Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-06 / 234. szám
IMS. október 6. 3 Szombat r , O/Ltm kéj.z&r. az új automatagép Ami szintén tervbe kívánkozik... Két & fél éves kísérletező munka után elkészült a Békéscsabai Ruhagyárban egy Dürkopp 555-ös pedálhajtású gomblyukazó gépből és egy hozzászerkesztett áruszállító szerkezetből — hazad anyagok felhasználásával — a vízszintes és függőleges irányban egyaránt hasz-Ritka eset, hogy Frankó J György főagronómust valaki az irodában találja. Reggeltől estig a határt járja, hogy tudása legjavával terelje kedvezőbb mederbe a mezőbei’ónyi Előre Tsz gazdálkodását. Korábban a Kunszentmártoni Állami Gazdaság főállattenyésztője volt. Hívták, s hazajött az ismerősök, barátok, elvtársak közé, hogy az állami gazdaságban szerzett gyakorlatát másoknak is átadja. Most éppen a jövő évi termelési terven dolgozik. Számolgat, tervezget, hogy néhány nap múlva a tervkészítő bizottság előtt javaslatokat tegyen. Kizökkentjük munkájából és egy egészen más témakörről, a tanulásról, a mezőgazdasági ta- [ nu'lók szervezésének fontosságé-1 ról, eredményéről érdeklődünk. — Mit is mondjak? A mi gazdaságunkban az emberek a hajdan megszokott egyéni termelés módszereivel akarnak dolgozni. Pedig az elmúlt két-három év alatt életüket teljesen új alapokra helyezték. A tanulás — nem akarok senkit megbántani — időt sebb tagjaink körében luxus. Szerintük a paraszti szakmát, a föld művelését, az > állatok tartását nem lehet könyvből megtanulni, mint egy mesterséget, ebbe csak bele lehet nőni. Egyelőre a magasabb szaktudás megszerzéséből csak a kiadást látják. Azonban a haszon, amivel az oktatás jár, itt is egyre ismertebbé válik. Ezt példázza a főagronómusnak a munkába nálható inggomblyuk-varró villamos automatagép. A gépet villamos fonalőr állítja le szálszakadásnál vsagy tűtörésnél. Vezérlését, ffletve működésének ellenőrzését, fotoelektromos helyzetérzékelő műszerek, valamint jelfogós berendezések biztosítják. Egy munkás két ilyen automatagépet "kezelhet egyszerre, mentesül a pedálok mű. ködtetéséböl adódó nehéz fizikai munkától. A gépen elvégezték az utolsó simításokat is, csomagolják és szállítják Lipcsébe a ruhaipari, gépipari nemzetközi kiállításra. A képen az újítók: Schlett Győző, Csabai Imre és Rajki János kipróbálják a gomblyukvarró automatát. állítása is. Egyre több ember ismeri fel a számolgatás, a tervezgetés nagy jelentőségét. Igaz, sok még a meg nem értésből fakadó nézet is. Itt van példának a mezőgazdasági tanulók szervezése, amit a főagronómus így jellemez. ~ A fiatalok többsége úgy gondolkodik, hogy miért dolgozzon 3 évig tanulói munkabérért, amikor 16 esztendős kora után szövetkezeti tag lehet és munkája után a felnőttekkel egyenlő keresethez juthat. Pedig az itt dolgozó 700 körüli családnak vajon mit hozhatna, ha nem egy-két ember, hanem a tagság többsége tanulna, ha megismernék a nagyüzemi gazdálkodás módszereit, s ezek segítségével dolgoznának?- B mezőgazdasági tanulók szerződtetésénél többen — főként az idősebbek — nem értették meg a három évi tanulás fontosságát, a tanulásból szái-mazó előnyöket, az 5—10 százalékkal magasabb bér anyagi kihatását egy-egy szakmunkás évi jövedelmére, de magára a szövetkezet anyagi erősödésére sem. Igaz, hogy a magasabb munkabért a közgyűlésnek kell megszavaznia, s vagy megszavazza vagy nem. Felvetődött a gondolat, jó lenne ezt szervezeti úton megoldani úgy, hogy a tagokat minden tsz-ben tanulásra ösztönözzék. Ez természetesen ilyen módon nem megy. A kormány nem hozhat döntést, hogy a szövetkezetek a szakmunkásokat jobban megfizessék, mint a többi tagot, esetleg csak javasolhatja. A tsz közös gazdaság, s ott a többség akaratának kell érvényesülnie. Nem marad más hátra, mint az emberek felelősségérzetének felébresztése, az igaz szó erejével való bizonyítás. Ennek szükségességét elsősorban a szövetkezetieknek kell érezniük. Már sikerült barázdát húzni a begyepesedett gondolkodásba. Ennek eredménye a két mezőgazdasági tanuló is, akiket a közelmúltban szerződtettek. Igaz, csak ketten vannak, két csepp az idetartozó emberáradatból. De jelentős. Üj hajtásai a termelőszövetkezetnek, s mint leendő szakmunkások. az egyik legfontosabb szövetkezeti intézmény alapjai. Éppen ezért gondjuk, problémájuk az eddigieknél több figyelmet, nagyobb megértést érdemelne. A felnőttek oktatásának szerveegyszer és mindenkorra szétzúzta. Ezt alkarja az amerikai kormány elkerülni — még bizonyos anyagi áldozat árán is. 1UT i gyakorlatilag az Alianza? “ ” Segélyek és hitelek szövevénye „Latin-Amerika gazdasági talpraállítására”. Az erre fordított összeg azonban töredéke annak, amit az Egyesült Államok keresett és keres Latin-Amerikán. A jenki szomszéd ugyanis minden erejével hozzájárult ahhoz, hogy ezeknek az országoknak a struktúrája nyersanyagtermelő legyen, és így az olcsón megvett nyersanyagért cserébe nagyon is jó áron iparcikkeket adjon el. Hogy mit jelent Amerikának a „zöld kontinens”, arra jellemző az United Fruit nevű óriás-monopólium, amelynek a Rio Grandetól délre szinte minden országban végeláthatatlan ültetvényei vannak, és amely nem is olyan régen Washington által támogatott „magán-hadseregével” verte le a guatemalai* forradalmat. Az Alianza méretei. Ha minden tökéletesen úgy menne, ahogy Kennedi szeretné, az Alianza akkor is a legjobb esetben tüneti kezelést nyújthatna a nagybeteg Latin-Amerikának. Egy példa a sok közül: az Alianza az egész hatalmas térségben 168 ezer lakás építésére ad segélyt és hitelt. Egyedül Brazília lakásszükséglete nyolcmillió. Azt mondottuk, ha az Alianza a terv szerint megvalósulna. De nem valósul meg. Mi hátráltatja? 1. A szóban forgó országok arisztokráciája. Az a földesúri nagyburzsoá-réteg, amelyre Washington ezekben az országokban támaszkodott. Kennedy — a forradalmi robbanás megakadályozására — mérsékelt és kézben tartott reformokat akar és erre az Alianzával akarja kényszeríteni az általa eddig támogatott latin-amerikai vezető réteget. De Haiti diktátorának, Duvaliernek, a nicaraguai Somozának, a paraguayi Stroesnemek, a guatemalai Ydigoras Fuentesnek, a Frondizit elűzött argentin tábornoki karnak, a Goulart elnök reformterveivel szembeszegülő brazil kongresszusi jobboldalnak esze ágában sincs komolyan venni Washingtonnak az Alianzával rájuk gyakorolt nyomást. Ez a réteg a zsarolásra zsarolással válaszol, és tudja, hogy Amerikának bele kell bonyolódnia a maga által teremtett ördögi körbe: akkor is kénytelen őket támogatni, ha nem engedelmeskednek Kennedy reform-kívánságainak, mert ök azt mondják: válasszatok, vagy mi, vagy a kubai stílusú forradalom. Ezért nincs és nem is lesz egyelőre Paraguayban semmiféle jövedelmi adó, ezérj mondta szemérmetlenül egy salvadori hivatalnok, amikor az amerikai követ terveket kért tőle, mire óhajtják költeni az Alianza keretében kapott nyolcvanmilliót: „Terveket nem tudunk készíteni. De nyugodjék meg követ úr, van helye a pénznek...” O hogy a latin-amerikai arisz^ tokrácia viszontzsarolása eredményes, arra jellemző a perui eset. Peruban a „polgári” kormányt katonai junta váltotta fel. Washington erre — az Alianza szellemében — megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. De működésbe léptek a „vagy mi, vagy a formdaloni’-gépezet kerekei, és Washington elismerte Ricardo Perez Codoy tábornok klikkjét. 2. Ehhez alaposan hozzájárult az Alianzát hátráltató második számú erő: az amerikai szélsőjobboldal, a teljes mozdulatlanság híveinek tábora. Elsősorban azoknak a monopóliumoknak a képviselőiről van szó, akik egy-egy országból közvetlen mammut-hasznot húznak. Az ilyen érdekcsoportokat az amerikai szleng lobbynak nevezi. Godoy tábornokot például elsősorban a kongresszus „perui lobby”-jának erőfeszítései nyomán ismerték el. S hogy milyen veszteséget okoznak az érdekelt országoknak ezek a monopóliumok, arra jellemzők Jorge Mejia Palacio columbiai pénzügyminiszter szavai: „Mivel a Wall Streeten letörték a columbiai kávé árát, ez nekünk csak ebben az évben háromszor annyiba kerül, mint amennyit az Alianzától kapunk.” 3. A harmadik hátráltató erő a bürokrácia és a hozzá nem értés. Egy-egy példa mindkettőre: Guatemala égetően sürgős ötmillió dolláros lakásépítési kölcsönét csaknem egy éve nem kapja meg. mert az Inter-Amerikai Fejlesztési Bank és a washingtoni külügyminisztérium technikai részletkérdéseken vitatkoznak. Richard Goodwynt, a latin-amerikai ügyekkel foglalkozó államtitkárt a minap leváltották. „Semmit nem tudott Latin-Amerikáról” — így búcsúztatta el a Newsweek. TL mérleg.. Az Alianza megva^ lósulása esetén is csak szépségtapasz lenne Latin-Amerika elkínzott testén, de minden jel arra vall, hogy— az említett ördögi kör miatt — még erre a szépségtapaszra sem lehet számítani. Washington kénytelen támogatni a forradalomtól való félelmében a reformokra sem kapható latin-amerikai arisztokráciát — ez viszont tovább fokozza az elégedetlenséget és közelebb hozza a forradalmi robbanást, amitől . az amerikai kormány retteg. Retteg, mert a történelem kerekét lassítani lehet, de megállítani nem, az halad könyörtelenül a maga útján. Harmat Endre zése is kívánnivalót von maga után. A tsz-ben tavaly kevés gazda végezte el az ezüstkalászos tanfolyamot, mindössze 10—15 állattenyésztő tanult ezen a fokon. A növénytermesztők elmaradtak a tanfolyamról, pedig ők jóval többen vannak. A brigádvezetők sem tanultak. így bizony, az idei télen itt, a mezőberényi Előre Tsz-ben is lesz mit pótolni. A tsz vezetőségének és pártszervezetének bőven kijut a termelőszövetkezeti gazdák szakmai és politikai látókörének bővítéséből. Csak hozzá kell fogni, s elhinteni az emberek gondolkodásába a jobblét, a többet ésszel, mint erővel magvát. Ezt IS jól lenne valahol a termelési terv mutatói között kifejezni — Frankó elvtársnak is ez a véleménye —, így is alátámasztani a terv végrehajtási módját, mint a többtermelésnek és a jobblétnek egyik bőven buzogó forrását. Dupsi Károly Iskola köpeny ■ Most persze arra gondol a ked! vés olvasó, hogy vagy mellette J vagy ellene foglalok állást. Hát ■ nem. Sem mellette, sem ellene, il-■ letve mellette is, meg ellene is. | Nehéz helyzetben vagyok. Tá: mogatnom kell az iskolaköpeny ; kötelező bevezetését, viszont egyál■ ialán nem vagyok híve ezeknek a ! szépnek sem és csinosnak sem ! mondható ruhadaraboknak. ! Talán előbb néhány szót magá| ról az iskolaköpeny kötelező visej léséről. Itt az egyöntetűséget és a ; következetlenséget kell bírálnom ! elsősorban. A gimnáziumot dicsé- i rét illeti, mert minden diáktól, | mindig megköveteli, hogy iskola- i köpenyben jelenjen meg. Nem így ! az általános iskolák. ; Nem tudom, milyen elgondolá- 1 soktól vezettetve nem tették köte. lezővé csak néhány osztályban, sőt azt is mondhatnám, egyáltalán ! nem kötelezik a tanulókat a rend- I szeres viselésére. I Vagy kötelező, vagy nem. Ha • kötelező, akkor pedig legyen álta J lánosan kötelező minden osztály I minden tanulójára. Ezen a terüle- I ten rendet kellene teremteni, leg- I alább az első negyedév végéig. | Néhány szót azonban magáról \ az iskolaköpenyről is. Gyermeke Í ink nem szívesen veszik fel és én egy kicsit meg is értem őket. Nem szép, nincs rajta semmi csin. A tarka-barka divatos ruhakölteményeket nem szívesen cserélik fel erre a fekete egyenruhára. Miért nem mennek jelzések, javaslatok felfelé, a köpeny színének, formájának megváltoztatását ra? Nincs nekünk más, megfelelő j színünk, csak ez a gyászos fekete? j Mennyivel szebb lenne akár a kék, ■I akár a barna. Ez valahogy nem il-I lik a mi derűs gyermekeinkhez. És a forma? Hát nem tudunk mi csinosabb köpenyeket tervez ni? Ezeken mi a dísz? Az a két sor fehér cérna, amellyel végigszegték? Nem. Korántsem akarom elvenni gyermekeink kedvét az iskolaköpeny viselésétől. Sőt, akarom segíteni, hogy az iskolapadokból kiszoruljon a divat, ne legyen különbség az iskolai öltözékben tanulóink között. Vagyis legyen mindenkire nézve kötelező, nemcsak a gimnáziumban, hanem az általános iskolákban is. Azonban tegyünk meg mindent, hogy a köpeny a jövőben színben és formában is szebb, csinosabb, és a tanulók által is kedveltebb legyen. (Kollárik)
