Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
W62. október 27. 6 Szombat A társadalmi bíráskodási jelentősége, áj feladatai Nem kegy, hanem kötelesség 1956 májusában megjelent — a társadalmi bíróságok létrehozásáról és működéséről szóló — 1041/ 1956. MT., SZOT-határozat alapján alakultak meg a társadalmi bíróságok, a 300 főt meghaladó vállalatoknál. Megalakulásuk óta számos ügyet tárgyaltak, sajátos módon nevelték a vállalatok dolgozóit a törvények és a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására. Az illetékes szervek a közelmúltban megvizsgálták a megyénk területén működő társadalmi bíróságok tevékenységét. Ez alkalommal megállapították, hogy vannak jól működő társadalmi bíróságok, amelyek helyesen kiválasztott ügyeket alapos körültekintéssel tárgyaltak, kellő élmélyültséggel, a konkrét ügyekben helyes határozatokat hoztak. Ezek közé tartozik többek között a Mezőhegyesi Cukorgyár, a Békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgyár társadalmi bírósága. A társadalmi bíróságok azonban általában nem töltötték be teljes egészében azt a szerepet, melyre hivatva vannak. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az arra illetékes szervektől nem kapták meg a kellő segítséget, támogatást. Á vállalatok igazgatói — akik eddig kizárólagos jogkörrel döntötték el, mely ügyek kerüljenek a társadalmi bírósághoz — évente alig egy-két ügyet vitték a társadalmi bíróságok élé. Van néhány olyan társadalmi bíróság is, amely a megalakulása óta eltelt évek alatt csupán egy vagy két ügyet tárgyalt. Ennek oka nem az, hogy nem volt olyan ügy, melyet a társadalmi bíróság élé lehetett volna vinni, hanem az egyes vállalatok igazgatói részéről megnyilvánuló az a helytelen nézet, hogy egyszerűbben elintézhetik fegyelmi úton, igazgatói hatáskörben az egyes fegyelmi ügyeket. Ilyen nézetet vallott többek között a Békéscsabai Pamutszövő Vállalat igazgatója is. Ez a jelenség arra utal, hogy a vállalatok igazgatói nem ismerték még fel kellően a társadalmi bíráskodás politikai és társadalmi jelentőségét, annak nevelő hatását. A szakszervezetek — az üzemi bizottságok, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa — sem törődtek kellően eddig a társadalmi bírósá. gokkal, annak ellenére, hogy a már fent írt határozat a társadalmi bíróságok megszervezését, irányítását és ellenőrzését a szakszervezetek feladatává tette. A társadalmi bíróságok rendszeres irányítását, ellenőrzését a szakszervezet eddig nem szervezte meg. Lényegében tehát a társadalmi bíróságok eddig gazda nélkül működtek A társadalmi bíróságok jogi vonatkozású segítséget sem kaptak az ügyészségi, bírósági szervektől, kivéve egyes konkrét ügyekben, amikor tanácsot, felvilágosítást kértek. Többségük azonban ilyen konkrét segítséget sem kért, s ennek következtében nem ismerték a működésükhöz szükséges legfontosabb anyagi és eljárási szabályokat megfelelően. Éppen ezért a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei Szervezetének vezetősége, valamint a TIT Békés megyei szervezetének jogi szakosztálya elhatározta, hogy a bírósági népi ülnökök továbbképzésébe bevonja a társadalmi bíróság tagjait is. A megyében minden járásban, városban beindult a népi ülnökök és társadalmi bírák akadémiája. Ennek az a célja, hogy a népi ülnökök mellett a társadalmi bírák számára is megfelelő jogi segítséget adjunk munkájuk végzéséhez. Az első előadást Békéscsabán már megtartották, melyre a 114 meghívott társadalmi bírósági tag közül 50-en jelentek meg. A társadalmi bíróságok működését hátrányosain befolyásolta az is, hogy hatáskörük viszonylag szűk területre korlátozódott. Társadalmi fejlődésünk mai fokán fontos, hogy a társadalmi bíráskodás szélesebb alapokon nyugodjon. Miért alkalmasabb egyes ügyek elintézésére a társadalmi bírósági eljárás, mint az állami bírósági eljárás? Azért, mert a társadalmi bírósági eljárásban az eljárási alapelvek: a közvetlenség, a nyilvánosság elve sokkal hathatósabban érvényesül, mint a bírói eljárásban. Ezen túlmenően, az eljárás célja, vagyis a dolgozók nevelése is eredményesebben érvényesül a társadalmi bírósági eljárás során. A társadalmi bírósági eljárásban a munkahelyen nagyobb nyilvánosság előtt történik a tárgyalás, mint a bírói eljárásban. A társadalmi bíróság tagjai közvetlenül ismerik a tényeket, a körülményeket, a fe_ lelősségre vont dolgozó munkatársait, a vállalati kollektíva véleménye, bírálata nagyobb hatást gyakorol a felelősségrevontra, mint a bírói eljárás. A társadalmi bírósági eljárás sokkal gyorsabb a bírói eljárásnál, ezért az egyes ügyekben hozott helyes határozatok nevelő szerepe is gyorsabban érvényre jut. Ezen túlmenően a társadalmi bírósági eljárásban elsősorban — az állami kényszer helyett — az erkölcsi ráhatás érvényesül, melynek egyes, jól kiválasztott ügyekben nagyobb a nevélő ereje, mint az állami kényszernek. Pártunk kongresszusi irányelvei célul tűzik ki — többek között — a társadalmi bíráskodás továbbfejlesztését, kimondják, hogy a jö_ vőben „Az állami szervek hatásköréből mind több feladat közvetlenül a társadalmi szervek és a tömegszervezetek hatáskörébe kerül.” E célkitűzés megvalósítását szolgálja — a napokban megjelent — a társadalmi bíróságokról szóló 1903. január 1-én hatályba lépő — 1962. évi 24. tvr., mely kibővíti a társadalmi bíróságok tevékenységi területét és hatáskörét. Milyen új rendelkezéseket tartalmaz a~ törvényerejű rendelet? Kiszélesíti a társadalmi bíróságok működési területét, mert kimondja, hogy társadalmi bíróság működik minden állami vállalatnál, amely száznál több dolgozót foglalkoztat. Lehetővé te_ szi — indokolt esetben — olyan vállalatoknál a létrehozását, ahol a dolgozók száma a százat nem haladja meg, valamint — a vállalatok mellett — más állami szerveknél, intézményeknél, kisipari szövetkezeteknél is. ©Biztosítja a társadalmi bíróságok tagjainak munkajogi és büntetőjogi védelmét, mert csak az illetékes szakszervezet hozzájárulásával lehet őket áthelyezni, munkaviszonyukat felmondással megszüntetni. Egyben a tár. sadalmi bíróságok tagjai hivatalos személynek minősülnek és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesülnek, mint az államhatalmi szervek tagjai, valamint bírák, ügyészek. Ezt számukra már az új büntetőtörvény biztosította (Btk. 114. §.) ©Kibővíti a társadalmi bíróságok eddigi hatáskörét. A munkafegyelem megsértésével, a társadalmi tulajdon megkárosításával, a szocialista együttélési sza. bályok megsértésével és a szemé, lyi tulajdon elleni cselekményekkel kapcsolatos egyes ügyék mellett — mely eddig is hatáskörükbe tartozott — a jövőben hatáskörükbe fog tartozni a munkahelyein élkövetett egyes szabálysértések, kisebb jelentőségű bűntettek, melyeket az ügyész vagy a bíróság elbírálásra áttesz; a vállalati dolgozók között felmerült becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés, továbbá a vállalati dolgozók egyes anyagi természetű vitás ügyei. A szakszervezeti bizottság előterjesztése alapján a társadalmi bíróság eljárhat az iszákos, züllött életmódot folytató, családjával nem törődő vállalati dolgozóval szemben is. O Eddig a vállalat igiazgatója volt jogosult annak eldöntésére, hogy mely ügy kerüljön társadalmi bíróság elé. Az új rendelkezés értelmében a szakszervezeti bizottságok lesznek hivatva ennek elbírálására. Milyen határozatokat hozhat a társadalmi bíróság? Az eddigi rendelkezés szerint a társadalmi bíróság a dolgozót szóbeli feddéssel vagy írásbeli megrovással sújthatta, továbbá javaslatot tehetett a vállalat igazgatójának — indokolt esetben — a dolgozó alacsonyabb munkakörbe való helyezésére vagy azonnali hatályú elbocsátására, esetleg büntetőeljárás kezdeményezésére, valamint az okozott kár megtérítésére. Az új rendelkezés ezen túlmenően kimondja, hogy a társadalmi bíróság — anyagi természetű vitás ügyek esetén kívül —, ha azt állapítja meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló cselekmény a felelősségre vont dolgozó terhére róható, őt figyelmeztetésben vagy megrovásban részesíti, á nyereségrészesedés, ilyen jellegű jutalom egy részének (de legfeljebb felének) egy évre szóló elvonását is kimondhatja. Becsületsértés, rágalmazás, vagy könnyű testi sértés, továbbá kisebb jelentőségű bűntett, vagy szabálysértés miatt felelősségre vont dolgozót 500,— Ft-ig terjedő pénzbírsággal is sújt. hatja. Egyben a felelősségre vont dolgozót kártérítésre is kötelezheti. Az iszákos életmódot folytató dolgozóval szemben javaslatot tehet a tanács egészségügyi szakigazgatási szervéhez, hogy az idevonatkozó rendelet, illetve törvény alapján az alkoholistát kötelezze kényszerelvonó-kezelésre. Kérelemre elrendelheti a társadalmi bíróság a családja eltartását elhanyagoló dolgozó munkabérének családtagja számára való kifizetését, a munkabér 50 %-áig. Az új rendelkezés megköveteli, hogy a társadalmi bíróságok tagjai a legalapvetőbb büntető- s polgári jogi alapelveket, a legfontosabb jogszabályokat, mélyeket munkájuk területén alkalmazniuk kell, ismerjék, mert csak ennek ismeretében tudják feladatukat eredményesen ellátni és a jog-eszközével sajátos módon nevelni a felelősségre vont dolgozókat és a vállalat többi dolgozóit. Társadalmi fejlődésünk során az emberek nevelése ma egyik legfőbb feladat, mely a jog eszközeivel is hatékonyan elérhető. A szocialista jog a társadalom tagjainak új társadalmi viszonyait fejezi ki és tudatosítja. A szocialista állam olyan törvényeket, rendeleteket alkot, melyek a valóságot, a társadalmi fejlődést tükrözik. A napokban megjelent törvényerejű rendelet is társadalmi életünk fejlődését, a szocialista demokratizmus, a társadalmi önigazgatás kiszélesítését szolgálja. Dr. Vági József a békéscsabai bíróság elnöke Tanulásban is pótolni a mulasztottakat, ez a szándék tölt el megyénkben is mind több dolgozót. Ezrek, sőt tízezrek vannak már. akik az általános és középiskola padjaiba ülnek be esténként, munka után és tiszteletre méltó igyekezettel törekednek a bizonyítvány megszerzésére. Noha, látszólag, egyszerűen csak az történik, hogy tudásuk színvonalát életünk követelte színvonalra kívánják emelni, lépteiket a szocialista építés diktálta ütemhez igazítani, mégis több. nagyobb a vállalásuk, mint egyszerű lépéstartás. Munka után, szabad idejük nagy részét iskolába járással és otthoni tanulással töltik. Míg meg nem kóstolják a tudásgyarapítás nagyszerű ízét, bizony nem egy közülük vacillál, hogy elkezdje-e egyáltalán? Bíztatás, bátorítás; ez az, ami környezetükben és munkahelyükön aranyat ér ilyenkor. Sok helyen ebben nincs is hiány, ám előfordul még, hogy éppen ott, ahol örülni kellene annak, hogy egymás után jelentkeznek dolgozók esti iskolára, különféle továbbképzésekre, legyőzvén a kezdeti bátortalanságot, közöny, meg nem értés, sőt ellenállás fogadja szándékukat. Egyik üzemben az igazgató szívfájdalom nélkül kiadta a munkakönyvét annak a fiatalnak, aki főiskolai végzettségre szeretett volna szert tenni, levelező módon. Hadd tűnjön el innen, hiszen az ilyen nem a munkával, hanem a tanulással törődik majd; körülbelül efféle „félsz” vezette magatartásában az igazgatót. Más esetben, egy tanulólány sírva panaszkodott az egyik város művelődési osztályán, hogy felettese nem engedi el órára a technikumba, mert „akkor mi lesz a termeléssel”? Olyan felettes az illető, akinek a rendelkezések szerint, munkaköre érdekében, rég el kellett volna végeznie legalább a nyolc általánost. Persze, ha önmaga fázik a tanulástól, hogyan is bíztathatná a „beosztottjait”? Másik esetben, az egyik vállalatnak a művelődési szervek levelet írtak, hogy adja ki a tanulmányi szabadság címén járó napokat a középiskola esti tagozatára járó dolgozóinak. Tanulmányi szabadság csak főiskolai és egyetemi tanulmányt végző dolgozóknak jár, nem kell a középiskolán tanuló dolgozókat ilyesmivel bátorítani — írta ilyesféle értelemben válaszában, a vállalat. A hangnemből az csendült ki, hogy náluk a vezetőség nincs tisztában a dolgozók tanulási készségének és továbbtanulásának nagy kultúrpolitikai és munkaerkölcsi jelentőségével, s azt, furcsa módon, egyéni kedvtelésnek, öncélú időtöltésnek könyveli el. (Arról nem is szólva, hogy a rendelkezéseket sem ismeri, mert az MT. 130. paragrafusából, állításának az ellenkezőjét olvashatná ki.) Mindent összegezve; üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek és intézmények vezetőinek és mindenkinek örülnie kell, támogatnia kell azt, hogy a dolgozók tanulni és továbbtanulni kívánnak. Ez a támogatás nem kegy, hanem törvénnyel és rendeletekkel segített kötelesség, mindenkor és mindenütt. Huszár Rezső Termelőszövetkezeti asszonyok találkozója Békéscsabán A békéscsabai Május 1 és a Kulich Gyula Termelőszövetkezet nőbizottsága október 27-én, ma este a Kulich Gyula Tsz kultúrtermében barátsági estet rendez, melyre a két tsz asszonyait és lányait hívták meg. Ezenkívül a szegedi kenderfonógyárból és a szegedi nőtanácstól egy 20 tagú küldöttség vesz részt a barátsági esten. A találkozón a kongresszusi irányelvekből adódó nőmozgalmi feladatokról ad tájékoztatót a résztvevőknek Boros Gáborné, a nőtanács megyei titkára. Táncsics-emléktáblát avattak Gyulaváriban Gyulaváriban múzeumi napot rendezett csütörtökön a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. Délután a községi tanácsháza falán leleplezték a forradalmi hagyományokban gazdag faluban 1849-ben bujdosott Táncsics Mihály emléktábláját. Az ünnepségen dr. Szerdahelyi István, a múzeumbarátok körének titkára mondott beszédet. A községi művelődési otthonban megnyílt a Magyar Tanácsköztársaság című emlékkiállítás is( melyet dr. Csákabonyi Kálmán, a Gyulai Állami Levéltár igazgatója ismertetett. A művelődési otthonban rendezett műsoros esten dr. Dankó Imre, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója Gyulavári történetéről tartott előadást ' A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat felvételre keres egy fő elektroműszerészt és egy fő festőt Érdeklődni: a vállalat Békés, Berényi út 33. alatti telepén. Telefon: Békés, 31. 51146 Az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz központifűtés-szerelő, asztalos-, ácsszakmunkásokat, kubikosbrigádokat és segédmunkásokat Vidékieknek munkásszállást és üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet Szeged, Bocskai utca 10—12, munkakönyvvel és vidéki dolgozók tanácsi igazolással. 71446
