Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-04 / 206. szám

1968. szeptember 4. 3 ftedd A szocialista emberré válás nagyszerű mozgalma — Két és fél ezer ember a küzdőtéren — Kiküldött munkatársunk jelenti: Minden eddiginél színvonalasabb és színpompásabb az Országos Mezőgazdasági Kiállítás „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni.” Ezt a jelszót írta „zászla­jára” az a nagyszerű mozgalom, mely az iparban, majd a mező­­gazdaságban egyre erőteljeseb­ben kezdte bontogatni szárnyait. A munkásosztály legjobbjai, a kezdeményezők azt is megjelölték, hogy a munkaverseny olyan új formáját kell létrehozni, amely minden tekintetben kifejezi az idézett új fogalmakat. Így indult útjára a párt Központi Bizottsá­ga, s a Szakszervezetek Országos Tanácsa patronálása mellett a szo­cialista munkabrigád cím elnye­réséért kezdeményezett újfajta versenymozgalom, mely külsősé­gében és tartalmában messze fe­lülmúlja a korábbi versenyfel­ajánlások, versenymozgalmak leg­jobbnak vélt formáit. E mozgalom nyitánya lett an­nak a nagyszerű kezdeményezés­nek, mely a mi megyénk ipari üzemeinek falain áthatolva a me­zőgazdaságban is helyet kért. Gépállomások, állami gazdaságok, s egy sor mezőgazdasági üzem dol­gozói jelentették a megyei pártbi­zottságnak, a szakszervezetek megyei tanácsának: vállalják azo­kat a feltételeket, melyek a szoci­alista munkabrigád cím elnyeré­sének alaptételei. Így a többter­melést, a minőség javítását, az anyagtakarékosságot, az új mun­kaerkölcs kialakítását, egyszóval: az új munka- és közösségi szellem kialakítását. Megyénkben 1960-ban már 79 kisebb-nagyobb kollektíva tevékenykedett sikerrel a verseny­ben, s akkor 49 brigád lett méltó tulajdonosa az új típusú, embert formáló kitüntetésnek. A múlt év­ben pedig már 129 mezőgazdasági nagyüzem kollektívája vetélke­dett, míg az idén 203 csoport két és fél ezres létszámmal lépett a „küzdőtérre”. A megye mezőgaz­daságának már új arculatát mu­tatja, hogy az idei tavasz beállta óta termelőszövetkezeteink szor­galmas és mind többre vágyó pa­rasztsága közül is szép számmal kapcsolódtak be a szocialista mun­kabrigád címért versenyzők egyre növekvő táborába. S ez már nem­csak jelzi, hanem egyre erőtelje­sebben mutatja a tetteiben és gon­dolkodásában is megváltozott pa­rasztságot. Hogy a mezőgazdaság­ban is jóval túljutott már „gyer­­mekcipős” korán e mozgalom, azt a közelmúltban a MEDOSZ ál­tal rendezett tanácskozáson külö­nösképpen lehetett érezni. Ezen az értekezleten a szocialista mun­kabrigád cím elnyeréséért serény­­kedők vezetői vitatták e mozga­lom eddigi tapasztalatait. Kará­csonyi Gyula, a Felsőnyomási Ál­lami Gazdaság, Szász András, Braun Mihály, Horváth József, a megyei növényvédő állomás, Ba­logh Dániel, a Töviskesi Állami Gazdaság traktorosbrigád-veze­­tői, s még jó néhányon nemcsak arról beszéltek e tanácskozáson, hogy eddig mit tettek, meddig ju­tottak, hanem arról is, hogy mit akarnák tenni ezután. Mert a szocialista munkábrigád cím el­nyeréséért kezdeményezett mozga­lomnak némely helyen vannak még fogyatékosságai. Vagyis a szocialista munkabrigád cím el­nyerésének több helyen még csak részben valósul meg néhány fontos feltétele. Vitathatatlan: a termelésben, illetve a tervteljesí­tésben, s jórészt a szocialista egy­más mellett élés szabályainak be­tartásában és a különböző ren­dezvényeken való közös összejö­vetelekben kétségtelenül előbbre jutottak e brigádok. Kevésbé mondható azonban ez el a szak­mai és az általános műveltség gyarapításáról. Már szinte közhely számba megy, amikor arról beszélünk és írunk, hogy csak általánosan mű­velt, és szakmailag sokoldalúan képzett emberek képesek megbir­kózni a rohamosan növekvő köve­telményekkel, az új módszerek bevezetésével iparban és mező­­gazdaságban egyaránt. A mező­­gazdasági nagyüzemekben szocia­lista munkabrigád címért vetél­kedők egy része sem értette még meg részleteiben e sokat hangoz­tatott fontos tételt. S amíg a to­vábbtanulás, az általános művelt­ség megismerése nem lesz e moz­galomban egyik alapvető feltétel, addig nem mondhatjuk el, hogy minden tekintetben jó irányban formálódik e mozgalom. Mint aho­gyan arról sem beszélhetünk még, hogy a szocialista munkabrigádok tagjainak egésze gondolkodásban is teljesen egységes. Hogy ez meg­változzék, joggal várnak e moz­galom kezdeményezői több segít­séget. Az árnyékolt oldal azonban év­ről évre csökken, s a mennyiség fokozatosan minőségi változást mutat, ez azt jelenti, hogy a ko­rábbi évektől eltérően már jelen­leg is összehasonlíthatatlanul töb­ben jelentkeztek a szocialista munkabrigád címért küzdő kol­lektívák közül szakmai és politi­kai oktatásra. Mások az általános iskolák padjaiba ülnek be ismét, hogy pótolják azt, amit eddig ta­lán nem is tartottak fontosnak. Akadnak persze már olyanok is, mint a megyei növényvédő állo­más traktorosai közül néhányan, akik a mezőgazdasági technikumi, vagy felsőfokú iskolai tanulmá­nyaikat folytatják. A.Z ifi-oft fellelhető fogya­tékosságok ellenére is az utóbbi három évben már nemcsak kibon­takozott megyénk mezőgazdasági üzemeiben is a szocialista munka­­brigád-mozgalom, hanem eredmé­nyei egyre lelkesítőbbek. Az idén 38 millió forintnál nagyobb több­letjövedelemre tettek vállalást a mezőgazdasági szocialista munka­brigád címért küzdő kollektívák. Nagyszerű ígéret ez! Valóra vál­tása nemcsak forintértékben, má­zsában és literben mérhető majd le, hanem az emberek tudatának formálásában is. Balkus Imre Ezekben a napokban mind zsú­foltabban indulnak megyénkből a személy- és gyorsvonatok Buda­pestre: viszik az Országos Mező­­gazdasági Kiállításra igyekvőket. Nem bánják meg az út fáradsá­gát, mint ahogyan nem bánták meg azok sem, akik a megnyitó napjára érkeztek megyénkből, akik végighallgatták Losonczi Pál földművelésügyi miniszter meg­nyitó beszédét és látták a kiállítás megtekintésére érkezett párt- és kormányvezetőket. Az első látoga­tók között ott volt többek között a sarkadi Lenin, a füzesgyarmati Vörös Csillag, a körösladányi Ma­gyar-Vietnami Barátság és még több más tsz elnöke és jó néhány tagja is megyénkből. Azt, hogy miért érdemes elmenni, megnézni az eddigieknél sokkal színvona­lasabb és színpompásabb kiállí­tást, Nagy Károly, a füzesgyar­mati Vörös Csillag juhásza így mondta el: Nagy különbség van a mostani és a legutóbbi kiállítás között. Az olyan állatokat, ame­lyeket három évvel ezelőtt díjaz­tak, most el sem hozták, mert an­nál sokkal különbeket nevelt az azóta nagyüzemivé szervezett és rohamosan fejlődő magyar mező­­gazdaság. De a kiállított gépek is azt bizonyítják, hogy három év alatt sokat emelkedett a magyar Igaza van Nagy Károlynak: például a mostani kiállításra csak az évi 6000 literen felül ter­melő és nagyon kiváló küllemű tehenek kerültek. Jóleső érzés, hagy az arany-, ezüst- és a bronz­éremmel kitüntetett sok kiváló jószág közül jó néhány Békés me­gyéből került a kiállításra. Többek között az aranyéremmel díjazott tehenek között van az orosházi és a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság 7000 literen felül termelő te­hene. Ezen túl aranyérmet nyertek a Mezőhegyesi Állami Gazdaság és az orosházi Dózsa Tsz tenyész­­koca-süldői, a füzesgyarmati Vö­rös Csillag Tsz, a gyulai és a Me­zőhegyesi Állami Gazdaság te­­nyészjuhai. A lovak közül a Me­zőhegyesi Állami Gazdaság egy ménje nagydíjat, egy törzskancá­ja aranyérmet nyert. A díjazot­tak között van a kamuti Béke Tsz-nek is egy szép kancalova. Ezeken túl sok Békés megyéből felkerült növendékállat is nyert ezüst- vagy bronzérmet és ez azt bizonyítja, hogy megyénk nagy­üzemi gazdaságai lépést tudnak tartani az ország mezőgazdaságá­nak gyors fejlődésével, s bizto­sítva van az alapanyaguk a követ­kező, még magasabb színvonalú kiállításra is. Megyénk nagyüzemi gazdaságai természetesen nemcsak kiváló ál­latokkal, hanem sok más egyéb­bel is szerepelnek a kiállításon. Többek között a főpavilonban egy hatalmas tabló mutatja be az ország első szövetkezete, a sarkadi Lenin Tsz fejlődését, két alapító tagjának megváltozott életét. Az ifjúsági pavilonban nagy helyet kaptak a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz fiatalságának életét és munkáját bemutató képek és számadatok. Az, hogy a szövetke­zet több mint 1000 tagjának 32,4 százaléka fiatal, s ezek közül 5 munkacsapat holdanként 220 má­zsa cukorrépa, 6 munkacsapat holdanként 30 mázsa májusi mor­zsolt kukorica, 2 munkacsapat pedig a tehénenkénti évi 3200 lite­res tejtermelésért versenyez. Az Sándor 23 821, Fegyver Sándor 19 557, Juhász Mária pedig 14 883 Békéscsaba legfiatalabb üzemé­ben a szezon leggyorsabb és leg­sürgősebb munkája, a paradicsom­­sűrítés is megkezdődött a hét utó­ján. Mint minden kezdet nehéz — tartja a közmondás — az itt is be­igazolódott. Jó másfé' héttel ezelőtt már meg kellett volna kezdeni ezt a fontos és sürgős munkát. Az új Ft jövedelemhez jutott az elmúlt évben a közösből. Jó látni ezeket és a hasonló kimagasló Békés megyei eredmé­nyeket a magas színvonalú Mező­­gazdasági Kiállításon. De jó ér­zés azt a sok modernebbnél mo­dernebb mezőgazdasági gépet is látni, amit a hazai és a külföldi ipar sorakoztatott fel, mert ezek a gép>ek biztosítékát adják a jövő­beni még eredményesebb gazdál­kodásnak. A kiállítás rendezői gondoskodtak arról is, hogy sok tanulságot szerezzenek, s új üzem­­szervezési, állatférőhely-építési, és állatnevelési módszerekkel ismer­kedjenek meg a látogatók.Termé­­szetesen most sem maradnak el, hanem az eddigieknél látványo­sabbak, impozánsabbak a különböző bemutatók Többek között a díjnyertes álla­tok, a legújabb típusú hazai és külföldi gépek felvonultatása, szórakoztatóbbak a fogatosok és lovasok bemutatói. A kiállítás alkalmával több ízben felvonul­nak a Kossuth-imentés, vörös csá­­kós és nadrágos lovasok is, s a legifjabb lovasok, köztük a mező­hegyesi úttörők is több ízben mu­tatják be ügyességüket. Vasárnap, szeptember 9-én is fellépnek a nagyszabású nemzetközi lóver­senyen. Sok mindenről lehetne még ír­ni, de jobb a magas színvonalú, színpompás kiállítást látni, mint olvasni róla. Jobb a sok szép áru­ból vásárolni, és a sok jófajta borból kóstolni, mert ezek ízét nem tudja érzékeltetni a betű. Kukk Imre gépek bejáratása miatt másfél hét­tel késett a gyár új termékének gyártásával. Fennakadás azonban nem történt, mert a beérett paradi­csomot a másik üzemrész, a pőste­­leki telep folyamatosan feldolgozta. A Békéscsabai Konzervgyár a két telepen az idényben több mint 735 vagon paradicsomot dolgoz fel. Az új gyár naponta 20 vagon párádi csőm feldolgozására is képes. Eh­hez azonban szükséges, hogy a ter­melőszövetkezetek — amelyekkel a gyár szerződésben ál! — folyamato­san, megszakítás nélkül szállítsák a nyersanyagot. A békéscsabai tsz-ek igyekeznek is a szállítással, mivel nem sokáig tárolható és gyorsan romlandó áru a paradicsom. s min­den kilóra vigyáznak. Más termelő­szövetkezetek azonban még várnak a szedéssel, mondván, hogy még zöld, és egyszerre nem tudnak so­kat összegyűjteni. De amíg az érés­sel várnak, addig az eleje már meg­romlik, levizesedik. Helyes azonban az a módszer, melyet a csabai tsz-ek alkalmaznak, hogy mindennap át­vizsgálják a táblát és a piros para­dicsomot leszedik és beszállítják. A gyár 53 termelőszövetkezettel 700 hold paradicsomra kötött szer­ződést. A legnagyobb területen — 50 holdon — a békéscsabai Petőfi Tsz termel paradicsomot az üzem­nek. A csabai Május 1 Tsz 30, a bé­kési Október 6 Tsz 30, a gyulai Bé­ke Tsz szintén 30 holdon, s a többi tsz 25—20 és ennél kisebb terü­leten termel paradicsomot szerző­désre a Békéscsabai Konzervgyár­nak. Cs. E, mezőgazdaság termelésének szín­vonala. ösztönző erőt és a szövetkezetben maradást az biztosítja, hogy a fia­talok jól keresnek. Például Kozák Megkezdődött a paradicsom sűrítése a Békéscsabai Konzervgyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom