Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-19 / 219. szám

M62. szeptember 19, 3 Szerda Hétszázezer forint ték. A híd- és vízműépítési tech-Nem tartanak a jövedelemkíeséstől a sarkadí Vörös Csillag Tsz-ben I békéscsabai városi tanács több oldalas jelentését lapozom, mely a községfejlesztés féléves mérlegét vetíti elém. A számok­kal telezsúfolt jelentésben sokat­mondó sorok hívják fel magukra a figyelmet: „Az 1962. évre beterve­zett 700 ezer forint értékű társa­dalmi munkáiból a város lakossá­ga az első félévben 554 970 forin­tot érő munkával járult hozzá vá­rosa szépítéséhez. Ezzel 159 szá­zalékra tel jesítette Békéscsaba la­kossága fél év alatt a tanács ve­zetői által tervezett társadalmi munka értékét”. Számok, százalékok, ridegnek tűnő megállapítások, melyek mö­gött ott vannak az emberek, férfi­nikum diákjai ebben az évben 56 ezer forint értékű betonszegély­követ 'készítettek, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulói a strandfürdő­nél, a közgazdasági technikum if­­jai a Bartók Béla út rendbe hozá­sánál, szépítésénél serénykedtek. Az általános iskolák tanulói par­kosítottak, fásítottak. A Gyóni Géza, a Szentmiíklósi utca, s ki győzné sorolni, hogy hány utca la­kói vállaltak társadalmi munkát. Imikor Békéscsaba társadalmi munkásairól a kiérdemelt dicsé­ret hangján szólok, eszembe jut, hogy így van ez ma már a legki­­sebb községben is. A községek és a városok vezetői mögött ezrek sorakoznak fel az óv minden sza-Bolondozó, áprilisi hónaphoz hasonlít ez az esztendő. Hol majd megfagyasztotta, hol majdnem ki­szárította a növényeket. Volt dol­ga a sarikadi Vörös Csillag fő­könyvelőjének, amikor igazgató­­sági ülésen számba vették, miből mennyit vitt el a szeszélyes idő­járás. Először azt jegyezte fel a részt­vevők sóhajtozása közben, hogy a szárazság miatt ki nem kelt és kiszántott 56 hold mák 414 000 fo­rint kiesést okozott. Az, hogy 16 hold megmaradt belőle, csak olyan vigasz, mint amikor a koca 11 malacából három marad. A ki­szántott mák helyére vetett kuko­rica és cirok értékét nem is vették be a bevételi rovatbaj mert azt nem értékesítik, nem kapnak köz­vetlenül pénzt belőle. Egy másik érzékeny kiesést, 300 000 forintot, a hízómarhák gyenge minősége, 120 000 forint kiesést pedig az idéz elő, hogy 72 hízott sertéssel keve­sebbet tudnak értékesíteni év vé­géig a tervezettnél. Rákerült még néhány kisebb tétel a listára, s a kiesés végösszege 812 000 forintra növekedett. — Ezek után nézzünk csak széj­jel, hol és mivel pótolhatnánk a jö­vedelemkiesést — hangzott az in­dítvány s a főkönyvelő csakhamar rótta a számokat. Elsősorban a lu­cerna- és a vörösheremagból szű­kén számított és addig biztonsági tartalékként szereplő 196 000 fo­rint bevételt jegyezte fél. (Azóta legalább 100 000 forint értékkel mutat többet a várható lucerna- és Ezren aratják a rizst, vágják az amerikai és kínai törpecirkot a szarvasi ÖRKl-ben ak, nők, fiatalok. Azok, akik sok­szor felhívás és szervezés nélkül cselekszenek. Sőt választott veze­tőik elé állnak, s okos javaslata­ikkal sürgetik a megvalósítás út­jára segíteni azokat az elgondolá­sokat, melyeket nem „fent” kez­deményezlek. S amikor a 700 ezer forint érté­ket jelentő társadalmi munka megvalósításának hogyanját, mi­kéntjét említem, magam előtt lá­tom a XV. kerületi lakosok aprajáit, és nagyját, az időseket és a fiata­lokat, akik a Hazafias Népfront­bizottság felhívására ott szorgos­kodtak a Bocskai utca kövezeté­nek felszedésénél. Mások a Bátho­­ri utca járda tükör-vágásánál mar­kolták keményen az ásó, a lapát nyelét. Mindezt teljesen díjtala­nul, lelkesedésből, társadalmi munkaként. Azért, hogy szebb le­gyen városuk, kerületük, utcájuk, s azért, mert igazán és őszintén sajátjuknak érzik mindazt, ami őket, mint békéscsabai embereket is körülveszi. Emlékszünk még a Bánszki utca kockaköveinek felszedésére, ahol több százan láttak munká­hoz. És senki nem kérdezte, hogy mit kap érte. De nem is fo­gadott volna el az ott serénykedők közül senki egyetlen fillért sem. Hiszen maguknak, magukért tet­kában, önként, hogy a községfej­lesztésre befizetett forintjaikat munkával is növeljék. Nagysze­rű tettek ezek, melyek csak a mi társadalmi rendünkben bontakoz­hatnak ki igazán. Balkus Imre A szarvasi Öntözési és Rizs ter­mesztési Kutató Intézet 22 ezer holdas határában serény őszi mun­kát iát a járókelő. A kákát kerület­ben például — ahol csaknem két ezer holdon termeltek szovjet és helyi nemesítésű rizst — ezren aratják a telt bugákat. A nemrég 3500 sertést adnak át az idén terven felül a gyulai járás tsz-ei Az Allatforgalmi Vállalat gyu­lai járási kirendeltsége az év első felében még tervteljesítési gon­dokkal küszködött. Lényeges le­maradás mutatkozott a szerződé­ses sertésfelvásárlásban. A járás tsz-ei, körtük az eleki Lenin, az újkígyósi Szabad Föld, a dobozi Petőfi és több gyulai termelőszö­vetkezetnek az állatnevelésben és hizlalásban elért kitűnő eredmé­nyei révén a lemaradást már rész­ben pótolták. így a harmadik ne­gyedéves sertésfelvásárlási tervét 102 százalékra, szarvasmarha-fel­vásárlási tervét pedig mintegy 140 százalékra teljesítette az Ál­latforgalmi Vállalat. Az állatfelvásárlás és a szerző­déskötések jelenleg is folynak. Amint a vállalathoz beérkező je­lentések mutatják, a jelentős terv­lemaradást nemcsak pótolják, de mintegy 3500 darab sertéssel töb­bet is adnak át a járás tsz-ei az államnak. / —We— lecsapolt szikes talajra ugyanis egyelőre nem mehetnek rá a gé­pek s nem várnak vele, mielőbb be akarják takarítani a vetőmagra al­kalmas, kiváló minőségű rizst. Ezért ismét munkába álltak az évek óta óidé járó szabolcsi rizsaratók s eddig csaknem ötszáz holdon befe­jezték az aratást. A rózsási kerületben aratják a kí­nai ás amerikai törpeeirkot. A ku­­koricafölideken is megkezdődött a munka: nyölc csőtörő gép naponta több mint ezer mázsa kukoricacsö­vet tör le s ezeket a léhától a poli­technikái oktatásra járó gimnazis­ták és a felsőfokú mezőgazdasági technikum hallgatói fosztják meg. A szárát helyszínen szecskázza a gép és silót készítenek belőle. A szocialista országok külkereskedelme felülmúlja a legfejlettebb tőkésállamokét Moszkva (MTI) A szocialista országok egymás közötti kereskedelme már maga­sabb színvonalú a gazdaságilag fejlett tőkésországok egymás kö­zötti kereskedelménél. Csehszlovákia és a Szovjetunió csupán az elmúlt esztendőben 1,2 milliárd rubel értékű árucserét bo­nyolított le. Ez az áruforgalom 1,3-szor nagyobb Nagy-Britannia és a Német Szövetségi Köztársa­ság, s 1,8-szor nagyobb Nagy-Bri­tannia és Franciaország árucsere­­forgalmánál. A Szovjetunió és legnagyobb üz­letfele — a Német Demokratikus Köztársaság közötti árucsereforga­lom pénzben kifejezett értéke ugyanakkor 1,9 milliárd rubel, vagyis nagyobb az Egyesülj Álla­mok és a Német Szövetségi Köz­társaság külkereskedelmi forgal­vörösheremag). Terven felüli be­vételt jelent 406 000 forint érték­ben néhány hold dohány, bükköny és uborka. Tíz üsző értékesítése 40 OOO, húsz hízott marha 100 000, száz fiatal süldő eladása pedig 90 000 forint bevételt jelent. Ter­ven félül 400 pulykát is felnevel­nek még, úgy, hogy a pótbetétei növénytermesztésből és állatte­nyésztésből 780 000 forintot tesz ki. Ezenkívül van még egy jó jö­vedelemforrás: a helyi közületek­­nek és lakosságnak lebonyolított fuvarozás. Eddig két társzekerük volt erre a célra, amelyek az egész évre teryezett 72 000 forint helyett az első félévben 100 000 forint be­vételt hoztak a közös kasszába. Június óta most már három fogat­tal fuvaroznak, s így mindig több lesz a bevétel s mind kevesebb a jövedelemkiesés. Ha most kellene zárszámadást csinálni, akkor a sarkadi Vörös Csillag Tsz-ben 23,45 forint jutna minden munkaegységre a tervezett 25,74 forint helyett. Nem lehetet­len, hogy év végéig a tervezett ösz­­szegre kerekedik a munkaegység­érték, hiszen jó termést ígér a ku­korica, cukorrépa és még több minden más, ráadásul van még rejtett tartalék, amit szorgalmas munkával kiaknázhatnak a szö­vetkezet gazdái. K. I. mánál. (CTK, MTI) OQQGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOQOOOOOOOOGCC Inkurrencia-afánlat! adjátok segítséget társadalmi mun­kával. És tavasszal a póhalmi fiatalok meg néhányan az idősek közül is elmeintek segíteni a kőművesnek: Forgács Sanyinak. A póhalmi kas­tély még most is épül. De már le­hetne ott elszórakozgatni. Lehetne, de a szövetkezet vezetősége nem tartotta be ígéretét. A póhalmi kas­tély használható helyiségeiben bú­za van. A KlSZ-titkár a hódmezővásár­helyi mozgalmi iskoláról hazajö­vet, ifjúsági brigádókat szervezett. Kőműves-brigád lehet? Lehet — mondták. És mégsem sikerült, mert az akkori építési brigádveze­tő, a párttitkár bevallása szerint, inkább a kocsmában volt mint­sem hogy a fiataloknak segített volna. — Én meg nem mehetek min­denhová, ezt megérthetitek — mondta az elnök. Sok hát a panasz. A dolgok két­oldalúak és biztosan van valámi hiba a fiatalokban is. Kell, hogy legyen. De mégis csodálom őket. Őszintén beszéljünk. A szövetke­zet tavaly 17 forintot fizetett egy munkaegységre. Az idén csupán 10 forint az értéke. Bár a család­tagok külön premizálásban része­sülnek. Mégis, nem levegőből és elvekből élünk. Ruhára kell a pénz meg vasárnaponként egy­két förccsre, a bálba sem lehet ingyen menni. A KISZ-szeiveaet többet ad a fiataloknak, mint a termelőszövetkezet. Klubesteket szervez, kirándulni viszi őket, azért kuporgatják a kis pénzt. És mégis dolgoznak. Forgács Sanyi nem bízik. A többiek pedig úgy vannak, mint a vezetőjük. — Mi a bajok eredete elnök elv­társ? — Megmondom én. A KISZ- vezetőség nem mutat példát a munkában. A titkár sem meg a többiek sem. Én együtt kubikoltam az apáddal, Sanyi. Proletárvér fo­lyik az ereidben. Én nevelnének. De megmondom őszintén, ha a fiam lennél, már rég elzavartalak volna. Megdöbbentő következtetés. De miért? Kisül, hogy Sanyit egyszer munkára osztották be egy barát­jával együtt. Rosszul dolgoztak, s ezért lejjebb vették a munkaegy­ségüket is. A fiú nem ellenkezik. Bár azt mondja, bontási téglát használtak, s azt nem fogta a mal­ter, mégis igaza van az elnöknek, jobban is meg lehetett volna csi­nálni. Csakhát az a munka, meg a többi is egy kicsit indok volt a támadásra. — Egyszer elnéztem, hogy fél óráig ült a tetőn, nem tett arrébb egy cserepet sem. Szerettem vol­na lefényképezni — mondja az elnök. — Hát munka az ilyen? összegyűltek és most előttünk a KlSZ-titkár fejéhez vágták a hi­bákat. Közben sohasem beszéltek erről. Arról meg egyáltalán nem, hogy van-e baja, gondja a KISZ- titkárnak. Kertész elvtárs, a párt­­titkár sem vett elég fáradságot a bajok tisztázására. Az ifjúkom­munisták értekezletén egyetértett velük, később már más volt a vé­leménye. Csoda-e, hogy valami megsza­kadt Forgács Sanyiban? Nem véde­kezik. Tudja, hogy néha baj volt a munkával. De az utóbbi időben már nincsen. Pedig piszkálják, nem hagynak nyugtot neki, szálka az elnök szemében, s ezért vala­hol a rövidebbet kell húznia. o Az előbb említettem, hogy cso­dálkozom a gyomai fiatalokon. A tsz vezetőségén is. Nem áll jól a szénájuk. Minden erőt összponto­sítaniuk kell az egész gazdálkodás megjavításáért. Ezt tudva, szabad­­e elhagyni olyan lehetőségeket, mint ami a fiatalokban rejlik? Lelkesedés van bennük. A KISZ- titkárban is, a tagokban is. Sokat segíthetnének az elnöknek is, a vezetőségnek is. Sokkal többet, mint ahogy Futnoki elv társék gon­dolják. Csak hát segítsenek nékik, hogy btzzanak. -Kiss Máté Állami vállalatok, ktsz-ek, gépállomások, termelőszövetkezetek figyelmébe! A Sarkadi Cukorgyár eladásra felkínálja az alant felsorolt elfekvő készletét 100 q kőpo-r, W db márvány tábla, 60x250 mm, 600 db ablak- vagy szekrény-tolózár, 600 db alumínium kerek címke, (kulcshoz, számozáshoz), 150 db ablakzámyelv, 100 db ablak-fétlfordító-nyereg, 800 db redőnyrugó, 100 fm sima, 135 A-jelű acélcsapszeges lánc, 100 fm sima, 100 B-jelű acélcsapszeges lánc, 4 db rézbetétes kalapács, 6 db oszlopemelő villa, 10 db földdöngölő, 13 db villáskulcs 75—80-as, 200 db gépi zsákvarrótű és egyéb különféle anyagok, melyek a helyszínen bár­mikor megtekinthetők. Érdeklődni lehet a Sarkadi Cukorgyár központi iro­dáján. Telefon: Sarkad 1. Ügyintéző: Németné. Elfekvő készletünkről az érdeklődőknek készséggel adunk felvilágosítást, esetleg kimutatást. 501 ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooou

Next

/
Oldalképek
Tartalom