Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-28 / 227. szám

2 Pántéit W®8. »September 28. A nők fie maradjanak le Parlamenti választások Algériában a tanulásban „A ma 30 éves asszonya keveset törődik saját képzésével. Az általános és középiskolák felnőtt tagozatain alig akad ilyen korú asszony. A legtöbbje fiatalabb vagy jóval idősebb. Pedig ezeknek az asszonyoknak is éppen úgy vagy talán még in­kább szükséges tanulni, hiszen ők nevelik a jövő generáció többségét. Már pedig ahhoz, hogy helyesen neveljük a gyer­mekeket, elengedhetetlenül szükséges képezni magunkat.” © © © © © A nőtamáos egyik értekezletén mondotta ezt az előadó, aki a nők képzéséről számolt be a részt vevőknek. A fenti korosztály ta­nulása különösen azért fontos, mert ők még a múlt rendszer is­koláit járták, s tudjuk, hogy ez az alap egyáltalán nem elegendő a mai gyermek neveléséhez. Sok szülő, édesanya áll teljesmi ta­nácstalanul a fyermeke előtt, ha az a feladott leckével kapcsolat­ba*! hozzáfordul segítségért. Sok­nak még a hat elemije sincs meg, A BÉKÉSI NYOMDA negyven­­kéttagú kommunista kollektívája, az októberben tartandó városi pártértekezletre Gera Lajost vá­lasztotta meg egyik küldöttjének. Nem azért, mert Gera elvtárs ne­véhez valami nagy tett fűződik vagy mert kimagasló eredményt ért el a termelésben. De nem is csak azért, mert ő a nyomda párt­­titkára és „hivatalból is” ott kel­lene lennie a pártértekezleten. A két változat között valahol közé­pen van az ok: Gera Lajos, mint a nyomda pártszervezetének egyik legmegfelelőbb tagja, ugyanakkor mint a termelő munkában is jól helytálló dolgozó vehet részt a vá­rosi pártértekezleten. HA JELLEMEZNI akarnánk, röviden annyit mondhatnánk ró­la a párttagok és a pártonkívüli­­ek véleménye alapján: jó elv­társ, szereti az embereket, mélyen foglalkozik problémáikkal és ezért öt is szeretik az emberek. Való­ban, az állandóan mosolygós arcú, szimpatikus megjelenésű párttit­kárhoz szívesen fordulnak a dol­gozók ügyes-baj03 dolgaikkal. S ha nem is sikerül nyomban fel­oldani egy-egy panaszt, az a tény, hogy a párttttkár nemcsak meg­hallgatja az embereket, hanem igyekszik segíteni is rajtuk, per­döntő a személye megítélésében. Nyugodtságával, higgadt körülte­kintésével és nem utolsósorban türelmes okfejtéseivel akaratán kívül is tekintélyt szerzett magá­nak az üzemben, ahol a műszaki intézkedési tervek végrehajtásá­nak ellenőrzését bízta rá a gazda­sági vezetőség. Az ő tanácsai alap­ján dolgozik tovább eredményesen az egyik szocialista ragasztó-bri­gád, amelynek tagjai között bi­zony személyi torzsalkodások is voltak a rossz munkaszervezés, a terv nem teljesítése miatt. A szakszervezeti bizottság aztán ösz­­szehivta a brigádot, hogy közösen megbeszéljék a helyzetet. Ezen a vitán részt vett a párttitkár is. Ö javasolta, hogy iktassák ki a ra­gasztó-brigád munkájából a szer­vesen nem hozzájuk tartozó „ki­fejtést”, ezzel sok munkaidőt ta­karíthatnak meg, melyet tényle­ges munkájukra fordíthatnak. A megbeszélés óta összekovácsoló­­dott a brigád és nincs baj a terv­teljesítésükkel sem. GERA LAJOS, bár ivem tarto­zik az idősebb korosztályhoz, még­is tapasztalt ember. Eredetileg va­hogyan tudna akkor segíteni az ilyen édesanya mondjuk: az ötö­dikes gyermekének, a felsőtagozat többi osztályáról nem is szólva. Sajnos nemcsak az a baj, hogy ebből a korosztályból ke­vés a hallgató. Az általános és középiskolák fel­nőtt tagozatain általában kevés a nők létszáma. Az 1961 62-es tan­évre megyénk középiskoláiba ösz­­szesen 3293 felnőtt jelentkezett s ezek közül 1488 nő, mindössze 45 sas, motorszerelő volt, s mint ilyen dolgozott az Üjkígyósi Gép­állomáson, majd a megyei Gép­javító Vállalatnál. A néphadsereg­ben ezred DISZ-titkár, később párttitkár lett. Leszerelése után a Magyar Szabadságharcos Szö­vetség városi titkára, majd a me­gyei titkárság gazdasági vezetője tisztjében tevékenykedett. Az ő vállára nehezült a modern Hon­védelmi Ház építésének minden gondja-haja. S most, a 27 millió forintos beruházással bővülő Bé­kési Nyomda párttitkáraként használja fél sokéves mozgalmi ta­pasztalatát. JÓL HASZNÁLJA fel, azt meg kell hagyni. A fejlődés, melyei mi, békéscsabaik évről évre látunk a Lenin utca nyomdai szakaszán, nemcsak kívülről látszik, hanem bent, a falak mögött is. Néhány évvel ezelőtt még azon tanakodtak a nyomda kommunistái; hogyan juttassák el a pártszervezet szavát minden munkahelyre, mikor sok helyen még nincs párttag. Hu­szonheten voltak mindössze. Ma negyvenhetén lennének, s nincs olyan munkahely, ahol a taggyű­lések mindenkire vonatkozó hatá­rozatait vagy a más rendezvénye­ken történteket ne közvetítenék a kommunisták. Ezzel nagy mérték­ben javult a tájékoztatás és álta­lában csökkentek a politikai tisz­tán nem látások. AZÉRT MONDJUK, hogy „len­nének”, mert az alapszervezet negyvenhét tagjából ölen elmen­tek a nyomdából. Méltán tarthat­ja azonban ezeknek az elvtársak­nak a zömét saját neveltjének a nyomdai pártszervezet. Miért? Kuka elvtársnő párttitkár lett a Köztisztasági Vállalatnál, Streit Jánost a gyomai telep vezetésével bízták meg, Balogh Miklós a ke­let-németországi Lipcsébe került nyomdaipari főiskolára, ahonnan majd mint nyomdaipari mérnök jön vissza. Eperjesi Béla katoná­nak vonult be, s csupán egy elv­társ került el a nyomdából egyéb, nem dicsérhető okok miatt. AZ ELET nem simán, szépség­hibák nélkül fejlődik, de az előre­haladás állandó. Hogy milyen mértékű ez az előrehaladás, az sokban függ az adott pártszerve­zet politikai és gazdasági szerve­ző tevékenységétől, jó irányításá­tól. Ha jut idő hozzászólásra, er­ről fog beszélni Gera elvtárs, a városi pártértekezleten. Varga Dezső százaléka az összlétszámnak. Év­közben azonban a hallgatók 20— 23 százaléka lemorzsolódott, s ezek többsége nő volt. Az általá­nos iskolákban még rosszabb volt az arány, habár a megyében ösz­­szesen 849 nő tanult az általános iskolák esti és levelező tagozatain. Ha a korábbi éveket nézzük a fel­nőtt oktatásban szinte ugrásszerű­en nőtt a tanulók létszáma, s ez igen jó. A békéscsabai I. számú általános iskolában két évvel ez­előtt 3, tavaly 5. s az idei tanév­ben pedig már 8 tanulócsoport kezdi meg a munkát. Kettőszáz­­négy édesapa, édesanya veszi ke­zébe a tankönyvet, hogy többet tudjon, gyermekeivel együtt ha­ladjon a tanulásban. Csakhogy a nők és a férfiak aránya az idén is azt mutatja, hogy az asszonyok közül még mindig kevesen értik meg miért kell tanulni, miért kell pótolni az elmulasztottakat. Ebben az iskolában a 204 jelentkező kö­zött mindössze 42 nő van, alig egyötöde az össz-létszámnak. A II. számú általános iskolában sem sokkal jobb az arány. Az összlét­­szám egyharmada nő, s habár akad olyan család, ahol a férj és a feleség is tanul és van a jelentkezők között öt­gyermekes édesanya is, a nők részvétele itt sem kielégítő. Falun pedig lényegesen rosszabb a hely­zet. Sokszor írunk arról, hogy egyes munkahelyeken és főleg a tsz-ek­­ben, lebecsülik a nőket, nem vá­lasztják be a tsz-vezetőségébe vagy az üzemben kevés a vezető beosztású nő. Ahhoz, hogy több nő vegyen részt a vezetésben, na­gyobb tudás kell, ennek pedig alapvető feltétele a tanulás. De az élet bármely területén, bárhol dol­gozunk és élünk is, a fejlődés nem áll meg s ez a fejlődés megköve­teli, hogy képezzük magunkat mégha csak egyszerű háziasszo­nyok vagyunk is. Kasnyik Judit cm ... Tíz óra körül járt. Mindjárt indulnia kell. Éppen hazafelé 'készülődött, amikor kopogtak az ajtaján. Szemin őrnagy jött be. Scsuko letartóztatási iratait hozta. Azi­zov végignézte az aktákat. Sem­mi újabb. Mitévők legyenek? Sok minden kiderülhetne, ha magút Scsukót kihallgatnák. Azl. zov azonban úgy vélekedett, hogy nem kell elsietni a kihall­gatást. Orudzseva bejelentése után valamelyes kielégülést ér­zett: beigazolódott a feltevése, hogy a zsebmetszés megrende­zett. Ám, ugyanakkor meg is za­varta mindaz, amit az asszony elmondott. Ki lehet az az ősz szakállú, sötétruhás, barna bá­­ránybőrkucsmát viselő öregem­be^ az irhabőr levéltárca tulaj-Portré a városi pártértekezlet egy küldöttéről Felső kép: Ben Bella szavaz. Alsó kép: Muzulmán nők és európaiak együtt szavaznak. (MTI — Külföldi Képszolgálat) Az amerikai képviselőház újabb Kuba-ellenes határozatot fogadott el Washington (MTI) Az amerikai képviselőház — a szenátushoz hasonlóan — elfo­gadta azt a határozatot, amely „az Egyesült Államok, illetve a latinamerikai államok biztonságá­nak védelmében” kijelenti, hogy az Egyesült Államok „szembeszáll Kuba bármilyen katonai jellegű agressziójával”. Eisenhower volt elnököt, a re­publikánusok pedig Kennedyt hi­báztatták a Kubában kialakult helyzetért. Egyes felszólalók Kuba teljes blokádját vagy más közvetlen akciót követeltek. Leszavazták azonban azl az indítványt, hogy a határozat szövegét a „keményebb vonalnak” ‘megfelelően módosít­sák. A képviselőház döntését egyéb­ként négyórás vita előzte meg, melynek során a demokraták donosa? Miféle céllal rendezte meg az esetet, s miért adta Scsu­kót a rendőrség kezére? Lehetsé­ges, hogy talán bosszút állt va­lamiért? Nem. Aligha. Scsuko csak nemrég jött Bakuba. Ebben a városban minden lépéséről tudtak. Találkáinak résztvevőit lefényképezték, s Orudzseva, aki­nek megmutatták ezeket a fény­képeket, nem találta köztük az ősz szakállút. (Azizov így nevez­te el magában az öreget.) Tehát nincs kizárva, hogy Scsukó nem ismeri őt. Vagy lehetséges, hogy az ősz szakállú ember a német hírszer­ző szolgalat ugyanolyan ügynöke, mint Scsuko? Nem, ez aligha hi­hető. Ha ő is kém, akkor vala­melyik másik ügynökségnek dol­gozik, De melyiknek? S a kül­földi hírszerzők mióta adják ki a Szovjetunió állambiztonsági szer­veinek a német kémeket? — Éppen most néztem utána — szólalt meg halkan Szemin — s kiderült, hogy az üzlet, amely­ben Orudzseva beváltotta a je­gyeit és a letartóztatott lakása szomszédosak. Száz méternyire, vagyis látótávolságban vannak egymástól. — És az ősz szakállú figyelte a hazat, amíg sorban állt? Agya­fúrt fogás, meg kell hagyni. — Mikor hallgatjuk ki Scsu­kót? — Nem hallgatjuk ki. Szemin csodálkozva nézett az ezredesre. — Nem hallgatjuk ki — ismé-A kongresszus által elfogadott határozatot a Fehér Házba kül­dik aláírás végett. telte Azizov. — Ha egyszer tol­vajt fogtunk, bíróságnak kell ítélkeznie felette. Tartsák meg a bírósági tárgyalást. A büntető-* törvénykönyv vonatkozó cikke­lye alapján ítéljék el. S aztán, amikor a börtöncellába kísérik, történhet valami olyan dolog, amely lehetőséget ad néki a szö­késre. — Értettem, ezredes elvtárs — Szemin elmosolyodott. — De nincs kizárva, hogy Scsuko nem ismeri ezt a másikat. — Az ősz szakállút? — Igen. Nem ismeri, sőt fogal­ma sincs, hogy egyáltalán léte­zik. — Mindegy. Hadd higgye, hogy tolvajlásért fogtuk el. A szoba sarkában lévő falióra elütötte a tizet. Azizov felállt, bezárta a pálcénszekrényt, s vet­te a kalapját. — Majd holnap befejezzük á beszélgetést. Kérem, jöjjön át hozzám reggel egy kicsit koráb­ban. De most... — elmosolyodott — Most mennem kell, különben elkések a randevúról. Megszólalt a telefon. Azizov a kagylóért nyúlt. — Igen... Szervusz fiú! Igen, megígértem és hamarosan ott­hon is leszek. — S letette a kagylót — Haza? — kérdezte Szemin. — Igen. •— És mi lesz a randevúval?... Ja, értem! — Az őrnagy felneve­tett. A gépkocsi lassan haladt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom