Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

1962. szeptember 2. 2 Vasárit ap fi beszámoló és kiildöttválasztó taggyűlések elé A pártszervezetek és egész ” megyénk életében fontos ál­lomáshoz érkeztünk: szeptember elején megkezdődnek a beszámo­ló és küldöttválasztó taggyűlé­sek, melyek a novemberben sorra kerülő VIII. pártkongresszust készítik elő. Ezek a taggyűlések mérik fed azt az utat, melyet a VII. pártkongresszus, közelebbről a legutóbbi vezetőségválasztások óta megtettek pártszervezeteink az általános gazdasági és politi­kai helyzet fejlődéséért. Ezek a taggyűlések elemzik azokat a gaz­dasági és politikai eredményeket, melyek a szocializmus alapjainak lerakásában öltöttek testet, ugyanakkor ezek a taggyűlések, küldöttválasztó pártértekezletek — mint a további fejlődés fontos állomásai — megjelölik azokat a tennivalókat is, melyeket a kong­resszusi irányelvek szellemében elénk tűzött a Központi Bizottság. Egy történelmi időszak — mely alatt az egyéni gazdálkodásról a nagyüzemi, kollektív gazdálkodás­ra szerveztük át a mezőgazdaságot — rendkívül sok tanulságot rejt magában. Ezeket részletesen fel­mérni, helyileg is kibogozni a ne­hézségek okát, s ezzel elhárítani az útból a továbblépést gátló kö­rülményeket, nem kis feladat. Ezért rendkívüli fontossággal bír a beszámoló és küldöttválasztó taggyűlések alapos előkészítése, ezen belül pedig elsősorban a jó beszámoló készítése, amely rész­letesen kit«: minden, az illető pártalapszervezet gazdasági jelle­gét tükröző fontos kérdésre. El kell azonban mondanunk, hogy, noha mjnt említettük, szeptember 4-ével megkezdődnek a taggyű­lések, mgy az elmaradás alap­­szervezeteinkben a beszámolók készítésében. Igaz ugyan, hogy a járási és nagyobb községi pártbi­zottságok ütemterve szépen fel­sorolja az ezzel kapcsolatos fel­adatokat. Mégis az a valóság, hogy ezek az ütemtervek nem re­alizálódnak a meghatározott idő­való gyakorlatlansága miatt azt sem tudja, hogyan kezdjen hozzá a beszámoló megszerkesztéséhez. Másrészt a felelőtlenség: Sem az ilyen, pártmunkában járatlan tit­károkat, sem általában az alap­szervezetek vezetőségét nem se­gítik konkréten a pártbizottságok a taggyűlés előkészítésében, a be­számoló elkészítésében. Nem arról van szó, hogy helyettük csinálják meg a beszámolót, hanem arról, hogy ahol erre szükség van: ve­lük, tevőlegesen segítve még a fogalmazásban is. Sajnos az a ta­pasztalat, hogy a járási, községi felelősök, akiket a pártbizott­ságok megbíztak az alapszerveze­tek segítésével, sok' helyen még egyetlen esetben sem voltak, vagy ha voltak is, mindössze annyi instrukciót adtak, hogy „csináljá­tok a beszámolót”. A konkrét se­gítség azonban ez ideig elmaradt. Természetesen nem mindegyik * községben van ez így. A szeghalmi járásban például be­vonták a tömegszervezeti aktívá­kat is a taggyűlések előkészítésé­nek segítésébe. Csanádapácán a pártmunkában járatlan titkárnak tevőlegesen is segítséget ad a köz­ségi pártbizottság. Sőt, sok helyen kisgyűléseket szerveznek már, hogy a pártomkívüliekkel is ismer­tessék a közelgő küldöttválasztó taggyűlések jelentőségét, a kong­resszusi irányelvekből fakadó he­lyi feladatokat. Sok évi tapasztalat bizonyítja, hogy azok a taggyűlések színvo­nalasak és irányt mutatók, ame­lyekre a beszámolót nem egyedül a titlcár elvtárs készíti, hanem az kollektiv munka eredménye. Most 'különösén fóntös „több szem töb­bet lát” alapon megszerkeszteni az elmúlt évek eseményeit taglaló beszámolót és elengedhetetlen, hogy mielőtt az elhangzik a tag­gyűlésen, megvitassa, ha úgy adó­dik bővítse, módosítsa a pártveze. tőség. Csak ilyen módon lehet biztosítani, hogy a beszámoló a kongresszusi irányelvek szelle­mében készüljön és helyileg ma. gyarázza meg azokat a főbb kér­déseket, amelyekkel országos szin­ten foglalkoznak az irányelvek. Mik azok a főbb kérdések, ame­lyekkel foglalkozni kell? Minde­nekelőtt az: helyileg is mit je­lent, • hogy lerakjuk a szocializ­mus alapjait, s új tartalmat nyert a munkás-paraszt szövetség, amelynek következtében tovább szélesíthetjük a népi, nemzeti egységet. Mit jelent a gyakorlat­ban, az illető mezőgazdasági vagy ipari terület jellegének megfelelő­en, a párt szövetségi politikájá­nak megvalósításai s milyen néze­tek nehezítik ezt akár balról, akár jobbról. Milyen feladatokat hárít az alapszervezetre és munkaterü­letére az a kongresszusi irányel­vekben lefektetett tézis, hogy gyors ütemben szükséges fejlesz­teni a népgazdaságot, elsősorban a vezetés színvonalának emelése, a termelékenység növelése révén. Minderre a kongresszusi irányel­veknek megfelelően, helyileg szükséges választ adni a beszámolóban ahhoz, hogy szín­vonalasak, a gazdasági és politi­kai feladatokat részletesen meg­határozók legyenek a taggyűlések. Ehhez azonban még behatóbban kell tanulmányozni a kongresszusi irányelveket, annál is inkább, mert az a tapasztalat, hogy né­hány helyen a párttagok csak hallomásból ismerik azt. Rövid az idő az első taggyűlé. sek megtartásáig. Éppen ezért most már haladéktalan és konkrét támogatást kell nyújtani »a községi, járási pártbizottságok részéről azoknak az alapszerveze­teknek, amelyekben a következő héten tartják meg a taggyűlést. De még mindig van idő ahhoz, hogy minden párttagot mozgósít­sanak erre a taggyűlésre, s meg­hívják oda a pártonkívüli aktívá­kat is. V. D. Az Orosházáról Kaszaperre ve­zető műúttól keletre messziről fel­tűnik a 42 méter magas fúróto­rony. Itt lesz az új rekordkísér­let. Ügy tájékoztattak Orosházán, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem belső telepén, hogy egy nap alatt 840 méter szintkülönbséget akar elérni a Széli-brigád. — És mikor? A kérdésre már az olaj mezőn Széli József főfúrómestertől ka­pok választ: — Ha a 200 méter mélységet el­érjük. — Egy nap alatt ezer mé­ternél lejjebb kell jutnunk. Persze a rekordkísérlet egyma­gában nem minden. Talán többet jelent, hogy a brigád az idén már 15 300 métert mélyített, míg tavaly ilyenkor még a 12 000 métert sem érte el. így aztán megvan a re­mény arra, hogy a teljesítményük álapján ismét" országosan elsők legyenek. Mert évről évre nagyob­bak a követelmények. Amíg az el­múlt évben 22 ezer méter is elég volt, most a cél 23 ezer méter. Széli József, aki 33 éve dolgozik ebben a szakmában, így világítja meg a fejlődést: — A húszas években Debrecen­ben hét évig tartott két mélyfú­rás. 1962-ben pedig mindössze 14 napig fúrtak egy kutat a puszta­földvári mezőn. — Mi a határ? — kérdezem. —Ezt nem tudjuk, de a techni­ka fejlődésével lépést kell tartani. Aki erre nem képes, lemarad — válaszol. — Ez tehát a brigád jó eredmé­nyének a titka? , — Ez csak az egyik. Másra is szükség van... Legfőképpen szív­re. Szeretni kell ezt a munkát. Bá­tornak lenni. Üjra és újra meg­­dönteni a rekordot — mondja Széli József, aki ugyan már elmúlt 55 éves, de most megfiatalítja a lelkesedés tüze. Aztán a brigád tagjait dicséri: — Külön-külön is kitűnő embe­rék. Néhány an már 10—12 éve itt vannak, a többség pedig 7 éve dol­gozik a brigádban. Jó barátság alakult ki közöttünk. Évek során egybekovácsolódott a brigád. S az élet igazolja, hogy ez így helyes. Azóta sok elismerés került a brigád történetének lap­jaira. Nemegyszer foglalkozták vele az újságok, s az egész ország tudomást szerzett arról, hogy a Széli-brigád is azok közé tartozik, amelyek kiemelkedő eredmények elérésére képesek. A bányásznap alkalmával ezzel a köszöntéssel kívánunk továbbj si­kereket: Jó szerencsét, Széli-bri­gád! Pásztor Béla re, más szóval: a pártalapszerveze­­tek tekintélyes része még hozzá sem kezdett a beszámolók megfo­galmazásához. Mi ennek az oka? NEMZETKÖZI SZEMLE szabadító hadsereg katonái meg akarták akadályozni egy európai farmer elköltözését. Egyrészt a tapasztalatlanság. A csanádapácai Üj Barázda Tsz-ben, a mezőberényi Dózsában és szá­mos más helyen csupán néhány hónapja áll a pártszervezet élén a titkár elvtárs, s a pártmunkában A Békéscsabai Konzervgyár női és férfi segédmunkásokat azonnal felvesz Jelentkezés a felvételi irodán 50580 A nemzetközi események első­sorban a hét első felében a Poüíi­­kai Bizottság hivei és ellenfelei között fegyveres összetűzéssé éle­ződött algériai helyzet, az Aden­auer—Macmillan kiszivárgott le­vélváltása nyomán a nyugati szö­vetségesek táborában kialakult csetepaté körül hullámzottak. Változatlanul az érdeklődés kö­zéppontjában áll a nyugat-berlini kérdés és a nukleáris fegyverkí­sérletek betiltásáról folyó genfi ta­nácskozás, melynek érdekesebb fá. zisait Kuznyecov szovjet külügy­­-miniszterhelyettes javaslatai és felhői tornyosulnak a szabadságát hét és fél éves vérhullatás után ki­vívott Algériában. Erre figyel­meztet megfontolt, mély felelős­ségtudattól áthatott szavakkal az Algériai Kommunista Párt nyilat­kozata. A párt sajnálkozással álla­pította meg, hogy a felparázsló válság következtében el kellett ha­lasztani a választásokat. Elítéli a testvérharcot, a terméketlen vitá­kat és az algíri utcákat véresre festő incidensek után felhívja az ellenpólusként Kennedy elnök saj­tóértekezletén elhangzott bejelen­tése jelentik. Argentína „megkap­ta” új hadügyminiszterét, Adolfo Lanus 70 éves újságíró személyé­ben, de még meg sem melegedett alatta a bársonyszék, máris újabb katonai zendülés fenyeget Gueva­ra ezredes részéről, aki a legutóbbi argentin események idején még a kormány mellett állt, csütörtökön azonban bejelentette lázadását és kiáltványban hívta fel az argentin népet: „Vessenek véget a hazugsá­gok és államcsínyek sorozatának.” algériaiakat: akadályozzák meg a testvérgyilkos összetűzéseket, szen­teljék minden erejüket a nép egy­sége megteremtésének, a neokolo­­nializmus és szövetségesei ellen folytatandó küzdelemnek, a gazda, sági helyzet javításának-Az a komoly felelősségtudat és mélységes aggodalom, mely ki­csendül az Algériai Kommunista Párt felhívásából, egyáltalán nem túlozza x esi a polgárháború és ide­gen katonai beavatkozás veszélyét. Ugyanis, amíg a francia demokra­tikus közvélemény növekvő aggo­dalommal figyeli az algériai hely­zet alakulását, addig a szélsőjobb­oldali körök alig titkolt elégtétel­lel lesik azt és hevesen sürgetik az európai telepesek „fegyveres vé­delmét’. Hogy ez az óhaj nyitott kapukat dönget a francia kor­mánynál, azt jelzi Peyrefitte fran­cia tájékoztatásügyi államtitkár­nak a kormány szerdai ülése után elhangzott kijelentése, mely hang­súlyozta, a „jelenlegi zűrzavaros helyzetben lehetetlen Franciaor­szág és Algéria között az együtt­működés politikáját folytatni” és hozzáfűzte: a francia kormány ha­tározott utasításokat adott a fran­cia katonai erők főparancsnoká­nak a francia állampolgárok vé­delmére vonatkozóan. Ezek a „ha­tározott utasítások” újabb véres összetűzésekre vezethetnek. Ennek vésztjósló árnyékát előrevetette a marengói incidens, amikor a francia hadsereg katonái és az al­gériai felszabadító hadsereg egyik egysége között összecsapás történt több halálos áldozattal. Az inci­denst az idézte elő, hogy a fel-Az Algériai KP felhívása, ami­kor- óva int a testvérharctól, az erőszak alkalmazásától: utat mu­tat a kibontakozásra, a választá­sok mielőbbi megtartására, a nép egységének megteremtésére s az országot fenyegető neokolonializ­­mus veszélyének leküzdésére. A Macmillan—Adenauer levélváltás nyomán kirobbant angol—nyugat­német viszály egyaránt leleplezte a nyugati táboron belüli mély el­lentéteket és Adenauer tekintélyé­nek hanyatlását. A heves és kao­tikus vita hangzavara után a nyu­gatnémet kancellárnak abból a mondatából, hogy „Mi már a ta­vasszal készek voltunk létrehozni a politikai uniót, amikor Spaak és Luns úr váratlanul kijelentették, hogy nem hajlandók ebbe bele­menni mindaddig, amíg Anglia nincs a Közös Piacban” — egy­szerre fény derült a heves mellé­beszélésekkel tele „szövetségesi vi­ta” igazi hátterére és valódi rugói­ra. Adenauer nyilvánvalóan attól tart, hogy Anglia, Hollandia és Belgium az esetleg hozzájuk csat­lakozó Olaszország támogatásával olyan politikai uniót hozna létre. Testvérharc és neokoloniaiizmus veszélyének

Next

/
Oldalképek
Tartalom