Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

1988. december le. 7 NEMZETKÖZI SZEMLE Számvetés a békés együttélés politikájáról z a hét sem volt híjával a közvetlen vagy közvetett hatásában jelentős nemzetközi eseményeknek. Láthatjuk ezt a felületes felsorolásból is. Nyugat- Németországban a Spiegel-ügy felkavarta válság részben meg­oldódott Adenauer ötödik kormá­nyának megalakulásával, amely máris magában hordja az új vál­ság csíráit, hiszen csak néhány személycsere történt A dolgok, nak van mégis pozitívuma: Stra­­ussnak távoznia kellett, jelezve, hogy ma már nem lehet nyíltan hirdetni az erőpolitikát Azonkí­vül a 87 éves kancellárnak végre­­valahára meg kellett ígérnie, hogy 1963-ban visszavonul. Strauss bu­kása rossz előjel volt a Párizsban összeült NATO miniszteri ülés számára. Űjabb éles ellentétek hű­­vösítik e paktum tagjainak viszo­nyát De Gaulle — aki újból nye­regbe ültette a Pompidou-kor­­mányt — továbbra is nyíltan kö­veteli az „önálló atom-ütőerőt”. Dühösen acsarkodik egymásra a két angolszász hatalom: Acheson, volt amerikai külügyminiszter Anglia fejéhez vágta, hogy elvesz­tette világuralmi helyzetét ugyan­akkor kérdésessé vált hogy a Macmillan-kormány megkapja-e az ígért amerikai rakétákat, ami halomra dönti az angol katonai programot. Meg kell m:g említeni, hogy újabb helyen rogyadozik a gyarmati rendszer: az angol ura­lom alatt álló Brunei — e kis, de olajban gazdag Borneo-szigeti protektorátus — lakossága fellá­zadt az elnyomatás ellen. A legfontosabb események a szocialista táborban történtek a legutolsó hét napban. Véget értek a csehszlovák és az olasz KP kong­resszusai, befejeződött a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Az említett két kong. resszus összegezte az érintett pártok harcának és győzelmeinek eredményeit, kidomborította a szocialista világrendszer növekvő erejét. A két kongresszus ragyo­góan bebizonyította — amit pár­tunk VIII. kongresszusán olyan világosan láthattunk —, hogy a személyi kultusz következmé­nyeinek bátor felszámolása elő­mozdította a lenini szellem és stílus helyreállítását a pártok életében. ^ külpolitikai közírók mun­káját egy időre nagyon megkönnyítette Hruscsov minisz­terelnök, akinek a nemzetközi élet jelenségeiről magas fokú poli­tikai művészettel adott, mélyen tu­dományos elemzése, a Legfelsőbb Tanács ülésszakának legkiemelke­dőbb eseménye volt. Részletesen feltárta a Karíb-tengeri válság egyes szakaszait, s megmutatta, hogy már-már elindultak a két világhatalom hadigépezetének ke­rekei és helyrehozhatatlan termo­nukleáris robbantásra került vol­na a sor, ha a szovjet kormány mély megfontoltságot tükröző lé­pései nem tették volna lehetővé a kölcsönösen elfogadható megálla­podást, az értelem diadalát az ag­­resszorok tervei fölött. Ki nyert ezen a válságon? Erre a kérdésre röviden így válaszolt Hruscsov: sikerült Kubában megőrizni a szocializmust és elhárítani a vilá­got fenyegető háborút, az Egye­sült Államok nyilvánosan kötele­zettséget vállalt, hogy nem tá­madja meg a kis szigetországot, s végül a Szovjetunió és a szocia­lizmus erői bebizonyították, hogy rá tudják kényszeríteni a háborús kalandorokra a békét. Egyszóval a nyertes az emberiség, amely békében élhet tovább. A szovjet kormányfő a fe’elős­­ségtől áthatott államférfi szavával figyelmeztetett arra, hogy a vi­lág ma képletesen szólva termo­nukleáris fegyverekkel megrakdlt aknamezőn él, s e feszült helyzet megoldását semmiképp sem segí­tik elő a „kemény kéz politikájá­nak” hirdetői. „Csak nem gondol­ják, hogy az önök nyomására ki­vonjuk a rakétákat a Szovjetunió területéről vagy azt, hogy meg­ijedünk...” — óvta a nyugati militaristák effajta szószólóit Hruscsov. eszámoló ja második részében a forradalmi munkásmoz­galom néhány elvi kérdésével foglalkozott. „Ha balra indulsz jobbra érkezel’’ — mondta rámu­tatva arra, hogy akik a háború és a béke kérdésében, a lenini út­mutatások alapján kötött éssze­rű politikait kompromisszumok — mint pl. a kubai válság békés ren­dezése — kérdésében az albán ve­zetőkhöz hasonló szektás nézete­ket vallanak, azok végeredmény­ben a militaristákkal fújnak egy követ. A sztálini személyi kultusz következményeként a nemzetközi kommunista mozgalomban elter­jedtek a baloldal dogmatikus né­zetek — mutatott rá Hruscsov. — „a baloldali szektás betegséget a nacionalizmus táplálja — mond­ta,... — e betegség tűrhetetlenné válik, amikor teret nyer egy ha­talmon levő párt tevékenységé­ben —... Veszélyessé válik, mivel a kommunista mozgalom irányvo­nala ellen támad olyan létfontos­ságú kérdésekben, mint a háború és a béke ügye, amely az egész emberiséget érinti... a szovjet kommunisták, akik számára a kommunista világmozgalom sorai­nak egysége mindenekfölött való, erélyes harcot fognak vívni mind a jobboldali, mind a baloldali op­portunizmus ellen, amely utóbbi jelenleg nem kevésbé veszélyes, mint a revizionizmus”. A szovjet kormányfő elemezte a Jugoszláviával való viszonyt. — Egyébként az ülésen jelen volt és fel is szólalt Tito elnök. — Hrus­csov hangsúlyozta, hogy ma jók a kapcsolatok a szocialista Jugosz­láviával, s szorgalmazzák a nézeteltérések leküzdését, a ju­goszláv kommunistákkal, de per­sze azoktól is sok függ. „Meggyő­ződésünk — mondta —, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­ge valamennyi testvérpárttal való egységének helyreállítása a marx­izmus—leninizmus elvei alapján megfelelne mindkét párt, az egész nemzetközi kommunista mozga­lom érdekeinek. A beszéd rendkívül nagy jelen­tőségére vall az is, ahogy a világ közvéleménye és sajtója fogadja. A szocialista országok lapjai szin­te teljes terjedelemben közölték és vezércikkekben méltatták, mint a békeharc számvetését. A nyu­gati államférfiak még nem tanul­mányozták alaposan a terjedel­mes dokumentumot, ezt mondotta csütörtöki sajtóértekezletén Ken­nedy, is. De az angol külügymi­niszter már kijelentette, hogy a nyugatnak is konstruktív javasla­tokat kell előkészíteni a problé­mák megoldására. A nagy nyugati lapok szalagcímekben emelik ki, hogy a Szovjetunió a békés együttélés politikáját hirdeti és a londoni Evening Standard így ír: Míg a vitáktól és viszályoktól marcangolt világ a béke ünnepé­re készülődik, Hruscsov beszéde nagyon hosszú idő óta a legtöbb reményre jogosító jele annak, hogy enyhül a feszültség. valóban lehet-e szebb jel­szót írni egy kormánynak külpolitikai zászlajára, mint ami­vel Hruscsov zárta beszédét: A. békés együttélés lenini elve — ez külpolitikánk vezérfonala, ez min­den szocialista állam zászlaja, minden nép áhított célja. Diadal­maskodjék a józan ész az esztelen­­ség felett, a tárgyalások módszere váltsa fel mindörökre az „erő­próba” veszedelmes módszerét! Az emberiség nem romokon, füstölgő omladókokon akarja építeni jövő­jét, hanem azon az anyagi alapon, amelyet már sok nemzedék mun­kája teremtett. Gara György mb Kodály Zoltán 1962. december 16., vasárnap. Ma tölti be 80. életévét Kodály Zoltán, a mai zene legnagyobb te­hetsége. Művészete a Bartókkal közösen végzett népdalgyűjtés so­rán bontakozott ki, s ez a népi stí­lus átvonul összes alkotásain. (150 erdélyi népdal.) Legjobb területe az énekes zene maradt (Psalmus Hungaricus), de kiemelkedőt al­kotott színpadi muzsikájában is. (Háry János — 1926, Székely fonó — 1932). Jelentősek a népzene­elméleti és zenepedagógiai mun­kái. — 90 évvél ezelőtt, 1872-ben e napon született Réti István festő. Első sikerét a Bohémek karácsonya című müvével arat­ta, kiemelkedik a Honvédtemetés, az öregasszonyok c. képei. Jelentős pedagógiai működése (A képalkotó művészet — 1944), megírta a Nagybányai művésztelep történetét (1954). * — öt évvel ezelőtt* 1957-ben e napon avatták fel a Német Demokratikus Köztársaság első atomreaktorát Rosendorfban. A Kínai Vöröskereszt tájékoztatója Peking (TASZSZ) A Kínai Vöröskereszt Társaság szombaton értesítette az Indiai Vöröskereszt Társaságot, hogy a Tibetben állomásozó kínai határőr egységek december 19-én 360 se­besült és beteg indiai foglyot bo­csátanak szabadon. Mint az Űj Kí­na* Hírügynökség jelenti, a távirat felkéri az Indiai Vöröskereszt Tár­saság képviselőit, hogy december 19-én jelenjenek meg a sebesült és beteg foglyok újabb csoportjának fogadására. (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának december 12-1 ülése A képen: A. I. Mikojan, Carlos Rafael Rodriguez, N. Sz. Hruscsov, J. Broz Tito és L. L Brezsnyev a kormányzati páholyban. (MTI Külföldi Képszolgálat) oooooooooöooqooooooooooooooooooooooooooocxxxjoooo A Hruscsov-beszéd visszhangja Helyesnek tartjuk a Szovjetunió vezetőinek véleményét Tokió A japán lapok többsége szomba­ti vezércikkét a Hruscsov-beszéd­nefk szenteli. Az Iomiuri című befolyásos pol­gári lap felhívja a nyugatiakat, oktalanság lenne figyelmen kívül hagynia Hruscsovnak azt a figyel­meztetését, hogy a német kérdés­sel kapcsolatban súlyos veszélyt ’dézhet elő minden olyan nyugati próbálkozás, amelyeknek célja nyomást gyakorolni a Szovjet­unióra. A lap kifejezi azt a kívánságát, hogy Kennedy elnök, aki vezető­szerepet játszik a nyugati orszá­gok politikájában, tartózkodjék nz „erős kéz” politikájának hívei­től és a józan ész, a kölcsönös en­gedmények alapján keresse meg a '»ékéhez vezető utat. A Kvodo Cuszin hírügynökség a beszédhez fűzött kommentárjá­ban a következőket írja: Helyesnek tartjuk a Szovjetunió vezetőinek véleményét, amellyel a józan ész mellett foglalnak állást és síkraszállnak azért, hogy a ka­pitalista és a szocialista rendszer között az elsőbbségért folyó ver­seny csak a gazdaság és a tudo­mány területére korlátozódjék. Meg kell mondani, hogy az a jó­zan álláspont, amelyet oly erélye­sen képvisel a Szovjetunió, sok olyat tartalmaz, amit általánosan emberi szempontból egyaránt elfo­gadhat a kelet és a nyugat. New York A Szovjetunió ENSZ-képviselebe csütörtökön • közreadta a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa ülésén elhangzott Hruscsov-beszéd teljes szövegét. A beszéd iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy az ENSZ sajtóközpontja pénteken megkérte a szovjet képviseletet, bocsásson rendelkezésére még né­hány száz példányt, mert az újság­írók az előző nap kapott példányo­kat szétkapkodták. (MTI) Hogyan leplezték le a Szovjetunióban az amerikai kémeket? Moszkva (TASZSZ) A Pravda szombati számában részleteket közöl arról, hogyan ér­ték tetten a tudományos és kutató­munkát összehangoló állami bi­zottságban dolgozó Oleg Peny­­kovszkijt és gazdáit, a diplomata útlevelekkel ellátott amerikai hír­szerzőket. Az „alex” fedőnéven szereplő Oleg Penykovszkij kém a titkos anyagok átadására egy rejtekhe­lyét használt fel, amely a moszk­vai Puskin utca 5/6. számú ház be_ járatában volt. Davison, az amerikai légiattasé tanácsadója november 2-án figyel­mesen szemlélte a Kutuzov-sugár­­úton lévő egyik lámpaoszlopot, amelyen körülbelül egy méteres magasságban köralakú jelzést vett észre. A jelzés annak a közlésére szolgált, hogy Penykovszkij anya­gokat helyezett el a rejtekhelyen. A Pravda egy fényképet közöl, amely a lámpaoszlopot és a mel­lette álló Davisont mutatja. Nemsokára az amerikai nagykö­vetség épületéből egy gépkocsi in­dult el, amelyben két személy ült. Az amerikaiak egy könyvkereske­désbe tértek be. Néhány perc múl­va az üzletből kilépett Jacob, a követség levéltári titkára és Ger­man másodtitkár egyedül maradt a könyvkereskedésben. Jacob be­lépett a Puskin utca* 5/6. számú ház kapuja alá és ott elrejtőzött A szovjet államvédelmi szerveik tetten érték Jacob amerikai kémet, amint az a rejtekhelyről papírba csomagolt és alaposan átkötözött gyufaskatulyát vett ki. A doboz tartalmazta a titkos anyagokat A Pravda közli azt a fényképet, amely Jacobot ábrázolja, amint a rejtekhelyről kiveszi a skatulyát Penykovszkij nemcsak a rejtek­hely révén lépett érintkezésbe az angol és amerikai kémekkel, ha­nem találkozott a kereskedelmi üzletszerzés ügyében a Szovjet­unióba érkezett Wynne angol ál­lampolgárral, Carlsonnal, az ame­rikai nagykövetség másodtitkárá­val és néhány más angol és ame­rikai diplomatával. A közelmúltban letartóztatott Penykovszkij lakásán különböző kémfelszerelésekef is találtak. Bármennyire is ravaszul dolgoz­ták ki azonban a Penykovszkijjal való összeköttetés valamennyi mechanizmusát, és bármilyen, részletesen agyalták ki a „bizton­ság hármas rendszerét”, a kéme­ket leleplezték. (MTI) Vasárna*

Next

/
Oldalképek
Tartalom