Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-28 / 278. szám

ISGt. november 28. 5 Szerda SPORTSPORTSPORT Gazdag sportprogram a középiskolákban Megyén& Itőzépdslkoűái.'ban so8c tehet­séges sportolót neveltek élvonalbeli versenyzővé, és ugyanaWkor a fiatalok ezreinek biztosították a felüdülést a házibajnoksáigoktoaih, a városi és a me­gyei szintű versenyeken, sporfcmeg­­mozdiulásokon. A sportolás nemcsak a test fejlődését segíti elő. Szerves ré­szét alkotja a pedagógiai mimikának is, hisz kitartásra, rendszerességre ne­vel, ami az elméleti tanulmányok el­sajátítását is előnemozdítj a. Az egyre terjedő és szélesedő sport­­tevékenységben mindinkább nagyobb része lesz a középiskolák K3SZ-szea> vezete&nek. Az alap- és középfokú sportvezető, edző és játékvezetői kép­zettséggel rendelkező kiszesek nagy­ban hozzájárulnak iskolájuk sport­­mutnkájárnak eredményesebbé tételé­hez, s erkölcsi segítséget nyújtanak a testnevelő tanároknak. A kiszélesedett vezetés és a fiatalok mind nagyobb számú bekapcsolódása folytán, a kö­zépiskolai verseny és bajnoki rend­szerben nagy vonalakban kialakultak azok a szervezett formák és mód­szerek, amelyek alkalmasak a tanulók tömeges foglalkoztatására és a szak­mai munka színvonalának emelésével a minőségi utánpótlás nevelésére is. Egységes vezetés Érmek ellenére az eddigi sportprog­ram csaik kísérleti jellegű volit, s az új bajnoki rendszer életibe tépése a középiskolások sporttevékenységét is egységbe foglalja, Az egységes vezetés kialaikitása szükségessé tette, hogy a középisko­lai sport irányítása is az MTST ha­táskörébe kerüljön. A Diák Sport Központ ez év július l-ével ntegszűnt, feladatát az MTST oktatási osztálya látja el, illetve megyei szinten a TST-k irányításával működő középfokú is­kolai sportbizottságok, A középiskolákban tanulmányaikat végző fiatalok előtt az 1962—63-as tan­évben megnövekedtek a sportolási, versenyzési lehetőségek. A tanév fo­lyamán házibajnokságokon, szövetsé-BEMUTATJUK WWWWVWWVWWWWWWVM Eles csengőszó riaszt fel bennünket tablónézés közben, jelezvén, hogy •zünet kezdődik a békéscsabai gimnáziumban. Egy ifjúsági sportolót, Szilá­gyi Istvánt kerestünk. Amint sikerül rátalálnunk, egy akaratlanul mosolygó, haját elválasztva viselő, örökvidám fiatalemberrel ismerkedünk meg. Har­madikos gimnazista, s úgymond, univerzális sportoló. Fiatal kora ellenére mondhatja, hogy ■=» Még kilenc éves koromban a VTSK vívó szak­osztályában kezd­tem el a sporto­lást. öt évig vív­tam és ez idő alatt több verse­nyen értem el jó helyezést. A ví­vással párhuza­mosan 12 éves koromban úszni kezdtem. Itt is jó eredményt értem el — mondotta. Igen, jó ered­ményt ért él, hi­szen az úttörő korcsoportban többszöri városit kétszer pedig me­gyei bajnokságot nyert. De eköz­ben lehetett vele találkozni a grun­­don is, ahol fut­régen kezdett rendszeresen sportolni. Szilágyi István boltozott, s ahol felfigyeltek rá. Tinennégyéves korában kezdett el rendszeresen edzeni a Békés­csabai VTSK-ban. Jelenleg is ott játszik az ifjúsági csapatban, tagja a Békéscsaba vá­rosi ifjúsági válo­gatottnak. Miköz­ben beszélget­tünk, eltelt a tíz perc, újra csen­getnek, s 6 siet, hiszen első a ta­nulás. Ezt igazol­ja bizonyítványa is. Az általános iskola nyolc osz­tályát és a gim­názium első két évét kitűnő ered­ménnyel végezte fronton lévő német csapatok megszemlélése végett repült Szmolenszkbe. Upitz egy óra múlva már Kö­nigsberg felé repült egy gyors­­bombázó gépen. A Gruppenfüh­rer repülőgépe nem sokkal az­után ért földet Kelet-Poroszor­­szág fővárosában, ahogy a Hitle­ré leszállt. Upitz azonnal a fő­hadiszállásra sietett. Ott min­den a legnagyobb rendben volt. A Führer kedvenc kutyáját sé­táltatta a parkban, és a „Das schwarze Korps” fotográfusa előtt pózolt. Upitz egy héten át egyetlen percre sem hagyta el Hitlert. Éberen őrködött a biztonsága fölött. De semmi különös nem történt. S csak jóval később si­került kikutatnia, hogy a Füh­rer halálának éppenséggel azon a repülőgépen kellett volna be­következnie, amelyen Szmo­­lemszkből Könfcgsbergbe utazott. Upitz megtudta még annak az embernek is a nevét, aki a po­kolgépet a repülőbe csempészte. Von Treskow tábornok volt az illető, a keleti fronton harcoló egyik német hadseregcsoport ve­zérkarának főnöke. A pokolgép valami ok miatt nem robbant. Később pedig, azután, hogy a repülőgép földet ért Kőnigsfcerg­­ben, s Hitler kiszállt belőle, ki­vették onnan a katonák. Valami hasonló eset történt 1943 végén is, Berlinben. De a véletlen ezúttal is megmentette Adolf Hitler életét. Heinz Upitznak most ismét eszébe jutottak ezek az esemé­nyek, s vizsgálgatni kezdte őket. Vajon az egésznek csak az az indítéka, hogy egyesek menteni akarják a bőrüket, s bizonyos magas rangú felső katonai kö­rök ellenséges érzületet táplál­nak Hitler iránt? Upitz kezdettől fogva gyűlöl­te a katonai arisztokráciát, a hangoskodó, követelődző porosz családokat, amelyek nemzedék­ről nemzedékre maguknak hap­­polták el a német hadsereg tá­bornoki, admirális és feldmar­­salli tisztségeit. Különleges privilégiumokat élvező, szigorú­an zárt kasztot képeztek ezek a családok, s az ilyenfélék, mint Upitz, a közelükbe sem férkőz­hettek. A családi katonai arisz­tokrácia ivadékai töltötték meg a speciális akadémiákat líceu­mokat, s jóelőre várták őket a kedvezőbbnél kedvezőbb állások a tábornoki karban vagy a kül­gi bajnoteságoícoin, középSskoaás haj­­nokságokon és középiskolás kupaküz­­deimeken vehetnek részt. Az első ket­tő helyi, Sietve megyei szintest, a két utóbbi országos szinten kerül megren­dezésre. A házibajnokságok részese lehet minden, középiskolába beiratkozott nyilvános tanuló, akinek tanulmányi előmenetele és magatar­tása éltén kifogás nem merül fel a ta­nári kar részéről. Sportágai tetszés sze­rintiek, természetesen az iskolai adott­ságok figyelembe vétele mellett. A I tanév folyamán akár többfordulós rendszerben is megrendezésre kerül­hetnek a háziversenyek, bajnokságok. A középiskolás bajnokságok a házi bajnokságtól kezdve, egyéni és csa­patrendszerben, városi és megyei baj­nokságig kerülhetnek lebonyolításra. Az országos bajnokságot csak egyéni számokban rendezik meg. A középis­kolás bajnokságok asztalitenisz, atlé­tika, háromtusa, torna, sakk, úszás és vívás sportágakban, a versenykiírás­ban foglalt időpontban lesznek. Ezen a versenyen az iskolai sportkörhöz vagy sportiskolához igazolt versenyzők ve­hetnek részt. A középiskolás kupa küzdelmeinek felelevenítésével a tö­megsport mellett a minőségi sportot akarják továbbfejleszteni. Ez a baj­nokság október l-ével kézilabda, ko­sárlabda, labdarúgás és röplabda sportágakban beindult. A nevezésektől függően irányított sorsolással kerül­nek megrendezésre, hogy az utazási költségeket a lehető legkevesebbre csökkentsék. Ezen részt vehetnek az iskolán kívüli sportszervhez kiadott tanulók is. Csak egyszer játszanak egymással a csapatok, s a vesztes a további küzdelmekből kiesik. Ezek tehát az idei iskolaévben azok a versenyek, amelyeken megyénk kö­zépiskolásai is részt vehetnek. A lehető­ségek skálája széles, s ha nem is tud­juk helyszűke miatt felsorolni azokat az egyéni és csapatversenyeket, ame­lyekre meghívásos vagy országos baj­noki szinten sor kerül, nagyjából ké­pet alkottunk arról a gazdag sport­műsorról, amely a középiskolák ta­nulói előtt áll. ügy minisztérium ban. Tünemé­nyes gyorsasággal a német kato­nai és diplomáciai gépezet kor­mányához fészkelték be magu­kat, biztosítva ezzel az évszáza­dok alatt kialakított porosz mili­tarista politika megingathatat­­lanságát Hitler hatalomra jutásával ter­mészetesen valamelyest megvál­tozott a helyzet. Upitz jól látta: a Führer minduntalan bizonyítja, hogy nem valami nagy tisztelője ezeknek a rátarti, fennhéjázó, gőggel telt arisztokratáknak. Hit­ler uralma alatt az efféle cseme­téknek jobban meg kellett húz. niok magukat. De később kide­rült, hogy ez az egész nem volt egyéb játéknál. Hitler volt ugyanis a prímhegedűs, de ő pusztán csak teljesítette azoknak az akaratát, akiknél a pénz, a gyárak voltak. A pénz- és ipar­mágnások úgy forgatták az ujjuk körül Hitlert, ahogy akarták. A tábornoki kar szintén az ő báb­juk volt. S ez tökéletesen ki is elégítette Upitzot. Akkor miért akarják Hitlert mégis megsemmisíteni? Olyan nagyon bűnösek lennének az összeesküvők, mint az az első pil­lanatra látszik? (Folytatjuk) A B. M. Közlekedésrendészeti Osztályának cikksorozata Az új KRESZ- ről IV. A gyalogosokra és utasokra vonatkozó rendelkezések Az új KRESZ szerkesztő bi­zottsága a nemzetközi és hazai ta­pasztalatokat figyelembe véve rendezte a gyalogosok közlekedé­sével kapcsolatos problémákat. Cikkünkben azokkal a részletek­kel foglalkozunk, amelyek a régi KRESZ rendelkezéseitől eltérnek. Haladás az úttesten: új szabály ennél a kérdésnél a közút igénybevétele. Olyan úttes­ten, ahol gyalogjárda nincs — ál­ló jármű vagy egyéb akadály ki­kerülését kivéve — a gyalogosok az úttestnek egyméteres sávján, lakott területen kívül pedig csak a menetirány szerinti baloldalon, a járművek menetirányával szem­ben közlekedhetnek. A régi KRESZ-előírással szemben — amely „lehetőleg” a menetirány szerinti baloldali haladást írta elő — ennek a rendelkezésnek^^ a je­lentősége, hogy a gyalogos a szem­bejövő forgalmat jobban figye­lemmel tudja kísérni és könnyeb­ben megelőzheti a veszélyt. Rendezés alá került a gyalogjá­rók forgalma olyan úttesten is, ahol gyalogjárda nincs, de mind­két vagy legalább az egyik olda­lon külön kerékpárút van. Ahol ez úttest mindkét oldalán kerék­párút van, a gyalogjárók a kerék­párforgalommal szemben — a menetirány szerinti bal oldalon — csak a kerékpárúton közlekedhet­nek. Ha csak az egyik oldalon van kerékpárút, mindkét irány­ban közlekedhetnek. Említésre méltó rendelkezés, hogy 0 éven aluli gyermek főút­vonalon csak felügyelet mellett tartózkodhat. A nagy számban előforduló gyermekbalesetek meg­előzése érdekében ennek betartá­sa igen fontos. Végül említésre méltó ennél a kérdésnél a zártpályás vasúti és villamos vágányokon való áthala­dás szabályozása. A gyalogos csak a kiépített átkelőhelyen haladhat keresztül. Áthaladás az úttesten: az úttesten a gyalogosok az út­burkolati jelek által megadott he­lyen, ennek hiányában pedig a legrövidebb átkelést biztosító módon, az úttengelyre merőleges irányban haladhatnak át. Gyalogátkelőhelyek jelzései: zebrasávozás az úttesten alkalmazott széles, a tengelyvonallal párhuzamos vo­nalak, szaggatott vonalak az úttest hossztengelyére merő­leges, széles, szaggatott vonalak, villogó sárga fényt adó lámpa: ,gömb alakú, minden irányba vil­logó sárga fényt ad, a „Gyalogátkelőhely”-et jelző tábla. Gyalogos átkelés történhet: ha az úttesten a közelben kije­lölt gyalogátkelőhely van, csak a gyalogátkelőhelyen, útkereszteződésnél (a járda meg­hosszabbított vonalában), ha nincs kijelölt gyalogátkelő­hely, lakott területen levő főútvo­nalon csak as útkereszteződésnél, ha külön jelzett tilalom nincs, a közhasználatú járművek megál­lóhelyein levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között — a járdasziget teljes hosszában a forgalomirányító jelzéstől füg­getlenül. A gyalogos átkelésekre vonat­kozó rendelkezéseknél újként je­lentkezik az a szabály, mely szerint áz áthaladás során tartózkodni kell minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit meg­zavarja vagy félrevezeti. (Pl. hir­telen megállás, visszalépés stb.) Tilos a járműforgalom szándé­kos akadályozása is. Áthaladási elsőbbség a járműforgalommal szemben: a) Különleges gyalogátkelőhe­lyen: az úttesten áthaladó gyalogos­nak a járműforgalommal szemben áthaladási elsőbbsége van a min­den irányban, a sárga fényt adó, gömb alakú lámpánál és a zebra­­sávozással együttesen megjelölt különleges gyalogátkelőhelyen. b) Járdaszigetek mentén: az úttestnek a közhaszinálatú járművek megállóhelyénél levő járdasziget és az ahhoz közelebb levő járda közötti részen. c) Útkereszteződésnél: a járda meghosszabbított vona­lában történő átkelésnél az egyik útról a másikra bekanyarodó jár­művel szemben. Az ilyen helyekhez közeledő járművek kötelesek lassítással, szükség esetén megállással is a gyalogosok áthaladását biztosíta­ni, még egy gyalogos esetében is. Az ilyen átkelőhely nagy figyel­met és óvatos vezetést igényel a járművek vezetőitől, mert itt a gyalogosok a közeledő járművek forgalmát akadályozhatják, a már megkezdett átkelésükkel. Nincs áthaladási elsőbbség: csak zebrasávozású, szaggatott vonal jelzésű gyalogátkelőhelyen, útkereszteződésnél az egyenesen haladó járművekkel szemben. (Ki­véve a forgalomirányító rendőr vagy jelzőlámpa szabad jelzését.) Ezeken a helyeken a gyalogos csak akkor léphet le az úttestre, ha az áthaladás a maga vagy má­sok veszélyeztetése és a jármű­­forgalom zavarása nélkül lehetsé­ges. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a járművek vezetőinek nem kell vigyázni, a gyalogosok átke­lése mégis nagyobb veszéllyel jár, mint az abszolút elsőbbséget biz­tosító helyeken. Az általános köz­lekedési szabályokból eredően a járművezetőknek megfelelő óva­tosságot kell tanúsítani az úttes­ten áthaladó gyalogosokkal szem­ben. A járművek utasaira vonatkozó rendelkezések: a járművek utasaira vonatkozó rendelkezéseket, valamint a fel-és leszállásra vonatkozó szabályokat a KRESZ 44. paragrafusa tartal­mazza: Bár sok változás nincs, át­tanulmányozása feltétlenül szük­­=éges. Grimella Sándor r. szds.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom