Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-01 / 256. szám
I9fít. november 1. 3 CsütöriSk Az aszalí visszatérően sújtja az Alföldet Meg kell teremteni a korszerű vízgazdálkodás feltételeit — Sajtótájékoztató a tiszalöki vízierőműnél — Nem a legdöntőbb befolyásoló tényező ■ I ff- f f az időjárás Ezt bizonyítják a Zsadányi AG fejlődésének számadatai Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatta a sajtó képviselőit a Tisza és a Körösvölgy vízgazdálkodási jelenéről, közeli és távolabbi jövőjéről, tekintettel a periodikusan visszatérő aszályos évekre. Az Alföldön valamikor sűrűn pusztított az árvíz, millió holdakat foglalt el á mocsár, pedig a víz az életet jelenti. Az Alföld vízrendezése évekkel ezelőtt megtörtént, sajnos a vízhasznosítás ezt nem követte nyomon — mondotta dr. Budavári Kurt, az OVF vízgazdálkodási főosztályának vezetője. Az aszály az elmúlt néhány évtized alatt tucatszor látogatta meg az Alföldet és periodikusan visszatérő jelenséggé vált. Jelenleg annyira leapadtak folyóink, hogy a Tisza vízállása csak öt centiméterrel magasabb, mint a 100 év óta mért legalacsonyabb vízállás. De nemcsak a visszatérő aszályos évek, hanem a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése is megköveteli vízgazdálkodásunk gyors fejlesztését. Néhány számadattal lehetne jellemezni, hogy hazánkban az öntözés alá vont területek évről évre hogyan növekedtek. 1959-ben még csak 126 ezer, 1980-ban 164 ezer, 1961-ben 231 ezer, ez évben pedig 350 ezer holdnyi területet öntöztünk. Az ország öntözött területének csaknem 80 százaléka — csaknem 270 ezer hold — a Tisza és a Körösök területén van. IV emcsak területileg, hanem minőségileg is nő a mezőgaadasági kultúrák öntözése. Az összes öntözött területek mintegy 50 százalékán esőztető öntözés van, amely világviszonylatban is előkelő helyre juttatja a magyar mezőgazdaságot. Asz öntözőví2HRZü)kségletünk jelenleg 116 köbméter másodpercenként és a Tisza vízkészlete moist alig 83 köbméter, vagyis a Tisza összes vize jelenleg sokkal kevesebb az öntözés szükségleténél. A jövő még inkább parancsolólag eléírja a vízigények megoldását, a vízkészletl bázisok létesítését, hiszen 1965-re már 650 ezer, 1970-re egymillió és 1980-ra pedig kétmillió hold földet kell öntöznünk. Az ország jelenlegi szükségletéhez mérve négyszer annyi vfere lesz szükség, mint amennyit jelenleg felhasználunk. Ha megnézzük a jelenleg aszályos évet és a jelenlegi vízkészleteket, biaony ez az összehasonlítás elszomorítóan nagy. Honnan tudjuk a szükséglétét biztosítani1? Tavasszal az olvadások után oly hatalmas vízmennyiség zúdul le folyóinkon, amelyek bőségesen fedezni tudják szükségletünket. Folyóinkon tavasszal kilenc nap alatt lefolyik az a vízmennyiség, amely fedezné az ország egész évi vízigényét, sőt ha ennek a négyszeresére lesz szüksége népgazdaságunknak, akkor is lesz elegendő. Mi tehát a feladat? HO hízott sertést adott át október 27-én az AlfotfoRgataw Vállalatnak az endrődi Béke Termelőszövetkezet. A kiváló minőségű hízott sertésekért a vállalat több mint 300 ezer forintot fizetett ki a t-ermelésaÖMetkezetnek. Vízbázisok, tárolóhelyek biztosítása, építése. Tartalékolnunk kell a vizet, elsősorban azokkal a módszerekkel, amelyek a leggazdaságosabbaknak látszanak. Vízgazdálkodási beruházásaink gyorsan megtérülnek. Ott, ahol az öntözéses gazdálkodás ráfizetéses, csak a szakszerűtlen gazdálkodás következménye lehet. D r. Budavári Kurt tájékoztatója után dr. Kertai Ede, az OVF műszaki és tudományos osztályának vezetője az öntözés fejlesztéséről beszélt. Elmondotta, hogy csak a víztárolás háríthatja el az aszály okozta károkat, katasztrófákat. A Tisza-völgy és a Körösök völgye az ország éléstára. Éppen ezért annyi vizet kell biztosítani a Tisza-völgy mezőgazdaságának, amennyire erőnk engedi, illetve amennyire az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez szükség van. A tiszalöki vízierőmű 10 millió köbméter vizet tárol, de ez elenyészően csekély. A második tiszai vízlépcső, amelynek tervezése folyamatban van és amelynek megépítését 1964-re szeretnék előrehozni, Kiskörénél épülne fel. Ez a vízlépcső már több mint 200 millió köbméter vizet tárolhat. A jövőben a távlati tervek szerint fel fog épülni a harmadik tiszai vízlépcső Csongrádnál, ezt negyvenmillió köbméterre tervezik, a Duna—Tisza közére építendő alpári víztátetókei. Amíg férjével együtt visz- 80 millió köbméter vizet tud tartalékolni. Elmondotta dr. Kertai Ede azt is, hogy megépül egy Duna—Tisza csatorna, amelynek terve távolabbi, hisz óriási beruházást igényel. Sokkal közelebbi a Tisza—Körös csatorna megépítése, amely másodpercenként 100 köbméter vizet hoz vissza a Körösre. z így tárolt vízmennyiség bőségesen elegendő lesz a tervben feltüntetett és egyre növekvő földterületek öntözéséhez, hisz az Alföld öntözéses gazdálkodásának fejlesztése már ezekre a vízpótló-rendszerekre épül. Az egységes tiszai vízrendszer az öntözéses gazdálkodás mellett lehetővé teszi a víziutak felhasználását, hisz a Sajó-völgy kavicsa sokkal olcsóbban jut el az alföldi építkezésekhez és a szovjet vasérc is olcsóbban jut el a miskolci iparvidékre. Mindemellett meg kell említeni, hogy a vízlépcsők lehetővé teszik a vízenergia felhasználását és ha az ország energiaszükségletében ez nem is lenne számottevő tényező, mindenesetre járulékos módon, gazdaságosan nyerhetnénk energiát. A Tisza-völgy vízgazdálkodásának problémája megoldásra váró feladat, de nemcsak egyszerűen a magyar Alföld öntözésfejlesztésének ügye, tehát nemcsak magyar ügy. A jövő év folyamán a KGST keretében foglalkoznak a Tisza vízrendszerének gazdaságos felhasználásával, hisz ez a probléma érinti a Szovjetuniót, Csehszlovákiát és Romániát. ^ sajtótájékoztató résztvevői megtekintették a tiszakeszi kettős jellegű vízkivételi művet, majd a tiszalöki vízierőművet. Kollárik János Nem is olyan régen a megye állami gazdaságai között nem éppen előkelő helyet foglalt el a Zsadányi Állami Gazdaság. Az elmúlt évek során azonban a vezetés javulása, a dolgozók munkafegyelmének erősödése eredményeképpen Zsadány a megye legjobb állami gazdaságai közé sorakozott. A termelés töretlen fejlődését mutatják az elmúlt három év adatai a főbb terményekből. Míg 1960-ban mindössze 10,29 mázsa volt a holdankénti búzatermésátlag a gazdaságban, addig ez a rákövetkező évben'IS mázsára, az 1962-es aszályos évben pedig 18,31 mázsára növekedett. Árpából 1960-tól szintén minden évben magasabb lett a termésátlag: 14,27 mázsáról 15, majd 15,52 mázsára nőtt. A mélyművelés meghozta hasznát a kukoricatermelésben is. Míg három évvel ezelőtt májusi morzsoltban számítva egy holdról mindössze 14,54 mázsát takarítottak be a gazdaság dolgozói, addig az esőtlen nyár ellenére az idén 19 mázsájával fizet a kukorica. Hasonló a fejlődés az állattenyésztésben. Erre csak egy példát ragadunk ki: 1960-ban mindössze 4337 sertést gondoztak a gazdaságban, ebben az évben pedig 6370-et. A kocalétszám ez idő alatt 70-nel növekedett. KÉT TSZ-NEK EGV ELNÖKE A múlt héten .szombaton a pusztaszőlősi Üj Élet Termelőszövetkezet tagsága a közgyűlésen megvonta a bizalmat az elnöktől és a főkönyvelőtől. Nem voltak megelégedve tevékenységükkel, rosszul vezették a szövetkezetét, elhanyagolták a közös gazdaságot. Ezért leváltották őket. A szövetkezet tagsága Farkas Györgyöt, a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet elnökét választotta vezetőül. Ugyancsak a Viharsarok Termelőszövetkezet irányítja majd a pusztaszőlősiek pénzügyeit is. így Farkas György két ’termelőszövetkezetnek lett az elnöke. A járási tanács mezőgazdasági osztálya véleménye szerint „az erősebb segíti a gyengét” mozgalom ilyen alkalmazása a járásban még több helyen várható, abban az esetben, ha egy gyengébb és erősebb termelőszövetkezet összevonására nincsenek meg a gazdasági feltételek. A Kokauvszki házaspár háztáji gazdasága A földmüvesszövetkezetS irodából igazítottak útba bennünket Bözsi nénihez, a baromfi- és tojó »felvásárlóhoz a piacra, mondván: ő pontosam; utca, házszám szerint meg tudja mondani, ki nevel legtöbb baromfit a háztáji gazdaságban szerződésre Mezőfoerényben. láncon, amise a lakóházból egy fiatalasszony jött ki. Cseppet sem lepődött, meg érkezésünkön, mert jöimek-mennek. itt autók is, meg idegenek is elegen, mióta az Aranykalász Tsz ás a gépállomás gépei elszántották a földeket széjjelaprózó mezsgyéket. Most is állt ott egy traktor vagy javításra, vagy emberére várva. — Mondok én lelkem annyi nevet, ahányat csak akarnak — készségeskedett. A felsorolták közül csak úgy találomra kiválasztottuk Kokauvszki Jánosékat. — A férjemet keresik? Mindjárt felikeltem, most jött haza éjjeli műszakból, s lepihent. .. Meg se várva tiltakozásunkat, hogy hagyja pihenni férjét, elsie-A tanyájuk egy 8—10 holdas telekkel egykori egyéni gazdaságra emlékeztet, az elég jókora istállóval, a sertés- és tyúkólakkal, meg a mögöttük összerakott sokféle takarmány-kazlacskákkal. Érkezésünkre egy kis kölyök-ku- 4ya félénk ugatásba kezdett a tett fürge, temperamentumos léptekkel. Amíg férjével együtt viszszajött, széjjelnéztünk, s úgy láttuk, hogy bizony itt nem sok van a megye háztáji gazdaságaiban összeszámlált 46 967 szarvasmarha- és a 272 742 sertésállományból. Igaa, hogy csak az udvarra és az üresen álló istállóiba pillantottunk be. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor Koikauvszkiné sorolni kezdte, hogy az idén 500 csirkét hozott a keltetőből, s száz híjával már át is adta azokat a földművesszövetkezetnek. A többi szerződött állatok átadására: egy üszőre, négy hízóra és 35 pulykára ezután kerül sor. Tömőbe fogott 36 kacsát is. — A kacsákat nem szerződtettem le. Egyelőre az az elhatározásunk, hogy úgy is megyünk Pestre mi magunknak és a két gyereknek téli ruházatot vásárolni, ezért Pesten adjuk el a kacsáikat termelői igazolvánnyal — vallotta be kissé zavartan, mert bizonyára nem értette meg, hogy honnan jövünk és miért kérdezősködünk a szerződéses állatok számáról. Nem vitatkoztunk véle különösebben, de azért megjegyeztük, hogy ha leszerződhetné a kacsákat, akkor is jó árat kapna érte, és helyben is meg tudná vásárolni a szükséges ruházati cikkeket. — Tudják, hogy milyen az ember, azt szeretné, hogy minél jobb áron adja el azt, ami eladó. Nekünk meg különösen sok pénzre van szükségünk. A termelőszövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a tanyasiak minél előbb költözzenek be a faluba. De ha nem határozott volna így, akkor is azon lennénk, hogy mielőbb házat építsünk vagy vásároljunk a faluban, mert az az életmód, ahogyan eddig éltünk, idejét múlta már. A rengeteg munka, meg a gyerekek iskolába járása miatt is. — Már éppen akartuk kérdezni, hogyan győz ennyi jószágot ellátni, s emellett még negyedmagának főzni, mosni? Vagy segít a férje is? — Segítek amennyit tudok, de hát Olyankor, amikor éjjeli műsza kos vagyok, nem sok hasznoma1 lehet »venni nappal a ház. körül. Legfeljebb megetetem, megitatom a sertéseket meg a teheneket. — A teheneket? — Igen, az is van kettő — válaszolta a fiatalasszony és sorolta, hogy naponta 20—22 liter tejet fej. reggelenként 18 litert visz be Berénybe, szinte annyi házba, ahány liter a tej. Ezek után nem volt más kérdeznivalónk, s ezért lefényképeztünk néhány mozzanatot a Kokauvszki házaspár napi ház körüli teendőiből. Kokauvszki Jánosról még idekívánkozik annyi, hogy ez év tavaszáig fogatos volt az Aranykalász Tsz-ben, akkor cserélte fel a gyeplőt a traktor kormánykerekével. Persze csak ideiglenesen, mert amikor a gépállomásnak már nem lesz szüksége kétműszakos traktorosokra, akkor újra megfogja a gyeplőt, de csak addig, amíg annyi gép nem lesz a szövetkezetben, hogy neki is jusson egy közülük. Kukk Imre
