Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
1908. Oktober 26. 3 Péntek Társadalmi aktívák értekezlete a pártkiadványok terjesztéséről A megyei pártbizottság és a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségéinek rendezésében tegnap, csütörtökön délelőtt tanácskozást tartottak Békéscsabán a pártkiadványok terjesztéséről. Az értekezleten a járási pártbizottságok mellett működő társadalmi aktívák vettek részt. Kovácsné elvtársnő, a megyei pártbizottság munkatársa és Enyedi Lajos élvtárs, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetője tá_ jékoztatta a megjelenteket a pártkiadványok terjesztésének eddigi tapasztalatairól, arról, hogy a kiadványoknak milyen fontos szerepe van a tudatformálás fejlesztésében, valamint az ezzel kapcsolatos munka jövőbeni feladatairól. Az országban ez volt az első olyan tanácskozás, amelyen a pártkiadványok terjesztésében közreműködő társadalmi aktívák vettek részt A pártkiadványok terjesztési munkájának elősegítésére a tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy rövidesen a járási székhelyeken is megtartják a terjesztői értekezleteket Ezeken megbeszélik a terjesztés eddigi tapasztalatait, valamint a folyóiratok előfizetésével, a könyvhetek rendezésével kapcsolatos feladatokat. A pártkiadványok terjesztésének és népszerűsítésének előmozdítására nemrégiben Eleken a községi művelődési otthonban, Szarvason az ÖRKI-ben, a Felsőnyomási Állami Gazdaságban, a végegyháza Szabadság Tsz-ben és a Bánkúti Állami Gazdaságban könyvbemutatót és könyvvásárt rendeztek. A tapasztalatok szerint igen jól sikerültek ezek a rendezvények, melyek szervezésében tevékenyen közreműködtek a KISZ- szervezetek is. Novemberben Békéscsaba, Orosháza és Gyula nagyobb üzemeiben rendeznek könyvkiállítást és vásárt, januárban pedig a termelőszövetkezetekben. A tanácskozás részvevői nagyon sok hasznos javaslatot mondtak el a terjesztői munka színvonalának fejlesztésére. Á járás legégetőbb feladatainak megoldásáról tanácskozott a sarkadi Járási pártértekezlet Az Ökányi Takarékszövetkezet már 98 százalékra teljesítette a kongresszusi vállalását Az Okányi Takarékszövetkezet dolgozói és igazgatósága a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy 120 ezer forintos emelkedést érnek el a takarékbetét-állományban, és ezen idő alatt 60 tagot szerveznek be. Továbbá vállalták, hogy ez év« tervüket 105 százalékra teljesítik, ezen belül a részjegyalapnövelésd tervüket 102 százalékra, a kölcsönkihelyezési tervüket pedig mindenkor 100 százalékra. A 9 ezer forint részjegytervüket már 98 százalékra teljesítették. A takarékszövetkezet igazgatósága elhatározta, hogy a tavalyi 10 ezer forintos veszteséget év végéig pótolja. Ezt a vállalást már csaknem teljesítették, mivel az 1962. év I. féléves mérlegük alapján csupán 225 forint völt a veszteségük. Király József, az a tagokkal megállapodást kötnek, hogy a kiosztott takarmány ellenében mennyi hízott sertést, baromfit értékesítenek. További jó tapasztalat, hogy míg az előző évben a termelési terv készítése elég nehézkesen haladt, addig az idén gyorsabb, jobb, előrelátóbb a terv. Termelőszövetkezeti vezetőink önmaguk is szükségesnek tartják, ha nem is részletes, de legalább egy nagyvonalú pénzügyi terv elkészítését már előre is. Nyilvánvalóan helyes ez az eljárás, hiszen azokat a további terveket, amelyek akár a jövedelemelosztásra, akár a beruházásokra, vagy egyéb, a jövő évben megvalósítandó feladatokra vonatkoznak, nem is lehet reálisan kidolgozni a pénzügyi kihatások ismerete nélkül. fl tervezésben való mindnagyobb jártasságról tanúskodik, hogy sok termelőszövetkezetben már most munkaerőmérleget is készítenek, amelyben számot vetnek azzal, hogy az előző években hány tag vett részt a közös munkában és mennyire számíthatnak jövőre. Ezt a kérdést nagyon indokoltan összekapcsolják a munkadíjazás, illetve a jövedelemelosztás eddigi rendszerének vizsgálatával. Bírálják, hogy az eléggé érthető volt e, ösztönzőleg hatott-e a tagság közös munkában való részvételére. Igyekeznek más termelőszövetkezetekben is tapasztalatokat szerezigazgatóság elnöke egymaga 3 új taggal növelte a létszámot, szervező munkája következtében a takarékszövetkezet betétállománya 60 ezer forinttal emelkedett. A többi nyolc igazgatósági tag is kivette részét a szervezési munkából, együttesen újabb 60 ezer forinttal növelték a betétállományt. Külön meg kell említeni Horváth elvtársnak, az okányi főbolt vezetőjének aktivitását, aki jól kapcsolta össze a társadalmi és gazdasági feladatát. Mint takarékszövetkezeti igazgatósági tag helyes propagandát fejtett ki a vásárlóközönség körében a takarékszövetkezet által nyújtott kölcsönök előnyeiről, így mintegy 15—20 ezer forinttal jelentősen elősegítette a takarékszövetkezet gazdaságos működését. Back Gyula ni, hogy minél tökéletesebb rendszert alakítsanak ki. fl beruházások tervezésével kapcsolatban egyre több tsz-ben tapasztalható, hogy mielőtt újabb igényeket terveznének, először felmérik a rendelkezésükre álló lehetőségeket, megfontolják, hogy az eddigiek során jól kihasználták-e a meglévő épületeiket, gépeiket, berendezéseiket, és amenynyiben jobb kihasználással fedezhető az igény, úgy újabb beruházást nem terveznek. Ez annál is inkább fontos, mert az előző években felvett beruházási hitelek esedékessége most már egyre nagyobb összegben jelentkezik és vigyázni kell, nehogy feleslegesen nagy terheket vállaljon magára a tsz. Beszélni kell azonban arról is, hogy van néhány olyan tsz a megyében, amely rossz természeti adottságai vagy az alacsony színvonalú vezetés, vagy éppen a tagság rossz munkája, de különösen az idei kedvezőtlen időjárás miatt gyenge eredménnyel gazdálkodik. E tsz-ekben még fokozottabban kell mérlegelni az adottságokat, s még gondosabban kell tervezni. De a bélmegyeri Aranykalász Tszben például az agronómus szinte egyedül készíti a tervet. Előfordul, hogy egyes tsz-ekben nem a termelési feladatok helyes meghatározásán és a gazdálkodás fokozatos megjavításán Szerdán egész napos értekezletre gyűltek egybe a sarkadi új művelődési otthonban a sarkadi járás pártszervezeteinek küldöttei, hogy új pártbizottságot válasszanak s ki jelöljék küldötteiket a november 2—3-án tartandó megyei pártértekezletre. Megbeszélésükön részt vett és felszólalt Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Náfrádi Sándor elvtárs, a Központi Bizottság agát. prop. osztályának munkatársa. A járási pártbizottság beszámolója, melyet Boros Gergely elvtárs mondott el mély elemzését adta a járás utolsó három év alatti fejlődésének és bátran feltárta azokat a hiányosságokat is, melyek ma még észlelhetők a járásban. A hozzászólások mintegy alátámasztották a beszámolót és sok hasznos javaslatot adtak a hibák kiküszöböléséihez. Az értekezlet megállapította, hogy a járás két nagy gyárának, a cukorgyárnak és a kendergyárnak kommunistái felvilágosító, patronáló munkájukkal milyen nagy segítséget biztosítanak a szövetkezeteknek amellett, hogy állandóan fokozzák üzemeik termelését. Ugyanakkor komoly hiányosságok is vannak elsősorban a kendergyárban. ahol nem tudják kialakítani a törzsgárdát. Igen nagy jelentőségű állomása volt a pártértekezlet a sarkadi járás életének abból a szempontból, hogy ráirányította a kommunisták és a pártonkívüliek figyelmét a járás legégetőbb feladatainak megoldására, mindenekelőtt a termelőszövetkezetek fejlesztésének feladataira. ■A megye más területein általában a gyengébbek között szokták emlegetni a sarkadi járás mezőgazdaságát. Igaz ugyan, hogy enszorgoskodnak, hanem azon, hogy már jövőre milyen módon lehetne az eddigieknél jóval nagyobb jövedelmet biztosítani a tagságnak. Ez a cél nagyon is helyeselhető, de nem azzal a módszerrel kell elérni, hogy eleve teljesíthetetlen magas hozamokat és takarmányhiány mellett nagy hizlalási vagy baromfinevelési feladatokat terveznek. Az ilyen tervezés csak a tagság elkedvetlenedéséhez vezet. A járási mezőgazdasági osztályok, a gépállomások, az MNB fiókok dolgozói, a szomszédos állami gazdasági vagy jól gazdálkodó termelőszövetkezeti szakemberek már a tervezéskor sokat segíthetnek a tsz-eknek és ezt a segítséget eredményesebbé tehetik, ha a feladatok megvalósítását egész éven át figyelemmel kísérik. • Az állam is fokozottabban támogatja a gyengén gazdálkodó tsz-eket és így minden feltétel biztosítva van ahhoz, hogy azok — a tagok jó munkájával — rövid idő alatt megerősödjenek. fl jövő év kezdetéig még rendelkezésre álló időt jól ki kell használnia minden tsz-nek a gazdálkodás további menetének megtervezésére, hogy jól megfontolt, előre meghatározott terv szerint hajtsák végre a termelési feladatokat. Kovács György a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője. nek a járásnak a szántóföldjei jóval gyengébbek a megyei átlagnál, de az is igaz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével évről évre több termést és több állati terméket ad mind a termelőszövetkezet gazdáinak, mind az egész országnak a sarkadi járás. • A VII. pártkongresszus határozatainak szellemében valósítják meg a mezőgazdasági termelés ötéves tervben előirányzott 22—25 százalékos növelését, úgy, hogy közben termelőszövetkezetekbe tömörült a parasztság. Igen szép eredményt értek el a termelőszövetkezetek, ahogy a beszámolóból és a hozzászólásokból kitűnt, a sertés-, a szarvasmarha-, a baromfi- és juh-állomány gyarapításában. Nagy a baromfiállomány számszerű növekedése is, s a szövetkezeti gazdák, főleg az aszszonyok munkáját dicséri, hogy a napostoaromfi-elhullás a minimumra csökkent. Ugyanez a növekedés tapasztalható a szarvasmarha- és a juhállománynál. Az értekezlet azonban megállapította, hogy a növekedés üteme tovább fokozható, ha a jelenleginél több, magasabb képzettséggel rendelkező szakembert állítanak a termelőszövetkezetekbe. A beszámoló, s a hozzászólások a tsz-pártszervezetek egyik fontos céljául tűzték, hogy további erőfeszítéseket tegyenek részben a képzett szakemberek beállítására, részbeni pedig arra, hogy a mezőgazdaságot szerető, tanulni vágyó fiatalokat ösztöndíjjal mezőgazdasági szakiskolákra, főiskolákra küldjenek, ugyanakkor fokozottabban segítsék elő a felnőtt termelőszövetkezeti tagok szakmai továbbképzését. A pártértekezlet a nemzeti egység továbberősítése szempontjából nyomatékosan húzta alá annak fontosságát, hogy a párttisztség kivételével minden közfunkciót, legyen az társadalmi vagy állami, alacsonyabb vagy magasabb beosztás, pártonkívüli is betol thet. Ezt azért hangsúlyozták az elvtársak, mert a járásban akadnak még olyanok, akik nem akarják megérteni, hogy a pártonkívüliek vezetésbe való bevonása nélkül lehetetlen felépíteni a szocializmust. Az ilyen káros nézetből fakadó gyakorlat rontja a párt tömegkapcsolatát, és egyértelmű azzal a parancsolgatással, adminisztratív intézkedések előtérbe helyezésével, melyek nem is olyan régen a kötegyáni, az okányi pártszervezeteknél tapasztalhatók voltak. A pártértekezlet határozottan leszögezte: minden, a fejlődést akadályozó hibát ostorozni kell, de aki a hibáit kijavította, s ma szívvei-lélekkel végrehajtója a párt helyes politikájának, azokat segíteni kell továbbra is. Behatóan foglalkozott a beszámoló és a hozzászólók egy része a járás mezőgazdasági ötéves tervében kitűzött feladatok végrehajtásának módjaival. Patócs József elvtárs Sarkadkeresztúrról elmondotta, hogy a község népe egységes az előrehaladásért folytatott harcban, s ehhez az adta meg az alapot, hogy soha azelőtt nem értek el olyan magas termésátlagokat, mint amióta szövetkezetbe tömörültek a földművelők. Ebből az a feladat következik, hogy mint a beszámoló is hangsúlyozta, továbbra is törekedjünk a még magasabb termelési eredmények elérésében. Sok mindenben azonban még a régi hex ragaszkodnak egyesek Keresztúron is, s ezért egy pillanatra sem szüntethetjük meg a felvilágosító munkát. Tobai Sándor elvtárs, a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet küldötte bírálóan tette szóvá, hogy a járási szervek nem nyújtanak kellő támogatást a szövetkezetek erősítéséhez. Jobb segítség kellene — mondotta — gyakrabban látogassanak a tsz-ekbe a felsőbb pártszervek tagjai és ne esak egy-két órára, hanem napokat töltsenek ott, hogy lássák, milyen természetű segítségre lenne szükség. Javasolta továbbá, hogy rugalmasabb hitelpolitikát valósítsanak meg a szövetkezetek segítésére, ennek kapcsán adjanak nagyobb hatáskört a járási bankoknak, amelyek képviselői látják közvetlenül az életet. Tobaá elvtárs azt is kérte, hogy hozzák közelebb a felvásárlási árakat az önköltségeikhez, más szóval olyan árpolitikát alakítson ki a kormány, amely hathatósabban segítené a termelőszövetkezetek gyorsabb ütemű megerősödését. Egy cikk keretében lehetetlen mindarról írni. amiről oly részletességgel szólt a beszámoló a fel adatokat illetően, amihez Szabó Sándor elvtárs felszólalásában hozzátette a megyei pártbizottság véleményét. Egy kétségtelen: A sarkadi járás termelőszövetkezetei és egész* gazdasági élete nagy fejlődést tett meg a VII. pártkongresszus óta. s a kommunisták és pártonkívüliek ezeknek az eredményeknek a tudatában nézhetnek előre. Az egész járátü dolgozóinak hangja csendült ki Csausz Vilmos elvtárs szavaiból, aki építőmunkánk vívmányai! féltve elítélte az amerikai imperialisták békére törő gálád tetteit. Együttérzőnk Kubával és készek vagyunk arra, hogy a szocialista tábor erejével megvédjük' népe szabadságát, minden nép önrendelkezési jogát belső ügyei intézésére — mondotta többek között. Az értekezlet az egész járás dolgozóinak nevében a magyarországi amerikai követséghez küldött táviratban tiltakozott a Kennedy-kormány felháborító agressziós intézkedései ellen. Ugyanakkor a kubai nagykövetséghez küldött táviratban kifejezte a sarkadi járás népének szolidaritását Kuba iránt. A második napirendi pontként megválasztották a megyei küldötteket, és az új járási pártbizottságot. Az új pártbizottságból más funkcióba való helyezése miatt kimaradt Boros Gergely elvtárs, aki hat éven át becsülettel irányította a járási pártbizottság munkáját. A küldöttek helyébe Lestyán István élvtársat választották meg, s a pártértekezlet után összeülő új járási pártibizottság Lestyán István elvtársat bízta meg a titkári teendők ellátásával.
