Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-20 / 246. szám
1962. október 20. 4 Szombat TUDOMÁNY- TECHNIKA Gépek irányítják a gyárat Irta: I. Petrov A len!ngrá<JÍ optikai és mechanikai gyár termékei a földkerekség számos Országában jó hírnévnek örvendenek. E gyár védjegyével ellátott fényképezőgépek és mozigépek főképp tartósságukkal és nagyfokú pontosságukkal tűnnek ki. És azok közül, akik e gyár termékeit használják, csak kevesen tudják, hogy jelenleg a gyár termelésének csaknem valamennyi folyamatát automatáik irányítják. Aki végigsétál az üzemeken, nyomban észreveszi, hogy segédmunkást szinte sehol sem talál. A szolgálattevő diszpécser a televíziós berendezés segítségével figyeli a munkát, s a szükséges pillanatban a távoli irányító-berendezés segítségével ad kellékeket, vagy más műveletet végez. A teljes gépesítés lehetővé tette a termelés irányításának automatizálását is. Miként irányít] ák a gépek a gyárat? Nem is olyan régen különleges részleget szerveztek a mérnöki számítások gépesítésének tanulmányozására. Ez a részleg bonyolult kibernetikai gépekhez hasonlít. Csodálatos gyorsasággal ide futnak össze a termelőrészlegek adatai, ugyanilyen gyorsan dolgozzák fel az elkészített termékek adatait, könyvelést vezetnek, megtervezik az üzemek feladatait és a termelés biztonságának anyagi, technikai feltételeit. Az egyik csoport gép pedig a termelés önköltségének jegyzékét állítja össze, és kiszámítja a dolgozók bérét. És meg kell említeni, hogy a könyvelő automatái: sohasem tévednek. A gyár főmérnökének asztalára minden órában friss adatok érkeznek, amelyek kifejezik az üzemek munkájának összképét. A gépek széles körű alkalmazása eredményeként jelentősen csökkent az irányító apparátus és erősen csökkent az önköltség is. De az automaták nemcsak számításokat és kimutatásokat készítenek. Sok helyütt közvetlenül beavatkoznak a termelés folyamatába is. Még a fejlett technikától távol eső ember számára is érthető, mennyire fontos a termékek minőségének ismerete. Viszont még a magasan képzett ellenőr sem képes mindig pontosan megállapítani a tervrajztól való eltérést, ha az csak tízezred milliméterekben fejezhető ki. Mégis selejt az és nem lehet felhasználni a kívánt célra. A másik fontos dolog az automatikus ellenőr, amely pontos mérőeszközökkel rendelkezik. Ez az automata a másodperc törtrésze alatt felfedi termék hibáját és félredobja az ilyent. Erre az ellenőrre nem mondanak elmarasztalót, nem idegesítik, ami különben az embert gyakran zavarja a munkában. Ilyen ellen őrau tom a lakai szerkesztettek és állítottak be az üzem futószalagain is. Velük együtt elektromos bei-endezéseket szereltek fel, amelyek összeszámlálják a kész termékeket, rögzítik, hogy egy váltás, egy hét és egy hónap alatt mennyi terméket bocsátott ki, megállapítják a futószalagok állási idejét és mozgásuk gyorsaságát is. Ezekről a berendezésekről valamennyi adat egyenesen a központi irányítóterembe fut össze. Az üzem diszpécsere az automata-ellenőrök melletti kész termékek halmára mutatva megjegyzi: — Azóta, amióta ezek az automaták bekapcsolódtak a termelésbe, az üzem még egyetlen reklamációt sem kapott a termékek gyenge minősége mialt. Meg kell mondani, hogy az automatikus ellenőrzés kiszélesitése és a végzett munka nyilvántartása nyomban szükségessé tette a komplex szerkezeti egységek egyszerűsítését, mielőtt azok még a futószalagra kerülnek. Ki kellett dolgozni a termelés pontos tervét és újjá kellett szervezni a diszpécseri szolgálatot. Mindez természetesen sok munkát igényelt. De az eredmények minden várakozást felülmúltak. A futószalagok ácsorgúsa és a munkaidőveszteség több mint egyharmadával csökkent, a termelés önköltsége pedig a korábbinak 40 százalékára. íme ezt adta az automatikus irányítás. No és mindez távolról sem minden. A diszpécser az asztalától nemcsak a futószalagok mozgásának gyorsaságát, hanem az egész üzemet áttekintheti. A múnkapadokon felállított speciális berendezés segítségével fokozatosan figyelemmel kísérik a termelést és nyomban észreveszik a legkisebb zavart is. Ez lehetővé tette a munkaidő analizálását és a veszteségek okainak feltárását, a hibák fokozatos kiküszöbölését is, amelyeket az új berendezések alkalmazásával máris további 20 százalékkal sikerült csökkenteni. Jelenleg arra készülnek a gyárban, hogy a diszpécser munkáját is a gépekre ruházzák át. Már fel is szereltek egy automatát, amely egyidejűleg kétszáz munkapadot kísérhet figyelemmel és a legkisebb zavarnál is technikai segítségért intézkedik. Ez az automata programozó berendezéssel is rendelkezik, amelyeknek segítségével minden munkapadAz ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz központifűtés-szerelő, asztalos-, ácsszakmunkásokat, kubik osbrigádokat és segédmunkásokat Vidékieknek munkásszállást és üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet Szeged, Bocskai utca 10—12, munkakönyvvel és vidéki dolgozók tanácsi igazolással. 71446 Ki az úr? nak feladatot ád, szigorúan meghatározott időre kikapcsolja vagy bekapcsolja azokat és jelzéseket küld a raktárba az új tétel előkészítésére. Az ilyen automata teljesen fölöslegessé teszi a segédmunkások munkáját. Amikor végighaladunk az optikai mechanikai gyár üzemein és megismerkedünk az okos gépekkel, amelyek ellenőrzik, összeállítják a feladatokat és irányítják a gépek munkáját is, amelyek az üzemegységeknek programot adnak, önkéntelenül is feltör a kérdés: mit fog csinálni az ember? Alekszej Gorskov, a gyár főmérnöke erre a kérdésre jókedvűen felnevet és a tervezőirodába invitál bennünket. Ott több tucatnyi ember az asztalok fölé hajolva dolgozik. Nyomban szembetűnik munkában szélesre edzett kezük. — A gépet sohasem a puszta fantázia szüli — mondja a főmérnök. — A tervezők közül sokan maguk is munkások voltak, akiket most az automaták helyettesítenek. Az ember osztályrészéül a legfontosabb funkció maradt — okos gépekkel irányítani és egyre újabb gépeket alkotni. Most inár legalább világosan látunk: a Time című amerikai hetilap ugyanis hosszú elmefuttatást közöl korunk nyilván egyik legégetőbb problémájáról, hogy a korszerű követelményeknek megfelelően kik tartoznak az előkelő nyugati társadalom legfőbb szintjéhez. A részletes fejtegetés során ismert és kevésbé ismert nevek merültek fel szemléltető példaként. A felső tízezer hangadói között első helyen szerepel Thyssen báró. a nyugatnémet fegyvergyáros, aki különösen népszerűvé vált, amikor egy elegáns gesztussal barátnőjének több brilliáns nyakéket, egy élő párducot és egy egész szigetet ajándékozott. Öt követi Asperno Colonna herceg, aki azzal alapozta meg hírnevét, hogy római kastélyában olyan káprázatos fogadást rendezett, ami még Erzsébet angol királynőt is gondolkodóba ejtette: ezek után vendégül láthatja-e a herceget „szerény” buckinghami palotájában? A Time fejtegetése Október elsején kezdődött az őszi szezon és a jövő évi cséplésig tart az idénymunka az Erdőkémia Vállalat köröstarcsai fűztelepén. szerint általában előkelőnek szá. mit mindenki, akinek nagy vagyona van és azt minél feltűnőbben tudja felesleges dolgokra elkölteni. Ezen túlmenően pedig feltétel nélkül megnyílik a felső tízezer kapuja a magas rangú gyarmati katonatisztek előtt, akik erős kézzel őrködnek posztjaikon a nyugati világ érdekei felett”. Talán nem is olyan csodálatra méltó, hogy éppen az amerikai hetilap feledkezett meg az előkelőségek felsorolásánál a tudomány, a művészet és a haladás kiváló képviselőiről. A kérdés csak az, hogy hová sorolja vajon ilyen mérce felállítása mellett a Time mondjuk Einsteint vagy a fajüldözés elleni küzdelem nagy harcosát. Lincoln elnököt. Legjobb tudomásunk szerint ugyan, is gyarmati kérdésekben egyik sem osztotta a Rockef eller-tröszthöz közelálló lap álláspontját, sőt uram bocsá’ még csak párducokat sem ajándékozgattak hölgyismerőseiknek. Kétszázötven holdról szedik a telepített vesszőt, amelynek egy részét a lehántolás, s a szakszerű előkészítés után Nyugat-Németországba, Olaszországba, másik részét a hazai kosárüzemekbe szál-S—i. Megkezdődött az idénymunka az Erdőkémia Vállalat köröstarcsai fűztelepén Terjeszkedik a Gyulai Harisnyagyár Gyulán, a harisnyagyár mellen lévő gyógyszertár elhelyezésével megnyílt a lehetőség a gyár további terjeszkedéséhez. A volt gyógyszertár helyiségeiben irodák, tűzoltó őrszoba, továbbá műhelyek nyernek elhelyezést átmenetileg. Az épület utcai kirakatát és ablakait megszüntetik és helyébe új ablakokat helyeznek. Üj válaszfalak készülnek, az udvari épület födém, és tetőszerkezetét megemelik és falait aláfalazzák. A raktárból villanyszerelő-műhely készül, míg a volt villanyszerelő-műhelyt betegpihenő szobának alakítják át. Az átalakítással egyidőben az egész gyárépület külső részét tatarozzák. Boros látják. Az előző idényben a fűzfaveszszőt a letermelés után nyolc kilométer távol lévő nagymérgesi telepre szállították és ott főzték. Ez az eljárás a szállítási költségek miatt igen megdrágította a termelést. A köröstarcsai telepen október elsejéig felépítették és üzembe helyezték a saját főzőüstjüket. A telepen mintegy 150—200 munkás talál elfoglaltságot. 24 Aszker beszámolt Schulz hadnagy, Herbert Lange Obergefreiter és a többiek kihallgatásáról, meg a Georg Homannal folytatott beszélgetésről. — Következtetéseket, őrnagy — mondta Likov, amikor Aszker befejezte. — Vonjon le mindebből következtetéseket! — A következtetések? — gondolkozott el Aszker. — Ez a következtetésem: Georg Homamn igazat mond. Likov mintha kissé írucsán nézett volna Aszkerre. Aztán megnyomta a csengőt. Az adjutáns jött be. — Mondja, megérkezett Csisztov ezredes? — kérdezte Likov. — Igen, tábornok elvtárs. Itt van és vár. — Küldje be. Csisztóv lépett a szobába. Hat. vanöt év körüli, beteges külsejű, magas, szikár ember. Polgári ruhát viselt, akárcsak a többiek, akik a szobában tartózkodtak. — Tegyen jelentést arról az archiv-anyagot őrző rejtekhelyről. Mondjon el róla mindent, elejétől kezdve. Csak röviden — mondta Likov. — Értettem. — Csisztóv egy nagyot köhintett a tenyerébe, s elkezdte. — Fél évvel ezelőtt tudomásunkra jutott, hogy az RSHA-bóI igen fontos utasítást küldtek szét a Gestapo, az Abwehr, az SD és az SA valamennyi szervezetének. Maga Heinrich Himmler SS-Reichsführer írta alá. Az utasítás előírja ezeknek a szervezeteknek, valamint az Allgémeine-SS, a Waffen-SS, a Verfügungstruppen és a „Totenkopf” kötelékeinek is: kövessenek el mindent, hogy archívumaik sértetlenül megmaradjanak és semmilyen körülmények között se kerüljenek az ellenség kezébe. A Keletről való evakuálás esetén az archívumokat szigorú őrizet mellett a meghatározott pontokra kell szállítani, ahol azokat rendszerezik és speciális fémládákban átadják titkos megőrzésre. Azt, hogy hol, milyen pontokon és kinek a vezetésével hozták létre ezeket a rejtekhelyeket, mennyi a számuk és tulajdonképpen milyenek ezek, ezt eddig még nem tudtuk megállapítani. — Csak vagy két és fél hónapja kaptunk bizonyos információt — szólt közbe Likov. — De mindössze egyetlen rejtekhelyről, pedig bizonyos, hogy jóval több van. — Ostburgban? — kérdezte Aszker. — Ostburg? — Csisztóv ezredes elcsodálkozott. — Nem. Egy másik helységről van szó. — Nem Ostburgban — mondta maga elé Likov tábornok, mintha hangosan gondolkodna. Aszker hangtalanul mozgolódni kezdett a helyén. — E3 a város Hamburg alatt, az Elba partján van — folytatta Csisztóv. — Melyik partján? kérdezte vissza Aszker. — A bal partján, vagyis a nyugati felén. Pontosabban, nem magán a folyóparton, hanem valamivel arrébb tőle. — A város neve? — Karlsluste — mondta Csisztóv. — Feltételezhető, hogy a városka közelében, az erdőben, valahol a folyónál egy föld alatti rejtekhelyen vannak azok az iratok, amelyekről szó van. Pontosabban: egy része ezeknek az
