Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

1962. október 30/-. 2 Kedd Kialakultak a kubai konfliktus felszámolásának lehetőségei (Folytatás az 1. oldalról) részéről, valamint a szovjet kor­mány rendelkezése a fegyverek le. szereléséről megteremtette a kon­fliktus felszámolásához szükséges körülményeket. Arróa is gondoskodnunk kell — jelenti ki Hruscsov —, hogy ne ke. letkezzenek egyéb veszélyes kon­fliktusok, amelyek világméretű termonukleáris katasztrófához ve­zetnének. Hruscsov rámutatott annak szükségességére, hogy szabályoz­zák a NATO és a varsói szerződés tagállamainak viszonyát. Kijelen­tette, hogy szovjet részről folytat­ni akarják a véleménycserét az atom-, termonukleáris fegyverek betiltásáról, az általános leszere­lésről és a többi olyan kérdésről, amely a nemzetközi feszültség enyhítésével kapcsolatos. Emlékeztetve arra, hogy 1960- ban a Szovjetunió légiterét meg­sértette egy U—2-es amerikai re­pülőgép, amelynek felderítő repü­lése meghiúsította a párizsi csúcs­találkozót, továbbá, hogy augusz­tus 30-án a Szahalin-szigetek tér­ségében az amerikai repülőgép megsértette a Szovjetunió határát, Hruscsov hangoztatta, hogy még ennél veszélyesebb eset követke­zett be október 28-án. Ezen a na­pon egy amerikai felderítő repülő­gép Csukot-félsziget körzetében északon a Szovjetunió határain túlra hatolt be. Hruscsov hangoztatja, szeretné ezj az esetet úgy értékelni és erre megfelelő biztosítékokat is kapni, hogy ez a berepülés nem a háború kirobbantását célzó provokációs célokat szolgált. Hruscsov figyelmeztetett arra, hogy Kuba légiterének amerikai repülőgépek által történő megsér­tése szintén veszélyes következmé­nyekkel járhat. A szovjet kormányfő közölte, hogy U Thantnak a kialakult ve­szélyes helyzet felszámolására irá­nyuló törekvései előmozdítására New Yorkba küldte Vaszilij Kuz­­nyecovot, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettesét. Üzenete befejező részében Hrus­csov annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a józan ész fog győzedelmeskedni, nem robban ki a háború és megőrzik a békét, a népek biztonságát. Kennedy válasza Hruscsov pénteki és szombati üzenetére Washington, október 28. Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint Kennedy elnök vála­szolt Hruscsov miniszterelnök pénteken, 26-án este hozzá intézett üzenetére. Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke azt állította, hogy Kennedy jelenlegi állásfoglalása válasz mindkét Hruscsov-levélre. Az Egyesült Államok elnöke — saját értelmezése szerint „Hrus­csov javaslataival összhangban” — indítványozza, hogy „tegyék had­műveleti felhasználásra alkalmat­lanná az offenzív célokra felhasz­nálható fegyverrendszereket Ku­bában és szüntessék meg az azo­kon állítólag folyó munkát. Ugyanakkor az Egyesült Államok az ENSZ keretei között foganato­sítandó rendelkezésekkel gyorsan megszüntetné a Kuba éllen életbe léptetett vesztegzárat és szavatol­ná, hogy nem éri támadás« Ku­bát”. Közli válaszában, hogy en­nek megfelelő „tárgyalási utasítá­sokat” adott New York-j megbí-j zottainak. Kennedy azt ígéri levélében, hogy amennyiben néhány napon belül sikerülne ilyen intézkedése­ket foganatosítani, ez lehetővé ten. né, hogy általánosabb elrendezés felé haladjanak. Más fegyverzetek tekintetében, amint ezt a szovjet miniszterelnök második üzeneté­ben javasolta, ezzel kapcsolatban „kész fontolóra venni amerikai szöveteségeseivel együtt bármilyen hasznos javaslatot a NATO-t és a varsói szerződést érintő enyhülés­ről”. Fidel Castro nyilatkozata Havanna (TASZSZ) Fidel Castro kubai miniszterel­nök a következő sajtónyilatkozatot tette: — Mint ismeretes, John Ken­nedy, az Egyesült Államok elnöke Nyikita Hruscsov szovjet minisz­terelnökhöz intézett levelében azt javasolta, hogy az Egyesült Álla­mok az ENSZ közvetítésével tör­ténő megfelelő rendezés után hoz­zájárulna a blokád megszünteté­séhez és szavatolná, tiogy nem ke­rül sor invázióra Kuba ellen. Is­meretes. továbbá, hogy Hruscsov miniszterelnök bejelentette: eltá­volítja kubai területről a straté­giai védelmi fegyverek berendezd, seit. Ezekkel a közlésekkel kap­csolatban a kubai forradalmi kor­mány kijelenti, hogy a Kuba el­leni agresszióval szemben csakis akkor lesz biztosíték — amiről Kennedy elnök beszélt —, ha a tengeri blokád megígért beszünte­tésén túlmenően megteszik még a következő intézkedéseket: 1. Beszüntetik a gazdasági blo­kádot, valamint a gazdasági és a kereskedelmi nyomás céljait szol­gáló mindazon intézkedéseket, amelyeket az Egyesült Államok világszerte alkalmaz országunk el­len; 2. Beszüntetnek mindenfajta ak­namunkát, beszüntetik fegyverek és robbanóanyagok légi és tengeri úton való szállítását és kirakodá­sát, véget vetnek a zsoldos-betöré­sek, a kém- és szabotőr-behatolá­­sok megszervezésének, vagyis mindazoknak a cselekményeknek, Negyvenezer házat romba döntött, ezer embert elpusztított a thaiföldi vihar Bangkok (AP) A thaiföldi sajtó jelenti, hogy a hét végén az ország déli részében pusztított vihar «mintegy negy­venezer házat döntött romba vagy rongált meg és több mint ezer em­ber halálát okozta. (MTI) amelyek az Egyesült Államok és néhány vele egy húron pendülő ország területéről folynak; 3. Véget vetnek az Egyesült Ál­lamokban és Puerto Ricoban lévő támaszpontokról kiinduló kalóz­­támadásoknak; 4. Az észak-amerikai katonai repülőgépek és hajók többé nem sértik meg légiterünket és fel­ségvizeinket; Az Európai Közös Piac előnyei­ről és hátrányairól vitatkoznak Nyugaton. Az ENSZ XVII. ülés­szakán Ajub Khan pakisztáni ál­lamelnök megbélyegezte a mono­polkapitalistákat, amiért piacaikat elzárják a kis államok iparcikkei elől. Sekou Touré guineai állam­elnök egy cikkében a ló és a lo­vas legkevésbé sem egyenrangú állapotában jelölte meg az új af­rikai államok és a nyugat-európai fejlett tőkésországok viszonyát. S lényegében erről a felemás viszonyról beszéltek a brit nem­zetközösségi értekezlet olyan ten­gerentúli résztvevői, akik ellenez­ték Anglia belépését az Európai Közös Piac államai közé. Ezek a tények. Szabad-európáék az ilyen ag­godalmak előtt bedugják fülüket és magyar problémákat keresnek. Képmutatóan kiabálnak: „Baj van nálunk, ...termékeinkre nem találunk vevőt, ...más országokból ugyanakkor importálunk”. Sze­mérmetlenül állítják: „a népj de­mokráciákban fenntartással fogad­ják a KGST-t, az üzemek nem hajlandók lemondani bizonyos cikkek termeléséről...”. Ezek az állítások. fi A tényleges helyzet pedig a következő. Külkereskedelmi íor-5. Az Egyesült Államok kiüríti a guantanamói haditengerészeti támaszpontot és visszaadja az ál­tala megszállt kubai területet. Haza vagy halál! Győzni fo­gunk! Havanna, 1962. október 28. FIDEL CASTRO a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke (MTI) galmiunk értéke jelenleg a nemzeti jövedelem 58 százaléka, szemben az 1938-as év 28 százalékos része­sedésével. Hazánk csaknem száz országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Nehézipari berende­zéseket, erőműveket, műszer-, és könnyűipari üzemeket egyaránt szállítunk határon túli partnere­inknek. Igaz, ugyanakkor vásáro­lunk is hasonló objektumokat. Az ötéves terv keretén belül csaknem 30 üzem teljes gépi berendezését külföldről importáljuk, szocialista és kapitalista országokból. Ezek során kénsavgyárral, polyetilén­­üzemmél, hideghengerművei és kőolajfinomitóval gazdagodik a magyar ipar. Horthy-Magyarország kivite­lének 70 százaléka mezőgazdasági termék volt — a feudálkapitalista rendszer ugyanis a szó legszoro­sabb értelmében a nópmilliók szájától vonta el a mindennapi kenyeret. Ma, amikor az egy főre eső kalóriafogyasztásban túlhalad, tűk Ausztria, Franciaország, Hol­landia, Svédország lakosságát, már jórészt ipari termékeinket exportáljuk. S nem is akármilyen termékeket. Kereskedelmi kap­csolatainkat nemcsak a KGST ál­lamaival bővítjük, hanem a Kö­zös Piac országaival és más or­szágok kereskedelmi köreivel is. Prágában és Hamburgban, Belg­­rádban és Milánóban, az indiai Hyderabadban egyaránt sikert Tények és állítások Enyhülés Kuba körül A világ közvéleménye nagy meg­nyugvással vette tudomásul, hogy az a háborús feszültség, amelyet október közepén robbontott ki az Egyesült Államok kormánya és amely ezúttal Kuba ellen irá­nyult, megenyhült és így a hábo­rú közvetlen veszélye elhárult. kJ agyon leegyszerűsítve pilla­­' natnyilag ennyi az, amit a világ minden táján megnyugvással vesznek tudomásul az emberek és közben — mint ahogy az amerikai sajtóból kitűnik — elismeréssel adóznak a szovjet kormány hig­gadt, bölcs és mértéktartó maga­tartásának. Bár a kubai válság csak a múlt hót közepén kulminált, valójában már sokkal régebben kezdődött. Az amerikai monopoltőke eleve nagy gyűlölettel szemlélte Castro szabadságharcát, s a kubai nép győzelmére kegyetlen gazdasági rendszabályokkal válaszolt. Arra számított, hogy Kuibát a földraj­zilag távol eső barátok nem tudják majd eléggé támogatni, s a felszabadult fiatal állam össze­roppan a gazdasági nehézségek terhe alatt. A mikor az amerikai uralkodó ” körök látták, hogy a gazdasá­gi in tézkedések nem érték el a meg. kívánt célt, inváziót terveztek Kuba ellen. Steward Alsopnak —, az amerikai sajtó egyik legna­gyobb publicistájának a cikkéből részletes beszámolót olvastunk arról, hogyan készítette elő az amerikai titkosszolgálat a kubai ellenforradalmárokból álló invá­­ziós haderőt és hogyan adta meg Kennedy az utasítást a partraszál­lásra. Az inváziót, mint tudjuk, órák alatt njegsemisítette a hős kubai nép. az amerikai uralkodó köröket tehát újabb kudarc érte. Mint várható volt azonban, ebbe a kudarcba nem nyugodtak bele. A Szovjetunió, hogy segítse Fi­del Castro önvédelmi harcát, fegy­vereket szállított Kubának. Ez a fegyverszállítás nem titokban tör­tént. A mostani válság tulajdon­képpen október 15-én kezdődött, amikor Kennedy elnök bejelentet­te, hogy megkísérli „elszigetelni” Castrot. Ez után a kijelentés után drámai gyorsasággal fejlődtek az események. Puerto Rico közelé­ben nagyarányú tengeri hadgya­korlatokat jelentettek be az ame­rikaiak, majd október 22-én Ken­nedy elrendelte a Kuba elleni blo_ kádot. Ez az agresszív lépés a tő­kés országokban háborús pánikhoz vezetett, ugyanakkor mindenütt megmozdultak a béke erői is. Bert­rand Russel levelet intézett Ken­­nedyhez és Hruscsovhoz és az egész világon tüntetők, jelentek meg az utcákon, s az ame­rikai követségek élé vonulva kö­vetelték a kalandorpolitika meg­állítását. A válság egyre mélyült és csak a Szovjetunió kormányá­nak őszinte, lenini békepolitikája mentette meg a helyzetet. A Kubában kiépített fegyver­** rendszer védelmi célokat szolgált. Erre a fegyverrendszerre kizárólag azért volt szükség, mert az amerikai invázió hol nyíltan ki. mondott, hol pedig csak burkol­tan bejelentett veszélye egy pilla­natig sem szűnt meg. Most a Szov­jetunió fellépése utón az amerikai kormány arra kényszerült, hogy a világ színe előtt adjon garanciát Kuba határainak sérthetetlensége, ről. Ezzel tulajdonképpen szükség­telenekké váltak az inváziós táma­dás esetére épített kubai fegyver­­rendszerek. A felelőtlen amerikai agresszió és a vele járó háborús fenyegetés kudarcot vallott. A Szovjet kor­mány mélységes felelősségtől át­hatott politikája megmentette az emberiséget a háborútól anélkül, hogy a Szovjetunió ezért bármiféle elvi engedményt tett volna. Bár enyhült a válság, de figye. ® lembe kell venni, hogy csak az első lépést tettük meg'. A tár­gyalások még hátravannak. És nem kétséges, hogy az amerikai monopoltőkések nem egykönnyen fogják beismerni kudarcukat, már. pedig ez semmi esetre sem teszi, majd egyszerűvé a végleges meg­egyezést Kuba ügyében. Barcs Sándor arattak például ez évben a ma­gyar elektronikus műszerek, orvo­si műtőasztalok, tv-szervízállo­­mások, geodéziai felszerelések. Olyan termékek, amelyekben iparfejlesztésünknek megfelelően a magyar szakemberek munkája már többet nyom, mint a nyers­anyag súlya. Emellett gyárakat építünk, nem csupán’ az izmosodó Kubai Köz­társaságnak, hanem a fejlett Szov. jetuiniónak is, ahol éppen ezek­ben a napokban adtuk át a sza­­ranszki fénycsőgyárat. Terméke­ink jó híre bejárta Dél-Amerika, Ázsia. Afrika piacait. Külkereske­delmünk a KGST-n belül és a tő­kés világpiacon egyaránt biztató­an erősödik. Jó minőségű termé­keink vevőre találnak a világszer­te élesedő versenyben, ugyanak­kor mi is igényt tartunk a nem­zetközi ipari munkamegosztáson belül más gépek munkájának ter­mékeire. Ügy véljük, ezzel szolgál­juk az egyetemes emberiség ér­dekeit. és sima viszont a szocialista or­szágok útja, a KGST erősítése, amely elősegíti minden tagállam népgazdaságának felemelkedését, lehetőséget nyújt még olcsóbb, még magasabb színvonalú termé­kek export-importjára. így készü­lünk a KGST XVII. ülésszakára, amely újabb lépésekkel hozza kö­zelebb népeink ipari, mezőgazda­­sági, tudományos erőfeszítéseit. o Azt jelenti ez, hogy nincs gon­dunk, tennivalónk? Korántsem. A népi demokráciák a tőkés rend­szertől számos elmaradott, kis szé­riára beállított, kis kapacitású gyá­rat örököltek! Ezekben a gyárak­ban nehéz világpiaci színvonalom versenyképes árut termelni. Ugyanakkor, iparfejlesztési terv­­gazdálkodásunk első éveiben pár­huzamosan épültei?: olyan objek­tumok, amelyek azonos árut, azo­nos szovjet nyersanyagból készí­tettek — ám hasonlóképpen ver­senyképtelen kis szériában. S miközben i párunk gőzerővel dolgozik, tovább akarunk lépni barátainkkal, szocialista partne­reinkkel együtt. Azt szeretnénk, ha a fejlett országok világszerte egyenrangú félként kereskedné­nek a fejletlen országokkal., Ezért terjesztette be javaslatát a szovjet delegáció az ENSZ XVII. üléssza. kán: 1963-ban hívjanak össze nemzetközi kereskedelmi értekez­letet. A monopóliumoknak ez persze kevéssé tetszik. A megvalósulás­hoz Is rögös lebet a pálya. Járható Egyetlen autógyárunkban pél­dául tízegynéhány év alatt sem termeltünk százezer tehergépko­csit, de felnőtt közben egy olyan műszaki-technikai gárda, amely már szívesen átállt volna személy, gépkocsigyártásra — hasonló kis­szériás körülmények között. A vi­lágméretű verseny azonban min­denekelőtt nemzetközi kooperáci­ót követel, hogy olcsó és jó minő­ségű termékeket vihessünk 50— 60 éves autógyárak termékei kö­zé. Ezért teljesen érthető, ha egyetlen autógyárunk a kis szériát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom