Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
1*63. november 21. 6 Szerda A Központi BSizottsség* beszámolója (Folytatás az 5. oldalról.) gató végez. Fontos szerepet töltenek be a marxista-leninista esti egyetemek tanfolyamai, amelyeken 12 000 elvtárs tanul. Ebben az évben az iskolán kívüli pártoktatás különböző formáinak keretében 620 000 hallgató, a Kommunista Ifjúsági Szövetség oktatási rendszerében 340 000 fiatal tanul marxizmus-leninizmust. Egészségesen növekszik pártunk szervezeti ereje, pártszervezeteink száma: 17 396, a termelőszövetkezeteknek több mint 97 százalékában van pártszervezet. A párttagság létszáma (tagjelöltekkel együtt) ez év szeptember elsejei adatok szerint 511 965, tehát a VII. kongresszus óta 77 000-rel nőtt A pártsajtó példányszáma is növekszik. A párt központi napilapjának, a Népszabadságnak példányszáma jelenleg 707 000, százezerrel több mint a VII. kongresz. szus idején volt. Növekszik folyóirataink példényszáma is. A rádió és a televízió előfizetőinek növekvő száma, a lapok iránti nagy kereslet, népünk politikai érettségének és érdeklődésének bizonysága. Bizonysága ez annak is, hogy a rádió, a televízió és a lapok színvonala emelkedett, dolgozóik segítik a pártot, lépést tartanak a fejlődés .hozta feladatokkal. Most arra lesz szükség, hogy a sajtó munkásai tovább gyarapítsák ideológiai ismereteiket és szakmai tudásukat; tegyék még színvonalasabbá, még gazdagabbá és még sokoldalúbbá agitádós és propagandamunkájukat. A káderek nevelésével és kiválasztásával foglalkozva a beszámoló megállapította: a helyzet ezen a területen egészséges. Megszűnt a titokzatosság és a pártszervezetek egyre inkább sokoldalúbban, előítéletek és sablonok nélkül ítélik meg az embereket. A múltbeli érdemek számontartásán és változatlan megbecsülésén kívül, a kádermunkában most előtérbe ke. rült a feladatra való alkalmasság követelményeinek érvényesítése. A kádermunkában az eszmei és politikai képzés mellett mindig ügyelni kell rá, hogy mindenkit megóvjunk a hosszú ideig végzett jó munka után még rendes embereket is megkísértő hibáktól, a személyes népszerűség hajszolásától, az elbizakodottságtól, a hatalmas'kodás veszélyétől. A legjobb orvosság e tekintetben is a pártnak az t utóbbi években kialakított egészséges munkastílusa. A párt munkastílusának lényeges vonása változatlanul az, hogy a párt minden tagjának és funkcionáriusának eleven és szoros kapcsolatban kell élnie a dolgozó tömegekkel. Ez az eredményes pártmunka elengedhetetlen feltétele. A kommunisták magatartásában az elvi szilárdság egységben van a dolgozó emberek mindennapos gondjai iránti figyelmességgel és humanizmussal. A kommunista vezetőktől meg kell követelnünk a szerénységet és a közösség áldozatkész, önzetlen szolgálatát. Kialakult, de tovább kell erősíteni a párton belül a választott szervek önállóságát. Ez véd legjobban a munka elbürokratizálódása ellen. Pártéletünk fejlődésének egészséges jelensége, hogy a vezető szervek mellett — minden szinten — társadalmi -bizottságok, munkatársak és aktivisták tevékenykednek, közöttük sokan pártonkívüliek. A pártéletben egészséges légkört teremtettünk. Az emberek nyíltan beszélnek, vitatkoznak, bírálnak. Annál kirívóbb és élítélendőbb, hogy akadnak még különböző posztokon, főként állami és gazdasági területeken kommunista vezetők, akik a párt politikájának szellemétől, a párt munkastílusától idegen módszereket alkalmaznak. Az ilyen emberek a parancsolgatok, az utasítgatók, a bírálat elfojtói és néha megtorlói. Az ilyen jelenségek ellen a párton belül, de az élet minden más területén is keményen harcolni kell. Gondozzuk pártéletünk és egész közéletünk tisztaságát, ösztönözzük a vitákat, őrködjünk a bírálat szabadságán. A párt valamennyi szervezetének munkáját segíti a közvélemény, a dolgozók közvetlen támogatása. Évente több tízezer közérdekű levél, személyes bejelentés érkezik a párt. és állami szervekhez, a szerkesztőségekhez, a rádió, hoz. Ezekben a levelekben a dolgozók olykor személyes' panaszként, de nagyon gyakran minden közvetlen érdek nélkül teszik szóvá intézményeink munkájának hiányosságait, egyes vezetők túlkapásait. Pártszervezeteinknek és közintézményeinknek elemi kötelességük, hogy minden ilyen bejelentést, észrevételt a lehető leggondosabban kivizsgáljanak és a tényleges hibákat orvosolják. Pártunknak őrködnie kell afölött, hogy a hibákat szóban vagy írásban bíráló dolgozók teljes védelmet kapjanak; a legerélyesebben és azonnal el kell járni a bírálat elfojtóival szemben. Irtani kell azonban a „fúrás”, a rágalom és az intrika szellemét. A jövőben párt- és állami szerveink komoly indokok nélkül, például névtelen levelek, bejelentések alapján ^ljárást ne indítsanak. Elvtársak.! A párt kialakult helyes munkastílusának megfelelően a Központi Bizottság a gyakorlatban azt a módszert alkalmazza, hogy nem hoz állami intézményekre, tömegszervezetekre, kulturális szervezetekre, vagy más önálló vezető szervekre kötelező párthatározatokat. A párt e területeken úgy érvényesíti eszmei és| politikai vezető szerepét, hogy határozatai az ott dolgozó párttagokra kötelezőek, és e párthatározatok érvényesítéséért a meggyőzés és érvelés módszereivel kell dolgozni. A Központi Bizottság közzétette a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó javaslatait is. Az vezetett bennünket, hogy növeljük a párttagok jogait és kötelességeit, fokozott erkölcsi követelményeket támasszunk a kommunistákkal szemben. A tervezet újabb biztosítékokat tartalmaz a bírálat jogának érvényesítésére. Elvtársak! A párt hatalmas támaszai a tömegszervezetek és tömegmozgalmak. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, munkájában természetesen mindenekelőtt 3 munkásosztály legnagyobb szervezeteire, a szakszervezetekre támaszkodik. Ezeknek taglétszáma ma kétmillió-hétszázezer. A szakszervezetekre fontos feladatok várnak a munkaverseny-mozgalomnak, különösen a szocialista brigádok mozgalmának szervezésében és vezetésében. A szakszervezetek mozdítsák elő a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek tevékeny közreműködését a gazdasági vezetésben, az üzemek és vállalatok lehetőségeinek kiaknázásában. A szakszervezetek viseljék szívükön a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, segítsék a dolgozók szakmai és politikai képzését. A párt ifjúsági szervezetének, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek hétszáznyolcezer tagja van. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetése alatt működő úttörőmozgalom nyolcszázezer gyermeket fog össze. A Kommunista Ifjúsági Szövetség betölti hivatását. „Az ifjúság a szocializmusért” mozgalomban mintegy nyolcszázezer fiatal vesz részt. A mezőgazdaságban kilencvenhétezer fiatal kapcsolódott be a különböző termelési versenyekbe, közülük tízezer a fiatal traktorosok szocialista versenyébe. A Kommunista Ifjúsági Szövetség által a termelőüzemekben indított takarékossági mozgalomban kétszáznegyvenezer fiatal vesz részt. 1962 első félévében ötszáznyolcvanezer fiatal kereken nyolcmillió munkaóra társadalmi munkát végzett. Mindez arra mutat,hogy sokszor felszínesen, igaztalanul szapulják a mi dolgos, hazaszerető fiatalságunkat. A közelmúltban tömegszervezeti alapokra helyezett testnevelési és sportmozgalmunk egészségesen fejlődött. A rendszeresen sportoló százezreken túl, az elmúlt esztendőben egymillió-kétszázezren vettek részt a különböző soprtakciókban. Továbbra is fontos feladat a testnevelés és a sport fejlesztése. Jó és eredményes munkát végeznek a Magyar Nők Országos Tanácsának irányításával dolgozó nőtanácsok. A nők közötti politikai munka fontossága változatlanul nagy és az is lesz mindaddig, amíg a nők jog szerinti egyenlőtlensége a gyakorlatban is teljes, ténylegesen érvényesülő egyenjogúsággá nem válik. A tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban végzett pártmunka nagy fontosságát és súlyát mutatja az, hogy igen sok pártonkívüli munkáját befolyásolja. A szakszervezetek négyszázharmincötezer aktivistája közül harminc százalék, a hétszázezres KISZ-tagságból öt százalék, a tanácsok százötezres tagsága közül mintegy 40 százalék, a Hazafias Népfront bizottságainak százhuszonhétezer-ötszázötvenöt tagja közül huszonhat százalék a párttag. Nagyszerű, új tömegmozgalmunkban, a szocialista brigádmozgalomban részt vevő négyszázezer ember túlnyomó többsége párt.onkívüli. Ez egyúttal azt is mutatja, mennyire megsokasodtak a párt körül szorosan tömörülő rokonszenvezők, akik maguk is teljes odaadással és aktivitással hirdetik a szocializmus igazság gait és dolgoznak példamutatóan azért, hogy a szocializmus eszméi megvalósuljanak. Pártunkról szólva meg kell említeni azt is, hogy az egyesülés főfolyamata teljesen és véglegesen befejeződött. Senki sem tartja számon, hogy párttagjaink közül az egyesülés előtt ki volt a kommunista, ki a szociáldemokrata párt tagja. Ma az embereket pártunkban, kizárólag munkájuk, magatartásuk, aktivitásuk, a munkára való rátermettségük alapján különböztetik meg. Ez helyes és örvendetes. Ma a párt mindennapi munkájában érezzük annak a nagy történelmi győzelemnek áldásos hatását, hogy a magyar munkásosztály két pártja a marxizmus— leninizmus eszméi alapján egyesült és — most már joggal elmondhatjuk — egységes, szellemében és munkamódszereiben egyaránt kommunista* párttá fejlődött. A magyar nép bizalommal tömörül a Magyar Szocialista Munkáspárt köré. Pártunk betölti történelmi hivatását: biztosan vezeti a magyar népet a szocializmus teljes felépítéséért, a kommunizmusért vívott harcban. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Pártunk marxista-leninista párt, a proletár internacionalizmus alapján álL Legfőbb internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egységének további megszilárdításán munkálkodjunk és hazánkban teljesen felépítsük a szocialista társadalmat. . A nemzetközi munkásmozgalom egységének alapja a kommunista és munkáspártokat egybeforrasztó marxizmus-leninizmus. A nemzetközi kommunista mozgalomban ma a pártok teljes egyenjogúsága érvényesül. A közös nemzetközi harc feladatait a kommunista és munkáspártok időszakos tanácskozásai határozzák meg. Az egységesen hozott határozatok minden pártra kötelezőek. így tekint a Magyar Szocialista Munkáspárt a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozásainak határozataira. A kommunista és munkáspártok e két tanácskozásának határozatai adják pártunk nemzetközi tevékenységéhez a számunkra kötelező elvi útmutatást. E határozatok szellemében küzdünk a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit veszélyeztető revizionizmus ellen saját hazánkban is, nemzetközi vonatkozásban is. Elítéltük és elítéljük a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége legutóbbi kongresszusának revizionista tételeit, de elítéljük a revizionista jelenségeket ugyanígy, jelentkezzenek bárhol a nemzetközi munkásmozgalomban. Elítéljük a dogmatikus, szektás irányzatot, mint a marxizmuslenini zmustól idegen és a revizionizmusnál nem kevésbé káros áramlatot. Harcolunk és'fellépünk ellene saját hazánkban is és a nemzetközi munkásmozgalomban is. így mélyen elítéljük a pártütő Enver Hodzsát és társait, s mindazokat a dogmatikus-szektás fellépéseket, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalom más pártjaiban jelentkeznek. Nem értünk egyet azokkal, akik a moszkvai közös nyilatkozatokra hivatkozva helytelenítik az Enver Hodzsát és csoportját ért élkerülhteüen, szü kséges és helyes kommunista bírálatot, ugyanakkor védelmezik és támogatják azokat, akik Tiranából gyalázkodó rágalmakat szórnak a Szovjetunió Kommunista Pártjára, annak Központi Bizottságára, a marxista-leninista testvérpártok egész sorára, köztük pártunkra, a Magyar Szocialista Munkáspártra is. A Magyar Szocialista Munkáspárt az internacionalizmus próbakövének tekinti a Lenin-alapította nagy párthoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához, az első munkás-paraszt államhoz, a Szovjetunióhoz való viszonyt. Lenin fellépése óta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a szovjet állam létrejötte óta a föld minden országának internacionalistái a Szovjetunió köré tömörültek és mindig azt támadták, mint legfőbb ellenségüket az imeprialisták, a nemzetközi munkásmozgalom renegátjai és kalandor elemei. Ez a történelem tanítása. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának nemzetközileg is érvényes megállapításaival. E tekintetben is a kommunista- és munkáspártok 1960-as moszkvai tanácskozásán kiadott nyilatkozathoz tartjuk magunkat, amely teljes joggal állapítja meg, hogy: „... Az SZKP XX. kongresszusának történelmi határozatai nemcsak az SZKP és a Szovjetunióban folyó kommunista építés szempontjából nagy jelentőségűek, hanem új korszak kezdetét jelentették a nemzetközi kommunista mozgalomban is, előmozdították további fejlődését a marxizmusleninizmus alapján...” (hosszantartó nagy taps.) A kommunista világmozgalom egysége — ma inkább, mint valaha — a szocialista forradalom létérdeke. Ez az egység közös cselekvést is jelent a nemzetközi helyzet, a forradalmi mozgalom fő kérdéseiben. Az egységbontás csak ellenségeinknek használ, akik a kommunizmus széthullásában' reménykednek. A reakció képviselői száz éve táplálnak ilyen reményeket, s mindig hiába. Lenin már több mint négy évtizeddel ezelőtt arról írt, hogy a bolsevizmus kétfrontos küzdelemben, a kispolgári opportunizmus és a kispolgári íorradalmiság, a „baloldaliság” elleni harcban alakult ki és fejlődött. Ez a. nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésének a törvénye is. Rendíthetetlenül bízunk a marxizmus—leninizmus igazságaiban, abban, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom teljesen le fogja győzni mind a revizionista, mind pedig a dogmatikus, szektás téveszméket. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom ereje és egysége, a marxizmus—leninizmus diadalmas eszméi alapján tovább nő és szilárdul. Kádár elvtárs befejezésül többi között a következőket mondotta: Mindenekelőtt és legfőképpen azt kérem a Központi Bizottság nevében a pártkongresszustól, hagyja jóvá és erősítse meg pártunk eddig követett politikai fő irányvonalát, hadd haladjon pártunk és népünk, mint eddig törés, ingadozás és kitérők nélkül a helyesnek bizonyult úton, új győzelmek felé. — Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy pártunk VIII. kongresszusa a napirenden lévő nagy fontosságú kérdéseket alaposan megtárgyalva, megfelelő határozatokat hoz, történelmi feladatát jól megoldja. Bizonyos vagyok abban, hogy a kongresszus új lendületet fog adni pártunk egész tevékenységének, népünk alkotó munkájának, a szocializmus építésének hazánkban. Kádár János hosszan tartó tapssal, lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után az elnöklő Rónai Sándor, a Politikai Bizottság tagja ebédszünetet rendelt el. Az ebédszünet után Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja elnökölt. Napirend szerint következett a Központi Revíziós Bizottság beszámolója. A beszámolót Fodor Gyula, a Központi Revíziós Bizottság elnöke mondta el. A kongresszus ezután megkezdte a két beszámoló együttes megvitatását. A vitában felszólalt Cseterki Lajos, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, Takács Imre, a Dunaújvárosi Pártbizottság titkára, Raj ki Sándor, az MTA mezőgazda, sági kutatóintézetének (Martonvásár) igazgatója és Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Ezután Szakasits Árpád elnökletével folytatódott a vita, amelyben felszólalt Sugatagi Ferenc, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár dolgozója, Lombos Ferenc, a Győr megyei Pártbizottság első titkára, Sebestyén Gyula, a kővágóőrsi Béke Termelőszövetkezet elnöke, Győri Imre, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, Zsarnóczai Józsefné, az Egyesült Gyógyszer - és Tápszergyár technikusa, és Nádas József, a Szolnoki Járási Pártbizottság titkára. A kongresszus szerdán reggel 9 órakor folytatja munkáját. (MTI)
