Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

MvemlM«- 13. 3 h«M Hem élnek sroncl nélkül Annus Peter, a köztisztelet­be«! áöó emberek közé tartozik. Ezt a megbecsülést munkájával szerezte Négy évvel ezelőtt még bognármester volt. A falusiak hagy része éveken át nála csinál­tatta a bognármunkát. Munkája tetszett, mert amit egyszer meg­csinált, az biztos jsó volt. A szö­vetkezet-szervezés időszakában sokan benyitottak hozzá taná­csért Mindenkihez volt néhány szava. Mint mesterember, távo­labb látott a fai« határán, éppen ezért adtak véleményére az apá­caiak. De ő nemcsak tanácsot adott. Elsők között lépett be az Üj Barázda Tsz-be. Ott voít a szö­vetkezet alapkövének lerakásán. Másnap és harmadnap aKg győz­te a belépési nyilatkozatokat osz­tani. Az első közgyűlésen elnökké léptették etó. Azóta három év tett el. Ez a bártan év nem volt akár­milyen. Ö bognár létére vállalta a parasztemberek holnapba veze­tését. Élhetett volna gondtalanul. A gyafepad, a mellette duruzsoló kályha, a műhelybe be-benyitoga­­tó emberek kívánesískodása, tere­­féré je talán nyűgöd tabb életet adott volna. A szövetkezetben nincse­nek kevesen. Háromszáznyoicvan­­hét tagot tartanak nyilván, akik­nek sok gondját ez az utóbbi években megderesedett hajú el­nök Intézi. Nyugodtságát, a ma­gánéletben korábban tanúsított szorgalmát, emberszeretetét ma is tartja. S mit is csinál azért, hogy ebben a faluban az általa veze­tett szövetkezetben megértsék egymást az emberek? Ugyanazt, amit a többi szövetkezet elnöke, csak éppen szövetkezeten belül, más körülmények között. Az Űj Barázda Tsz hároméves fennállása alatt 2,4 millió forint­ra szaporította a fel nem osztha­tó szövetkezeti vagyont! Fiaztató­­kat,- górékat. süldőszállásokat,, hizlaldákat, magtárt és szarvas­marha-istállókat építettek. Vásá­roltak négy traktort is. A növény­­termesztés idei hozamai miatt sem kell szégyenkezniök. Habár az aszály őket sem kerülte el. En­nek ellenére a 34,26 forintra ter­vezett egy munkaegység-értéket erősen tartják, s azt állítják, hogy ez meglesz! A rendezett anyagiak mel­lett, mégsem élnek gond nélkül. meöettem, árit az urasági tar­lóról vittek el, s útközben szülte meg a nagyobbik lányomat. Az utolsó percig szedte a markot utánam. Amíg fogságban voSjam, becsülettel helytállt, nevelte a gyerekeket. Aztán tanult, hogy le ne maradjon mögöttem. Dol­gozott, de közben a családot is ellátta. Jó asszony volt mindig. És ón mégis beugrottam egy rosszindulatú provokációnak. Eluralkodott rajtam a féltékeny­ség. Valaki elkezdett virágot küldözgetni a feleségemnek, a lakásra. Az asszony hiába mond­ta, hogy 8 nem tehet róla. Én veszekedtem vele, s inni kezd­tem. Egyszer részegem aztán megütöttem. A lányaimat is megvertem, amikor védték az anyjukat. Nem bírták ezt elvi­selni, s otthagytak. Aztán men­tem én albérletbe, gondoltam magam mégiscsak jobban meg- 1 eszek, átadtam nekik a lakást... Hát így történt. S eddig eltitkol­tam előttetek, pedig, de jó lett volna felétek nyújtani a kezem, s ti derék elv társak visszaránto­tok, segítetek nekem. De már ké­ső.» — Még nem késő, Kerekes elvtárs — szólaltam meg eicsuk­­ló hangon, s odaléptem hozzá, a kezem a váMára tettem. Ö se-A mai fal« átalakulásának az egységes paraszti osztály ková­­csolódásának gondjait szinte na­ponta vállukon érzik. Érzik, kü­lönösen azért, mert szövetkeze­tükbe nemcsak a fényes csizmás és bőrkabátos emberek léptek be, hanem sokan olyanok is, akiknek társadalmi helyzetüknél fogva ilyenre nem futotta. A tűz és a víz él most itt együtt. Nehéz mes­terség úgy vezetni, hogy a tűz mindig égjen, de a víz is ott le­gyen és még véletlenségből se ke­rüljön a kelleténél több víz a tűz­re, mert .t. Ennek a nagy átalakulásnak a levezetésére ad ide is jő irányt, politikát a párt. Az embereket már itt sem aszerint mérik, hogy ki ki volt, kinek milyen fényes volt a csizmája, volt-e bőrkabát­ja vagy éppen foltos ruhában járt, hanem a szövetkezetben végzett munkát használják értékmérő­nek. így senki szépiára sem le­het vitás a kereset, a szövetkezet biztosította jólét. Mindenki a ma­ga jobblétéért dolgozik azon a területen, ahová éppen a közgyű­lés állította. Az Utóbbi időben egyesektől mégis hallatszódnak olyan han­gok, hogy a vezetőség túlzott ke­resethez juttat ja a korábban jobb­módú gazdákat. Igaz-e ez? Egye­sek nem vizet, hanem olajat akar­nak a tűzre önteni. Azt a viszony­lag nyugodt élettempót oktalanul akarják felzaklatni, hiszen, akik szóvá tették ezt, ők maguk is vál­lalhatták volna a jószággondo­zást, hogy ők is többet keresse­nek. De amikor erről volt szó, nem volt jelentkező. Valósággal úgy kellett rátukmálni a mostani jószággondozókra a beosztást. (Senki sem akart a szövetkezet „kanásza” lenni!) Azután a prémium felosztása miatt is ki kellett állni egy cso­mó tortúrát. Az anyagi érdekelt­ség növelésének szükségszerűsé­gét többen kizáróan csak a ma­guk munkájára értelmezik. Ezek a többen azt szerették volna, ha prémiumot csak az kap, aki ka­pál. Azoktól az emberektől pedig, akik a termelést jó szervezőmun­kával segítették, s így járultak hozzá a terven felüli pénzbevétel­hez, az utolsó prémimufillért is meg akarják vonatni. De miért? gélykérőn belekapaszkodott. — Sárika derék asszony, én hi­szem, hogy megenyhült már a szíve és megbocsát; Ezt teszik a lányok is. Megbánással, szeretet­tel jóvátehetez mindent. Menj haza még ma, nyiss új fejezetet az életedben. Mi bízunk benned. Majd beszélek én is Sárikával. — Köszönöm — suttogta, s megcsókolta a kezem —, köszö­nöm, hogy így jöttél hozzám, ilyen meleg emberséggel, s nem számonkérőn. Talán akkor meg­vadítottál volna, de így most, a tisztító könnyeken át, visszanyer­tem a- hitem önmagámban, s az életben. Lesz erőm, hogy min­dent jóvátegyek. Szótlanul megittuk a feketét, s aztán elbúcsúztunk. Kerekes már mosolygott, amikor vissza­nézett a folyosóról. Aztán a szo­bámba mentem és felhívtam Sá­rikát. Mondanom sem kell, hogy sírva idéztem fel az előbbi be­szélgetést a férjével. Hallottam a vonal túlsó végén is a vissza­fojtott zokogást, majd Sári só­­hajszerű szavait: Ha nem sze­retném az uram, hiábavaló len­ne minden szó... Amikor befejeztük a beszél­getést, örömömben megcsókol­tam a telefont... Vajon a vezetőkre vagy a más beosztásban dolgozókra nem áll a prémium ösztönző hatása? Hiszen a vezetők jó irányító és szervező munkájának megértése, helyeslé­se, gyors és egyöntetű gyakorlati megvalósítása jelentősen segítet­te az igen magas prémium meg­szerzését. Tehát van gond, törődés, hogy minden területen rendben menjen a szövetkezet ügye. Az emberekkel szinte percenként kell megértietni, mit miért tesz­nek, mert járatlanok a nagyüzem­ben. S ez a megértés néha bizony elég nehéz. Nehéz, mert a veze­tés mellett még mindig nincs ott a szövetkezet legjobb dolgozóit magába foglaló pártszervezet. En­nek — mint ahogyan az elnök is mondotta — igen erősen érzi hiá­nyát, nemcsak ő, hanem az egész szövetkezet. A szövetkezet vezető­sége éppen ezért több esetben magára van utalva. Pedig itt is könnyebb lenne a gond, ha a párt üzemi szervezete bátrabban nyúlna a pártépítéshez, ha a szö­vetkezet vezetésében és a külön­féle munkahelyeken dolgozó leg­­jobbakból alakítanák ki, fejleszte­nék tovább az évek óta hat párt­tagot számláló alapszervezetet. Az ©!nokn&k — pedig pár­­tonkívüli — ez is gondja, mint minden más, ami a szövetkezeten belül vagy ami a faluban törté­nik. Ezekkel a gondokkal meré­szen, bátran néz szembe, s bízik, töretlenül hisz a jövőben, a szö­vetkezés nagyszerűségében a jobb, a kulturáltabb falusi élet hordo­zójában. Tudja, hogy ezt az ő éle­tén példázva sokan megértik. Ezért is áll élre, ezért vállalta egy egész közösség gondját, mert tudja, hogy a mát itt-ott jellemző kezdeti nehézségek útja Csanád­­apácán is a gazdagabb holnapba tart. Dupsi Károly Elkezdődött a csibekeltetési idény Megyénk több keltetőállomásán már üzemben vannak a keltetőgé­peik. Gyomán és Orosházán több ezer tojást készítettek elő bera­kásra. A békéscsabai telepen no­vember 13-án tízezer tyúktojást raknak gépekbe. A jövő héten ugyancsak a békéscsabai keltető­ben negyvenezer tojás berakására készülnek. Valamennyi keltetőál­­lornás tenyésztojás-szükségletét a törzstenyésztő termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok biztosít­ják. Egyelőre a termelőszövetke­zeti igényeknek megfelelően ké­szítik elő a csibék keltetését. Amennyiben a közös gazdaságok nagyobb csibeigénnyel állnak élő, a keltetőállomások teljes mérték­ben ki tudnák elégíteni, mert a tenyésztojás-ellátás a tavalyinál lényegesen jobb. Vizsgára készülnek a növényvédő szakmunkás-jelöltek lomás épületeiben helyezték el a háromhetes, részükre teljesen in­gyenes, bentlakásos tanfolyamra. Az előadásokat a növényvédő ál­lomás szakernberei tartották. A háromhetes tanulmányidő ezen a héten pénteken telik le. Ekkor mind a húszán külön vizsgabizott­ság előtt adnak számot a -tanultak­ról. Azok a hallgatók, akik ered­ményes vizsgát tesznek, szak­munkásokká lépnek elő. A tél folyamán ezenkívül még három, húsznál nagyobb létszámú tainfolyamot szerveznek, ugyan­csak a növényvédő állomáson, növényvédelmi felelősök képzésé-A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága évről évre igen nagy gon­dot fordít a termelőszövetkezetek növényvédő szakembereinek kép­zésére. 1960-ban 25, 1961-ben 48, az idén pedig 100 termelőszövet­kezeti : gazdával ismertetik meg a növényegészségügy legfontosabb tennivalóit. Tarhoson, a megyei növényvédő állomáson három héttel ezelőtt kezdte meg tanul­mányát húsz termelőszövetkezeti gazda, hogy elsajátítsa a növény­­védelmi felelősök tudományát. Az iskolára küldött szövetkezetiek többsége brigádvezető, de van kö­zöttük munkacsapat-vezető is. Valamennyiüket a növényvédő ál­re. Üj gépek érkeztek az AGROKER békéscsabai telepére Maulwurf (KS—-09-es) magas nyomású és szántóföldi permetező-, . poroző­­gép. Korlátlanul vásárolhatnak a ter­melőszövetkezetek a Nyíregyházán gyártott 45 mázsa óránkénti teljesít­ményű morzsológéphöl is. Megérkez­tek az öntözőberendezések komplettí­­rozásához szükséges idomok és szó­rófejek is. A tavasz és a nyár folyamán több mezőgazdasági munkagép még hiány­cikk volt. Most az őszi időszakban, miután rendeződtek a gépbehozatalok, nem hiánycikk az NDK tárcsás-eke, a magas nyomású széna-szalmabálázó (lengyel gyártmány), az egyirányú tárcsa, az ETB-tárcsa legújabb gumi' kerekes változata, a függesztett Belo­rusz és UTOS-traktor ekéje, továbbá a Két csabai üzletből lestük el Október 16-án nyílt meg Békés­csabán a Fészek vendéglő étterem (korábban Gulyáscsárda) gyorski­szolgáló italboltja. A megnyitás óta szívesen térnek ide be az em­berek. Különösen nagy a forga­lom piaci napokon, hiszen nagy a választék itt hideg ételekben és cukrászsüteményekben. A képen látható gyorskiszolgáló boltban valóban gyors a vásárlás. A békéscsabai OFOTÉRT-bolt­­ba is bekukkantottunk. S a kul­túrált gyorskiszolgáló vendéglátó egység után had tegyük szóvá: mi is fogadott bennünket ebben a fon­tos hivatást betöltő boltban. Már a képen látható kirakat érzékelte­ti, hogy az utóbbi években sokat fejlődött kereskedelmi egységek mellett, a békéscsabai OFOTÉRT — elnézést a kifejezésért — amo­lyan „kóceráj”. A 3x3 méteres he­lyiségben naponta 200-an is be­térnek szemüveg és fotócikkek vásárlása céljából Az említett 3x3 méter nagyságú helyiségből a vásárlóknak alig jut 2x1 méteres hely. Ilyen áldatlan kölrül menyek között dolgoznak ebben a boltban öten, akik közül hárman egy agyonzsúfolt belső helyiségben a szemüvegek és különböző foto­­eszközök javításán munkálkod nak. S ami súlyosbítja a helyze­tet: még raktárhelyiségük sincs. Azt is szóvá kell itt tenni, hogy a megye 39 községéből járnak be. főleg a termelőszövetkezetek gaz­dái és hozzátartozóik szemüveg­ért, mint SZTK biztosítottak Ilyen boltban aztán az sem megy csodaszámba, hogy a nyári hőség­ben rosszullét miatt vezetnek ki vásárló asszonyokat. Megoldás? ígéret, ígéretet kö­vet. Zsiga Józsefné, a bolt vezető je már szégyenkezve lép be a me gyei tanács kereskedelmi osztá­lyának munkatársaihoz. De más vezetők előtt is restelkedve teszi szóvá a helyiség megoldását. Min­denki évek óta csak ígér. Pedig évenként sok-sok ezer emberről van szó. Az OFOTÉRT központjá­ból többször jártak itt, Békéscsa­bán vezető emberek. Lenne pénz is — mondták — egy modern OFOTÉRT-bolt berendezésére. Nincs azonban helyiség. Lega­lábbis az OFOTÉRT számára nincs. S ha Gyulán és Orosházán, az ottani vezetők találtak megoldást, hogy az OFOTÉRT megfelelő he­lyiségbe költözzön, Békéscsabán is van erre mód, ha nem hiány­zik az akarat, B. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom