Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-30 / 202. szám

1962. augusztus 30. 6 Csütörtök Tanítók — Gyerekek — Fiatalok HÍREK Felnőttek meg gyerekek Fogytán a pénznek, kérdezem a Gyuri pincért: — Mit iszunk, Gyurka? — Köszönő»! komám, most nem kérek semmit! Hogy mennyire félreértett?! X Az apa hintázni vitte kisfiát a Kossuth térre. Tűzött a nap. s a szülő sörre vágyott: — Kisfiam, beszaladok ide az iparosokhoz, addig hintázzál csak. Egy bácsival akarok beszélni... A gyerek azonban észrevette, hogy apja a Bistróba tért be, és onnan is jött ki. — Apu, az nem az iparos volt... de nem baj, legalább mind a ket­ten hintáztunk... X A három és fél éves kislány pi­ros szandált kapott anyukájától. Felpróbálta, s a tükör előtt tet­­szelgett magának, majd az apjá­hoz illegett: — Tetszik, apu? — Nagyon fess— — Igen, mert a suszterbácsi szé. pen festette be... X Az igazgató részrehajlóan dön­tött a prémiumelosztásnál. Két egyformán rosszul dolgozó beosz­tott közül az egyiknek 850 forin­tot, a másiknak egy vasat sem adott. A szerencsés gyanús rész­véttel megkérdezte a szerencsét­lent: — Ezt nem értem, mondd, te m i -ért nem kaptál prémiumot? — Ugyanazért, ami -ért te kap­tál... X A fiú dobálja a Körös-parton a vadgesztenyét. Kerékpárral hajtok el a fa alatt, s egy öklömnyi tég­ladarab az orrom elé esik. — Mondd öcsi, szép dolog az, hogy nem nézel széjjel, mielőtt feldobod a követ? Nem szégyelled magadat?! — Nem! — fis ha a fejemre esett volna a tégla? — Akkor most nem veszekedne velem a bácsi... va-ti oooooooooooooooooooooooi Kép a jövőből —Ügy látszik, a gyújtással baj van! nyomjátok meg egy kicsit!... Miért érdemes tanítónak lenni? Az Egyesült Államok-beli Oj- Mexiko állam tanítói a követke­zőkkel csábítják szaklapjukban a fiatalokat a tanítói pályára: „Három alapos ok van, amiért érdemes tanítónak lenni: a június, a július és az augusztus hónap”. (A ,,Presse”-ből)’ A tanítványokkal egyenlő jogot a pedagógusoknak! Írország tanítónői kérvényt in­téztek a közoktatásügyi miniszter­hez, amelyben határozottan köve­telik ugyanazokat a jogokat, ame­lyekkel leány-tanítványaik már régen rendelkeznek. A közoktatásügyi minisztérium egy 1927-ből származó rendelkezé­se szerint — amely még ma is érvényben van — a tanítónők nem jelenhetnek meg kifestve és kipúderezve óráikon, ugyanakkor viszont a felső osztályok leányta­nulóinak már régen engedélyezték a púder és rúzs használatát. (A „Basler Nachrichten”-ből) Intelligencia-kutatás az iskolában Egy baltimorei iskolában a kö­zépiskolába készülő diákoktól megkérdezték: „Hol találunk ele­az iskolai szünet hat hónapig fog tartani; a házi munkát az édes­anya helyett robotgép végzi, amely pillanatok alatt fagylaltot is ké­szít. Az édesanyáknak a követke­ző szerep jut: televíziós képer­nyővel felszerelt radarkészülék előtt ülve irányítják a gyermekei­ket iskolába szállító helikoptere­ket. (A ,,Volksstimme”-ből) Az „örök” huligán A huligánprobléma áll a vita középpontjában: „A mai ifjúság hajítófát sem ér” — hangzott az egyik szigorú ítélet. „Ez valószínűleg így igaz, — helyeselt az agg Bertrand Russel —■, mert apám jó hatvan évvel ezelőtt ugyanezt mondotta”. (A „Basler Nachrichten”-ből) Szirénázó Ivar Kalbors svéd mérnök felta­lálta a szirénázó vasalót. A vasa­lóba beépített készülék ellenőrzi, hogy mozog-e a vasaló és hogy mennyire melegedett fel. Ameoy­­nyiben a vasaló négy percnél hosz­­szabb ideig egy helyen áll és az ------------------# — AZ IDÉN is megszervezi a karácsonyi és szilveszteri külföl­di kirándulásokat az IBUSZ bé­késcsabai irodája. Egy túrát szer­veznek december 21-től 29-ig az NDK-ba, és egyet december 28-tól január 5-ig tartó időszakra. — BÁNYÁSZ-ÜNNEPSÉGET rendeznek szeptember elsején Orosházán a Petőfi művelődési házban a környékben dolgozó olajbányászok. Az ünnepségen a művelődési ház énekkara és tánc­csoportja ad műsort. vasaló alsó felületén állandóan fokozódik a meleg, akkor az egész háztömb­ben hallhatóan megszólal a fogan­tyúban lévő sziréna. így akarják elkerülni a bekap­csolva hagyott vasalókkal köny­­nyelműen okozott tűzeseteket. (A „Basler Nachrichten”-bői) — „BAROMFIGYARAT” ren­dezett be a tótkomlósi Alkotmány Termelőszövetkezet. Az istállók padlásain parabola-tükrös mód­szerrel mintegy 6000 csirkét ne­velnek. A csirkék nyolc hét alatt elérik a 80—90 dekát. Az elhullás mindössze 5,5 százalék. — HARMINC férőhelyes ser­­tésfiaztatót adtak át az elmúlt hónapban a békéscsabai Kulich Gyula Termelőszövetkezetben. Az építkezésre a szövetkezet 120 ezer forintot fordított. Tervezik a régi fiaztató átépítését is és egy kor­szerű sertéshizlaló-teiep kialakí­tását. — KÉTSZÁZ holdon termelnek kendert a gyulai termelőszövet­kezetek. A terméskilátások igen szépek. A kender vágását a Nép­­köztársaság Termelőszövetkezet­ben géppel végzik. — AZ ŐSZI oktatási feladato­kat tárgyalja augusztus 31-én, pénteken délután Békéscsabán a városi nötanács kulturális bizott­sága. — BÚZATERMESZTÉSI anké­tet rendez augusztus 30-án, ma délelőtt Orosházán a járási és vá­rosi tanács mezőgazdasági osztá­lya. Az ankéton Erdei Péter tart tájékoztatót a nagy hozamú búza­fajták termesztésének agrotechni­kai módszereiről. — CSÁNYI BÉLA tanár kép­kiállítását rendezi a Hazafias Népfront és a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeum vezetősé­ge. A kiállítást szeptember 2-án délelőtt 11 órakor nyitják meg, be­szédet mond Nagy Ferenc a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályvezetője. Megkezdte tájelőadásait a Jókai Színház fántökat?” Egy tízéves fiú így válaszolt: „A felnőtt elefántok igazán olyan nagy állatok, hogy lényegében so­hasem vesznek el”. (A „Basler Nachrichten”-ből) A Békés megyei Jókai Színház a közelmúltban már megkezdte az évad első tájelőadásait. A Fü­redi komédiások című operettel, és az Apja lánya című vidám ko­médiával járják a megye községe­it. Legutóbb Mezőhegyesen, Tar­­hoson és Zsadányban vendégsze­repeitek. Augusztus 25-én, szom­baton pedig Csanádapácán a Füredi komédiásokat, Med gyes­egyházán pedig az Apja lánya cí­mű komédiát játszották. Ebben a hónapban még Zsadányra, Pusz­taföldvárra, Dévaványára, a me­gyén kívül pedig Székkutasra, Nagymágocsra és Szentesre láto­gatnak el színészeink. A konfekcióipar is lépést tart a divattal Gyermekfantázia Egy lengyelországi gyermeklap körkérdést intézett 12 000 gyer­mekhez, hogy milyennek képzelik az életet száz év múlva. íme néhány válasz: a kerítések kol­bászból lesznek és minden járó­kelő haraphat belőlük; a Mars- Föld futballmérkőzés eredménye 2:1 lesz; a kutyák a nyakörvük alá helyezett atomhajtómű segítségé­vel a levegőbe emelkedhetnek és így fognak a verebekre vadászni; A Vörös Október Férfiruhagyár üzemeiben évente már több mint egymillió öltöny készült. A vállalat „ruházza fel” az ország férfialak os­ságának nagy többségét. Ilyen óri­ási méretű termelés ellenére is a gyár lépést tart a divattal. Míg ré­gebben a feldolgozott szöveteknek mindössze 10 százaléka volt mintás szövésű, a többi pedíig síma egy­színű anyag, adldig most a csíkos, kockás kelme aránya eléri a 70 szá­zalékot. A Vörös Október Férfiruhagyár szarosabb kapcsolatot alakít ki a vi­déki kereskedelemmel. Szocialista szerződést kötött a negyedik ne­gyedévben a megyék egy-egy ki­jelölt üzletével. A ruházati boltokba elküldik új gyártmányainak minta­darabjait. Még mielőtt a sorozat­gyártást megkezdenék, ily módón tudakolják meg, mi a vásárlók vé­leménye Újdonságaikról, Meleg idő Felhőátvonulások, néhány helyen eső. Főként a eléli megyékben több órás napsütés. Mérsékelt, időnként ki­sebb nyugati, északnyugati szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 12—17, legmagasabb nappali hő­mérséklet északon 22—25, délen 25—28 fok között. Festő-mázoló, hidegburkoló, parkettás, bádogos, üveges szakmunkásokat változó munkahelyre azonnal alkalmazunk. Jelentkezés ÉM. Ált. Szakipari V. Munkaügyi osztály, Budapest, V., Vadász u. 29. sz. 6 BÉKÉS MEGYEI NfiPÜJSAG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 17., Ol. em. Telefon: 21—96, 22—9« Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Telelőn: 10—21 Felelős kiadó: Lehoczky Mihály Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél mWWMWWWWttWWVmMMMMVtWWtWWMWMVWMMMWtWWWMWWV Az a bizonyos tyúkszem avagy: Apró bosszúságok Mégy az utcán, szembe jön veled X. Y„ az egyik fontos szerv osztályveze­tője, akivel már egyszer­­kétszer beszélgettél hiva­talos és nem hivata­los ügyben is. Illendően bólintasz felé, miközben valami köszönésfélét mor­molsz az orrod alatt. X. Y. azonban nem ismer meg. Pedig egyszer már szem­ben is ültetek egymással fél órán át. De most nem ismer meg, úgy csinál, mintha valamin erősen gondolkodna. A levegőbe néz és köszönés nélkül megy tovább. Ügy érzed, levegő vagy neki, egy régi ügy, amelynek aktái elin­tézést nyertek s már nem kell többé veszödini vele. Egy pillanatra elfog az in­dulat: „De magasra ültette az isten X. Y-t, hogy csak a hivatalban köszön vissza a kisebb beosztású embe­reknek!” Persze. Hivata­lon kívül nem kötelezi őt ilyesmire semmiféle sza­bály vagy paragrafus, te­hát átnézhet a fejedi fö­lött. Bosszantó a dolog, ha legközelebb találkozol X. Y-nal, hangosabban kö­szönsz neki. hogy kipró­­| bál<i', valóban olyan-e. amilyennek most gondo­lod. Mindegy... Miközben töprengsz, már be is fordultál a sar­ki büfébe, s csak fél fül­lel hallod, valami ismerő­söd üdvözölhetett. Igen, igen. azt mondta „Jó na­pot Z. elvtárs’'. De te el­felejtettél visszaköszönni, mert akkor még nem is voltál bizto6 benne, hogy köszönt-e igazán vagy, hogy egyáltalán ismered. Nézzük, ki az? Lopva hát­­rapislantasz, ő is néz me­rően. Szemeiből megvetés sugárzik feléd, mintha azt lövellne: ,,De nagyra vagy, hogy már észre sem ve­szed az embert!” ... ... Tényleg, láttad már valahol. Megvan. Felesé­ged barátnőjének a férje, egyszer a Csabában egy asztalnál ültetek. Csak úgy homályosan emlékszel, hi­szen nem tarthatod1 agy­­tekervényeid' rejtekeiben, ahol a memóriaközpont székel, mindazokat, akiket az életben egyszer vagy kétszer láttál. . . Hopp ... Ez a bajusz! Dehogy is M. volt ez, hanem N. az m-osztályról. Persze, hogy őneki van ilyen kis ba­jusza. Na, mindegy ... ... Hagy múlik az idő. Itt vagy már negyedórá­ja a büfében és még most sem kaptad meg a feketé­det. A kartársnő éppen valami jóízű történetet me­sél kollégáinak már per­cek óta. Igaz, hogy gör­csösen fogja a gépkart, de milyen régen nem húz­za le, hogy csöpögjön az a kávé. Mintha ott sem lennél. Mennyire bosszan­tó a dolog! Itt is átnéz­nek fölötted1, mint múlt­kor a zöldséges boltban, ahol szót emelté!, hogy ne csak rothadó körtét tie­gyenek a staniszliba ... Szólni kellene, mert vár­nak a hivatalban. Kilencre mondtad, hogy jöjjenek, s már negyed tíz. Az utca másik oldalán láttad is már az illetőket, amint igyekeztek, hogy kilencre a hivatalodba érjenek, alig tudtál elbújni egy járó­kelő mögé, majdnem ész­revették. Azt üzented: mondják meg nekik, hogy mindjárt jösz, csak átug­rottál valamilyen adatért a másik hivatalba. Furcsa, hogy mindig csak veled történnek ilyen bosszúságok! Na, végre itt a kávé... Azért sem köszönöd meg. Mindjárt fél tíz, gyerünk gyorsan... De sokan vannak az ajtóban, per­sze ma piaci nap van ... Jaj! Az ördög vinné el, de rálépték! Bosszúsan tapogatod a lábadat, köz­ben villámló szemekkel kutatod, ki volt a tettes. Érdekes, mindig az a tyúkszem fáj a legjobban, amelyikre éppen rálép­nek ... (S miközben ismét arra gondolsz, hogy mindig csak téged érnek bosszú­ságok, elhallgatom, nem írom le, hogy mit gondol­nak rólad1 azok, akiket ki­lencre renndeltél a hivata­lodba . ..) (V. d.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom