Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

1963. október 17 Széria JUH íq ér a televísJó cl té!i estékre A nappalok rövidébbek, hosz­­szabb a sötétség> több idő jut vi­dékem is arra, hogy munka után az emberek a televízió képernyője elé telepedjenek. Felkerestük a Televízió mű sorsze rkesztőeégét, hogy megtudjuk, mit ígérnek a következő hónapokra, mit látha­tunk az elsötétített szobáikban a vibráló képernyőm. — Mindenekelőtt úgy gondoljuk — kapjuk a választ —, hogy nincs különösebb eltérés a vidéki, a vá­rosi és a budapesti nézők-között. Amennyire a levelekből meg le­het állapítani, hasonlóak az igé­nyeik, kifogásaik. Itt is, ott is a sport- és színházi közvetítéseket szeretik legjobban és a filmműso­rok ellen van a legtöbb panasz. Mindez nem azt jelenti, hogy nem tervezünk néhány külön adást el­sősorban a mezőgazdasági dolgo­zók számára. Szaktanfolyam — Már a következő hetekben, egészen pontosan november 13-án, szerdán este indul a TV Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző műsora. Ezután minden szerdán 5 és 6 óra között jelentkezik ez az adás. Mi a TV képernyőjén olyan tanfo­lyamokat szeretnénk tartani, ame­lyek mindegyik mezőgazdasági szakma számára segítséget adnak. Az ország legjobb szakemberei tartják majd az előadásokat ilyen témákból, mint „A talajvédelem és a helyes növényi sorrend”, a Vegyszeres gyomirtás”, .a „Szán­tóföldi növények öntözéses ter­mesztése”, „A legelőgazdálkodás”. Az előadás alatt filmvetítések és rajzok teszik érthetőbbé az anya­got. „Lámpafénynél" A TV agronómusa a jövőben át­adja a helyét a „Mezőgazdászok fóruma” című rovatnak, ahol a legjobb gyakorlati szakemberek mondják el eredményeik titkait. Üj műsor lesz a falu járó kamera is, melyben egy-egy érdekes ered­ményt, új módszert vagy éppen hibás gyakorlatot, érdekes embe­reket mutatnak be elsősorban a falusi nézőknek. Űj műsor lesz a „Lámpafénynél” című vasárnap este jelentkező adás is. Történel­mi, mezőgazdasági érdekességek, a falusi kulturális élet eseményei adják majd a műsor anyagát sok filmmel, képpel. (Egy kép — két mondat címmel terveznek külön rovatot a műsorban.) Sok TV-játék — Azt mondtuk, a vidéki­eket éppen úgy érdekli min­den, mint a városiakat. Be kell hát számolnunk azok­ról a TV-műsorokról is, amelyek nem közvetlenül csak a vidékiek érdeklődésére tarthatnak számot. A következő televíziós játékokat vetítik az őszi-téli hónapokban: Szirmai Rezső „Senki karácsony­fája” című rádiójátékát már több­ször is ismételték a közönség kí­vánságára, most TV-játék formá­jában találkozhatnak vele a né­zők. Sólyom László művének „A szerelemhez érteni kell” lesz a cí­me, Gárdos Miklós „Vacsora a Hotel Germaniában” című írásá­ból TV-film készült. A filmkedve­lők bizonyára örülnek, ha megtud­ják, hogy ismét láthatják a Mo­dem Pimpernelt és a Szentivánéji álom filmváltozatát, amit Rein­hardt, a világhírű színházi rende­ző rendezett a filmszalagra, s amelyben feltűnt a később híressé lett gyermekszínész: Mickey Roo­ney, Puck szerepében. Zene a képernyőn Ránky György és Szirmai Al­bert műveit szerzői esten mutat­ják be. Megindul a Zenei Klub a komoly zene hívei számára. A hang és képszalag már őrzi a nyáron hazánkban vendégszerepeit nagy­szerű néger énekesnő, Margarete Tynes énekéről készült felvétele­ket, ilyen felvételt készítenek majd a- hazánkba látogató többi neves külföldi művészről is. Nem ■ ■BBBBBBBBBB'BIBBBBBBBBBBBiaiBBBBBBB BIBBai radtam nála éjszakára. Reggelig diskuráltunk, egy korsó sör mel­lett ülve. Ha jól emlékszem, ez 1938-ban volt... Igen, igen, har­mincnyolc őszén. Ha hiszi, ha nem, Fisoh akkor megjósolta ne­kem, hogy Hitler háborút fog in­dítani a maguk országa ellen. — Érdekes — ’ mosolyodott el Aszker. — És mi több, tiszt úr, ő már akkor előre megmondta, hogy a nácizmus vereséget fog szenved­ni ebben a háborúban. Szó szerint így mondta: „Ezek az oroszok ki­tekerik a nyakét ennek a mi megszállottunknak. Jusson eszed­be a szavam, Herbert.” — Miféle ez a Fisch? Talán kommunista? — Nem, nem hiszem. — Lange odanyúlt a cigarettáért, meg­gyújtotta, s az eloltott gyufaszá­lat akkurátusán a hamutartóba tette. — Nem gondolom, hogy kommunista lenne. Minden való­színűség szerint nem az. — És él még ez a Fisch? — Bgy hónapja, hogy hírt kap­tam tőle. — No, és a másik ismerőse? — Vele harmincháromban ta­lálkoztam, azon a február 27-i éj­szakán, amikor a Reichstag égett. Ez volt az első találkozásunk. A hamburgi kikötő olyan volt, mint a felbolygatott méhkas. Gyűlés volt ott. A szónokok torkuk sza­kadtából ordítottak. Sokan be­széltek, de leghangosabbak a fa­siszták voltak. A szociáldemok­raták pedig velük egy követ fúj­tak. Kórusban üvöltöttek vala­mennyien: „erős kézre van szük­ség”, hogy az ország és a náciz­mus számára ismét „helyet vív­janak ki a nap alatt.” Ócsárolták a kommunistákat. Akkor tetszett ez nekem, s én is együtt ordítot­tam a többivel. Lengettem a fáklyát, s abban a minutumban kész lettem volna elindulni, hogy harcoljak ezért a nap alatti he­lyért. „Ostoba” — szólalt meg . valaki mellettem. Megfordultam, s egy kék kezes-lábas overálba öltözött, íakk-eülenzős sapkát vi­selő embert láttam magam előtt. Cigaretta volt a szájában. Gú­nyosan nézett rám. Termetes alakja mellett egészen eltörpül­tem. Ezért aztán gyorsan vissza­fojtottam magamban a szitkot, amely pedig már a nyelvemen volt De a gyűlés tovább folyt. A szenvedélyek úgy feltüzelődtek, hogy verekedés lett 'belőle. Jócs­kán voltak ott nácik, s hozzá szocdemek is. Az ilyen esetekben mindig gyorsan előkerült a rend­őrség is. S néhány perc múlva már dolgoztak a Schutzmanok gumibotjai, örültem, hogy sike­rült észrevétlenül lelépnem az egymást abriktoló emberek lár­más tömegéből. — Hé — hallottam valakit utánam kiáltani. Felnéztem. Ugyanazt a lakk-ellenző« sap­­kájú férfit pillantottam meg. „Nem hajtunk fel egy pohár sört?” — kérdezte olyan hang­súllyal, mintha régi ismerősök lennénk. — „Fizetem” — tette még hozzá. Valahogy tetszett ne­kem ez az ember, s elfelejtettem, feledkeznek meg a könnyűzene híveiről sem. Négy dzsessz-zongo­­rista: Túrán László, Szabó László, Garai Attila és Kőrössy István méri össze a tudását a kamerák előtt. Készül a szilveszteri műsor Az irodalomkedvelők továbbra is láthatják az irodalmi klubok adásait, ahol ebben az évben az orosz, az angol és a többi nagy nemzeti irodalmakat mutatják be a nézőiknek játékos fejtörő kereté­ben. „Ha együtt játszanánk” cím­mel a Ruttkay Éva—Gábor Mik­lós és a Törőcsik Mari—Bodrogi Gyula színészházaspárok lépnek a televízió elé. Mezey Mária önálló esten ad ízelítőt művészetének sokrétűségéből. A jubiláló Nem­zeti Színház a 125 éves évforduló alkalmából műsort ad a színház színpadáról. Nem egyetlen dara­bot közvetítenek, hanem a reper­toár egészéből adnak keresztmet­szetet Hasonló módon szeretnék bemutatni a TV nézőinek a többi színházat is. Természetesen nem maradnak el a vidéki színházi közvetítések sem. Jubileumot — ha csak öt éveset is — ünnepel a Magyar Nemzeti Galéria. Ide is ellátogat egy nagyobb műsor ere­jéig a Televízió. S végül: már megbízást kapott Róna Tibor és Keller Dezső, hogy a szilveszteri műsor megírásához lássanak hoz­zá. B. L. Gyermeket filmen szerepeltetni hálás, de ugyanakkor kockáza­tos vállalkozás. A kis főhős rendszerint könnyen m^nyeri a nézők szívét, de épp olyan könnyen esik a filmíró a gyermekfilmekre oly sokszor jellemző, semmitmondó rutinmunka hibájába, szentimen­­talizmusba, és olcsó magakelletésbe. Szerencsére a gyerekek világsztárként való szerepeltetése ma már a múlté, a hivatásos gyerekszínészek eltűntek a vászonról. Ez azonban egyáltalán nem azt jelentig hogy a gyermekfilmek is eltűn­tek, sőt, éppen manapság készülnek a legjobb, legérdekesebb gyer­­mekfümek. Ilyen film „Az elnök úr látogatása” is, melyet lengyel barátaink készítettek. A film egy fiúcska, Jacek, apja iránt érzett viszonzatlan szeretetének drámája. Bemutatja a mezőkovácsházi Vörös Október mozi 1962. október 18—20-ig. Ez is megbecsülést szül ^okszor beszéltünk & írtunk már a tekintélyről, arról, hogy megszerzése és megtartása mi­lyen nehéz feladat. Vessük el. hogy ne tegyen rá gondunk? Képtelen­ség. Hiszen a mi társadalmunkban is szükség van rá, hogy segítségé­vel fegyelmezetten, egységes, szép rendiben' haladhassanak a dolgok. ‘"""■■■■■■■■■■■■aBssBaaaaaaaBaaBaasaaaBaaBBBB hogy néhány perccel előbb még össze akartam verekedni vele. Beültünk egy kiskocsmába és sört rendeltünk. Beszélgetni kezdtünk. Leginkább én beszél­tem, ő meg hallgatott, csak rit­kán szólt közbe, s akkor is mind­össze egy-két szót ejtett. Én min­den zöldséget összefecsegtem ott, miközben felvázoltam a jövendő Németország képét, amely csupa jóból és szépből állt. Nem vágott közbe, végighallgatott. Aztán megkérdezte: „Apád szintén dokkmunkás volt, s itt élt a vi­lágháborúig?” Hát persze — fe­leltem. — Dokkmunkás-nemze­dék a mi családunk. Apám is, meg nagyapám is egész életét itt dolgozta végig.” — „Hogyan élt az apád, jobban, mint te? ...” Azt feleltem, hogy nem élt job­ban. Emlékszem, nagyon szá­mon tartottunk minden pfenni­get, hús csak az ünnepekre ju­tott. „Látod — mondta —, kide­rült, hogy azelőtt sem ment jobban az embereknek, mint most.Pedig a világháborúig volt Németországnak élettere is, he­lye is a nap alatt, gyarmatai is, meg sok más egyebek, amiről most a nácik szónokolnak. Volt mindene, a te apád pedig, a dokkmunkás, mégis alig tudott ötről-hatra vergődni, éppen hogy csak tengődött. Miért vagy annyira biztos benne, hogy most majd minden megváltozik és tejben-vajban fürdik valameny­­nyi munkás?” — Alábbhagyott a hangulatom. Belekötöttem minden szavába. (Folytatjuk) Üj életünkben azonban, magától ér­tetődően, a tekintély fogalmának és gyakorlatának egészen más tartal­ma és módija van, mint a felszaba­dul előtt. Azonban a szocialista, a kommunista szellemű tekintélyt csak oly módon szerezheti meg egyén vagy testület, ha magatartásával és tevékenységével szinte naponta ki­vívja a becsületes emberek el isme­rését, saeretetét, ragaszkodását. A tiszteleten és szeretetem ala­puló tekinté'y elnyerése különösen fontos a pedagógusok esetében, hi­szen ők gyúrják gyermekeinket az iskolában, az úttörőben, s az isko­lai KlSZ-szervezetben a ma, 6 a hol­nap emberévé. A nevelőjére felte­kintő, őt ugyanakkor jó barátjának is érző iskolás mindent elkövet azért, hogy ez a tiszta kapcsolat ne lazu'jon, hanem inkább erősödjék. Tehát szótfogad, jól tanul, példá­san viselkedik. Amennyiben zömmel ilyen az egész osztály, ez esetben a pedagógus, az osztályfőnök valósá­gos „segédneve'ői” kollektívával van körülvéve. A szegedi tanárképző főiskola egyik idős tanára nem véletlenül mondta a felvételi vizsgán türel­metlenkedő jelöltnek: — Csak úgy vállalja lányom az embernevelés művészetét, ha ked­vét leli benne, ha virtust lát abban, hogy a tanításnak millió meg egy terhét viselje. pedagógusaink többsége ilyen. * Csupán egy példát! Az őszi betakarítás nagy munkáját segíteni — és egy kicsit az iskola, az osztály kasszáját megtölteni kirándulások céljára — megyénknek talán min­den iskolája kiküldte népét né­hány napra a szövetkezetekbe, ál­lami gazdaságokba: krumplit, répát, hagymát, gyümölcsöt szedni. Az egyik csabai általános iskola hete­dikesei még a vasárnapjukat is fel­áldozták, hogy jövőre senki se ma­radjon ki az osztályban a szünidei országjárásból. A mezőn hajlongó diákokkal együtt voltak a pedagó­gusok, Igazgatóstól. De nem a föl­dek széléről dirigálták őket, hanem versenyezve szedték velük kosarak­ba a termést. Ez a magatartás is megbecsülést szül tanítványaikban. Ez is tekintélyszerzés, méghozzá a javábóll Huszár Rezső Múzeumi napok Békéscsabán Az országos múzeumi hónap al­kalmából a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumiban kiállítások nyílnak és előadások lesznek. Október 18-án, csütörtökön dél­után 6 órakor kerül sor a múzeu­mi napok ünnepélyes megnyitásá­ra, majd Banner János egyetemi tanár előadására Haan Lajosról. Haam Lajos (1818—1891) korának átlagánál nagyobb műveltségű, négy nyelven beszélő és író egyé­nisége volt. Neki köszönhetjük a Békés megye és Békéscsaba törté­netével foglalkozó első munkákat: Békés vármegye hajdana és Bé­késcsaba története című munká­kat. Október 22-én, hétfőn délután 6 órakor Diószegi Vilmos kandidé, tus a magyar és rokonnépek ős­vallásáról tart előadást, és a sama. nizmusról nyílik kiállítás. Diószegi Vilmos — a fiatal néprajzkutató — a Szovjetunióban tett több hó­napos gyűjtőútja során a magyar nép ősi hitvilágára és kultúrájára vonatkozó kutatások eredményeit tárja hallgatói élé. Október 25-én, csütörtökön dél­­tán 6 órakor Janó Ákos, a kiskun­­halasi múzeum igazgatója a kis­kunhalasi csipkékből készült ki­állítást nyitja meg és tart előadást. Szellemi vetélkedő, tarka műsor Szarvason A Füles és a Világ Ifjúsága ok­tóber 21-én, vasárnap délután 5 órakor szellemi vetélkedőt, tarka műsoros estet rendez Szarvason, a Vajda Péter Gimnázium dísztermé­ben. A vetélkedő játékvezetője Rá­­tonyi Róbert, a Fővárosi Operett­színház művésze. Fellépnek a mű­sorban még Mednyánszky Ági és Mikes Lilla művésznők is. A vetél­kedőn a nézők közül is részt vehet­nek, akik között díjakat osztanak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom