály, hogy a menetirányt változ­tató jármű vezetőjének meg kell győ­ződnie arról, hogy az irányváltoztatás­sal nem zävarja-e a közlekedés más résztvevőit. Nyilván ezt a szabályt szűkítve kell értelmezni, és általában azt a maga­tartást kell szabályszerűnek tekinteni, ha a járművezető figyelmen kívül hagyva a mögötte közlekedő járművet, melléje vág és ezáltal zavarja annak forgalmát. Ha a mögöttes jármű jelzi az előzési szándékát vagy magatartá­sából egyébként is megállapítható az előzési szándék (balra húzódás, bilu- 2£oíás stb.) az 53. paragrafus (2) bek. értelmében kell az előnyt biztosítani. Párhuzamos közlekedésnél a beka­nyarodás céljából történő elhelyezke­dés esetén a 48. paragrafus (2) bekez­dés b) pontjában leírt szabályok az irányadók. A bekanyarodás szabályainak betar­tása problémát okozott a nagyméretű járműveik betttanyarodása során. Köz­tudott dolog', hogy különösen a jobb­ra kanyarodás végrehajtása közben sok esetben baleset is történt. Ezért vezet­ték be azt a szabályt, hogy azok a jár­művek, melyek hosszúságuk miatt a jobbra kanyarodást az úttest jobb szé­léiről nem tudják végrehajtani, a beka­nyarodás biztonságos végrehajtásának céljából baira húzódhatnak, azonban a menetirány változást mind jobbra, mind balra kötelesek jelezni, és nem zavarhatják a közlekedés más résztve­vőinek forgalmát. Ha a bekanyarodás snásként nem hajtható végre biztonsá­gosan, a járművezető köteles megfele­lő irányító személyről gondoskodni. A forgalom zavarásának tilalma el­sősorban azt jelenti, hogy a balra hú­zódáskor meg kell tartani a már em­lített szabályokat és a jobbra történő jelzés után el kell engedni az esetleg jobbra előzésbe kezdő járműveket és elsőbbséget kell biztosítani a gyalogo­soknak. Az elsőbbség kérdéséről csupán any­­nyit, hogy a bekanyarodáskor is vo^ natkoznak az áthaladási elsőbbség sza­bályai, és ha azokból más nem követ­kezik, a balra kanyarodó jármű el­sőbbséget köteles biztosítani a vele szemben egyenesen haladó, vagy jobb­ra bekanyarodó járműveknek és villa­mosoknak. Nem érvényes ez a sza­bály, ha a bekanyarodás a 36. parag­rafus (5) a) vagy b) pontjában írt jel­zésre történik. (Rendőri karjelzés.) Az irány jelzésre vonatkozó szabály­ból két említésre méltó dolgot emelek ki. Egyik az, hogy a jelzést félreértést kizáró módon kell adni. Ez alatt gya­korlatilag azt értjük, hogy határozot­tan és egyértelműen jelezze a béka­­nyarodási szándékot. Igen sok problé­ma adódott a .félreérthető jelzésekből, és sok esetben baleset is következett be emiatt. A kellő távolságból történő jelzés ürügyén nem szabad olyan idő­pontban adni a jelzést, amely megza­varhatja a közlekedés más résztvevőit a tekintetben, hogy melyik útvonalra szándékozik a járművezető bekanya­rodni. Tisztázódott az a sokat vitatott kér­dés is, hogy a motorkerékpárvezető irányjelzőkészüléket használhat-e és ha igen, mellőzheti-e a karjelzést. Egyértelműen leszögezi a szabály, hogy a motorkerékpárvezető csak kar­ral adhat jelzést. A hangjelzéssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a hangjelzési Uta­lom ellenére, közvetlen veszély elhárí­tása céljából adott jelzés megenge­dett. Lőkös Sándor r. szds. gam is megcsodáltam. De amíg ez a sok édesség elkészül, sokat kell bíbelődni vele. És itt a bökkenő, hogyan csinálják, mi kell hozzá, s mennyi ideig tart az elkészítése? Kérdések, amelyre megkaptam a választ, de sokkal nem lettem okosabb. Egy biztos. Semmit, de ezt a szakmát egyáltalán nem le­het hivatásszeretet nélkül művel­ni. Az ízek összetevői 'között ott van a cukrász szíve-lelke is, anél­kül nem megy. Zsíros András büszke a kiállí­tásira. Látom, ahogy boldogan nyugtázza a látogatók csodálatát. — Pedig nem is olyan nagy dol­gok, nem művészkednd akartunk, hanem bemutatni az ünnepi ké­szítményeket. Olcsók i», jók is le­gyenek. Remélem, sikerült. Nézem a vendégkönyvet, innen akarom kiolvasni a herényiek vé­leményét. Mint ahogyan a cukrász remekelt, úgy a látogatók is. Ta­láló megjegyzések, elégedett dicsé, retek sorolnak egymás mögé. S ami a vendégkönyvnél is többet mond: már eddig háromszáz tor­tát rendeltek az ünnepekre. És hányán lesznek, akik ünnepek alatt pótolják majd az otthoni „hiányt”. Az ízek ezerfajták. Ezeket meg­ismerni, megalkotni is szép fel­adat. A herényi cukrász és segí­tői nemcsak a kiállítássál reme­keltek. Mezőberényen kívül még három falut innen látnák él édes­séggel, s „viszik, mint a mézet”. Kell ennél jobb bizonyítvány? Ne csak a boltokban, a raktárakban is tartsák be az egészségügyi előírásokat — Nagyobb gondot a tej kezelésére — ról,. beszélt. Igen sok termelőszö­vetkezetben és állami gazdaság­ban A közelmúltban tartotta ren­des ülését a Békés megyei Köz­egészségügyi és Járványügyi Bi­zottság. Az ülésen járási és városi vezető állatorvosok is részt vet­tek. Dr. Luzsányi Laura orvosnő, a KÖJÁL higiénikusa, részletesen beszámolt a megye állandóan fej­lődő élelmiszeriparáról, kereske­delméről, vendéglátóiparáról, va­lamint a közétkeztetésről és a napközi otthonok konyháiról. Többek között elmondotta, hogy megyénkben igen jelentős fejlő­dés tapasztalható ezen a téren, azonban a fejlődés mellett még sok a tennivaló. Az ellenőrzések tapasztalatai bi­zonyítják, hogy egyes munkahe­lyeken, boltokban, élelmiszer üze­mekben igen nagy gondot fordí­tanak a tisztaságra és betartják az egészségügyi rendelkezéseket. Azonban van olyan bolt, vendég­látóipari egység, üzemi konyha is, ahol csak azt a területet tartják rendbe, amit a közönség lát, de már a műhelyeket, raktárakat an­nál inkább elhanyagolják. Van azonban olyan megoldatlan prob­léma is, melynek megszüntetése jelentős beruházást igényel. Ezen csak az elkövetkező években tud­nak változtatná. Az ülésen tájékoztatót tartott dr. Medveczky Zsigmond higiéni­kus szakállatorvos, aki a tej ke­zeléséről, a tejtermelés higiéndájá­még nincs megoldva a tej megfelelő kezelése. Beszélt a fertőző betegségek veszélyéről is, melyek gazdaságilag igen nagy kárt okoznak az országnak. Fon­tos — mondotta —, hogy a tehené­szek részére fejőtanfolyamokat szervezzenek, melyeken egészség­­ügyi előadásokat is tartanak, hogy ezzel megfelelő képzésben része­sítsék a tejkezelőket, a tejjel fog­lalkozó dolgozókat. A helyes egészségügyi szemlélet kialakítása különösen ezeknél az embereknél fontos, hiszen az egyik legjelen­tősebb élelmiszerrel foglalkoz­nak, amely emellett igen kényes is. A fejőtanfolyamok szervezésé­vel és megtartásával elősegíthető egy fiatal tejgazdasági gárda ki­nevelése. A járványügyi helyzetről dr. Fejes Albert megyei epidemioló­­gus számolt be, dr. Szentkereszty László KÖJÁL-igazgató pedig az emberegészségügyi és állategész­ségügyi szervek együttműködésé­nek jelentőségéről beszélt, mely elengedhetetlen feltétele megyénk egészségügyi helyzete javításának. A beszámolókat élénk vita kö­vette, melyben több javaslat hang­zott el az élélmezésegészségügy további fejlesztésével kapcsolat­ban. Csabai szakkörvezetők látogatása r a szegedi Uttörőházban A békéscsabai Kállai Éva Űttö­­rőház minden szakkörét képvise­lő, népes küldöttség utazott de­cember derekán, pontosabban ti­zenharmadikán , tapasztalatszer­zés céljából, aiz úttörőház igazga­tójának, Lakos Máriának a veze-Hosszú napok Mondd apu, hány napig is kell még jónak lenni?... Erdei Sándor rajza ív- és lánghegesztésben jártas szerkezeti lakatosokat felvesz az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békés­csaba, Kazinczy utca 4. 81051 lésével Szegedre, az ottani úttörő­­házba. A szegedi úttörőház belső helyi­ségeit éppen renoválták, a pad­­lós szobákat, termeket parlkettáz­­ták, ezért az egyes szakkörök éle­tének közvetlen bemutatására — a fúvósok és a modellezők kivéte­lével — nem volt lehetőség. Noha a csabaiak fájlalták, hogy emiatt sok-sok pajtássál nem beszélget­hettek, de a tapasztalatcsere lé­nyegét és értelmét illetően még­sem látogattak el hiába. A jól fű­tött „fogadószabáiban”, kellemes környezetben, meghitt beszélgetés alakult ki a csabai és a szegedi szakkörvezetők között. Bevezetőül Nagy Károly igaz­gató ismertette az úttörőház múlt­ját, jelenét, jövő terveit és szere­pét a szegedi általános iskolák életében. Közölte, hogy 5 még „új” itt. Elődje más beosztásba került, s az általa, illetve vezeté­se alatt született eredmények — a gazdátlanság" egy rövid szaka­szában — visszaestek és jelenleg amolyan kisebb hullámvölgyből 'kell i kiemelni, szervezettebbé, mozgalmasabbá, eredményesebbé tenni az úttörőház munkáját. A kollektíva, mind a szakkörvezetők, mind a pajtások részéről jó és al­kalmas a szegedi úttörőház életé­nek kivirágoztatására. Van azon­ban egy „objektív nehézség”, és­pedig az, hogy ez az úttörőintéz­mény, mely arra hivatott, hogy Szeged város 23 iskolájának a pajtásait fogja össze, helyesebben az őket képviselő úttörőket, kis­dobosokat, messze esik a város központjától. Így is, még Űj-Sze­­gedről is járnak be szakkörre, tan­folyamokra, ám kihatásában szé­lesebb, mélyebb lenne munkájuk, ha a város szívében állna az épü­let. Évente átlag nyolcszáz lány és fiú fordul meg náluk. A két eme­let ellenére sem bővelkednek he­lyiségben. Hét szoba, illetve Jsá— sebb terem és a színházterem az, amivel rendelkeznek... Szakkö­reik és tanfolyamaik száma húsz körül jár, átlag 10—20 taggal. Olyan szakköreik is vannak, ami­­lyeheket Csabán, helyszűke miatt, még nem keltettek életre: vívó-, egészségőr-, kézügyességi szakkör és így tovább. Annak érdekében, hogy az úttörőház ismét a „régi fényében” ragyogjon, sőt még • jobban is, sok energiát, nagy gon­dot fordítanak az úttörővezető­­képzésre. . Az igazgató tájékoztatója után á két város úttörőházának szak­körvezetői hosszan és igen barát­ságosan beszélgettek mindarról, ami feladatkörükbe vág, s mun­kájukat segíti, előbbre viszi. Ezt követően a vendégeket a vendég­látók végigkalauzolták az épüle­ten, még a pajtások őzikéjét és pánilovát is „bemutatták”. A két kis állat nem csupán dísz, hanem az állatgondozás és etetés eleven alanyai. A látogatás végén a csabaiak baráti meleiséggel búcsúztak sze­gedi vendéglátóiktól és kérték őket, hogy mielőbb viszonozzák idejövetelüket, tekintsék meg a csabai úttörőéletet. Huszár Rezső DECEMBER 19. Békéscsabai Brigád: A forrongó vá­ros. Békéscsabai Szabadság: Négy lé­pés a fellegekben. Békéscsabai Terv: Meglepetés a cirkuszban. Gyulai Er­kel: Diákok voltunk. Orosházi Béke: Monte Christo grófja I., II. rész. Szárvasi Táncsics: Megöltek egy le­ányt. ' *

Next

/
Oldalképek
Tartalom