Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-11 / 187. szám

1962. augusztus It. 6 Szombat Egy fiú intéseibe kerül A nyári kánikula kintrekedt. A komor hivatali szobában hű­vös van, s hűvösek az emberek is, akik előtt egy tizenötéves kamasz ül lehajtott fővel. Sorsáról dön­tenek. A bűne nagy. Édesanyjával, a felnőttekkel szemben tiszteletlen, durva és konok végtelenül. Napi­renden van a verekedés, és’ már lopott is. A beteges édesanya nem bír vele, a tanácshoz fordult, se­gítsenek fia helyes útra térítésé­ben. Tetteinek felsorolása után súlyos a csend. A fiú hallgat, csak a feje hajlik még mélyebbre, s szeméből lassan elindul két könnycsepp. A felnőttek sem szól­nak, elgondolkoztató a kép, amit a gyermek korábbi életéről kap­nak. A söntés zsúfolt termében vágni lehet a füstöt. A vidám zsi­vajba itt-ott káromkodás is ve­gyül, sőt éles vita, veszekedés. A kis Dezsőnek ez furcsa, s fél is egy kicsit a részeg bácsiktól, akik néha-néha megpaskolják dundi arcát. Ilyenkor apuhoz húzódik. Igaz, ő is furcsa, majdnem olyan, mint a többi bácsi, mégsem fél tő­le. Csak amikor késő éjszaka a vállára veszi, s imbolyogva haza­felé indul, akkor fél. Onnan a magasból olyan feneketlen a sö­tétség, s úgy rémlik, mintha min­den pillanatban beleeshetne a mélységbe, ahol a gonosz manók megragadják és felfalják. Igaz, apu fogja a lábát, de néha el is engedi, mert neki is meg kell ka­paszkodni valamibe, hogy bele ne zuhanjon a sötétségbe. Aztán hazaérnek. Anyu ott vár az ajtóban. Sír, mindig sír, ami­kor ők jönnek, s apu ezért nagyon haragszik. Ilyenkor ő gyorsan le­kúszik a válláról, és a legsötétebb sarokból lesi, mi történik. Már nem fél a sötétségtől, jobban at­tól, amit lát. És ez mindig, min­dig ismétlődik, míg egyszer apu nem viszi el többet, de nem is jön haza. Anyu azt mondta, hogy disszidált. Egyszer kaptak is tőle levelet és csomagot, de csak egyszer. Az apa távozásával megszűntek a borzalmas kocsmalátogatások, az otthoni jelenetek. Az asszony azonban idegbeteg lett, melynek Okozóját a fiú apjában látta. Ha ránézett a gyerekre, az apával el­töltött keserves évek jutottak eszébe, s ha ez rosszalkodott — mint általában minden gyermek —, könnyen kicsúszott a száján: olyan leszel, mint az apád. „Olyan leszel, mint az apád” — hallotta a fiú. Azt gyűlölték, akkor őt is gyűlölik, s ennek tu­datában még szertelenebb, szófo­­gadatlanabb lett. Egyre gyakrab­ban csapott felé a „rossz kölyök”, „csavargó”, „tróger” kifejezés, ha jót is tett, már azt sem hitték el, alakoskodásnak vélték. Nem is tö­rődött vele. Durva lett. Egyszer megütötte a velük lakó nagynénit, másszor késő éjszaka ért haza, s aztán lopott is. Először csak keve­set, később százasokat. Feljelen­tés, rendőrség, kihallgatás és újabb szitkok otthon. — Intézetbe adlak, én nem kín­lódom veled tovább. Felmész Pestre, majd ott ellátják a bajo­dat, ne félj! — fakadt ki egyszer az anya, s el is intézte, hogy a fiú elkerüljön a háztól. A „csak azért sem” azonban már ott volt a fiú lelkében. Hiá­ba volt a tanárok minden igyeke­zete, nem hajlott a szóra, nem tanult. A szakma sem tetszett neki, a foglalkozásokra nem járt el. A diákotthonban ő volt a fő bajkeverő, s az ered­mény végül: a kizárás. Ismét a régi környezet. Az anya a tanácshoz fordult, beszél­tek Dezsővel. A hosszú beszélge­tés, a szeretettel átfűtött szavak utat találtak a fiatal lélekhez. Munkát vállalt, szófogadőbb, és néha segít az édesanyjának is. Az­tán szakmát választ, jelentkezik tanulónak, s fel is veszik. Mind­ezt a bizottság tagjai akkor tud­ják meg, amikor dönteni kell, mi legyen a sorsa. — Az intézetben szigorú fegye­lem van, de embert nevelnek be­lőled, a szakmádat, amit válasz­tottál, folytathatod — szól az egyik. — Mi segíteni akarunk, de bízhatunk-e abban, hogy megvál­tozol? Mert ha már ennyit törő­dünk veled, ez érdekel bennün­ket. Mély hallgatás a válasz, csak az ismétlődő kérdésekre szól halkan: Magam sem tudom. — Most szakmát tanulhatsz, fel is vettek itthon. Mondd, mi a ké­résed, miben segítsünk? Itthon akarsz maradni, vagy helyezzünk el állami intézetbe? Hosszú, súlyos csend. A tekin­tetek a fiúra merednek, minden­ki azt várná, hogy megriad az in­tézettől és könyörgésre fogja a dolgot: hagyják itthon édesanyja mellett. A válasz azonban meg­lepő: Nem maradok itthon. Dezső tehát intézetbe kerül. Ma­ga döntött, ő mondta ki az utolsó szót, meg akar válni a családtól, a környezettől, melyben él. Vajon ki tehet erről, hogy egy gyermek otthagyja ott­honát, az édesanyját, akit pedig legbelül mégis szeret — erre a jelenlévők a több kérdésre adott válaszokból következtettek. Ki tehet arról, hogy egy gyermek életútja rossz vágányra terelő­dött? Az apa, az anya, a gyermek vagy a környezet? Egyik sem, és mégis mindegyik. Az apa, mert a kocsmázásra magával vitte a gyer­meket, s az már hároméves kora óta nem látott mást mellette, csak könnyet, durvaságot, vereke­dést. Aztán meg éltűnt, nem tö­rődve a fiával. Az anya mindig szerette gyermekét. Kis kereseté­ből megadott neki mindent, ami ellátásához kell, férjhez is azért nem ment, hogy megóvja magá­nak, s ne tegye ki a második apa esetleg túlzott szigorának. A fér­jével eltöltött keserű évek em­léke, a fiatalságának feláldozása gyermekéért azonban csak türel­metlenséget szült, amikor a gyer­mekben rossz tulajdonságot, há­látlanságot vélt felfedezni. A fiú, éppen mert nyomot hagyott ben­ne a korábbi évek emléke, rossz tulajdonságokkal gyarapodott, melyeket nem szeretettel, türe­lemmel és megértéssel próbáltak nyesegetni, hanem szemrehányá­sokkal, a hálátlanság emlegetésé­vel. Amikor nagyobb lett, sem ér­tette meg — és sokszor nem is akarta megérteni — édesanyja tö­rekvéseit, önfeláldozását. A kör­nyezete pedig már úgy könyvelte el, mint egy javíthatatlan embert, aki követi apja nyomdokait. A fiút állami gondozásba ve­szik. S a gyermekotthoniban sok­sok szeretettel, türelemmel és megértéssel kell majd pótolni a szülők és környezete által elmu­lasztottakat. Ha aiz ottani pedagó­gusok így veszik gondjukba Dezső sorsát, akkor megtörik a jég a fiú lelkében, s feltárja jó tulajdonsá­gait, melyek képessé teszik arra, hogy becsületes emberré váljon. Kasnyik Judit HÍREK Kiváló tsz-elnök — Az elnök elvtársat félig kölcsönadtuk egy gyenge tsz-nek. (Pusztai Pál rajza) A lottó nyerőszámai: A Sportfogadása és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a 32. játékhéten a siófoki szabadtéri színpadon megtartott lottósorsolá­son a következő nyerőszámokat húzták ki : 3, 19, 65, 86, 88 — ÖNÁLLÓ sportkört alakítot­tak a nagyszénási Üj Élet Terme­lőszövetkezet KISZ-szervezetének tagjai. A sportkör a termelőszö­vetkezet vezetőségének segítségé­vel teljesen új felszerelést is ka­pott. — AUGUSZTUS 20-ra tervezik a békéscsabai Árpád-fürdő új me­dencéjének és öltözőinek átadását. — KÉT ÜJ TANTERMET épí­tenek Dombegyházán az általános iskolai tanulók részére. Az új tan­termeket előreláthatólag szep­tember végén adják át. Az épít­kezés költségeit a községfejlesz­tési alapból fedezik. — ÜJ AUTÓDARUT kap még ebben az évben a Békés megyei tanács Építőipari és Tatarozó Vállalata. Miről ír a Magyar Mezőgazdaság A Magyar Mezőgazdaság augusz­tus 8-án megjelent 32. számában Kerekes András Kossuthndijas, a végegyházi Szabadság Tsz elnöke ÍÖ(5**h*»**"«*» ■ * •••••• etL a ttyái ú j&tégfijbttfcf NYÁRI loáNYVEGi KIÁRUSÍTÁS AUGUSZTUS-HÓ 6-TÓL 4&-\G Nylon gyermek-úszónadrág Nyakkendők tisztaselyem, c műselyem, féLselyem és nylon alapanyagból Nylonsálak Férfi sizol szalmaikalap Strandtásika Férfi áttört ing rövid ujjal pamutból Férfiing, rövid ujjú rnűseüyemből Női nylon-iiálóing Női gyapjú kuli Női balerina cipő bőr és textil felsőrésszel G oldsol-Goldscharm Nyomott nyári pamutáru 20,— — 32,— Ft helyett 12,-10,— Ft-ig 23,— — 60,— Ft helyett 35,— -— 88,— Ft helyett 115,— Ft helyett 52,------156,— Ft helyett 13,80 — 36,60 Ft-ig 21,-------53,— Ft-ig 69,— Ft* 40,------- 94,— Ft-ig 38,------- 40,— Ft helyett 30,40 — 32,— Ft-ig 80,— — 86,— Ft helyett 200,-------300,— Ft helyett 300,— —650,— Ft helyett 54,------- 82,-55,-30,40 — 42,­■ Ft helyett - Ft helyett ■ Ft helyett 48,-------- 91,60 Ft-ig 140,-------210,— Ft-ig 210,--------495,— Ft-ig 38,-------- 58,— Ft-ig 33,— Ft 211,30 — 29,40 Ft-ig KAPHATÓK A KIJELÖLT ÁLLAMI ÁRU HAZAKBAN, SZÖVETKEZET! ÁRUHÁZAKBAN és„A-=«SZ A KÖZIETEKBEN • »«««« ' a 5787 arról ír, hogy miként valósították meg féléves árutermelési tervüket. Kovács Mihály az önköltségszámí­tás kérdéseit taglalja a zamárdi Magyar Tenger Tsz példája alap­ján. Káldy Gyula a farádi Felsza­badulás Tsz gépparkjának munka­­szervezéséről és irányításáról szóló cikkéből elsősorban a saját gép­parkkal rendelkező tsz-ak kaphat­nak hasznos tanácsokat. Dr. Láng Géza egyetemi tanár tollából a szervesanyag visszapótlásáról je­lent me<g cikk a lap hasábjain. Dr. Reichart Gábor az országszerte tapasztalható vetési bagolypille-in­­váziő elleni hatásos védekezésről számol be. A lap öntözési rovatában Peré­­nyi Károly a kisnyomású esőztető berendezésekről írt igen hasznos cikket. Az állattenyésztési rovatban A sikeres malacnevelés érdekében című cikksorozat keretében most dr. Csire Lajos tudományos kutató a szoptató & vemhes kocák takar­mányozásáról szól. Érdekes írást és képes illusztrá­ciót talál az olvasó a Magyar Me­­őgazdasáigban a jugoszláv mező­­gazdaságról, valamint a készülődő 64. Országos Mezőgazdasági Kiál­lításról. A termelőszövetkezeji brigádVe­­zetök című rovatban a jelenleg so­ron lévő fontos munkákról írnak a mezőgazdasági termelés közvetlen irányítói, a brigádvezetők. — A BETERVEZETT 8 ezer csirke helyett 12 ezret nevelnek fel a telekgerendási Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben az idén. — KÜLDÖTT-KÖZGYŰLÉST tart augusztus 18-án, délelőtt 9 órakor a szövetkezet kultúrtermé­ben Békéscsabán a Szőnyegszövő és Takácsáru Háziipari Termelő­­szövetkezet. — AUGUSZTUS 20-án adják át ünnepélyes keretek között Pusztaottlakán az újonnan épült négy tantermes iskolát. Ezzel meg­oldódik a környező tanyai iskolai felső tagozatú tanulók oktatásá­nak körzetesítése. — EZ TÖRTÉNT a nyáron cím­mel fotókiállítást rendez a vésztői művelődési otthon vezetősége és foto-szakköre a nyáron készült felvételekből. A kiállítást előre­láthatólag augusztus 26-án nyit­ják meg. — 147 LAKÁST adott át az év első felében az előirányzott 127 helyett az ÉM Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. — TÁN CVIZSGÁT rendeznek augusztus 12-én, vasárnap este a Balassi művelődési otthon tánc­iskolájának növendékei Nyíri La­­josné és Nyíri Lajos tánctanárok vezetésével. A tanítványok a vizs­ga-bemutató keretén belül 11 tán­cot mutatnak be, kezdő és részben haladó fokon. 50417 — Köszönetnyilvánítás. Köszö­netét mondunk mindazoknak a szervezeteknek és barátoknak, akik szeretett gyermekünk Veréb An­­talné, született Tomonyiczka Klá­ra temetésén megjelentek, sírjára virágot vagy koszorút helyeztek. Fogadják érte fájó szívünk köszö­netét. Gyászoló család. 1815 Meleg idő Változó mennyiségű felhőzet, legfel­jebb néhány helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt északkeleti, keleti szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet az északi és nyugati határszé­len 12—15, máshol 15—19 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet 27— 30 fok között. BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG * Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Csere! Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 17., III. em. Telefon: 21—96, 22—96 Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Telefon: 10—21 Felelős kiadó: Lehoczky Mihály Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom