Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-23 / 274. szám
MB. november 23. 2 Péntek Tanácskozik az jfSSZÜEI* Vili* kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) máit, amelyek megfelelnek a szocialista elosztás elvének. A mezőgazdaságban a termelékenyebb munka kialakításának másik nagyon fontos előrevivő tényezője: az alapvető és korszerű termelési módszerek alkalmazása, az ehhez szükséges szaktudás megszerzésié mind a dolgozóik, mind a vezetők részéről. Az alapvető termelési eljárások legszélesebb körű, kulturált alkalmazásáért nem folyik kellő harc, szervezőmunka, sem a mezőgazdasági irányító szervek, a Földművelésügyi Minisztérium, a tanácsok részéről, de nem vívott ki megfelelő polgárjogot a falusi pártmunkában, az üzemi pártszervezetek felvilágosító munkájában sem. Pedig megérdemli, mert a mezőgazdaság fellendítésének ez az egyik legnagyobb tartaléka. Részletesein szólt még az istállótrágya fontosságáról, a nyári és őszi mélyszántás szerepéről, majd elmondotta, hogy rét- és legelőgazdálkodásunk színvonala alacsony. Rétjeink, legelőink összterület« 2,5 millió kát. hold. Ez az összes szálastakarmány-termőterület 70 százaléka, a rajtuk nyert takarmány viszont takarmánytermelésünknek mindössze 30—35 százaléka. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — részben megfelelő irányítás hiányában —, a legegyszerűbb intézkedéseket sem teszik meg a rétek, legelők karbantartására. Ha minden réten és legelőn csak a legegyszerűbb művelési, ápolási munkákat elvégeznék, egy-két mázsával növelni lehetne a szénahozamot. Országosan egy mázsás hozamnövelés 25 ezer vagon szónaértékef jelentene, ami 125 ezer szarvasmarha évi fű--és szénaszükségletét elégítené ki. A termelékenység növelésében, a népgazdasági szükségletek kielégítésében, a mezőgazdaságban rejlő tartalékok feltárásában egyre nagyobb jelentősége van a fajta kérdésnek, illetve a nagyobb hozamú fajták kinemesítésének, országos elterjesztésének. A fajta fontossága a növénytermesztésben eddig legszembetűnőbben a búzánál és a kukoricánál mutatkozott meg. Mindaddig, amíg az új, bőtermő, intenzív magyar búzafajtát elő nem állítják — és ez még több év kérdése —, főleg a Bezosztája-1 őszi búzát kell termesztenünk a jelenlegi szinten, az ország egyes vidékein pedig a hazai Fertődi-293 fajtát lehet javasolni. Az intenzív búzafajtáknál azonban meg kell jegyezni, hogy azok csakis intenzív termelési eljárások mellett nyújtják a bennük levő termőképességet, s adják meg a kívánt 3—1 mázsás terméstöbbletet Hazai növénytermesztésünkben eddigi legnagyobb eredménynek keli tekintenünk a bel tenyésztés« hibridkukorica előállítását Ennek eredményeként ma már a kukoricaterület háromnegyed részén nagyobb hozamú belterjes hibridfajtákat tudunk vetni. Baromfitenyésztésünk színvonala — különösen a tojástermelés tekintetében — messze* elmarad a legfejlettebb országokétól. Egy tyúk évi tojáshozama országos átlagban 85—90 darab, ezenbelül az állami gazdaságokban a hozam 140, a termelőszövetkezetekben pedig 100 darab, s ez nagyon kevés. A nagyfokú elmaradás fő oka az, hogy az ország 25 milliós tyúkállonyának több mint 90 százaléka, fajtajelleg nélküli és gyenge termelőképességű. Ezen változtatni kell és lehet is. A termelékenyebb munka kialakításának következő igen fontos feltétele: a termelés technikai—műszaki alapjainak bővítése, korszerűsítése. 1959 óta, az idei esztendőt is bebeleértve, kerekein 25 milliárdot ruháztunk be a mezőgazdaságba. A termelőszövetkezetek mintegy 4 milliárd forintot, az összes mezőgazdasági beruházások 16 százalékát saját erőből valósították meg. Az állami erőfeszítések eredményeként jelenleg a tanácsi területen országosan egy traktoregységre kereken 170 katasztrális hold szántó megművelése jut, az állami gazdaságokban 97 katasztrális hold. Az egy katasztrális hold szántóra jutó műtrágya-felhasználás az idei évben 138 kilogramm volt A ténylegesen öntözött terület a két évvel ezelőtti 160 ezer holdról az idei nyárra több mint 350 ezerre nőtt. A Központi Bizottság idei márciusi határozatával 600 ezer holdra felemelt — a mostani ötéves tervünk végéig előirányzott — öntözési program nagyobbik felét már teljesítettük. Szövetkezeteink az említett beruházás túlnyomó többségét a nagyüzemi állati férőhelyek biztosítására fordították. A hatalmas igényeket az egyszerűbb megoldások előtérbe helyezésével, a szerfás istállók tömeges építésével, meglévő gazdasági épületek — nagyobb paraszti tanyák, pajták — átalakításával tudtuk nagyjából kielégíteni. így 1959 óta mostanáig a termelőszövetkezetekben felépült összesen 633 ezer szarvasmarha-, (ezen. belül 240 ezer tehén-), 1 900 000 sertés- és koca-, 875 000 juh-, 7 750 000 baromfi nagyüzemi férőhely. A szerfás épületek aránya 57 százalék. Az ország népe joggal elvárja, hogy a népgazdaság által nehezen előteremtett beruházásokkal a jövőben az eddiginél jobban gazdálkodjunk A beruházások hatékonyságát növelhetjük a járulékos, kiegészítő beruházásokkal, valamint a beruházások műszaki színvonalának emelésével és a rendelkezésünkre álló anyagi erők jobb koncentrálásával Az anyagi eszközök koncentráltabb felhasználása összefügg a mezőgazdasági termelés határozottabb belterjesítésóvel és a szakosítással. A mezőgazdasági termelés belterjes! tése azt a fő törekvésünket jelenti, hogy egységnyi földterületen a lehető legnagyobb termelési értéket érjük él, ennek érdekében növel jük a munka, és eszközráfordításokat, de úgy, hogy azokkal maximálisan takarékoskodjunk. A belterjesítés útját és színvonalát döntően megszabják egyes országrészek, üzemek természeti, társadalmi közgazdasági adottságai. A belterjesítés a legszorosabban összefügg a szakosítás problé. máival, a termelés területi és üze. mi szakosításával. Á kenyérgabonát, a szemes- és tömegtakarmányokat ugyan az ország minden részében, minden egyes üzemnek meg kell termelnie, de elég meszszemenő szakosodás is lehetséges abban a tekintetben, hogy milyen arányokban és főleg milyen növényfélékből termelje meg a szükséges kenyérgabonát, illetve takarmányt. A növények másik csoportja: az ipari és kereskedelmi növények, a burgonya, és zöldségfélék, a szőlő- és gyümölcsfélék, amelyeket főleg az adottságoknak megfelelő speciális körzetekben termelnek. Ezeket a növényeket kereken kétmillió kát. holdon termesztjük. E növények termesztésében, a jelenlegi feltételek mellett is messzemenő szakosításra van szükség és lehetőség. Itt nyűik mód arra, hogy egy. egy nagyüzem a sokféle növény helyett, néhányra szakosítsa magát, erre koncentrálja erőit, s így nagymértékben növelje árutermelését. Az állattenyésztésben részben hasonló a helyzet, mint a növénytermesztésben. Szarvasmarhát, sertést, baromfit általában az ország minden körzetében tenyésztenek. A takarmánybázis összetételének megfelelően azonban az egyik vidéken a szarvasmarhát, másikon a sertést részesítik előnyben. Ezenbelül — aszerint, hogy egy-egy gazdaságban milyen termék előállítása a fő cél: — a tej vagy vágómarha, esetleg tenyészálalt, vagy vágósertés, esetleg bacon áru, vagy tenyészsüldő előállítására szakosítanak. A megindult szakosodási folyamat megkönnyíti népgazdaságunk számára, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztásba mezőgazdasági vonatkozásban is fokozottabban beilleszkedjünk, s az elkövetkezendő években és hosszabb távlatban teljesítsük az e téren reánk háruló feladatokat, valamint kamatoztassuk országunk javára a szorosabb mezőgazdasági együttműködésből származó kölcsönös előnyöket. A mezőgazdasági termelés szakosítása hozzáértő, felkészült veze. tést kíván minden szinten. Mindenekelőtt az üzemi vezetést kell megjavítani Ha a kevésbé fejlett szövetkezeteket a közeljövőben legalább a közepesek színvonalára tudnánk emelni, egyik legnagyobb tartalékát tárnánk fel a mezőgazdaságnak! Az ipar és mezőgazdaság kapcsolatában kiemelkedő szerepet töltenek be a gépek és kémiai szerek. Kormányunk megfelelő intézkedéseket tett annak érdekében hogy a gépipar és vegyipar mind jobban kiszolgálja ezeket az igényeket. A növényvédelem nagyon elma. radott országunkban. Éppen ezéirt igen nagy jelentőségű az a kormányintézkedés, amely — a Központi Bizottság idei márciusi mezőgazdasági fejlesztési határozata után — a második ötéves terv idejében kereken egynegyed milliárd forint többletberuházást biztosított a növényvédő szerek gyártásfejlesztésére. A műtrágyagyártás fejlesztésére pedig, a második ötéves terv időszakára a Gazdasági Bizottság 1,3 milliárd többletberuházást engedélyezett. Az élelmiszeriparon belül teljesen új iparág a takarmánykeverék-gyártás. Három év alatt a leállított malmok egy részének átalakításával lényegében kiépült az egész országban az ötéves tervre élőirányzott körzeti keverő malmok hálózata. Ezek az idén már csaknem 100 ezer vagon korszerű keveréktakarmányt állítanak élő s az ötéves terv végére a keverékgyártás eléri a 200 ezer vagont! Végül hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés egyes ágaiban időnként jelentős lemaradások mutatkoznak, s emiatt a lakosság ellátásában átmenetileg zavarok keletkeznek — néha a burgonyaellátásban, máskor a tojás, a bab vagy egyes zöldségfélék tétén —, a mezőgazdaság egyre növekvő, alapvető termelési és árutermelési feladatait általában teljesíti. A felvásárlási rendszer, s annak fő formája a szerződés« rendszer kiállta a próbát az átszervezés nehéz időszakában, de beváltja a hozzáfűzött reményeket a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságban is. 1957- ben az összfelvásárlás — változatlan árakon számítva —, 17 milliárd forint értékű volt, tavaly már 20,9 rtülliárd, s az idén megközelíti a 22 mUliárdot. A felvásárláson bedül a növényi cikkek felvásárlása 1957-hez képest a múlt év. ben 7,9, az élő állatoké és állati termékeké 36,9 százalékkal volt nagyobb. Ezenbelül csupán egyetlen cikk, a vágósertés alakulását szeretném bemutatni, tíz évre visz. szamenőleg. 1952-ben, az akkori aszályos esztendőben 16 100 vagon volt az összes sertésfelvásárlás, az igen jó 1955-ös esztendőben 18 500 vagon, tavaly már 25 400 vagon, s az idén előreláthatólag eléri a 29 800 vagont. A többi között emiatt tudtunk tavaly az ország egy lakosára számítva, több mint 48 kg hús- és több mint 23 kg ze radékellátást biztosítani. A mezőgazdasági export-import aktív egyenleg az 1956—58. évek átlagában 1027 millió deviza-forint volt. Az 1959—61. évek átlagában, tehát az átszervezés idején, s amikor három közül két esztendőben mostoha volt az időjárás — az aktív egyenleg 1470 millió devizaforint volt. A mezőgazdaság dolgozói azonban nagyon jól tudják, hogy az elért eredmények egyáltalán nem elegendők. Az igények szocialista rendszerünkben állandóan nőnek mind a lakosság ellátásában, mind az ipar szükségleteinek kielégítésében, s még inkább az exportfeiaoa tokban. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság dolgozói tudatában lehetnek annak, hogy a mezőgazdaság fellendítésének nagy munkájában — csakúgy, mint az átszervezés éveiben — bízhatnak és számíthatnak a párt, a kormány és egész társadalmunk legmesszebbmenő támogatására! — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Fehér Lajos. Bias Roca kubai küldött felszólalása Bias Roca, a kubai egyesített forradalmi szervezetek titkárságának tagja átadta a kongresszusnak pártja üdvözletét, s többek között hangoztatta: A Magyar Népköztársaság és a szabad amerikai föld, Kuba között napról napra szorosabb a kapcsolat és termékenyebb az együttműködés. Mindkét ország népét a marxizmus-leninizmus vezérli, mindkét ország a szocializmus útján fejlődik, a proletárinternacionalizmus elvei kötnek össze bennünket. Örülünk a magyar nép sikereinek, amelyeket a kongresszuson is ismertettek. Ezek az egész szocialista tábort, bennünket is segítenek és erősítenek. — Nagyon köszönjük, hogy Kádár János elvtárs józan és tömör előadói beszédében teljes vezetői tekintélyével, a munkásosztály és a magyar nép kipróbált harcosaként tolmácsolta a magyar nép testvéri üdvözletét hős népünknek és bátor vezetőinek. Köszönjük, hogy támogatják a kubai kormány öt pontját, amelyet Fidel Castro elvtárs terjesztett elő. — Hogy Kuba minden agreszszió és nehézség ellenére győzött és fenntartja magát, hogy megteremtette a maga függetlenségét és önállóságát, megszabadult az imperializmustól és a nagybirtokrendszertől, hogy elindulhatott a szocializmus építésének útján — mindez a kubai nép bátorságának, vezetői szilárd elszántságának, a néptömegek megtörhetetlen egységének, a latin-amerikai népek szolidaritásának, Ázsia, Afrika és Európa népei, az egész világ dolgozói, a Szovjetunió vezette szocialista tábor segítségének köszön, hető. — Az a válság, ajnelyet az Egyesült Államok Kuba elleni invááós előkészületei váltottak ki és amely a termonukleáris háború szélére sodorta a világot, tovább tart. Az Egyesült Államok nem hajlandó kötelezni magát árra, hogy tiszteletben tartsa Kuba szuverenitását és nem akarja visszaadni azt a területet, amelyet tengeri haditámaszpontjukkal elfoglal. — A legújabb jelentések szerint a törvénytelen vesztegzár — amely ellenkezik az'államok jogaival, a tengerek szabadságával, az ENSZ alapelveivel — megszűnt. Ez egy lépés a Karib-tenger és a világ békéje felé. — Újabb lépésekre van azonban szükség, hogy megszűnjenek az Egyesült Államok többi Kuba-ellenes törvénytelen cselekedetei, fondorlatai is, s hogy béke legyen a Karib-tengeren és az egész világon. A békeszerető népek és államok egyesült ereje el fogja érni, hogy megtegyék ezeket az újabb lépéseket is. Bias Roca befejezésül köszönetét mondott azért a hatalmas segítségért, amelyet a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kap Kuba. Legyenek meggyőződve róla, magyar elvtársak és testvérek, hogy a Patria o muerto (haza vagy halál) jelszótól vezérelve győzni fogunk — mondotta a kubai küldött. (Folytatás a 3. oldalon)
