Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-31 / 255. szám
1962. október 31.' 4 Szerda Gépek és emberek Winden üzemünkben van úgynevezett TMK-műhely, ahol szakembereink állandóan készen állnak arra, hogy a gépek legkisebb hibáit azonnal kijavítsák, hogy ne szenvedjen csorbát a termelés. Az itt dolgozó szakemberek olyanok, mint a jó orvosok. Azonnal megszüntetik a bajt, cserélik az alkatrészt, fúrnak, hegesztenek, ha szükségessé válik. A TMK-nak termelőüzemeinkben nagyon fontos szerepe van. A gép érzékeny jószág, vigyázni kell rá és ez a minden üzemben megszervezett gyógyító, javító szolgálat nagyon fontos. Sokat segít a többért való állandó küzdelemben. De vajon törődünk-e ennyit a gépek mellett dolgozó emberekkel is? Van-e minden üzemben olyan TMK, amely a dolgozók gondjával, bajával foglalkozik? Ha valamelyik üzemi dolgozó segítségre szóiul, ott terem-e a i,szakember”, hogy segítsen kijavítani a hibát? Van üzemeinkben ilyen lelki TMK nem is egy. A párt, a társadalmi szervek, a tömegszervezetek. Feladatuk rendkívül finom, nagy hozzáértést, szakértelmet igényel, de most ne ezekről beszéljünk, hanem a gazdasági vezetőkről, ezek között is azokról, akik a nap minden percében közvetlenül foglalkoznak az emberekkel; a művezetőkről, a munkacsapatvezetőkröl, az osztályvezetőkről. Vajon észreveszi-e minden művezető, ha valamelyik beosztottja szomorú arccal lép reggel a gép mellé? Észreveszi-e az osztályvezető, ha valamelyik munkatársa gondjai maatt átnéz az íróasztalára helyezett ügyiratok fölött? Észreveszi-e a munkacsapatvezető, ha valamelyik dolgozótársa lelki fájdalmakkal kínozza magát a munkában? Észreveszik-e, ha valamelyik embernek a lelkében történt szálszakadás? És vajon mit tesz a vezető? Hogy intézkedik? Hisz most nemcsak egy egyszerű automatával történt a baj, hanem egy ezerszeresen fontosabb és érzékenyebb géppel, az emberrel. Itt nem könnyű megtalálni a kulcsot, a megfelelő szerszámot, amivel a hibát kijavíthatja. De rontani nagyon sokat ronthat, már akkor is, ha nem veszi észre a bajt, még többet, ha rosszul nyúl hozzá. Hogy egy üzemrészben hogyan megy a munka, hogy emelkedik a termelés, hogy csökken a selejt, az nem elsősorban, azon múlik, milyen állapotban vannak a gépek, hanem azon, milyen állapotban vannak az emberek. Az az ember, aki kedvvel dolgozik, az mindig napról napra többet is, meg jobbat is akar. Az az ember, akinek segítettek megoldani — hacsak jó szívvel is — a problémáját, akinél összekötöttek egyegy szálszakadást, jobban tud dől. go zni. Az az ember, aki megosztja : Aggasztó méreteket ölt a munkanélküliség Angliában London (MTI) Angol politikai és gazdasági körökben súlyos gondokat okoz a munkanélküliség gyors növekedése, amely már túllépte a félmilliós veszély-határt és elérte az ötszázháromezret. A munkanélküliség aránya az országban a teljes munkáslétszám 2,2 százalékaidé egyes iparvidékeken ennél nagyobb: Wales-ben 3,4, Skóciában 3,9, Északkelet-Angliában 4,3, Észak-Irarszágban 6,4 százalék. a baját, csak fél gondot cipel tovább. De az az ember, akinél nem veszik észre a szálszakadást, nem segítik lelki problémáinak megoldását, hibát hibára halmozhat. Teher, szenvedés neki a munka és alig várja, hogy vége legyen a műszaknak. Az ember nem tud egész emberként dolgozni, ha gondokat cipel, ha hiába néz segítő kezek után. El kell mondanunk, hogy néhány üzemben, néhány intézményben egyre inkább észreveszik a szálszakadást. Jó néhány művezetőt rajongásig szeretnek beosztottjai és egyre több vezető érzi, hogy nemcsak a gépekért felelős, hanem az emberekért és elsősorban az emberekért. Megtanult az emberekkel gazdálkodni, megtanulta, hogy a lelki TMK-ra, a lelki segítségre nagyobb szüksége van , az embereknek, mint az igazi TMK- ra a gépeknek. Az egyik üzemben a művezető kétszer is hazaküldött egy fiatalasszonyt napközben, hegy nézze meg lázasan fekvő gyermekét, s amíg távol volt az illető, ő maga állt helyette a gép mellé. Egy másik esetben pedig ugyancsak egy fiatalasszonyt helyezett könynyebb munkahelyre művezetője, sőt ott is segítette, csaknem dédelgette. Addig-addig, hogy parázs pletyka kerekedett belőle Amikor ezt szóvá tették néki, csodálkozva mondta munkatársainak: — „Erre az asszonyra még többet kellene vigyázni, mert kisbabát vár. Egyszer láttam, amint megszédült a gép mellett, csak.... munkatársai nem vették észre, ő BEMUTATJUK Öntés közben maga meg nem szólt. Én is a férjétől tudtam meg, hogy...” Azt hiszem nem szükséges a példákat sorolni, mert ezek ma már szépen szaporodnak. Igaz, akad még olyan művezető is, aki csak a gépek vezetője. Aki nem érzi még, hogy nevében benne foglaltatik egy nagyon fontos és felelősségteljes szó: a vezető, az emberek vezetője. Néhány művezetőt leváltása után nem követelt vissza a munkás-kollektíva, mert nem érzett hiányt távozása után. Csak száraz munka-kapcsolat épült ki közöttük; hiányzott a lelki kapcsolat, a megértő, az emberekkel segítve törődő — mondhatjuk talán így is — az apát féltő gyermek vagy a gyermekét féltő apa kapcsolata. Egy műhely lehet olyanná, mint egy nagy család, ha a vezetője olyan, mint egy családfő. Aki ha dorgál, akkor is szeretettél, féltéssel, segítőkészséggel a hangjában teszi. Az apától nem fél a gyermek, hanem tiszteletből és szeretetből ragaszkodik hozzá. Az apán múlik elsősorban,-hogy milyenné válik a családi élet, a művezetőn pedig az múlik, hogy milyen lesz az általa vezetett munkáskollektiva. Minden vezető büszke lehet arra, ha megbecsülik, szeretik, ha elismerik vezetését. Ha tekintélylyel és nem utasítással vezet. Nincs szebb érzés, mint azt mondani, hogy engem szeretnek beosztottjaim. Persze, még szebb ezt másoktól hallani, de a legszebb, a legfelemelőbb így vezetni az embereket. Kollárik János o Kovács József öntő szakmunkás még csak 23 éves, de már 1954 óta dolgozik az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat öntödéjében. — Akkor kezdtem mint ipari tanuló — mondja, aztán hozzáfűzi még: — Búzás Albinnak köszönhetem, hogy jól megtanultam ezt a szakmáit, ő sokat segített. 0 Most már együtt dolgozunk néhány éve. Búzás Albin nem vallott szégyent tanítványával. Ezt bizonyítja, hogy egyöntetű a vélemény: Kovács József az üzem egyik legjobban képzett vasöntője. Ehhez járul még a szorgalma és a becsületes emberi magatartása is. Hírek a Szovjetunióból WWVWVW/WWVWWVWVWWWWWWN^WVW^ Tízmillió ember költözik az idén új lakásba a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) Tízmillió szovjet ember költözik az idén új lakásba — jelentette ki a TASZSZ munkatársának Nyikolaj Szmimov, a lakásépítkezések egyik vezető funkcionáriusa. Hozzáfűzte, hogy a Szovjetunióban az elmúlt esztendőben naponta harmincezer ember számára épültek lakások. Ez év első hat hónapjában csaknem hétszázezer lakás épült á Szovjetunióban — mondotta Szmimov. (MTI) Milyen teljesítményekre képes az emberi szervezet? Ezt kutatják orvosok és edzők éppen úgy, mint a munkaegészségügy szakembered. Minden embernél más és más a terhelhetőségi határ, melynek túllépése káros következményekkel jár. Bár a terhelhetőségi határ, melynek értéke egyénenként külön bözik, értéke nagyjából azonos egy bizonyos korcsoporton és azonos jellegű munkát végzők csoportján belül. A korszerű technikai berendezések ma már megfelelő segédeszközöket szolgáltatnak az orvostudomány számára az emberi igénybevétel megfelelő laboratóriumi méréséhez. Igen jól jellemzi a vizsgált személyek szervezetének teljesítőképességét a gázanyagcserevizsgálat. A szervezet gázanyagcseréjének mértéke (ebbe beletartozik az elfogyasztott levegő és a kibocsájtott gázalakú égéstermékek mennyisége az időegységre, például percre vonatkoztatva) feltétlenül arányos a megterheléssel. A gázanyagcsere vizsgálatánál úgynevezett ergométereket használnak, ezek amolyan Hyolcszázezer voltos nagyfeszültségű távvezetéket helyeztek üzembe a Szovjetunióban Moszkva (MTI) Üzembe helyezték a volgográd— donyecki nagyfeszültségű távvezetéket, amely a tavaly épült „XXII. kongresszus” erőmű áramát továbbítja a Donyec-medence ipari üzemeibe. A távvezeték egyedülálló létesítmény a nemzetközi energetikában, ugyanis egész 473 kilométeres hosszában 800 000 volt feszültségű egyenáram továbbítására alkalmas. A szeghalmi fafaragó művész SZERÉNY kis táblán olvashatjuk Török Lajos fodrász nevét Szeghalmon a Somogyi Béla út 18 alatt. Amint belépünk azonban a kis fodrászüzlet inkább hasonlít valami képzőművészeti csarnok kicsinyített mására, mintsem a fodrász mesterség „szókházára”, A falakon Török Lajos szebbnél szebb alkotásait, fametszeteit láthatjuk. Az „Egri vár’’ látképe, a „Si'roki vár”, a „Berettyóújfalusi török mecset’’ képe kellemes látványt nyújt az embernek. De igen művészi élményt nyújt „Az ember tragédiája”-bői vett illusztráció, vagy a „Juhász a kutyájával” című fametszet is. íme, néhány mű Török mester alkotásaiból. Ezek jellegzetesen ábrázolják a mestert és az ember művészet iránti szeretetét. MÜVEINEK érdekessége, hogy maga készítette szerszámokkal alkotja őket. A műhelyben számtalan kis apró szerszámot láthatunk, késeket, vésőket, s különböző csiszolóeszközöket. A fodrászüzlet mellett lévő kis műhelyben mutatta meg Török Lajos most készülő műveit, melyek befejezés előtt állnak. A munkásember, a nehéz fizikai munkát végző bányász alakja az erőt fejezi ki. Az Tudomány— Technika Az emberi szír a próbapadon „próbapadok” az emberi szív számára. A vizsgált személy kerékpárülésre ül, lábaival pedált hajt, esetleg kézi forgatókart. Ezzel „utánozza” az ergométer azt a fizikai megterhelést, amit valamilyen fizikai munka okoz az ember számára. A vizsgálati berendezés további részei: légzésíró készülék, a megterhelés alatt elfogyasztott oxigén, továbbá a légzés folyamatos ellenőrzésére, a kilélegzett levegő oxigén- és széndioxidtartalmát regisztráló műszer. Ezeket a mérőkészülékeket sok esetben kiegészíti a vénás és artériás vér széndioxid tartalmának ellenőrzésére szolgáló készülék. S hogy teljes legyen a lista: vizsgálják a kísérleti személy vérének úgynevezett „pH” értékét, vagyis savassági-lugossági fokát. S mivel az emberi szervezet kifáradása tejsav kiválasztódásával jár együtt, ezt is mérni kell! Az ilyen — bonyolultnak látszó — „szív-próbapadok” egész sok érdekes adatot szolgáltattak, részben olyanokat, melyek korábbi általános megfigyeléseket támasztanak alá. Például fokozatosan növelték a szervezet megterhelését (több munkát kellett végeznie) — ezzel egyidejűleg arányosan növekedett a szervezet oxigénfogyasztása, majd egy bizonyos, egyénenként különböző csúcsértéknél ez a növekedés megállt. 18—19 éves korban ez a csúcsérték: percenként 3 liter oxigén fogyasztása! Ha nem oxigénfogyasztást, hanem levegőfelvételt mérnek, akkor természetesen az értékek módosulnak. Kísérletsorozatot végeztek, melynek során a kísérleti személyt percenként újabb és újabb 30 Watt teljesítmény szolgáltatására szólították fel. A szervezet nyugalmi állapotban 5 liter friss leveanyai szeretet, az anyai hivatás már sok művészt megihletett. Török Lajos műveiből sem hiányzik, metszetet készített az „Anya és gyermeke” címmel. A szorgalmas művész alkotásai között nemcsak fametszeteket, hanem hangszereket is találhatunk. Már többször készített citerát és hegedűt is. TÖRÖK LAJOS munkáit, fafaragó művészetét igen kevesen ismerik. A Népművészeti Intézet ugyan felfigyelt rá, és ígérte is, hogy meglátogatja otthonában, hogy megismerhesse műveit is, azonban’ négy év óta — amióta az ígéret elhangzott — nem látogatta meg senki. PEDIG KÁR, hogy nem foglalkoznak ezzel a ritka művészettel és kevésbé értékelik az illetékes szervek Török Lajos munkáját. Mint megtudtuk, Török Lajos nemcsak a művészettel foglalkozik ilyen nagy odaadással munkája mellett, hanem mint tanácstag is fárádhatatlan, segíti a község kulturális munkáját, lakóhelyének szépítését, a fiatalokat a színdarabok betanulásában, és népi táncokat is betanít egy-egy csoporttal. Többet lehetne segíteni a községben az ilyen fáradhatatlan embereket. Elek Gyula gőt vett fel egy perc alatt, 1« perc után, mikor a terhelés elérte a 300 Wattos teljesítményértéket, a levegőfogyasztás 30 literre szökött! Hasznos tapasztalaitokat szolgáltatnak az ilyen mérések az edzések hatásosságának vizsgálatára. Egy kísérletsorozatban a vizsgálat alá vont, rendszeresen nem sportoló egyetemi hallgatók legfeljebb 150 Watt teljesítményt nyújtottak és csúcsértékben 2,9 liter/perc oxigénfogyasztásig jutottak el. A Testnevelési Főiskola azonos korú, edzett fiataljai viszont csúcsértékként 210 Watt teljesítményt fejtettek ki, ekkor oxigénfogyasztásuk meghaladta a három és fél litert! Természetesen az igénybevétel típusa is befolyásolja az oxigénfogyasztást. A legnagyobb értékek (gyakran hat liter/perc) különösen evezés, kerékpározás, sífutás közben lépnek fel. A technika természetesen arra törekszik, hogy a vizsgált személyeket lehetőleg a legtermészetesebb állapotban figyeljék meg. (Lige ti)
