Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-11 / 187. szám
Radioaktív blöff Egy „régi amérikás” magyar farmer mondotta el ezt, a nekünk! is tanulságos történetet, amikor a honvágy kommunistává vált hazájába hozta. Bili Varga farmja egyik amerikai nagyváros mellett feküdt, közel a nevadai sivataghoz, ö is, csakúgy, mint a többi város körüli kis farmerek, a tejre specializálta magát, hisz a városban mindig sok a tejre szomjas torok. Jól megélt — mint mondotta — abból a száznál több tehénből, amelynek tejét saját autóján fuvaroztatta be reggelenként a közeli városba. Tehenei is válogatott példányok voltak. Naponta 10—12 liter tejet fejtek ezektől az „amerikai Riskáktól”. Egyszóval, volt mit „aprítania” a paprikáscsirkébe. Egészen addig, amíg... Egy reggel nem vette át a tejét a kereskedelem. Vitatkozott, veszekedett, mégis vissza kellett vinnie. Sőt másnap is. így járt, meg harmadnap is. Persze, nemcsak ő, hanem a többi hasonszőrű farmerek, csaknem egytől egyig. Feldolgozó-üzeme nem volt, a tejet nap mint nap ki kellett .öntenie. A tejtermékek sorsa ugyanaz volt,. Az eset után néhány nap múlva kezdett kibontakozni a tragédia, amikor a bank jelentkezett az esedékes részletekért. Tudvalévő, hogy az amerikai kisfarmerak bankkölcsön nélkül nem élhetnek, viszont kölcsönnel sem, mert... a fizetési kötelezettség minit Damokles kardja lebeg a fejük felett... így volt ez most is. Bili Varga barátunkat és társait egyre jobban kétségbe ejtette ez az állapot és keresni kezdték az okot, miért nem kell a tej? Az eredmény meglepő volt. A kereskedelem egyszerűen azért nem vette át a beszállított tejet, mert elterjedt a híre, hogy az utóbbi időben egyre több radioaktív csapadék hull a földre és így a fű, a tehenek és a tej is radioaktív-fertőzötté vált. Később már az újságok is nyíltan írtak róla. öles betűkkel figyelmeztették a tejfogyasztókat a radioaktív tej káros következményeire és azt ajánlották, hogy a fertőzött tej helyet igyanak üdítő coca-colát. A coca-cola fogy, a tejet meg kiöntik. Csak későn jöttek rá, hogy i,ügyes” blöff volt az egész. Rászedték őket. A farmereket is, meg a város lakosságát is. Kik? A coca-cola-érdekeltségek, akik megvásárolták a sajtót és búsás profitot vágtak zsebre a radioaktív meséből. Négy farmer tönkrement, mások eladósodtak, az emberekben fokozták az atomhisztériát, mindezt csak azért, hogy a coca-colagyártáshoz felhasználhassák az atomkorszak „tapasztalatait”, dollárokat préseljenek ki belőle. Ehhez értenek Amerikában. Kollárik János Befejezték a cséplést 126 vagon gabonát takarítottak be a nagyszénási Dózsa Tsz-ben — Búzából 11, árpából 16 mázsás átlagtermés — Augusztus 10-én, pénteken délre befejezték az aratást—cséplést a nagyszénási Dózsa Termelőszövetkezetben. A szövetkezetnek 1116 hold kalászosa volt. Az időjárás okozta későbbi kezdést jó munkaszervezéssel behozták, s jóval a határidő előtt végezték a betakarítással. Igen jól fizetett mindkét őszi kalászos, a búza 11, az árpa pedig 16 mázsás holdanként! átlagtermést adott. A búza fajsúlya is magasabb a szokványnál Az átlagos 80—82 hektolitersúly helyett most 83—84 hektolitersúlyú. A határidő előtti betakarítási munka elvégzését nagyban segítette a szövetkezetben ismét megszervezett, és a már szokásossá vált cséplési verseny a brigádok között. A kombájnnal, az aratógéppel és kézi kaszával történő betakarítási munkában különösen jó eredményt értek él a Sáfrány-brigád tagjai, akik a versenyben elsők lettek. A második helyen a Gyapjas-, míg harmadik helyen a Szén-brigád végzett Ma: R mezőhegyes! pártértekezlet előkészületeiről-XGombafelhő *. Egy fiú intézetbe kerül * Sportműsor Átadták a Szovjetunió ajándékát az algériai népnek Algír (TASZSZ) Az Ugieuralszk szovjet gőzös 6500 tonna búzával, amelyet a Szovjetunió ajándékozott Algériának, Algír kikötőjébe érkezett. A hajón a szállítmány átadása alkalmából ünnepséget tartottak. Sz. M. Kaverin, a szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy az ajándék újabb bizonyítéka a szovjet és az algériai nép barátságának. Ben Bahmed, az algériai Vörös Félhold Társaság elnöke kijelentette, hogy az algériai lakosság igen nehéz helyzetben van. Algériában hárommillió ember szenved nagy szükséget, sok olyan fiatal gyermek van, aki angolkóros, vagy tüdőbeteg. Algéria népének szüksége van a világ minden becsületes emberének támogatására — mondotta. „Silócsoda” a Viharsarokban Csaknem négy méter magas silókukorica, „takarmányhegyek” a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Békés megyében lévő Felsőnyomási Állami Gazdaságban 701 holdon termesztettek az idén megfelelően műtrágyázott silókukoricát, melyből 141 holdnyit csőkutas permetezéssel öntöztek. Az aszályos időjárás ellenére is 230 mázsa holdanként! jó termést becsülnek az egész silókukorica-föld átlagában, de az öntözöttről — óvatos becsléssel — 330 mázsányit várnak, amint Körösi Zoltán, a gazdaság főmezőgazdásza elmondotta. Megelégedéssel mutatja a dúsan burjánzó növényeket Varga Bajos, a gazdaság kukoricatermesztő szakembere is. A silókukorica sok helyen 3— 3,80 méter magasra nőtt, s inkább cukornád-ültetvényhez hasonlít, semmint kukoricához. Különösen az öntözött növények fejlődtek rendkívül dúsan. Ezek között is kiemelkedik a 63 holdas fajtaösszehasonlító kísérletben termesztett Szarvasi 1-es hibrid és Szarvasi 2-es későbben érő silókukorica-fajta, dr. Kovács Gáborné nemesítése. Az új szarvasi silókukoricák csaknem négy méter magasak, s a többiekhez képest, amelyek csak egyszárasok és tizenöt-levelesek, a szarvasiakon a főhajtáson kívül az anyahajtásnál is fejlettebb két fattyúhajtás van, 42—45 levéllel és 3—4 kukorioacsővel egy-egy tövön. A csaknem négy méterre nőtt szarvasi fajta silókukoricának csodájára járnak, s a látogató szakemberek 400 mázsára is becsülik a holdanként! várható termését. A gazdaságban megkezdték a már megért silókukorica-táblák „aratását”, nyolc silókombájn vágja és 26 két-két pótkocsis erőgép szállítja a tápdús zöldtakarmányt a siló-saérűskertekbe. Naponként ötven holdról takarítják be, 80—100 vagonnyit hordanak kazlakba. A gazdaságban ugyanis 40 méter hosszúságú, 10 méter szélesés 3,5 méter magas óriási kazlakba rakják a vágott silókukoricát. A megrakott pótkocsikat SZ—100-as lánctalpas erőgépek vontatják fel a kazal tetejére. A takarmányt egyelőre villások rakják ki a pótkocsikból, de házilag sikeresen kísérleteznek ennek gépesítésével is. A silókazlakat szintén a lánctalpas erőgépekkel tapostatják meg éjszaka. A kazlakat nem földelik, csak 15—20 cm-es törekréteggel takarják, amely egyszerű, de gazdaságos megoldás. Eddig öt óriási silókazlat raktak, de összesen húsz ilyen „silóhegy” lesz. A gazdag silózással nemcsak a gazdaság 800 fejőstehenének lesz elegendő, tápdús téli takarmánya, hanem bőven marad tartalék is. A jóformán teljesen gépesített silókukorica-termesztés nagyszerű eredményeit, és az új silózási módszert sokan tanulmányozzák a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. Szerdán például a megyebeli és a járási tanácsok, gépállomások, békéscsabai Május 1 Tsz, csütörtökön a Békés és Csongrád megyei állami gazdaságok vezetőinek és szakembereinek mutatták be a helyszínen, és ismertették a komplex silózást. Ballabás László Egymillió forintos újítás A 26. Építőipari Vállalat dolgozói építik a Duna-menti erőmű ipari vízmüvét, amely a hűtővizet szállítja majd az áramfejlesztő-gépekhez. A vízkivételi-mű 17 méter mély betonaknájának elkészítését Nagypál Sándor mérnök újitóbrigádja gyorsan és egyszerűen oldotta meg. Az akna fala alól markolták ki a földet, s a hatalmas betonalkotmány saját súlyától süllyedt le a kívánt mélységbe. Így a talajvíz sem zavarta a munkát, és nem volt szükség acélpallós szigetelésre. A műszaki újítóbrigád módszerével 1 millió 76 ezer forinttal csökkentették az építkezés költségeit. (MTI) Csépelnek a gyulai Vörös Csillagban Kétnapos tapasztalatcsere-értekezleten tanácskoztak a tanácsi tervező irodák műszaki tervezési feladatairól A megyei tanács építési és közlekedési osztálya és a Békés megyei Tanácsi Tervező Iroda közös rendezésében csütörtökön és pénteken tapasztalatcsere-értekezletet tartottak Békéscsabán. A kétnapos értekezleten Békés, Szolnok és Bács- Kiiskun megye tervező irodáinak, a megyei tanácsok építési és közlekedési osztályainak képviselői, valamint az EM Szegedi Tervező Vállalat küldöttjei vettek részt és tanácskoztak a tanácsi tervező irodák műszaki tervezési feladatairól. Az értekezleten megvitatták Békéscsaba, Gyula és Orosháza városrendezési terveit is. Foto: Kocziszky László
