Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-30 / 280. szám
Külföldi jelentéseink | ősz végi híradás Pusztaoftlakáról | Egész heti rádióműsor | Párás, ködös idő Nagy jelentőségű államközi szerződést fogadott el a kormány — A Minisztertanács ülése -A teormány Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, jelentést tett a kormánynak az 1963 —65. évekre szóló magyar—szovjet hosszú lejáratú áruszállítási egyezmény bővítéséről és az 1963. évi áruszállítási tárgyalásokról, továbbá a timföld- és alumíniumtermelés területén megvalósításra kerülő magyar—szovjet együttműködési egyezményről. A kormány a jelentéseket megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elismerését fejezte ki mindazoknak a szakértőknek, mérnököknek, közgazdászoknak és tervezőknek, akik a Magyarország és a Szovjetunió között létrejött nagy jelentőségű államközi szerződés, a timföld—alumínium egyezihény előkészítésében részt vettek. A kormány ezután kinevezésekre vonatkozó előterjesztésekben hozott határozatot, majd folyó ügyeket tárgyalt. A magyar—szovjet timföld- és alumínium egyezmény A Minisztertanács ülésén a timföld- és az alumíniumtermelés területén megvalósításra kerülő magyar—szovjet együttműködésről előterjesztett jelentés beszámolt arról, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya között 1962. november 15-én kötött államközi egyezmény alapján, Magyarország 1967-től kezdődően 1980-ig, fokozatosan évi 330 ezer tonnára növekvő mennyiségű timföldet szállít a Szovjetunióba kohósítás Céljából és az így előállított alumíniumot a Szovjetunió teljes egészében visszaszállítja Magyarországra. A szállított timföldnek megfelelően, a visszaszállított alumínium legnagyobb éves mennyisége 165 ezer tonna lesz. Ez több, mint a magyar alumíniumkohók jelenlegi termelésének háromszorosa és mintegy hét új — inotai nagyságú — kohó kapacitásának felel meg. A magyar timföld- és a szovjet alumíniumszállítások elszámolása a szocialista világpiac árain, a két ország közötti áruforgalom keretében történik. A timföld és az alumínium értéke közötti különbözeiét a két ország közötti áruforgalom keretében, a szokásosan exportra kerülő magyar áruknak a Szovjetunióba történő szállításával egyenlítjük ki. Amint az államközi egyezmény megkötéséről nyilvánosságra hozott hivatalos közlemény megállapította, a timföld, és alumíniumtermelés területén megvalósításra kerülő magyar—szovjet együttműködés mindkét ország számára kedvező, mivel egyesíti a gazdaságos magyar timföldgyártásból, illetve az igen kedvező önköltséggel előállított szovjet vízierőművi villamosenergia termelésből, valamint a termékek olcsó vízi úton történő szállításából származó előnyöket. Az egyezmény igen nagy fontosságú a magyar népgazdaság kívánatos irányú további fejlődése szempontjából, különös tekintettel az alábbi tényezőkre: A magyar alumíniumipar fejlesztéséhez biztosítja a szovjet vízienergia-források igénybevételét, ezzel elhárítja azt az akadályt, amelyet viszonylagos villamosenergia-szegénységünk immár évtizedek óta a bauxit-vagy ónunk teljes és gazdaságos kiaknázásának útjába állított. Az a villamosenergia mennyiség, amelyet a Szovjetunió a kohó-alumínium gyártásához fel fog használni, mintegy 500 megawatt hőerőműid kapacitásnak léiéi meg. A magyar energiagazdálkodásban ez egyenértékű 3 milliárd kilowattóra villamosenergia importjával, ami 1961. évi teljes hazai villamosenergia termelésünk 40 százalékával azonos mennyiségű villamosenergia. Ha alumínium-termelésünknek az egyezmény segítségével elérhető fejlesztését saját erőből akarnánk megvalósítani, az eddigi számítások szerint ehhez körülbelül 30 milliárd forintos beruházásra lenne szükség. Ha azonban a 30 milliárd teljes egészében nem állna majd rendelkezésre, alumíniumtermelésünket a következő 15— M évben csak jóval kisebb mérvben tudnánk növelni. Az egyezmény alapján Magyarország mentesül az alumíniumtermelés ilyen mértékű fejlesztéséhez szükséges kohászati, villamosenergiatermelő és alumíniumipari segédanyag-termelő kapacitások beruházásainak terhei alól. Az alumíniumtermelés említett mérvű fejlesztése 30 milliárd helyett mintegy 16 milliárd forintos beruházással megvalósítható, amelyet 1980-ig a magyar bauxitbányák további fejlesztésére, új timföldgyárak építésére és a régiek bővítésére fordítunk. A Magyarország részéről megtakarítható mintegy 14 milliárd forint beruházással szemben, a Szovjetunió végez beruházásokat vizierőművei mellett kohászati és segédanyaggyártó üzemek, továbbá szállítási létesítmények építésére. A magyar népgazdaság az ilyen módon majd rendelkezésre álló 14 milliárd forintnyi beruházási lehetőséget más fontos területek fejlesztésére tudja fordítani. A magyar külkereskedelmi forgalomban szó. kásosan exportra kerülő áruk ellenében a nyersanyagokban viszonylag szegény magyar népgazdaság, a jövőben megnövekedett mennyiségben gyártott alumíniumban igen jól hasznosítható ipari nyersanyaghoz jut. Ezen az alapon tovább fejleszthetjük alumínium félgyártmány- és alumíniumfeldolgozó iparunkat, valamint gépgyártásunkat, ez pedig lehetővé fogja tenni, hogy nagymértékben kiszélesítsük alumíniumipari export-áruink és gépipari termékeink választékát. Ezek az export-áruk elsősorban a baráti országokba irányulnak majd, a magyar—szovjet egyezmény megállapodásai tehát kedvezőek a többi szocialista ország szempontjából is. Megítélésünk szerint előnyös az államközi egyezmény a Szovjetunió részére is, mert lehetővé teszi számára, hogy vízierőművekben igen kedvező önköltséggel előállított villamosenergiáját feldolgozott alumínium formájában, azaz közvetve exportálja világpiaci áron országának olyan területéről, ahonnan a villamosenergia közvetlen exportja egyébként csak kevésbé gazdaságosan lenne megoldható. A magyar timföld feldolgozása céljából szükségessé váló beruházások — számítások szerint — a Szovjetunió számára mintegy másfél évtized alatt megtérülnek, tekintettel arra, hogy a szovjet vízierőművekben termelt villamosenergia lényegesen olcsóbb, mint az alumínium árában foglalt villamosenergia világpiaci ára. A magyar—szovjet timföld- és alumíniumegyezmény tehát mindkét ország és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő valamennyi állam szempontjából előnyös, ezen belül igen kedvező a magyar ipar, az egész magyar népgazdaság gyorsabb és gazdaságosabb fejlesztése szempontjából is. Az egyezmény újabb bizonyítéka a Szovjetunió baráti, internacionalista segítőkészségének, egyben kifejezi a KGST-ben részt vevő országok együttműködésében rejlő nagy lehetőségek hasznosításának értékét. Kinevezés—felmentés A Minisztertanács dr. Diményl Imrét, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét, e tisztsége alól felmentette, miután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőjévé nevezték ki. A kormány Lehr Ferencet, a Könnyűipari Tervező Iroda Kossuth-díjas főmérnökét, könnyűipari miniszterhelyettessé nevezte ki. A kormány megbízta dr. Sályi Gyulát, az Állatorvostudományl Egyetem, dr. Somos Andrást, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, dr. Gál Jánost, az Erdészeti és Faipari Egyetem, Bencsik Istvánt, a Debreceni Agrártudományi Főiskola, dr. Bélák Sándort, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola, dr. Varga Jánost, a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola rektori teendőinek ellátásával. (MTI) Brüsszeli és kubai élménybeszámoló a nőtanács szervezésében A megyei nőtanács meghívására november 28-án Békéscsabára látogatott Turgonyi Júlia, a Magyar Nők Országos Tanácsa művelődési osztályának vezetője. Ebből az alkalomból Békéscsabán, a megyei nőtanács helyiségében találkozót rendeztek, melyre a nőtanács pedagógiai és kulturális bizottságának tagjait, valamint több járási nőtanácsi aktívát és vezetőt hívtak meg. Turgonyi élvtársnő beszámolt a brüsszeli nem. zetközi pedagógiai konferenciáról, melynek célja volt az ifjúság nevelési problémáinak megtárgyalása. Ä konferencia az ifjúságnak a béke és barátság szellemében való neveléséről szóló feladatokat tárgyalta meg. Turgonyi elvtársnő részletesen beszámolt a konferencia tapasztalatairól és a különböző országok képviselőinek felszólalásáról. Az igen színes, és tartalmas előadást nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők és több kérdést is intéztek az előadóhoz a konferencia előadásaival, valamint határozataival kapcsolatban. Az előadás után Turgonyi Júlia Bé~ késszentandrásra látogatott, ahol a kubai útjáról tartott élménybeszámolót a résztvevőknek. November 29-én, délelőtt pedig Gyulán, a városi tanács klubjában tartott beszámolót a' szülői munkaközösségek feladatairól, az iskolák igazgatói, a nőtitkárok, s a szülői munkaközösségi elnökök részére. Cipőgondok? Ha többen segítenek, könnyebb a választás.
