Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-27 / 226. szám

Magyar kérdés vagy amerikai ügy? Már lassan’ nevetségessé válik az az erőlködés, melyet az amerikai de­legáció évről évre kifejt az ENSZ- közgyűlésen az úgynevezett magyar kérdés napirendre erőszakolásában. Nevetségessé azért, mert az eset ha­sonlít a középkorban élő Don Quihote lovag históriájához, aki nem vette észre a körülötte végbe­menő történelmi fejlődést és ósdi módszerekké! harcolt nem létező jelenségek ellen. Másrészt azért, mert ezek a modem Dón Quihoték Tartuffe köpenye mögé is bújnak, és egyre jobban kilátszik igazi ál­szent arcuk a maszk mögül. Tartuf­­fenek, az álszenteskedós klasszikus szimbólumának pózában szólalt fel ugyanis Yost amerikai delegátus az ENSZ-közgyűlés vitájában, s az előtte szólóknak válaszolva — akik azt hangoztatták, hogy a magyar kérdés címmel javasolt napirendi pont csak arra jó, hogy megmér­gezze a nemzetközi légkört — kije­lentette: országa nem hidegháborús célokból akarja napirendre tűzetni ezt a kérdést. Hát vajon milyen célból? Talán a békés egymás mellett élés elvei­nek elmélyítése céljából? Nevetsé­ges válaszadás. Annál is Inkább, mert éppen ezekben a napokban adja számos más jelét is az ame­rikai kormány annak, hogy minden igyekezete fenntartani, sőt tovább fokozni a háborús pszichózist. Erről tanúskodik az újabb 150 ezer kato­na behívása Amerikában, a katonai idő tíz hónappal való meghosszab­bítása, a Kuba-ellenes kereskedelmi bojkott meghirdetése, a kubai el­­lenforradalmárok toborzása és fel­készítése a ,,bevetésre", nem utol­sósorban pedig az újabb U—2-es kémrepülők akciói, melyek közül egyet már lelőttek a szocialista tá­bor fölött. Ebbe az akciósorozatba tartozik szervesen a magyar kér­dés is, mellyel diplomáciai síkon re­alizálja háborús politikáját az ame­rikai kormány. Mindén agresszív cseleKodet, minden olyan tett, ami nem enyhíti, hanem ellenkezőleg, súlyosbítja a nemzetköz! helyzetet, a Fehér Házból indul ki, és éppen ezért a világ közvéleménye egyre inkább rájön arra, hagy tulajdon­képpen „amerikai ügy” van, me­lyet egyszer valóban napirendre kellene tűzni. Ez az amerikai ügy a szavak és a tettek közötti szaka­dékot jelenti, magyarán, a békéről való fecsegést és a más országok belügyeibe való állandó beavatko­zási kísérletet, agressziói; cselekede­tek sorozatát, a hidegháborús lég­kör fenntartását. A Tartuffe-ök előbb-utóbb a mai világban is lelepleződnek, szánalmas erőfeszítéseik nevetségessé válnak a közvélemény előtt. Ily módon marad egyre kevesebb társsal ma­gára az USA is, amikor mondva­csinált koholmányokkal vagy tény­leges agressziókkal élezni akarja a nemzetközi helyzetet. Lásd: tavaly 15 ország küldöttsége szavazott a napirendre tűzés ellen, most 35 állt szem.be az USA delegációjával. Ma már világos, hogy ha tárgyal­ják is az úgynevezett magyar kér­dést az ENSZ-közgyűi ésen, az ame­rikai delegáció szája ízének megfe­lelő határozat már semmiképpen nem születik, mert ehhez kéthar­mados többség kellene. Ezt a több­ségét azonban donquihotei politi­kájával már elvesztette az. US A az Egyesült Nemzetek Szervezetében Is. , Varga Dezső Brezsnyev és Tito beszéde , ... ... . A a jugoszláv elnök tiszteletére adott ebéden — A látogatás hatalmas lépés a két ország kapcsolatainak fejlődésében — t Belgrad (TASZSZ) Mint már jelentettük kedden, a Tito elnök tiszteletére adott ebé­den beszédet mondott Leonyid Brezsnyev. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia nagymértékben hoz. zájárul ahhoz a harchoz, amely az új világháború megakadályozásá­ért, a béke erősítéséért folyik, s amelyet napjainkban a szocialista országok és a világ valamennyi béikeszerető országa és népe foly­tat. — Mind a Szovjetunió, mind Jugoszlávia harcol azellen, hogy megkülönböztetéseket alkalmaz­zanak a nemzetközi kereskede­lemben, síkraszáll a zárt gazdasá­gi tömbök létrehozása ellen, mert az ilyen tömbök ellentétben áll­nak a világ valamennyi országa közötti kereskedelem szabad fej­lődésének élvével és lényegében az imperialista katonai tömbök gazdasági bázisaként szolgálnak. Brezsnyev hangsúlyozta azt is, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia népei erélyes harcot vívnak a gyarmati rendszer mielőbbi fel­számolásáért, majd megállapítot­ta: ily módon kijelenthetjük^ hogy egy sor létfontosságú nemzetközi kérdésben vallott azonos vagy Ankétot rendeztek a szocialista iparvállalat vezetési módszereiről A Textilipari Műszaki és Tudo­mányos Egyesület megyei cso­portjának ipargazdasági szakosz­tálya szerdán ankétot rendezett Békéscsabán a Balassi művelődé­si otthonban. Ez a tanácskozás a Budapesten áprilisban rendezett hasonló ankét első vidéki megis­métlése volt. Kmács Pál, a TMTE megyei csoport ipargazdasági szakosztá­lyának összekötője üdvözölte a megye üzemeinek képviselőit, majd dr. Bakos Zsigmond tartotta meg előadását a szocialista ipar­­vállalat vezetési módszereiről. A színvonalas előadásban részlete­sen szólt a vezetés módszereiről, a belföldi és külföldi tapasztalat­cserék hasznosságáról, valamint a szakmai továbbképzés fontosságá­ról. Ezután Marcsányi "Zoltán a vezetés matematikai, Frank Tibor pedig a vezetés szervezési kérdé­seiről tartott korreferátumot. A külföldön tartózkodó Perjési Sán­dor korreferátumát a vezetés el­lenőrzési feladatairól Frank Tibor olvasta fel. Az előadások után többen in­téztek kérdést az előadókhoz. Nagy Antal, a Békéscsabai Ruha­gyár igazgatója felszólalásában el­mondta, hogy az ankét nagyon értékes volt, sok segítséget nyúj­tott a jó vezetési módszerek meg­ismeréséhez. Hasonlóan véleke­dett a többi hozzászóló is. Meggyorsult a talafmunka — 1200 traktor két műszakban — A rendkívüli szárazság miatt megyénk termelőszövetkezeti köz­ségeiben vontatottan indult az őszi talajmunka. Különösen az erősen kötött talajokon várták az esőt. Most azonban lényegesen meg­gyorsult a talaj előkészítés és a ve­tés. A megyében több mint 2500 gépállomási és termelőszövetkezeti gép szánt, vet és hordja a trágyát, a terményt. A szántótraktorokból 1200 szorgoskodik két műszakban. Megyeszerte átcsoportosítják a gé. pékét: amit lehet, kizárólag talaj­előkészítésre és vetésre irányíta­nak. A megye termelőszövetkezetei összesen százezer holdon termesz­tenék intenzív búzát. A bőtermő külföldi búzák különösen megkí­vánják a kitűnő magágyat, a jó agrotechnikai munkát. A kemény földben azonban hallatlan erőfe­szítéssel és nagy költséggel ké­szülnek a magágyak, ami nemcsak drágítja, de lassítja is a munka­folyamatot. A megyében mintegy 90 000 hold búzát kukorica után terveztek el­vetni. Az illetékes szakemberek felhívták a termelőszövetkezetek figyelmét a kukoricabetakarítás jó megszervezésére. Fő cél, hogy egy-egy tábláról egyszerre kerül­jön le a kukorica, hogy azonnal munkába állhassanak a traktorok. Ezért javasolták azt is, hogy a ház­táji földek letakarítására adjanak szabadnapot, fogatokat, hogy egy­szerre szabaduljon fél a föld. A megye termelőszövetkezeteinek határában eddig 25 000 holdon fe­jezték be az ősziek vetését. Most az ütem gyorsításán kívül a mi­nőségi követelmények kerültek előtérbe a jövő évi jó termés biz­tosítása érdekében. hasonló álláspontunk teljes ala­pot nyújt az országaink baráti kapcsolatainak fejlesztésére és elmélyítésére. Válaszbeszédében Tito elnök emlékeztetett a jugoszláv népnek a hitlerista hódítók ellen vívott harcára, majd kijelentette: a Szovjetunió és Jugoszlávia viszo­nyában azelőtt volt bizonyos felhősödés, ez a felhő azonban so­hasem volt olyan sűrű, hogy elta­karta volna a Szovjetunió és Ju­goszlávia népei között meglévő mély rokonszenvet. Ez átmeneti jelenség volt, amelynek — véle­ményem szerint — soha többé nem szabad megismétlődnie. A jugoszláv elnök végül kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nöksége elnökének jugoszláviai látogatása „hatalmas lépés a két ország kapcsolatainak fejlődésé­ben”. (MTI) Budapestre érkezett D. V. Szkobelcin, a nemzetközi Lenin-békedíj bizottság elnöke Kedden a késő esti órákban Bu­dapestre érkezett D. V. Szkobelcin akadémikus, a nemzetközi Lenin­­békedijat odaítélő bizottság elnöke, hogy átadja Dobi Istvánnak, az El­nöki Tanács elnökének a nemzetkö­zi Lenin-békedíjat. Szkobelcin akadémikus fogadta­tására a ferihegyi repülőtéren meg­jelent Szakasits Árpád,, az Országé* Béketanács elnöke, a Béke-világta­­nács irodájának tagja, Orbán László, az MSZMP Központi Bizott­­-ágának osztályvezetője,. Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Onszá­­gos Tanácsának titkára, Púja Fri­gyes külügyminiszter-helyettes, Kristóf István, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára és Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Ott volt a fogadtatáson M. A. Popov, a budapesti szovjet nagykö­vetség ideiglenes ügyvivője, vala­mint A. P. Bajdanov, a Lenin-bé­kedíjat odaítélő bizottság munka­társa, aki már korábban főváro­sunkba érkezett. A repülőgépből kilépő Szkobelcin akadémikust Szakasits Árpád kö­szöntötte. D. V. Szkobelcin meleg szavakkal mondott köszönetét az üdvözlésért és a baráti fogadtatá­sért. (MTI) »if«aBBaaBaaaaBaaaBaBaaaaaBaBaBaaBBBBBaaaaaaBaaBaaBaBBBaaaaaBaBaBaaBaaNaaaaBaaaBaBBaaaaBaa Beérett a seprűnek való Zahorán András, de a pusztaottlakai Egyetértés Tsz többi tagja is levágta és „leszakállazta” a kiosztott területen a cirkot. — Pepecselő, munka ez — mondta Zahorán András —, egy jó hétig tartott a há­romnegyed hold rendbe tevése, pedig ugyancsak igyekeztem. De megéri...

Next

/
Oldalképek
Tartalom