Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
WS2. november ZU 2 Szerda A Kozponíi Bizottság' beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) en felszerelt hadserege ott van a varsói szerződésben tömörült országok hadseregei sorában, azokkal együtt készen áll és képes a béke, a szocialista haza védelmére, a szocialista világrendszer biztonságának megőrzésére, mindenféle imperialista agresszió visszaverésére. Az egész emberiség szerencséje, hogy az imperialista agresszorokat féken tartja és elrettenti, s ha kell, az egész szocialista táborral együtt megfelelő ellencsapást mér rájuk a békeszerető erők élén álló, a legfejlettebb és leghatalmasabb katonai eszközökkel rendelkező Szovjetunió. (JSTagy taps.) A Szovjetunió, a varsói szerződés országai, a szocialista tábor országai, a legyőzhetetlen erő birtokában is rendíthetetlenül folytatják békepolitikájukat. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya és népe teljes egységben vallja a békés egymás mellett élés elvét. Az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer teljes megszüntetéséért folytatott harcban a Szovjetunió és a többi szocialista ország sorában ott van a mi szabad szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Tudjuk, hogy e célok teljes megvalósítása még nem kevés erőfeszítést, harcot és munkát követel a népektől. Pártunknak és népünknek szilárd meggyőződése, hogy végül is felülkerekedik a józan ész, megvalósul az általános és teljes leszerelés. A Központi Bizottság beszámolója ezután kiemelte, hogy a békéért folytatott harc a becsületes embermilliók mindennapi feladata, ugyanakkor az imperialistákkal szemben nemzetközi méretekben folyó osztályharc is. Éppen ezért a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért vívott harc nemcsak a szocialista országok külpolitikájának alapja; minden kommunista és munkáspárt forradalmi tevékenysége elválaszthatatlanul összekapcsolódik a békés egymás mellett élés fenntartásáért, az új világháború elhárításáért folytatott küzdelemmel. A békés egymás mellett élés külpolitikájának sikerei meggyorsítják a kapitalizmus feletti győzelmet, megkönnyítik a tőkés országok munkásosztályának harcát, segítik a nemzeti felszabadító mozgalmakat, tehát gyengítik a háború erőit. Elvtársak.! Pártunk, a magyar nép és kormánya üdvözli és támogatja a Szovjetunió és a varsói szerződés államainak javaslatait. A Szovjetunió és a varsói szerződés többi tagállama évek óta következetesen küzd a német kérdés ma egyetlen lehetséges megoldásáért, azért, hogy a német békeszerződést megkössék és Nyugat- Berlint szabad várossá nyilvánítsák. E megoldás mind sürgetőbbé válik, mivel a Német Szövetségi Köztársaság kormánya növekvő agresszivitással folytatja revanspolitikáját, igyekszik mielőbb nukleáris fegyverekhez jutni és mindinkább fenyegeti Európa és az egész világ békéjét. Helyeseljük és támogatjuk a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy az összes külföldön állomásozó csapatokat vonják vissza a nemzeti határok mögé. Helyeseljük, hogy a varsói szerződés és az észak-atlanti szövetség tagállamai kössenek meg nem támadási szerződést. Ezek külpolitikánk világos elvi alapjai és céljai, amelyeket az egész magyar nép ismer, helyesel és támogat. A külpolitikai céljainkért folytatott harcban a szovjet—magyar barátság hazánk legerősebb támasza. Rendíthetetlenül hűek vagyunk és maradunk a varsói szerződés szervezetéhez, a Szovjetunióhoz, a szocialista tábor országaihoz fűződő barátságunkhoz. Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy népeink érdekeinek megfelelően, közös eszméink alapján, a maga részéről is mindent megtegyen a szocialista tábor erejének és egységének növelésére. Az a törekvésünk, hogy még erősebbé tegyük ideológiai és politikai egységünket, gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, valamennyi európai és ázsiai szocialista országgal. Támogatjuk a Kínai Népköztársaság igazságos harcát Tajvan felszabadításáért, követeljük, hogy elfoglalhassa törvényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Támogatjuk a vietnami és a koreai nép harcát, amelyet kettészakított hazájuk békés egyesítéséért folytat. Kívánjuk, hogy tárgyalások útján, békésen rendeződjenek a testvéri Kínai Népköztársaság és a baráti India határkérdései. A beszámoló ezután megállapította, hogy a diplomáciai, a gazdasági és a kulturális élet területén egyaránt a semleges államokkal meglévő kapcsolatok fejlesztésére törekszünk. A semleges országok között nagy és egyre fontosabb szerepet töltenek be azok a függetlenségüket nemrégiben visszanyert országok, amelyek a pozitív semlegesség elvét vallják. Kapcsolataink az országok e csoportjával barátiak. A szociális haladásra vonatkozó céljaik mély együttérzésre találnak a magyar népben. Kötelességünknek tartjuk, hogy szerény lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtsunk ezen országoknak gazdasági függetlenségük biztosításában, nemzetgazdaságuk kiépítésében. A semlegesség politikáját követő szomszéd országokkal jó viszonyra törekszünk. Feladatunknak tekintjük, hogy Jugoszláviával való viszonyunkat — amely ma normálisnak nevezhető — valóban zavartalan, jószomszédi, baráti viszonnyá fejlesszük. A magyar—jugoszláv kapcsolatokban — különösen gazdasági vonatkozásban — sok, eddig kellően ki nem használt lehetőség rejtőzik. Hasznosításuk mindkét országnak igen előnyös lenne. Kapcsolataink fejlesztéséhez jó lehetőséget nyújt az alapvető társadalmi viszonyokban meglévő hasonlóság, és az, hogy álláspontunk egyes fontos nemzetközi kérdésekben azonos, más kérdésekben hasonló. Meg kell találnunk a módját, hogy — a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiben fennálló ideológiai véleményeltérésünk ellenére — a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kapcsolatai állami, gazdasági vonalon tovább javuljanak. Arra törekszünk hogy Ausztriával kapcsolatunk ne csupán normális, hanem jószomszédi is legyen. Ügy véljük, hogy hasznos együttműködés lehetséges a két ország között. Részünkről megvan a jóindulat és a készség. De szükség van erre Ausztria részéről is. Időszerű lenne, hogy Ausztriában végre határozottabban szálljanak szembe azokkal, akik szándékosan zavarják az országaink közötti kapcsolatokat A Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzete az utóbbi években folytatott egyértelmű, világos és következetes külpolitika, valamint népünk alkotó munkája eredményeképpen megszilárdult. A Magyar Népköztársaság az elmúlt három év alatt 18 állammal létesített diplomáciai viszonyt és most 57 állammal van ilyen kapcsolatunk. Ugyanebben az időszakban negyvennyolc államközi egyezményt és szerződést kötöttünk nem szocialista állammal. Magyarország megerősödött nemzetközi helyzete kifejezésre jut az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül is. Az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége az ENSZ-ben immár hat esztendeje folytatja magyar-ellenes támadásait, de évről-évre kisebb sikerrel. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének napirendjére erőltetett „magyar kérdés” egyszerűen hidegháborús akció, mely mögött nincs és nem is volt semmilyen valóságos, az ENSZ illetékességébe tartozó probléma. A kérdés gyökere nem is az ENSZ-ben, hanem az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság kormánya közötti rendezetlen viszonyban rejlik. Mi teljes őszinteséggel törekszünk arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal is normalizáljuk viszonyunkat. Ehhez semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy az USA kormánya mondjon le semmiképpen meg nem valósítható törekvéseiről, a beavatkozási kísérleteikről a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Államunk mindenkor és minden kérdésben a magyar nép elemi érdekeinek megalkuvás nélküli védelméből, szocialista rendszerünk lényegéből, az emberiesség meggondolásaiból indul ki. Ennek megfelelően büntet és kegyelmez. Mint ismeretes, az Elnöki Tanács az ellenforradalmi bűncselekményekért elítéltek esetében is sorozatosan és széleskörűen élt a kegyelmezés jogával. Az ilyen cselekményekért elítélt embereknek ma már több mint 95 százaléka — részben büntetését letöltve — nagyobbrészt azonban amnesztia útján kiszaba-Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Három éve, pártunk VII. kongresszusa abban foglalta össze a legfőbb feladatokat, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építését és a legközelebbi években fejezzük be hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását. Most, ezen a kongresszuson a Központi Bizottság jelentheti a pártnak és a párt a magyar dolgozó népnek, hogy e feladatokat megoldottuk: a szocializmus építése nagy lendületet vett és befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását. A beszámoló a továbbiakban kiemelte, hogy az elmúlt három év legnagyobb eredménye a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. Pártunk helyesen alkalmazta a marxista—leninista tudományos elméletet az agrárkérdésben; a parasztságot a párt, a munkásosztály vezette a szocializmus útjára, szigorúan érvényesítve az önkéntesség lenini elvét. Népi demokratikus államunk, munkásosztályunk biztosította a szövetkezetek munkájának megindulásához elengedhetetlenül szükséges gépeket, épületeket és más, szükséges malis életbe. Ez a helyzet most e kérdésben és államunk az eddig követett elveket alkalmazza a jövőben is. Elvtársak! A Magyar Népköztársaság belső viszonyai olyanok, hogy büszkén megmutathatjuk mindenkinek: nincs titkolnivalónk. Honfitársaink sok országba utaznak és szívesen látunk mi is minden érdeklődőt hazánkban. A ki- és beutazások száma évről évre növekszik. A kapitalista országokból 1958-ban még 26 000, 1961- ben már 71 000 látogató jött Magyarországra, 1958-ban 18 000, 1961-ben pedig már 43 000 ma. gyár állampolgár utazott kapitalista országokba. íme, a magyar állampolgárok nyugodtan utaznak tőkés országokba is, bár a kapitalista rendszer dicsőítői szeretnek arról beszélni: több ember disszidál a szocialista országokból kapitalista országba, mint fordítva. Ez azonban ostoba fecsegés. A kapitalizmus a múlt, a szocializmus pedig a jövő. Kézenfekvő, hogy az önmagukkal meghasonlott emberek mindig a múltba menekülnek, hiszen a jövőbe nem lehet „menekülni”. A jövőbe menni csak tudatosan lehet. A kapitalizmus országaiban többen akadnak olyanok, akik szocialista társadalmi rendszerben szeretnének már élni, mint nálunk olyanok, akik a kapitalizmusba szeretnének visszatérni. A különbség az, hogy a kapitalista országokban élő és szocialista társadalmi rendet kívánó emberek ' öntudatos és gondolkodó emberek, akik a maguk hazájában akarják és fogják kivívni a szocialista társadalmi rendet. Sok hazánkfia él a kapitalista országokban. Visszavárunk minden, Magyarországon élni és dolgozni akaró becsületes embert. Azoknak a Magyarországról elszármazott embereknek pedig, akik már kint gyökeret vertek, azt üzenjük, hogy maradjanak a régi hazának jó barátai, szerezzenek becsületet a magyar névnek, harcoljanak a dolgozók ügyéért, a I békéért és haladásért új hazájuk| ban. tűk, hogy a parasztság anyagilag érdekelt legyen a szövetkezésben, a belépéskor térítést kapjon a bevitt termelési eszközökért; a szövetkezetbe földdel belépett paraszt földjáradékot kapjon; a részesedés és a premizálás sokféle formáját alkalmazzuk, hogy a többet és jobban dolgozó szövetkezeti tag nagyobb részesedést kapjon a termelőszövetkezet közös munkájának eredményéből. Fontos volt az is, hogy pártunk a szövetkezetek megalakulásakor a paraszt tömegek iránti teljes bizalommal érvényesítette a szövetkezeti demokratizmust a vezetők megválasztásában és a gazdálkodás irányításában. Sikerült eredményesen megoldanunk az úgynevezett kettős feladatot is: a mezőgazdaság átszervezésének időszakában is növekedett a mezőgazdasági termelés, az 1959— 1961-es évek átlagában — bár az időjárás nem kedvezett — az előző három évhez képest 8 és fél százalékkal. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában növekedett az ország állatállománya, jelentősen kiterjedt az dúlt és' beilleszkedett a nor-A társadalom osztályszerkezetében végbement változások és a szocialista nemzeti egység erősítése termelési eszközöket. Biztosítotöntözött terület, a szőlő- és gyümölcstelepítés. , A kialakult egységes szocialista termelési viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a termelőerők és a termelési viszonyok eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely a szocializmus eszméjének nagy győzelme és egyben a magántulajdonosi szemlélet súlyos veresége is, jelentős mértékben előrelendítette a kulturális forradalmat, A falvainkban végbement hatalmas változások érzékeltetésére lássunk egy példát. Harminc évvel ezelőtt Drégelypalánk községről és lakóiról így írt Móricz Zsigmond: „Hogy él a nép? Nagyon nehezen, nagyon keservesen. Van legalább 30 család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret, s aratásig nem is fog. De nagyon sok család van, ahol már évek óta nem vágtak disznót és semmi zsírozójuk nincs.” Drégelypalánk ma termelőszövetkezeti község. A termelőszövetkezetnek 5 millió forint közös vagyona van. Egy termelőszövetkezeti tag évi átlagos jövedelme 15 000 forint. Nemcsak zsírozóban nincs hiány, hanem a cukorfogyasztás is többszörösére nőtt. Ma az egy lakosra jutó évi cukorfogyasztás 41 kilogramm. A falu 480 lakóházából 186-ot a felszabadulás óta építettek. Jelenleg ebben a kétezer lakosú kis községben 386 rádió-előfizető és 20 televízió-előfizető van. összesen 193-an járatnak újságot. A falunak 1961-ben épült fel a művelődési otthona, könyvtárral és 220 személyt befogadó mozival. Ami pedig áll Drégelypalánk községre, az ma áll úgyszólván minden magyar falura. Összefoglalva a szocializmus építésében eddig megtett út lényegét, megállapíthatjuk, hogy egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok. Jelenleg a nemzeti jövedelem csaknem 96 százalékát a szocialista szektorban termelik. Az ipari termék 98 százalékát szocialista vállalatokban állítják elő. A mezőgazdaságban a szántóterület mintegy 96 százalékát termelőszövetkezetek és állami gazdaságok művelik. Hazánkban többé nincsenek kizsákmányoló osztályok, amelyek mások munkáján élősködhetnek. Nincs munkanélküliség, nincs létbizonytalanság. Dolgozóink a szocialista elosztás elvének megfelelően munkájuk szerint részesülnek a megtermelt javakból. Ez a tartalma kongresszusi irányelveink fő tételének, hogy hazánkban befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Népünk elmondhatja, hogy a szocializmus nemzetközi erőivel összeforrva és rájuk rendületlenül támaszkodva, a szocializmus építésében elért vívmányaink visszavonhatatlanok és örök érvényűek. Hazánk további fejlődésében döntő tényező: a szocializmus teljes felépítésén ma már olyan társadalomban munkálkodhatunk, amely közel került ahhoz, hogy a munkásosztálynak, a termelőszövetkezeti parasztságnak és az értelmiségnek, a dolgozó népnek egységes, szocialista társadalmává váljék. Kötelességünk, hogy a társadalom osztályszerkezetében és a dolgozó osztályok magatartásának szocialista fejlődésében bekövetkezett változásokkal reálisan számoljunk, és vonjuk le belőlük a szükséges következtetéseket. Történelmi jelentőségű tény, hogy Magyarországon ma már a dolgozók mintegy 95 százaléka (Folytatás a 3. oldalon.)
