Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

IMS. október 6. 3 Szombat r , O/Ltm kéj.z&r. az új automatagép Ami szintén tervbe kívánkozik... Két & fél éves kísérletező munka után elkészült a Békéscsabai Ru­hagyárban egy Dürkopp 555-ös pedálhajtású gomblyukazó gépből és egy hozzászerkesztett áruszállító szerkezetből — hazad anyagok fel­­használásával — a vízszintes és függőleges irányban egyaránt hasz-Ritka eset, hogy Frankó J György főagronómust valaki az irodában találja. Reggeltől estig a határt járja, hogy tudása legja­vával terelje kedvezőbb meder­be a mezőbei’ónyi Előre Tsz gaz­dálkodását. Korábban a Kun­szentmártoni Állami Gazdaság főállattenyésztője volt. Hívták, s hazajött az ismerősök, barátok, elvtársak közé, hogy az állami gazdaságban szerzett gyakorlatát másoknak is átadja. Most éppen a jövő évi termelési terven dolgo­zik. Számolgat, tervezget, hogy néhány nap múlva a tervkészítő bizottság előtt javaslatokat te­gyen. Kizökkentjük munkájából és egy egészen más témakörről, a tanulásról, a mezőgazdasági ta- [ nu'lók szervezésének fontosságé-1 ról, eredményéről érdeklődünk. — Mit is mondjak? A mi gaz­daságunkban az emberek a haj­dan megszokott egyéni termelés módszereivel akarnak dolgozni. Pedig az elmúlt két-három év alatt életüket teljesen új alapokra helyezték. A tanulás — nem akarok senkit megbántani — időt sebb tagjaink körében luxus. Sze­rintük a paraszti szakmát, a föld művelését, az > állatok tartását nem lehet könyvből megtanulni, mint egy mesterséget, ebbe csak bele lehet nőni. Egyelőre a magasabb szaktu­dás megszerzéséből csak a kia­dást látják. Azonban a haszon, amivel az oktatás jár, itt is egy­re ismertebbé válik. Ezt példáz­za a főagronómusnak a munkába nálható inggomblyuk-varró villamos automatagép. A gépet villa­mos fonalőr állítja le szálszakadásnál vsagy tűtörésnél. Vezérlését, ffletve működésének ellenőrzését, fotoelektromos helyzetérzékelő műszerek, valamint jelfogós berendezések biztosítják. Egy munkás két ilyen automatagépet "kezelhet egyszerre, mentesül a pedálok mű. ködtetéséböl adódó nehéz fizikai munkától. A gépen elvégezték az utolsó simításokat is, csomagolják és szállítják Lipcsébe a ruha­ipari, gépipari nemzetközi kiállításra. A képen az újítók: Schlett Győző, Csabai Imre és Rajki János kipróbálják a gomblyukvarró automatát. állítása is. Egyre több ember is­meri fel a számolgatás, a tervez­­getés nagy jelentőségét. Igaz, sok még a meg nem értésből fakadó nézet is. Itt van példának a me­zőgazdasági tanulók szervezése, amit a főagronómus így jellemez. ~ A fiatalok többsége úgy gon­dolkodik, hogy miért dolgozzon 3 évig tanulói munkabérért, amikor 16 esztendős kora után szövetke­zeti tag lehet és munkája után a felnőttekkel egyenlő keresethez juthat. Pedig az itt dolgozó 700 körüli családnak vajon mit hozhatna, ha nem egy-két ember, hanem a tagság többsége tanulna, ha meg­ismernék a nagyüzemi gazdálko­dás módszereit, s ezek segítségé­vel dolgoznának?- B mezőgazdasági tanulók szerződtetésénél többen — főként az idősebbek — nem értették meg a három évi tanulás fontosságát, a tanulásból szái-mazó előnyöket, az 5—10 százalékkal magasabb bér anyagi kihatását egy-egy szak­munkás évi jövedelmére, de ma­gára a szövetkezet anyagi erősö­désére sem. Igaz, hogy a maga­sabb munkabért a közgyűlésnek kell megszavaznia, s vagy meg­szavazza vagy nem. Felvetődött a gondolat, jó lenne ezt szerveze­ti úton megoldani úgy, hogy a ta­gokat minden tsz-ben tanulásra ösztönözzék. Ez természetesen ilyen módon nem megy. A kor­mány nem hozhat döntést, hogy a szövetkezetek a szakmunkásokat jobban megfizessék, mint a töb­bi tagot, esetleg csak javasolhat­ja. A tsz közös gazdaság, s ott a többség akaratának kell érvé­nyesülnie. Nem marad más hátra, mint az emberek felelősségérzeté­nek felébresztése, az igaz szó ere­jével való bizonyítás. Ennek szük­ségességét elsősorban a szövetke­zetieknek kell érezniük. Már sikerült barázdát húzni a begyepesedett gondolkodásba. Ennek eredménye a két mezőgaz­dasági tanuló is, akiket a közel­múltban szerződtettek. Igaz, csak ketten vannak, két csepp az ide­tartozó emberáradatból. De jelen­tős. Üj hajtásai a termelőszövet­kezetnek, s mint leendő szakmun­kások. az egyik legfontosabb szö­vetkezeti intézmény alapjai. Ép­pen ezért gondjuk, problémájuk az eddigieknél több figyelmet, nagyobb megértést érdemelne. A felnőttek oktatásának szerve­egyszer és mindenkorra szétzúzta. Ezt alkarja az amerikai kormány elkerülni — még bizonyos anyagi áldozat árán is. 1UT i gyakorlatilag az Alianza? “ ” Segélyek és hitelek szöve­vénye „Latin-Amerika gazdasági talpraállítására”. Az erre fordí­tott összeg azonban töredéke an­nak, amit az Egyesült Államok keresett és keres Latin-Amerikán. A jenki szomszéd ugyanis minden erejével hozzájárult ahhoz, hogy ezeknek az országoknak a struk­túrája nyersanyagtermelő legyen, és így az olcsón megvett nyers­anyagért cserébe nagyon is jó áron iparcikkeket adjon el. Hogy mit jelent Amerikának a „zöld kontinens”, arra jellemző az United Fruit nevű óriás-monopó­lium, amelynek a Rio Grandetól délre szinte minden országban végeláthatatlan ültetvényei van­nak, és amely nem is olyan régen Washington által támogatott „ma­gán-hadseregével” verte le a gua­­temalai* forradalmat. Az Alianza méretei. Ha minden tökéletesen úgy menne, ahogy Ken­­nedi szeretné, az Alianza akkor is a legjobb esetben tüneti keze­lést nyújthatna a nagybeteg La­­tin-Amerikának. Egy példa a sok közül: az Alianza az egész hatal­mas térségben 168 ezer lakás épí­tésére ad segélyt és hitelt. Egyedül Brazília lakásszükséglete nyolc­millió. Azt mondottuk, ha az Alianza a terv szerint megvalósulna. De nem valósul meg. Mi hátráltatja? 1. A szóban for­gó országok arisztokráciája. Az a földesúri nagyburzsoá-réteg, amelyre Washington ezekben az országokban támaszkodott. Ken­nedy — a forradalmi robbanás megakadályozására — mérsékelt és kézben tartott reformokat akar és erre az Alianzával akarja kény­szeríteni az általa eddig támoga­tott latin-amerikai vezető réteget. De Haiti diktátorának, Duvalier­­nek, a nicaraguai Somozának, a paraguayi Stroesnemek, a guatemalai Ydigoras Fuentesnek, a Frondizit elűzött argentin tá­bornoki karnak, a Goulart elnök reformterveivel szembeszegülő brazil kongresszusi jobboldalnak esze ágában sincs komolyan venni Washingtonnak az Alianzával rá­juk gyakorolt nyomást. Ez a réteg a zsarolásra zsarolással válaszol, és tudja, hogy Amerikának bele kell bonyolódnia a maga által te­remtett ördögi körbe: akkor is kénytelen őket támogatni, ha nem engedelmeskednek Kennedy re­form-kívánságainak, mert ök azt mondják: válasszatok, vagy mi, vagy a kubai stílusú forradalom. Ezért nincs és nem is lesz egyelő­re Paraguayban semmiféle jöve­delmi adó, ezérj mondta szemér­metlenül egy salvadori hivatal­nok, amikor az amerikai követ terveket kért tőle, mire óhajtják költeni az Alianza keretében ka­pott nyolcvanmilliót: „Terveket nem tudunk készíteni. De nyugod­jék meg követ úr, van helye a pénznek...” O hogy a latin-amerikai arisz­^ tokrácia viszontzsarolása eredményes, arra jellemző a pe­rui eset. Peruban a „polgári” kor­mányt katonai junta váltotta fel. Washington erre — az Alianza szellemében — megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. De működésbe léptek a „vagy mi, vagy a formdaloni’-gépezet kere­kei, és Washington elismerte Ri­cardo Perez Codoy tábornok klikkjét. 2. Ehhez alaposan hozzájárult az Alianzát hátráltató második számú erő: az amerikai szélső­­jobboldal, a teljes mozdulatlanság híveinek tábora. Elsősorban azok­nak a monopóliumoknak a képvi­selőiről van szó, akik egy-egy or­szágból közvetlen mammut-hasz­­not húznak. Az ilyen érdekcsopor­tokat az amerikai szleng lobbynak nevezi. Godoy tábornokot például elsősorban a kongresszus „perui lobby”-jának erőfeszítései nyo­mán ismerték el. S hogy milyen veszteséget okoznak az érdekelt országoknak ezek a monopóliu­mok, arra jellemzők Jorge Mejia Palacio columbiai pénzügyminisz­ter szavai: „Mivel a Wall Streeten letörték a columbiai kávé árát, ez nekünk csak ebben az évben há­romszor annyiba kerül, mint amennyit az Alianzától kapunk.” 3. A harmadik hátráltató erő a bürokrácia és a hozzá nem értés. Egy-egy példa mindkettőre: Gua­temala égetően sürgős ötmillió dolláros lakásépítési kölcsönét csaknem egy éve nem kapja meg. mert az Inter-Amerikai Fejlesz­tési Bank és a washingtoni kül­ügyminisztérium technikai rész­letkérdéseken vitatkoznak. Ri­chard Goodwynt, a latin-amerikai ügyekkel foglalkozó államtitkárt a minap leváltották. „Semmit nem tudott Latin-Amerikáról” — így búcsúztatta el a Newsweek. TL mérleg.. Az Alianza megva­­^ lósulása esetén is csak szép­ségtapasz lenne Latin-Amerika elkínzott testén, de minden jel arra vall, hogy— az említett ör­dögi kör miatt — még erre a szépségtapaszra sem lehet számí­tani. Washington kénytelen támo­gatni a forradalomtól való félel­mében a reformokra sem kapható latin-amerikai arisztokráciát — ez viszont tovább fokozza az elége­detlenséget és közelebb hozza a forradalmi robbanást, amitől . az amerikai kormány retteg. Retteg, mert a történelem kerekét lassíta­ni lehet, de megállítani nem, az halad könyörtelenül a maga út­ján. Harmat Endre zése is kívánnivalót von maga után. A tsz-ben tavaly kevés gaz­da végezte el az ezüstkalászos tanfolyamot, mindössze 10—15 állattenyésztő tanult ezen a fo­kon. A növénytermesztők elma­radtak a tanfolyamról, pedig ők jóval többen vannak. A brigádve­zetők sem tanultak. így bizony, az idei télen itt, a mezőberényi Előre Tsz-ben is lesz mit pótolni. A tsz vezetőségének és pártszer­vezetének bőven kijut a termelő­szövetkezeti gazdák szakmai és politikai látókörének bővítéséből. Csak hozzá kell fogni, s elhinteni az emberek gondolkodásába a jobblét, a többet ésszel, mint erő­vel magvát. Ezt IS jól lenne valahol a ter­melési terv mutatói között kife­jezni — Frankó elvtársnak is ez a véleménye —, így is alátámasz­tani a terv végrehajtási módját, mint a többtermelésnek és a jobb­létnek egyik bőven buzogó forrá­sát. Dupsi Károly Iskola köpeny ■ Most persze arra gondol a ked­­! vés olvasó, hogy vagy mellette J vagy ellene foglalok állást. Hát ■ nem. Sem mellette, sem ellene, il-■ letve mellette is, meg ellene is. | Nehéz helyzetben vagyok. Tá­­: mogatnom kell az iskolaköpeny ; kötelező bevezetését, viszont egyál­■ ialán nem vagyok híve ezeknek a ! szépnek sem és csinosnak sem ! mondható ruhadaraboknak. ! Talán előbb néhány szót magá­­| ról az iskolaköpeny kötelező vise­­j léséről. Itt az egyöntetűséget és a ; következetlenséget kell bírálnom ! elsősorban. A gimnáziumot dicsé- i rét illeti, mert minden diáktól, | mindig megköveteli, hogy iskola- i köpenyben jelenjen meg. Nem így ! az általános iskolák. ; Nem tudom, milyen elgondolá- 1 soktól vezettetve nem tették köte­­. lezővé csak néhány osztályban, sőt azt is mondhatnám, egyáltalán ! nem kötelezik a tanulókat a rend- I szeres viselésére. I Vagy kötelező, vagy nem. Ha • kötelező, akkor pedig legyen álta J lánosan kötelező minden osztály I minden tanulójára. Ezen a terüle- I ten rendet kellene teremteni, leg- I alább az első negyedév végéig. | Néhány szót azonban magáról \ az iskolaköpenyről is. Gyermeke Í ink nem szívesen veszik fel és én egy kicsit meg is értem őket. Nem szép, nincs rajta semmi csin. A tarka-barka divatos ruhaköltemé­nyeket nem szívesen cserélik fel erre a fekete egyenruhára. Miért nem mennek jelzések, ja­vaslatok felfelé, a köpeny színé­nek, formájának megváltoztatásá­­t ra? Nincs nekünk más, megfelelő j színünk, csak ez a gyászos fekete? j Mennyivel szebb lenne akár a kék, ■I akár a barna. Ez valahogy nem il-I lik a mi derűs gyermekeinkhez. És a forma? Hát nem tudunk mi csinosabb köpenyeket tervez ni? Ezeken mi a dísz? Az a két sor fehér cérna, amellyel végig­szegték? Nem. Korántsem akarom elven­ni gyermekeink kedvét az iskola­köpeny viselésétől. Sőt, akarom se­gíteni, hogy az iskolapadokból ki­szoruljon a divat, ne legyen kü­lönbség az iskolai öltözékben ta­nulóink között. Vagyis legyen mindenkire nézve kötelező, nem­csak a gimnáziumban, hanem az általános iskolákban is. Azonban tegyünk meg mindent, hogy a köpeny a jövőben színben és formában is szebb, csinosabb, és a tanulók által is kedveltebb le­gyen. (Kollárik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom