Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

IMS. Oktober 9. 3 Kedd Húszmillió forint költséggel feilesztették a gyulai kolbászgyárat Emeletes székház épül — Fordított munkamenet hátráltatja az építkezést A 35 örszágba csemegekolbászt készítő Gyulai Húsipari Vállalatot mintegy 20 millió forint értékű építkezéssel és új gépi berendezé­sekkel fejlesztették az eltelt nyolc évben. Tizennyolc vagon kolbászt befogadó, korszem raktár, hatva­­gonos hűtőhelyiség, nagy kazán­ház épült, kibővítették a füstölő­kamrákat. Az építkezéssel párhu­zamosan modern, új gépekkel is gyarapodott a híres kolbászgyár, jelenleg is egy magyar gyártmá­nyú füstgenerátoros füstölő-főző­szekrényt szerelnek. Ez a berende­zés a korábban használt száraz bükkfa helyett fűrészporral mű­ködik, s a régebbihez képest nem külön-küfön, hanem egy helyiség­ben füstölődik és főződik a hen­tesáru. Májusban kezdték meg csaknem ötmillió forint beruházásból a vál­lalat emeletes új székházának épí­tését, amelyet a jövő év tavaszán fejeznek be. A modern épületben lesznek az összes irodák, valamint * szociális rendeltetésű helyisé-Szövetkezeti szocialista brigádok tapasztalatcseréje Október 10-én, szerdán délelőtt ló órakor a békééi járás termelő­szövetkezeteiben működő szocialis­ta brigádlvezetők tapasztalatcseré­jét rendezik meg a murányi Lenin Tsz-toeo. Ebben a szövetkezetben hart; brigád dolgozik a szocialista cím elnyeréséért. A járási tanács mezőgazdaság,i osztályának legutób­bi értékelése szerint a muronyiak e iminkavensenyben jó eredményeket ériek ei. A verseny szervezésének tapasztalatait szerdán délelőtt ad­ják át a járás többi szocialista bri­gádjának. Tanácskozásukra meg­hívták a Hidasháti Állami Gazdaság szocialista brigádjainak vezetőit i6. gek: kétrészes öltöző a fürdőkkel és mosdókkal, külön az üzemi, külön a bejáró utcai ruháknak; korszerűen gépesített konyha, tá­lalóval és 350 személyes étterem­mel. Az építkezés —< sajnos — az építők hibáján kívül „fordítottan halad. Azt ígérték nekik, hogy au­tóra szerelt magasra emelő darut kapnak. Ez azonban csak ígéret maradt. Emiatt nem folytathatják ütem szerint az építkezést, s olyan munkát kénytelenek végezni, amit a későbbi rossz időben vagy télen is lehetne csinálni. A külső építkezés befejezése helyett belső vakolásokat és egyebeket végez­nek a mostam jó időben kénysze­rűségből, pedig ezt télen is végez­hetnék. A Békés megyei Építő­ipari Vállalat szerelő részlege is kezdhetett volna a harmadik ne­gyedévben, de csak október köze­pére ígérte. A fordított építkezés­nek természetesen nem örülnek a munkások sem, és sürgős intézke­dést várnak, hogy mielőbb meg­kapják a szükséges emelődarut. (—bús) * Állatorvossal a% orosházi Dózsa Tsz-ben Amint robog velünk az autó útban az orosházi Dózsa Tsz felé, dr. Bogár László állatorvos arról beszél, hogy ebben a közös gazda­ságban különösen az utóbbi két esztendőben ugrásszerűen fejlődött az állattenyésztés. S az okát min­denekelőtt az örvendetesen javuló szakvezetésben, a hozzáértő gon­dozó-gárda sikeres kialakításában, a takarmánygazdálkodás növekvő színvonalában kell keresni. Ezek után érthető, hogy egy ilyen szö­vetkezetben az állatorvos is meg­találja alkotó munkája szépségét... Távolról sem azt jelenti ez azon­iban, hogy a Dózsa Tsz állatte- I nyésztésében már minden tekin­tetben kielégítő a rend és a szak­­szerűség — akad még bőven javí­tanivaló. De az út, amelyen a szövetkezet kollektívája halad, he lyes, s ez megnyugtató érzéssel tölti el az embert. Az állatorvosnak ezekre a reá­lis megfontoláson alapuló szavaira kerestünk bizonyítékokat a Dózsá­ban. A központi irodában sok olyan számadatot megtudtunk, amelyek a gyors fejlődés mellett szóltak. Különösen a baromfiállomány gyarapodása szembetűnd A tsz két saját keltetőgépén az idén 62 000 tojást keltetett ki, s a naposcsibék egy részét áruba bocsátották. Az idén 420 mázsa baromfihúst értékesítenek, s eddig 100 722 tojást adtak el. Ezenkívül 1500 hízott sertést, 257 hízómarhát adnak át a felvásárló szerveknek, s a céljuk az, hogy minél nagyobb legyen a súlyráhizlalás. Figyelem­re méltó eredmény az is, hogy a 205 anyakoca és a rövidesen te­nyésztésbe kerülő 22 süldő bizto­sítja a hízóalapanyag-ellátást. így többé nem kényszerül a szövetke­zet sertésfelvásárlásra, s ezzel lé-Kírándulásra, érettségi bankettre gyűjtenek a kukoricatörő békéscsabai diáklányok irányelveket sajátjának, s ezért kész az abban meghatározott fel­adatokért — mint sajátjáért min­dent megtenni, ami erejéből és képességéből telik. .4 cselekedni akarás,' a tettvágy egyre több helyen — üzemben és tsz-hen, hivatalban és tudományos intézetben — örven­detesen megnyitja az- őszinte, bá­tor bírálat zsilipjeit. S mind gya­koribb az olyan tettkészség, ami­kor a sikeresebb munka, a gyor­sabb előrehaladás gátját nemcsak a másik szerv, a másik üzem munkájában ismerik fel, de vi­lágosan látják, milyen akadályo­kat kell sürgősen elhárítani sa­ját munkájukban. Népünk egészének mindjobban megnyilvánuló tettvágya nem­csak az egyes emberek tudata fejlődésének eredménye, hanem Három napig fiatal lányok vi­dám dalaitól, jókedvű nevetésé­től volt hangos a szabadkígyósi tangazdaság kukoricatáblája. A bé­késcsabai Rózsa Ferenc Gimnázi­um három leányosztálya érkezett kukorica törésre. Az osztályfőnök vezetésével már a reggeli vonattal kimentek Szabadkígyósra s napi hat, hat és fél órát dolgoztak a kukoricatáblában. Dr. Krupa And­­rásné érettségire készülő osztálya a bankettre gyűjti a kollektív ke­resetet, a II. és III. osztályosok pedig kirándulni mennek Sopron­ba és hazánk más vidékére. hez érkezett. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez adott politikai és anyagi segítségével a munkásosztály megteremtette a paraszti munka forradalmasításá­hoz, a falu élete, a falusi életfor­ma gyökeres átalakításához szük­séges, egyedül alkalmas keretet. S ennek eredményeként napjaink­ban magában a parasztságban végbemenő társadalmi átalaku­lásnak vagyunk tanúi. Az a tény, hogy a parasztok beléptek a szö­vetkezetbe, az átalakulásnak csak kezdő indítéka volt. De az, hogy a korábban széttagolt parasztság, az évszázadokon át élesen szem­benálló felvég és alvég meg is ta­lálta a helyét a szövetkezetben, hogy kölcsönös megértésben, egy életre szóló szövetkezésben együt­tesen keresik a felvázolt közös jö­vőhöz vezető legrövidebb, legzök-A lányok hamar megszokták a fizikai munkát s egy-egy nap fe­jenként 230—240 ölnyi területről törték le a nagy sárga csöveket. A tangazdaság- vezetői nagyon elé­gedettek a diáklányok munkájá­val. A diáklányok szintén ' elége­dettek a gazdasággal, finom ebé­deket kaptak s az állomásról gép­járművel szállították őket a ha­tárba és vissza. A csabai gimna­zista lányok másodévben törtek kukoricát Szabadkígyóson, de a II. és III. osztályosok jövőre is oda készülnek. kulásának folyamata. A személyi kultusz, az önkény, a bizalmat­lanság időszakának az egész tár­sadalmat sújtó kihatásaira gondo­lunk. S ha ma egész népünk alko­tóvágyának vagyunk tanúi, an­nak, hogy az irányelvek feladatai­ra tettekkel készül válaszolni, ez arról tanúskodik, hogy a párt az utóbbi évek következetes, elvhű, őszinte politikájával — s nem utolsósorban azzal az eltökéltség­gel, hogy a személyi kultusz ke­serű időszakát soha nem engedi többé vissza — elnyerte, kiérde­melte népünk bizalmát. Ez ma­gyarázza — a tézisekről folyó vita másfél hónapos tapasztalata pedig igazolja — az összefüggést a két dokumentum, az irányelvek és a törvénysértő perek lezárásáról szóló határozat között. A tény, nyegesen csökken a fertőző meg­betegedés. valamint az elhullás. Látogatásunk érdekesebb részét természetesen az képezte, amikor dr. Bogár Lászlót elkísértük az állattenyésztők közé. A tehené­szetben Görbics Kálmánnal talál­koztunk, aki a szabadtartásos, részben gépesített istálló karámjá­ban, a pihenő tehenek körül tar­tott szemlét. A gondozó és az ál­latorvos baráti szeretettel üdvözöl­ték egymást, érződött, hogy közös munkájuk, a közös cél fűzi őket össze. Az állatorvos rendben találta az állo­mányt, de megjegyezte, hogy a szabadtartásos rendszer ilyen kez­detleges megvalósítása nem viszi előbbre a tehenészet fejlődését. Meg is látszik az állományon: a nem megfelelő egyedeken kívül ezért is alacsony a tejhozam, hi­szen vannak „kivert” állatok, amelyek nem kapják meg emiatt takarmányadagjukat, nem pihen­hetnek kellőképpen. I gondozókról elismeréssel beszélt Bogár doktor. Kálmán bácsihoz hasonlóan valamennyien szorgos, lelkiismeretes emberek, megfo­gadják a szaktanácsot, s aszerint is dolgoznak. — Miért ne tennénk, — szól köz­be Kálmán bácsi —, nekünk az is­tenünk a tenyésztői munka. Na­gyon szeretjük az állatokat és ha látjuk, hogy valaki olyan javasla­tot mond, amellyel jobb ered­ményeket érhetünk el, szívesen elfogadjuk. így voltunk a takar­mányozással, a tőgykezeléssel és a tisztasággal is... Csak bősége­sebb lenne a takarmány, nem is lenne baj! Keveseíljük a tejhoza­mot. No, de reméljük, hogy a siló etetésével majd többet fejünk. Az állatorvos jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a Mecséri-tanyán már nevelkedik a több mint 200 növendék szarvasmarha, s így a szövetkezet gazdái kialakíthatják majd a kiváló egyedekből álló ne­gatív állományt. Meglesz a szük­séges férőhely is. Most épül egy új 100 férőhelyes istálló, valamint egv ellető, amelynek egy részében a kisborjak is helyet kapnak. Aztán útra keltünk, hogy a Sza­­lai-tanyán meglátogassuk a sertés­­tenyésztőket. Ez a telep, mint ahogy az egyik gondozó mondta, valóságos sertésváros, több olyan létesítménnyel, amely­nek az állatorvos is szívből örül. Felépült a süldőnevelő, a keverő­ház, a kocapihentető, bővült a hí­zók etetőtere, kielégítő a vízellá­tás. A telepen a délelőtti órákban Varga János süldőgondozóval ta­lálkoztunk. Ez a fiatalember, bár nem az ő munkájának közvetlen eredménye, mégis büszke arra, hogy a tsz tenyészkocái aranyér­met nyertek az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon. Aztán a szak­értő éleslátásával kapcsolódik a beszélgetésbe. Az állatorvossal egyetértésben állapítja meg, hogy az idén nem volt lényeges megbe­tegedés a sertéseknél. — Ez a mi munkánkon kívül annak is köszönhető — mondja Varga János —, hogy a doktor úr minden másnap, harmadnap ki­jön hozzánk, hasznos tanácsokat ad. Nem a szőrszálhasogatást, az okoskodást látjuk a kritikában, hanem a szakember jó szándékát. Nem mulasztja el a dicséretet sem, ha kiérdemeljük. Varga János bátran beszélt a hibákról is. Szóba hozta, hogy a dúsított és egyéb abraktakarmány keverésénél még nincs minden rendben a telepen. Előfordul, hogy a dara nem ázik meg kellő­képpen, mielőtt etetésre adják, így az állatok gyomrában dagad meg. ami betegséget okoz. A dúsított takarmánynál fordított a helyzet: ha sokáig áll a vízben, bomlásnak indulnak benne a szerves anya­gok. A helyes módszer tehát az, ha szigorúan betartják a keverő­üzem utasításait. ftz állatorvos hiányolta, hogy még mindig nem épített a tsz elkülönítő szállást a beteg ser­tések részére. Enélkül — túl azon, hogy a további fertőzés veszélye is fennáll — lassúbb és drágább a gyógyítás, mert a gyógyszert az egész állomány takarmányába kell keverni, s így a beteg állat nem kapja meg belőle a szükséges ada­got. míg az egészségesek szükség­telenül fogyasztják. Hazafelé jövet az autóban Bo­gár doktor megemlítette, hogy a Dózsa Tsz-nél biztosított a szüksé­ges takarmánykészlet az őszre és a télre. Ám a mennyiség és a mi­nőség még nem minden. Nagyon fontos a takarékosság is, különö­sen a lucernaszénában. Ezért igen gazdaságos lenne a hereliszt ké­szítése, hogy az értékes szénából egy szál se kerüljön az alomba. A másik kérdés, amely az állator­vost aggasztja az, hogy igen fia­tal, s ennélfogva még tapasztalat­lan a két függetlenített állatte­nyésztő. Vajon érvényt szerez­nek-e a szakszerűség és a takaré­kosság követelményeinek, kitart-e a takarmány az új termésig? Mindezeket ' figyelembe véve a szövetkezet vezetősége fokozot­tabb ellenőrzéssel, gondos segítés­sel törődjön az állattenyésztéssel, s akkor nem marad el a további siker. Sz. F. h. annak az átalakulásnak is, amely magában a társadalomban megy végbe. A szocializmus alapjai le­rakásának időszakában a munkás­osztály vezetésével megteremtő­dött népi-nemzeti összefogás je­lentett nagy erőforrást. Az új kor­szakban, a szocializmus teljes fel­építésének korszakában a felépí­téshez szükséges erőt és akaratot a kialakuló egységes, szocialista társadalom teremti meg. E folya­mat fontosabb tényezője: a mun­kás-paraszt szövetség új fejezet­kenőmentesebb utat — ez jelenti igazán a falun végbement forra­dalom kibontakozását. Sok küzdelem, csalódás, sőt vereség volt az ára, amíg a parasztság idáig eljutott. S ezek az akadályok nemcsak a munkás­­paraszt szövetség erősödését gá­tolták. De visszavetettek más té­nyezőket is, amelyek, ha nem is ennyire alapvetően, de mégis je­lentősen hátráltatták, hogy ki­bontakozzék hazánkban az egysé­ges szocialista társadalom kiala­hogy „megszilárdult a törvényes­ség, a szocialista rend”. „A Ma­gyar Népköztársaság minden tör­vényt tisztelő polgára nyugodtan élhet és dolgozhat szocialista ha­zánkban” — adja meg az alkotó­vágy, a lelkes munka légkörét. Vonzó feladatok, már látható nagyszerű cél, szabad, nyugodt légkör — ugyan mi lel­kesíthetné jobban egész népünket tettekre, az örömteli, közeid jövő építésére? Fábián Ferenc I füzesgyarmati Aranykalász Mtsz-nél tisztavérű. sárga magyar fehér leghorn és Hampshire tenyészkakasok kaphatók hivatalos tenyésző ron. Termelőszövetkezetek, továbbá csoportosan termelőszövetke­zeti tagok is kaphatnak előzetes bejelentéssel háztáji állo­mányuk feljavítására. 50993

Next

/
Oldalképek
Tartalom