Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
1962. szeptember 2. 2 Vasárit ap fi beszámoló és kiildöttválasztó taggyűlések elé A pártszervezetek és egész ” megyénk életében fontos állomáshoz érkeztünk: szeptember elején megkezdődnek a beszámoló és küldöttválasztó taggyűlések, melyek a novemberben sorra kerülő VIII. pártkongresszust készítik elő. Ezek a taggyűlések mérik fed azt az utat, melyet a VII. pártkongresszus, közelebbről a legutóbbi vezetőségválasztások óta megtettek pártszervezeteink az általános gazdasági és politikai helyzet fejlődéséért. Ezek a taggyűlések elemzik azokat a gazdasági és politikai eredményeket, melyek a szocializmus alapjainak lerakásában öltöttek testet, ugyanakkor ezek a taggyűlések, küldöttválasztó pártértekezletek — mint a további fejlődés fontos állomásai — megjelölik azokat a tennivalókat is, melyeket a kongresszusi irányelvek szellemében elénk tűzött a Központi Bizottság. Egy történelmi időszak — mely alatt az egyéni gazdálkodásról a nagyüzemi, kollektív gazdálkodásra szerveztük át a mezőgazdaságot — rendkívül sok tanulságot rejt magában. Ezeket részletesen felmérni, helyileg is kibogozni a nehézségek okát, s ezzel elhárítani az útból a továbblépést gátló körülményeket, nem kis feladat. Ezért rendkívüli fontossággal bír a beszámoló és küldöttválasztó taggyűlések alapos előkészítése, ezen belül pedig elsősorban a jó beszámoló készítése, amely részletesen kit«: minden, az illető pártalapszervezet gazdasági jellegét tükröző fontos kérdésre. El kell azonban mondanunk, hogy, noha mjnt említettük, szeptember 4-ével megkezdődnek a taggyűlések, mgy az elmaradás alapszervezeteinkben a beszámolók készítésében. Igaz ugyan, hogy a járási és nagyobb községi pártbizottságok ütemterve szépen felsorolja az ezzel kapcsolatos feladatokat. Mégis az a valóság, hogy ezek az ütemtervek nem realizálódnak a meghatározott idővaló gyakorlatlansága miatt azt sem tudja, hogyan kezdjen hozzá a beszámoló megszerkesztéséhez. Másrészt a felelőtlenség: Sem az ilyen, pártmunkában járatlan titkárokat, sem általában az alapszervezetek vezetőségét nem segítik konkréten a pártbizottságok a taggyűlés előkészítésében, a beszámoló elkészítésében. Nem arról van szó, hogy helyettük csinálják meg a beszámolót, hanem arról, hogy ahol erre szükség van: velük, tevőlegesen segítve még a fogalmazásban is. Sajnos az a tapasztalat, hogy a járási, községi felelősök, akiket a pártbizottságok megbíztak az alapszervezetek segítésével, sok' helyen még egyetlen esetben sem voltak, vagy ha voltak is, mindössze annyi instrukciót adtak, hogy „csináljátok a beszámolót”. A konkrét segítség azonban ez ideig elmaradt. Természetesen nem mindegyik * községben van ez így. A szeghalmi járásban például bevonták a tömegszervezeti aktívákat is a taggyűlések előkészítésének segítésébe. Csanádapácán a pártmunkában járatlan titkárnak tevőlegesen is segítséget ad a községi pártbizottság. Sőt, sok helyen kisgyűléseket szerveznek már, hogy a pártomkívüliekkel is ismertessék a közelgő küldöttválasztó taggyűlések jelentőségét, a kongresszusi irányelvekből fakadó helyi feladatokat. Sok évi tapasztalat bizonyítja, hogy azok a taggyűlések színvonalasak és irányt mutatók, amelyekre a beszámolót nem egyedül a titlcár elvtárs készíti, hanem az kollektiv munka eredménye. Most 'különösén fóntös „több szem többet lát” alapon megszerkeszteni az elmúlt évek eseményeit taglaló beszámolót és elengedhetetlen, hogy mielőtt az elhangzik a taggyűlésen, megvitassa, ha úgy adódik bővítse, módosítsa a pártveze. tőség. Csak ilyen módon lehet biztosítani, hogy a beszámoló a kongresszusi irányelvek szellemében készüljön és helyileg ma. gyarázza meg azokat a főbb kérdéseket, amelyekkel országos szinten foglalkoznak az irányelvek. Mik azok a főbb kérdések, amelyekkel foglalkozni kell? Mindenekelőtt az: helyileg is mit jelent, • hogy lerakjuk a szocializmus alapjait, s új tartalmat nyert a munkás-paraszt szövetség, amelynek következtében tovább szélesíthetjük a népi, nemzeti egységet. Mit jelent a gyakorlatban, az illető mezőgazdasági vagy ipari terület jellegének megfelelően, a párt szövetségi politikájának megvalósításai s milyen nézetek nehezítik ezt akár balról, akár jobbról. Milyen feladatokat hárít az alapszervezetre és munkaterületére az a kongresszusi irányelvekben lefektetett tézis, hogy gyors ütemben szükséges fejleszteni a népgazdaságot, elsősorban a vezetés színvonalának emelése, a termelékenység növelése révén. Minderre a kongresszusi irányelveknek megfelelően, helyileg szükséges választ adni a beszámolóban ahhoz, hogy színvonalasak, a gazdasági és politikai feladatokat részletesen meghatározók legyenek a taggyűlések. Ehhez azonban még behatóbban kell tanulmányozni a kongresszusi irányelveket, annál is inkább, mert az a tapasztalat, hogy néhány helyen a párttagok csak hallomásból ismerik azt. Rövid az idő az első taggyűlé. sek megtartásáig. Éppen ezért most már haladéktalan és konkrét támogatást kell nyújtani »a községi, járási pártbizottságok részéről azoknak az alapszervezeteknek, amelyekben a következő héten tartják meg a taggyűlést. De még mindig van idő ahhoz, hogy minden párttagot mozgósítsanak erre a taggyűlésre, s meghívják oda a pártonkívüli aktívákat is. V. D. Az Orosházáról Kaszaperre vezető műúttól keletre messziről feltűnik a 42 méter magas fúrótorony. Itt lesz az új rekordkísérlet. Ügy tájékoztattak Orosházán, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem belső telepén, hogy egy nap alatt 840 méter szintkülönbséget akar elérni a Széli-brigád. — És mikor? A kérdésre már az olaj mezőn Széli József főfúrómestertől kapok választ: — Ha a 200 méter mélységet elérjük. — Egy nap alatt ezer méternél lejjebb kell jutnunk. Persze a rekordkísérlet egymagában nem minden. Talán többet jelent, hogy a brigád az idén már 15 300 métert mélyített, míg tavaly ilyenkor még a 12 000 métert sem érte el. így aztán megvan a remény arra, hogy a teljesítményük álapján ismét" országosan elsők legyenek. Mert évről évre nagyobbak a követelmények. Amíg az elmúlt évben 22 ezer méter is elég volt, most a cél 23 ezer méter. Széli József, aki 33 éve dolgozik ebben a szakmában, így világítja meg a fejlődést: — A húszas években Debrecenben hét évig tartott két mélyfúrás. 1962-ben pedig mindössze 14 napig fúrtak egy kutat a pusztaföldvári mezőn. — Mi a határ? — kérdezem. —Ezt nem tudjuk, de a technika fejlődésével lépést kell tartani. Aki erre nem képes, lemarad — válaszol. — Ez tehát a brigád jó eredményének a titka? , — Ez csak az egyik. Másra is szükség van... Legfőképpen szívre. Szeretni kell ezt a munkát. Bátornak lenni. Üjra és újra megdönteni a rekordot — mondja Széli József, aki ugyan már elmúlt 55 éves, de most megfiatalítja a lelkesedés tüze. Aztán a brigád tagjait dicséri: — Külön-külön is kitűnő emberék. Néhány an már 10—12 éve itt vannak, a többség pedig 7 éve dolgozik a brigádban. Jó barátság alakult ki közöttünk. Évek során egybekovácsolódott a brigád. S az élet igazolja, hogy ez így helyes. Azóta sok elismerés került a brigád történetének lapjaira. Nemegyszer foglalkozták vele az újságok, s az egész ország tudomást szerzett arról, hogy a Széli-brigád is azok közé tartozik, amelyek kiemelkedő eredmények elérésére képesek. A bányásznap alkalmával ezzel a köszöntéssel kívánunk továbbj sikereket: Jó szerencsét, Széli-brigád! Pásztor Béla re, más szóval: a pártalapszervezetek tekintélyes része még hozzá sem kezdett a beszámolók megfogalmazásához. Mi ennek az oka? NEMZETKÖZI SZEMLE szabadító hadsereg katonái meg akarták akadályozni egy európai farmer elköltözését. Egyrészt a tapasztalatlanság. A csanádapácai Üj Barázda Tsz-ben, a mezőberényi Dózsában és számos más helyen csupán néhány hónapja áll a pártszervezet élén a titkár elvtárs, s a pártmunkában A Békéscsabai Konzervgyár női és férfi segédmunkásokat azonnal felvesz Jelentkezés a felvételi irodán 50580 A nemzetközi események elsősorban a hét első felében a Poüíikai Bizottság hivei és ellenfelei között fegyveres összetűzéssé éleződött algériai helyzet, az Adenauer—Macmillan kiszivárgott levélváltása nyomán a nyugati szövetségesek táborában kialakult csetepaté körül hullámzottak. Változatlanul az érdeklődés középpontjában áll a nyugat-berlini kérdés és a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról folyó genfi tanácskozás, melynek érdekesebb fá. zisait Kuznyecov szovjet külügy-miniszterhelyettes javaslatai és felhői tornyosulnak a szabadságát hét és fél éves vérhullatás után kivívott Algériában. Erre figyelmeztet megfontolt, mély felelősségtudattól áthatott szavakkal az Algériai Kommunista Párt nyilatkozata. A párt sajnálkozással állapította meg, hogy a felparázsló válság következtében el kellett halasztani a választásokat. Elítéli a testvérharcot, a terméketlen vitákat és az algíri utcákat véresre festő incidensek után felhívja az ellenpólusként Kennedy elnök sajtóértekezletén elhangzott bejelentése jelentik. Argentína „megkapta” új hadügyminiszterét, Adolfo Lanus 70 éves újságíró személyében, de még meg sem melegedett alatta a bársonyszék, máris újabb katonai zendülés fenyeget Guevara ezredes részéről, aki a legutóbbi argentin események idején még a kormány mellett állt, csütörtökön azonban bejelentette lázadását és kiáltványban hívta fel az argentin népet: „Vessenek véget a hazugságok és államcsínyek sorozatának.” algériaiakat: akadályozzák meg a testvérgyilkos összetűzéseket, szenteljék minden erejüket a nép egysége megteremtésének, a neokolonializmus és szövetségesei ellen folytatandó küzdelemnek, a gazda, sági helyzet javításának-Az a komoly felelősségtudat és mélységes aggodalom, mely kicsendül az Algériai Kommunista Párt felhívásából, egyáltalán nem túlozza x esi a polgárháború és idegen katonai beavatkozás veszélyét. Ugyanis, amíg a francia demokratikus közvélemény növekvő aggodalommal figyeli az algériai helyzet alakulását, addig a szélsőjobboldali körök alig titkolt elégtétellel lesik azt és hevesen sürgetik az európai telepesek „fegyveres védelmét’. Hogy ez az óhaj nyitott kapukat dönget a francia kormánynál, azt jelzi Peyrefitte francia tájékoztatásügyi államtitkárnak a kormány szerdai ülése után elhangzott kijelentése, mely hangsúlyozta, a „jelenlegi zűrzavaros helyzetben lehetetlen Franciaország és Algéria között az együttműködés politikáját folytatni” és hozzáfűzte: a francia kormány határozott utasításokat adott a francia katonai erők főparancsnokának a francia állampolgárok védelmére vonatkozóan. Ezek a „határozott utasítások” újabb véres összetűzésekre vezethetnek. Ennek vésztjósló árnyékát előrevetette a marengói incidens, amikor a francia hadsereg katonái és az algériai felszabadító hadsereg egyik egysége között összecsapás történt több halálos áldozattal. Az incidenst az idézte elő, hogy a fel-Az Algériai KP felhívása, amikor- óva int a testvérharctól, az erőszak alkalmazásától: utat mutat a kibontakozásra, a választások mielőbbi megtartására, a nép egységének megteremtésére s az országot fenyegető neokolonializmus veszélyének leküzdésére. A Macmillan—Adenauer levélváltás nyomán kirobbant angol—nyugatnémet viszály egyaránt leleplezte a nyugati táboron belüli mély ellentéteket és Adenauer tekintélyének hanyatlását. A heves és kaotikus vita hangzavara után a nyugatnémet kancellárnak abból a mondatából, hogy „Mi már a tavasszal készek voltunk létrehozni a politikai uniót, amikor Spaak és Luns úr váratlanul kijelentették, hogy nem hajlandók ebbe belemenni mindaddig, amíg Anglia nincs a Közös Piacban” — egyszerre fény derült a heves mellébeszélésekkel tele „szövetségesi vita” igazi hátterére és valódi rugóira. Adenauer nyilvánvalóan attól tart, hogy Anglia, Hollandia és Belgium az esetleg hozzájuk csatlakozó Olaszország támogatásával olyan politikai uniót hozna létre. Testvérharc és neokoloniaiizmus veszélyének
