Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-18 / 295. szám

1M2. december 18. 2 Kedd Egy hét a külpolitikában Hruscsov beszéde megnyugvást keltett A külpolitikai szerrUeíróknak e héten alkalmuk nyílt egy érde­ke» és fölöttébb tanulságos összehasonlításra, összehasonlíthatták a Szovjetunió külpolitikájának nyílt és egyenes vonalvezetését azzal a kacskaringós és helyenként reménytelenül összegabalyított vonallal, ami az imperialista hatalmak külpolitikája nyomán raj­zolódik ki. biztosítsa a fejlődésnek és az or­szágépítésnek azt a formáját, amit Hruscsov a Szovjetunió Legfel- ^ a kubai nép választott, sőbb Tanácsának ülésén tartott be­számolójában olyan kérdéssel kapcsolatban fejtette ki a békés egymás mellett élés politikájának nemcsak a helyességét, hanem szükségszerűségét is, amelyben közvetlen közelről jelentkezett a háború veszélye. A második világháború befejezése óta ez év őszén a Karib-tenger térségében kirobbant válságban jutott legkö­zelebb az emberiség a termonuk­leáris háború kitöréséhez. Hogy ez a szörnyű veszély elhárult, a Szovjetunió világtörténelmi érde­me. Ezt mindenki elismeri, ha egyesek — s nem csupán a nyu­gati oldalon— igyekeznek is külön­bözőképpen értékelni és az embe­riség egyetemes érdekeinek len l mondóan következtetése­ket levonni a vitathatatlan té­nyekből. Hruscsov beszéde vilá­gosságot teremtett a kubai ügy­ből folyó tanulságok széles terüle­tén. Kifejtette, hogy a válság ésében érvényesült a hasz­­ompromisszumok szelleme borút úgy sikerült elkerül­­• mind a két oldalon en­­yeket tettek. A Szovjet­­ián és erélyes fellépésének a következménye, hogy az t Államok kormánya, pon­ti maga az elnök igéretett ba szuverenitásának tisz­­tartására. Kennedy elnök v miniszterelnökhöz inté­­ilében, amelyben nyug- Szovjetuniónak azt az el­hat alvását, hogy kivonja a ku­­ietről mindazokat a fegy­­amelyeket amerikai rész­ié jellegűnek tartanak, le­­hogy 1. megszünteti a 2 biztosítékot nyújt ar­­nem éri támadás a Kú­tja. • ársaságot. Ha figyelembe hogy az Egyesült Álla­mok .tő körei hosszú idő óta elkövettek a Kubai Köz­megfojtására, úgy ez a íyilatkozat Kuba biz. empontjából igen nagy Persze, nyitva marad vajon az Egyesült Álla­tja-e ígéretét? Hruscsov igen határozottan fi­tté az Egyesült Álla­­ányát azokra a súlyos —ményekre, amelyekért . -alalnia kel'l a felelősséget, ha nem tartaná be adott szavát. A Szovjetunió miniszterelnöke ugyanekkor kijelentette azt is, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok nem hagyják magukra Kubát és továbbra is minden tá­mogatást megadnak neki, hogy megőrizze nemzeti szabadságát és A harmadik fontos tanulság, amit a Karib-tenger térségében kirob­bant válságból és a válság megol­dásából le lehet vonni az, hogy milyen döntő jelentősége van az egész emberiség sorsára a Szov­jetunió és az Egyesült Államok viszonyának. Ha a józan ész to­vábbra is érvényesülhet az ameri­kaiak magatartásában, akkor más vitás kérdéseket is békés úton le­het megoldani. Ez elsőrangú érde­ke az egész világnak, mert ilyen módon egyre kisebbé válik azok­nak a köröknek a befolyása a vi­lágpolitikában, amelyek háborúra spekulálnak. E ponton emlékez­el- tetni kell a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában elhangzott másik be­szédre is, amelyet Gromiko kül­ügyminiszter tartott, s amelyben kifejtette azt a meggyőződését, hogy az az együttműködés, amely a hitlerista Németország és a mi­litarista Japán elleni háborúban létrejött a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, a jelen­legi helyzetben is hatékonnyá vál­hat. Az együttműködés a két szu­per nagyhatalom között a jelenle­gi helyzetben tulajdonképpen annyival szükségesebb, amennyi­vel veszedelmesebb lenne egy új háború a mai pusztító fegyverek mellett. Q Hruscsov beszéde világszerte élénk figyelmet és a különböző lapkommentárokból megállapítha­tó: széles körben megnyugvást kel­tett. Az emberek maguk előtt lát­ták a békés együttélés politikájá­nak győzelmét az erőszak politi­kája felett, a józan ész győzelmét a meggondolatlanság és az álradi­kalizmus felett. A nyugati lapok beállítottságuknak megfelelően, különböző részleteket emelnek ki Hruscsov beszédéből, de úgyszól­ván valamennyi jelentős nyugati orgánum elismeri a beszéd nagy nemzetközi jelentőségét és vitat­hatatlan hatását a béke megerő­sítése szempontjából. Viszont az is megállapítható a nyugati sajtóból, hogy miközben a világ közvélemé­nyének figyelme a szovjet béke­politika felé fordult, a nyugatiak részéről nem lehet tapasztalni azt a határozottságot és egyértelmű­séget, amit a béke érdekei a jelen­legi helyzetben megkívánnak. o Nyugati részről több olyan ese­ményre került sor, amely inkább a bizonytalanságot és az ellenté-Kommunistákat tartóztattak le Indiában Delhi (TASZSZ) A Press Trust of India hírügy­nökség jelentése szerint Acsutha Menont, Kerala állam Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának titkára rossz egészségügyi állapo­tára való tekintettel kiengedték a börtönből. Sajtó jelentések szerint továbbra is 37 keralai kommunis­ta van börtönben. A hatóságok szabadon bocsátottak két pend­­zsabi kommunistát is. Tripur államban letartóztatták bizottságának tagját. Lapértesülé­sek szerint az „India védelméről szóló törvény” alapján ebben az államban 63 kommunistát tartóz­tattak le. Nyugat-Bengál iában két kom­munistát tartóztattak le, köztük Gobinda Csatterdzsit, Konnagara község tanácsának tagját. Sajtóje­lentések szerint az Indiai Kommu­nista Párt Bihar állambeli bizott­sága tiltakozást jelentett be 19 bi­hari kommunista letrtóztatása él­tes nézetek összecsapását mutat­ja, mint a józan megegyezésre irányuló törekvést, amit a világ népei felelős kormányoktól elvár­nak. Kennedy elnök sajtóértekez­letén igyekezett kitérni az állás­­foglalás elől és az újságírók kér­déseire csak annyit mondott, hogy „még nem volt ideje alaposabban tanulmányozni” Hruscsov beszé­dét. Emellett az Egyesült Államok elnöke ez alkalommal, amikor fe­léje fordult a világ figyelme és tőle is azt várták, hogy megszó­­laltaja a józanság hangját, olyan részletkérdésekbe menekült, ame­lyek még távoli összefüggésben sincsenek a szőnyegen forgó nagy kérdésekkel. Ezekben a napokban tartja rendes évi tanácskozását a NATO minisztertanácsa. A ta­nácskozás középpontjában nem a béke megszilárdításának kérdései állanak, hanem a nyugati tábor vezetésének problémája. Arról van szó, hogy az amerikaik továbbra is biztosítani akarják a maguk ve­zető szerepét, s ennek érdekében megpróbálják biztosítani az atom­fegyverek monopóliumát a nyu­gati szövetségi rendszeren belül. A nyugati szövetségesek egy cso­portja, különösen a nyugatnéme­tek és a franciák, viszont arra tö­rekszenek, hogy a NATO-t — ahogy ők mondják — „önálló atomhatalommá” tegyék. Ebbe a problémakörbe kapcsolódik be Anglia szerepe is a nyugati szö­vetségi rendszeren belül. Ezen a téren döntő kérdés, hogy sikerül-e megoldani Anglia csatlakozását a Közös Piachoz, mégpedig azoknak a feltételeknek alapján, amelyek az angol kormány számára elfo­gadhatók. A Közös Piac országai­nak brüsszeli értekezlete, amely ugyancsak az elmúlt napokban volt, nem hozott eredményt e té­ren, sőt bizonyos mértékig még kiélezte az eddigi ellentéteket. Ezeknek az eseményeknek cso­portosítása az egyik és a másik oldalon, igen világosan megmu­tatja, hogy a Szovjetunió milyen következetesen törekszik a béke biztosítására és mennyire központi kérdésnek tekinti a békével össze­függő kérdéseket, de megmutatja, a nyugati hatalmak egyoldalú ha­talompolitikai szemléletét és azt is, hogy eközben igyekeznek ki­térni a határozott állásfoglalás elől minden olyan kérdésben, amely közvetlenül összefügg a béke ügyével. Paái Ferenc------- KOMMENTÁR|----­Térkép nem volt... A NATO-val, amelynek sziklaszilárd egységéről annyi két­ségbeesetten bizonygató kommentár hangzik el szerte a nyugati féltekén, alighanem mégis csak valami baj van. Kennedynek a minap kellett felhívni telefonon Macmillan brit miniszterelnököt, hogy valahogy kimagyarázkódjék egy je­lenleg Nyugat-Európát járó amerikai államférfi Angliát vérig sértett kiszólásai miatt. Még el sem ültek ennek az ügynek Lon­donban talán még a ködnél is több szóbeszédet kiváltó hullámai, amikor újabb NATO-pofon csattant a brit oroszlánon. Pedig ezúttal nem mondtak semmi sértőt Nagy-Britanniá­­ra. Sőt, éppen hogy egy árva sz ót sem mondtak a szigetország­ról. Arról van szó, hogy Charles de Gaulle francia elnök hiva­talos üzenetében üdvözölte Franciaország újonnan megválasztott nemzetgyűlését. Beszédében viszonylag hosszasan foglalkozott külpolitikai kérdésekkel és ezen belül is nagy teret szentelt Nyugat-Európa problémáinak. Lelkesen beszélt a Közös Piacról, hosszasan méltatta, milyen óriási fontosságú a francia—nyugat­német barátság, részletesen elemezte a nyugat-európai térség más problémáit—, de Angliáról sehol egy szó sem esett. Igaz- a televízió képernyőjén tisztán látszott, hogy a fran­cia államfő előtt nem volt térkép. így valószínűleg kifelejtette Angliát... (ha—) Az ellenállók nemzetközi szövetsége felhívással fordult a világ közvéleményéhez Varsó Varsóban december 16-án este befejeződött az ellenállók nem­zetközi szövetségének (FIR) nem­zetközi kongresszusa. A kongresszus az utolsó napon több határozatot fogadott ei. A FIR 'feladatává tette, hogy to­vábbra is lankadatlanul követel­je az NSZK kormányától a náci táborok valamennyi volt foglyá­nak kártalanítását és különböző dokumentumaiban, síkraszállt a VVN nyugat-németországi üldöz­tetésének teljes beszüntetéséért. A kongresszus a szövetség dísz­tagjává választotta Manolisz Gle­­zoszt, akinek kiszabadulását a résztvevők hosszan tartó tapssal fogadták. Ezek után 22 ország 34 szerve­zetének csaknem százötven kül­dötte a második világháború el­lenállási mozgalmának több mil­lió résztvevője nevében felhívás­sal fordult a világ közvéleményé­hez. Felhív minden férfit és nőt, akik átélték a második világhábo­rút, annak esztelen pusztításait, szenvedéseit és szörnyűségeit, fel. Schröder nyugatnémet külügyminiszter tárgyalásai Párizsban Párizs (AFP, DP A) Couve de Murvil'le francia kül­ügyminiszter vasárnap este mun­kavacsorán látta vendégül Schrö­der nyugatnémet külügyminisz­tert, aki Párizsba érkezett, hogy a két ország közötti együttműkö­dés megjavításából tárgyaljon. De Gaulle francia elnök szep-Szudhanai Debvarmát, az Indiai | len s követelte szabadon bocsátá- Kommunista Párt tripuri területi | suikat. (MTI) Működik a Mariner—2 Washington. (AP) Az Egyesült Államok űrhajózá­si hivatalának közlése szerint a Mariner—2 elnevezésű űrrakéta, amely „tisztelgett” a Venusnál —, péntek óta több mint egymillió kilométerrel elhagyta eredeti cél­pontját, de műszerei változatla­nul közölnek adatokat a Kalifor­niában, Ausztráliában és Dél-Af­­rikában működő megfigyelő állo­­lomásoknak. temberi nyugat-németországi lá­togatása alkalmával megegyezés jött létre, amelynek értelmében katonai, politikai, gazdasági és kulturális téren fokozzák az együttműködést Nyugat-Németor­­szág és Franciaország között. Azóta a francia és a nyugatnémet külügyminisztérium külön-külön emlékiratot dolgozott ki, amely­ben lefektette az együttműkö­désre vonatkozó elgondolásait. Schröder mostani tárgyalásainak célja, hogy a két emlékiratban foglaltakat összeegyeztessék. A DPA párizsi politikai körökre hi­vatkozva valószínűnek tartja, hogy De Gaulle és Adenauer ja­nuárra tervezett találkozóján vég­leges formába öntik a külügymi­niszterek által a két ország közti együttműködésre vonatkozóan ' most kidolgozandó javaslatokat. | (MTI) hívja az új nemzedéket, amely mindezt nem élte át, álljanak a béke védelmébe, hogy megment­sék a civilizációt, biztosítsák az emberiség felvirágzását és boldog, ságát. Követeljük, hogy az államok kö­zötti valamennyi vitás kérdést tár. gyalások útján oldják meg, kö­veteljük a második világháború következményeként maradt még megoldatlan problémák, különö­sen a Németországot érintő kér­dések — végleges rendezését, hogy a békét soha többé semmi se ve­szélyeztethesse. Követeljük az ál­talános és teljes leszerelést, s a pusztító fegyverekbe beleölt gaz­dag erőforrások felhasználását az emberiség javára. Védelmezzük a demokratikus intézmények sza­badságát, amelyeken keresztül a népek kifejezhetik, hogy a békét és haladást akarják és érvényt szerezhetnek ennek az akaratnak —hangsúlyozza a felhívás. A magyar küldöttség Gábor Ist­vánnak, a Magyar Partizánszövet­ség főtitkárának vezetésével hét­főn reggel hazautazott Varsóból. (MTI) Már most hozza be motorkerékpárját javítás céljából, hogy a téli idény alatt azt kellő elkészíthessük. időre BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ motorkerékpárjavító részlege, Békéscsaba II., Álmos u. 5. Telefon: 13—17, szemben a vas­útállomással. KERESSE FEL BIZALOMMAL SZÖVETKEZETÜNKET! 644

Next

/
Oldalképek
Tartalom