Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-07 / 235. szám
W8S. afciSb«r X 3 Vasárnap BEMUTATJUK 'AAA 'AAAAAAAAAAAAAAAAWNAA/ A legszorgalmasabbak közül ISiuu éwe-dcftgozüfc Aradi Erzsébet a Mezőkovácsházi Ög Alkotmány Termelőszövetkezetben, s egy évvel ezelőtt tagja lett az ottani KISZ- alapszervezetnek is. Ő is a legszorgalmasabb fiatalok közé tartozik. Becsüilettel meg művelte a számára kimért Aradi Erzsébet két hold kukoricát, két hold répát, két hold cirkot, 200 négyszögöl dughagymát és más egyebeket. Eldicsekedett vele, hogy havonta 1100—1200 forintot kap kézhez. Eddig keresetének egy részét az 1956- ban vásárolt ház rendbehozására és berendezésére fordították. Kubába is szállít zöldséget a MÉK békéscsabai kirendeltsége A napokban ellátogattam a MÉK békéscsabai kirendeltségéhez. Az udvarban nagy sürgésforgást találtam. Tímár Ilona, a kirendeltség diszponense elmondotta, hogy export árut: hagymát és tölteni való paprikát csomagolnak, Többek között hat vagonnal a távoli Kubába indítanak belőle útnak. De öt vagon árut Nyugat- SCémetórszágba, nyolc vagonnal pedig a Német Demokratikus Köztársaságba készítenek elő. Emellett természetesen gondoskodnak a megye lakosságának zöldségellátásáról is: a MÉK boltjaiba naponta 300 mázsa zöldséget szállítanak ki. Közben igyekeznek ellátni a Békéscsabai Konzervgyárat is. Eddig 600 mázsa pucolt hagymát szállítottak a gyárba, s most további 200 mázsa megrendelésen dolgoznak, minted huszonötén. B. Gy. Naponta 20—30 vagon répát szednek íel a gyulai járásban fsa elmúlt napokban gyorsult a c ukorrép aszedés a gyulai járásban, különösen a dobozi Petőfi, a gyulavári Lenin Hagyatéka és az eieki Lenin Termelőszövetkezeteikben. A dobozi Petőfi Tsz-ben az 528 hold cukorrépának több mint felét — 280 holdat — szedország szükségletét. Például maró. és radiálfúrógóp-termelésümk 10 százaléka kielégíti országunk igényét Mit csinálnánk a többivel, ha nem lenne nemzetközi kereskedelem? Pedig a termelékenység emelése méginkáfab követeld a szakosítást, specializáeiót egy-egy ország részéről. Vagyis azt, hogy mind kevesebb fajta termékből, mind többet gyártson, s ezt cserélje el a számára szükséges termékekre! De a bővülő választékigényeket fogyasztási cikkekből is akikor tudjuk kielégíteni, ha mind több külföldi cikket hozunk forgalomba, segítségül hívjuk a külkereskedelmet, a nemzetközi árucserét. Ma már nem kell nagy közgazdasági tudás annak felismeréséhez, hogy a nemzetek közötti speeializáció és kooperáció szükséges, hasznos, hogy a népgazdaság autarehiás nacionalista alapön álló fejlesztése — már csak az ötvenes évek szomorú tapasztalatait tekintve is — igen súlyos, nehezen jóvátehető hiba. A KGST-vel kapcsolatos félreértések tehát nem is a nagy kérdések, hanem általában a kisebb konkrét ügyek félreértése miatt vannak. Mert — mondják — elvben minden helyes lehet, de miért adtuk át Bulgáriának a rádiógyártás egy részét, amely pedig kedvező exportcikkünk? Szívesen gyártanánk itthon rádiót? Nyilvánvalóan, igen. Akkor hát miért mondunk le róla? Több okból. tek fel és 260 vagonnál szállítottak mar be. Ugyancsak ennyi répát szedtek fel és szállítottak be a gyulavári és az eleki termelőszövetkezetből is. Ezek és a járás többi termelőszövetkezetei napoiT- ta 20—30 vagon répát továbbítanak a cukorgyárakba. —We— Először is azért, mert Magyarországon a híradástechnikai ipar fejlett lévén, elsősorban olyan komp. Ilkáit, nagy értékű termékek gyártását helyes vállalnunk — például távbeszélő központokat, mikrohullámú berendezéseket stb. —, melyekhez nagy gyártási hagyomány és tapasztalat kell. A rádiókat, amelyek nem ilyen komplikáltak, a mi gyártási tapasztalataink felhasználásával inkább olyan ország készítse, amelyik most építi ki híradástechnikai iparát. így helyes ez, a nemzetközi proletár-internacionalizmus szellemében, de erre ösztönöz bennünket saját érdekünk is. Ha ugyanis nagy tudású híradástechnikai mérnökeinket, műszerészeinket, szerelőinket rádiógyártással foglaljuk le, kevesebb erőnk marad a sokkal fontosabb nagyberendezések gyártására, aminek gyors fejlesztése pedig ismét nemzetközi, de egyben nemzeti érdekünk is. TTgyanilyen alapon természete'A sen mi nemcsak leadunk, hanem kapunk is „profilokat”. A KGST segítségével indulhatott meg nálunk a golyóscsapágygyártás, nőtt nemzetközi méretekben is tetemessé az orvosi műszergyártás, kombájn gyártás stb. Ha a termékeket kizárólag annak alapján profiloznánk az egyes országokra, hogy ma hol gyártják legkorszerűbben, legtermelékenyebben, akkor az előbb említett termékeket mi sem gyárthatnánk. Ez a szemlélet pedig ellentmondana Lényegesen nő a magyar tarka fajta tejtermelése jersey keresztezéssel — Szarvasmarha-tenyésztési ankét és bemutató Mezőhegyesen — Október 5-én ankétre hívták az ország mintegy 120 állatni gazdasága, tanácsi és felvásárlási állattenyésztő szakemberét Mezőhegyesre, ahol Dr. Horn Artúr professzor bemutatta a több éve kísérletezés alatt lévő magyar tarka és dón jersey keresztezéséből kialakított egyediket. Az ankéton megjelent Gergely István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa Füles! Emil, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának vezetője, és Bázler Béla, az FM A'lattenyésztési Főigazgatóé ágának helyettes vezetője >s. A megjelentek előtt elsőnek Hermann Lajos, a Mezőhegyes! Állami Gazdaság főállattenyésztője ismertette a keresztezés célját, s annak eddigi eredményeit. Amint mondotta, a keresztezésnek az a célja, hogy gazdaságosabb legyen a magyar tarka szarvasmarha-állomány tenyésztése, s könnyebb, biztosabb a tehenek gépi fejese. A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban jelenleg 158 üsző, 57 szopós borjú és 54 hizómarha van, amelyek már 25 százalékos jersey vérúek. A keresztezés előnye, hogy az üszők egy és fél, két hónappal korábban ivaréx-ettek, sokkal nagyobb a takarmányfelvevő képességük, ennek ellenére mégis kisebb az élősúlyuk, mint a magyar tarkáé. A keresztezésből származott bikák egy csoportja 643 nap alatt 541 kilóra gyarapodott, s 90 százalékuk export minőségű volt. Dr. Horn Artur professzor még részletesebb tájékoztatást adott a megjelenteknek a keresztezés eddigi kísérleteiről. Bevezetőjében elmondotta: azért került sor Mezőhegyesen erre a bemutatóra, mert ebben a gazdaságban elsőnek láttak hozzá, hogy a jersey keresztezéssel kialakítsanak a magyar tarkából egy olyan fajtát, amely sokkal olcsóbban, fehérjedúsabban és nagyobb zsírszázalékkal termeli a tejet, s emellett kitűnő hústermelő is. A annak a követelménynek, hogy a KGST segítse az elmaradottabb országokat a fejlettebbek utolérésében. A jobban és kevésbé fejlett országok színvonalának közeledésére vonatkozóan egyáltalán nem ken félni, hogy a kiegyenlítődés a fejletlen országok színvonalán fog bekövetkezni. Ez ellentmondana a józan észnek, a gazdasági törvényeknek, a statisztikai adatoknak. Az iparilag elmaradottabb országok azáltal érik utói az élenjárókat, hogy termelésük gyorsabb ütemben nő, mint a fejlettebbeké. Ennék következtében az egy főre jutó ipari termelés — amely egy adott ország színvonalának egyik legfőbb ismérve — egyre közelebb kerül egymáshoz. Lengyelország egy főre eső termelése 1950-ben 77 százaléka volt a Szovjetunióénak. 1958-ban e szám 85 százalékra emelkedett. Románia egy főre jutó termelése az 1950. évi 46 százalékos arányról 1958-ban jóval 50 százalék fölé nőtt, stb. S ez a kiegyenlítődés egyre tovább tart. Ezek a statisztikai adatok legalábbis két dolgot bizonyítanak. Egyrészt azt, hogy az egyes országok fejlettségi színvonala között a különbség a legfejlettebbek színvonalán fog bekövetkezni, másrészt' hogy a szocialista országoknak történelmileg azonos időben kell elérniök a kommunizmusba. keresztezés eddigi tapasztalata többek között az, hogy nem semmisíti meg a magyar tarka fajtajellegét, termelése viszont sokkal jobb. A keresztezésből származó tehenek egyenként az első laktációban 2496 kiló tejet és 114.2 kiló zsírt, a második laktációban már 3556 kiló tejet és 158,7 kiló zsírt termeltek. Ezzel szemben a kontroll magyar tarkák az első laktációban 2521 kiló tejet, 102,5 kiló zsírral, a második laktációban pedig 2993 kiló tejet 119,4 kiló zsírral. Mindent összevetve, a keresztezésből származó R—1-es jelzésű tehenek évente ezer forint értékűvel több fehérjét termelnek, mint a magyar tarkák. Szabó Jenő, a Bábolnai Állami Gazdaság íőállattenyésztője is igazolta hozzászólásában a keresztezés helyességét. Amint mondotta, ők évekkel ezelőtt csupán azért próbálták jersey és kosztromai fajtákkal keresztezni a magyar tarkát, mert azok első ellése nagyon nehéz volt, s az sok kényszervágással és utókövetkezményekkel járt. Az R—1-es tehenek nagy előnyének tartja, hogy a magyar tarkánál egy százalékkal magasabb zsírtartalmú tejet adnak, százszázalékos a gépi fejésiik, s egy mázsával kisebb az élősúlyuk. Bázler Béla elvtárs az FM Állattenyésztési Főigazgatóságának helyettes vezetője elmondotta, Persze, hogy ez milyen gyorsan fog bekövetkezni, az elsősorban tőlünk függ. B ármilyen hasznos, nélkülöz, heteden dolog is a KGST, mégis csak keret, amit nekünk kell megtöltenünk tartalommal. S e téren még igen sok a tennivalónk. Bár a KGST munkájában is feltétlenül fontos a feladatok fokozatosan történő kiszélesítése, itt az idő, hogy nagyobbat lépjünk előre. Hiszen nemcsak a KGST-országok közi» tervezését, többoldalú külkereskedelmi és tudományos megállapodásait, közös beruházásait, közös bankját stb. kell megteremtenünk, ami valóban igen sokoldalú, s nagyon komplikált kérdés, hanem olyan minden bizonnyal könnyebben megoldható problémákat is, mint a KGST-országok közös vasúti, légiforgalmi szervezete stb., ami azért is igen fontos, mert a munkamegosztás szélesedése minőségileg is magasabhrendű szállítási problémák inegoldását igényli. E kérdések gyorsabb és könynyebb megoldását fogja rendkívül erőteljesen segíteni a KGST XVI. ülésszakán hozott elvi és szervezeti kérdések végrehajtása, amely az eddiginél is szilárdabbá teszi a szocialista országok közötti kapcsolatokat. S ezzel nagymértékben növeli a szocialista országok erejét, s világot formáló hatásét az egész emberiség javára. Dr. Garam József hogy az FM kollégiuma engedélyezte a Horn professzor által kezdeményezett konstrukció kialakítását, s támogatja, hogy majd a későbbiekben minél szélesebb körben terjesszék ed a gazdaságokban. Fülesi Emil felszólalásában arról beszélt, hogy hazánk nagyüzemei igénylik a nagyüzemi körülmények közt legjobban, leggazdaságosabban tartható és termelő szarvasmarha fajtát. Ű maga is azért tartja jónak a keresztezést, mert jó annak az átlagtermelóse, jobb mint a magyar tarkáé, amelyek közül csak ritkán akad kiválóan termelő egyed. A délután folyamán az ankét résztvevői megtekintették a kísérletből származó apaállatokat, teheneket, a hízó bikákat és a tenyészüszőket. A Il-es Láncos nevű tehén például a második laktációban 4954 liter, a VI-os Böllér nevű tehén pedig 3891 liter tejet termelt. Az R—1-es apaállatok és leszármazottaik nagyon tetszetős külleműek. finom csontozatúak és bőrűek, mély mellkasúak, s nem olyan nyakiglábúak, mint ami a magyar tarkákat jellemzi. Horn professzor hangsúlyozta, hogy a bemutatott állatok még csak kísérlet eredményed, a fajta kialakításához idő kell. A látottak és a termelési adatok ismeretében a résztvevő szakemberek többsége szerint szerencsés ez a keresztezés, biztosra vehető, hogy jelentősen meg lehet növelni vele a magyar tarka egyedek eddigi váltakozó mennyiségű tejtermelését. K. I. Sorsforduló Éppen a széljegyzet írásához készülődtem. amikor Fejes bácsi postai küldeményt hozott. Miközben a szelvény aláírásához kezdtem, szórakozottan kérdeztem az őszhajü postást: — Hányadika is van, Fejes bácsi? ... Korholóan nézett rám. — Elfelejtette?! Október 6 a van, nevezetes évforduló. Tizennyolc évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel Békéscsaba, sőt arz egész megyénk... Nem magyarázta^« meg, hogy én nem vagyok békéscsabai, sem megyei, és annak idején nem örülhettem Fejes bácsiékkal együtt, hogy a megye fél évvel hamarabb szabadult fel a fasizmus járma alól, mint az ország nyugati területei. De ezt nem felejtik el a Békés megyeiek, s nemcsak az agyakban élnek 1944 október 6 képei, a szabadságot hozó hős szovjet katonákkal történő első találkozások élményei, hanem a szívekben is. Ez fejeződik ki abban, hogy minden szertartás, ünnepélyes külsőségek nélkül virágok kerülnek ezen a napon szerte a megyében a szabadságunkért elesett szovjet hősök sírhelyeire, és korholóan nSznek arra a Békés megyeiek, aki, ha az ország más vidékeiről is jött ide, nem tudja, hogy október 6-a a Viharsarok történelmében sorsfordulót jelentő dátum. V. D.
