Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-30 / 202. szám
1962. augusztus 30. 6 Csütörtök Tanítók — Gyerekek — Fiatalok HÍREK Felnőttek meg gyerekek Fogytán a pénznek, kérdezem a Gyuri pincért: — Mit iszunk, Gyurka? — Köszönő»! komám, most nem kérek semmit! Hogy mennyire félreértett?! X Az apa hintázni vitte kisfiát a Kossuth térre. Tűzött a nap. s a szülő sörre vágyott: — Kisfiam, beszaladok ide az iparosokhoz, addig hintázzál csak. Egy bácsival akarok beszélni... A gyerek azonban észrevette, hogy apja a Bistróba tért be, és onnan is jött ki. — Apu, az nem az iparos volt... de nem baj, legalább mind a ketten hintáztunk... X A három és fél éves kislány piros szandált kapott anyukájától. Felpróbálta, s a tükör előtt tetszelgett magának, majd az apjához illegett: — Tetszik, apu? — Nagyon fess— — Igen, mert a suszterbácsi szé. pen festette be... X Az igazgató részrehajlóan döntött a prémiumelosztásnál. Két egyformán rosszul dolgozó beosztott közül az egyiknek 850 forintot, a másiknak egy vasat sem adott. A szerencsés gyanús részvéttel megkérdezte a szerencsétlent: — Ezt nem értem, mondd, te m i -ért nem kaptál prémiumot? — Ugyanazért, ami -ért te kaptál... X A fiú dobálja a Körös-parton a vadgesztenyét. Kerékpárral hajtok el a fa alatt, s egy öklömnyi tégladarab az orrom elé esik. — Mondd öcsi, szép dolog az, hogy nem nézel széjjel, mielőtt feldobod a követ? Nem szégyelled magadat?! — Nem! — fis ha a fejemre esett volna a tégla? — Akkor most nem veszekedne velem a bácsi... va-ti oooooooooooooooooooooooi Kép a jövőből —Ügy látszik, a gyújtással baj van! nyomjátok meg egy kicsit!... Miért érdemes tanítónak lenni? Az Egyesült Államok-beli Oj- Mexiko állam tanítói a következőkkel csábítják szaklapjukban a fiatalokat a tanítói pályára: „Három alapos ok van, amiért érdemes tanítónak lenni: a június, a július és az augusztus hónap”. (A ,,Presse”-ből)’ A tanítványokkal egyenlő jogot a pedagógusoknak! Írország tanítónői kérvényt intéztek a közoktatásügyi miniszterhez, amelyben határozottan követelik ugyanazokat a jogokat, amelyekkel leány-tanítványaik már régen rendelkeznek. A közoktatásügyi minisztérium egy 1927-ből származó rendelkezése szerint — amely még ma is érvényben van — a tanítónők nem jelenhetnek meg kifestve és kipúderezve óráikon, ugyanakkor viszont a felső osztályok leánytanulóinak már régen engedélyezték a púder és rúzs használatát. (A „Basler Nachrichten”-ből) Intelligencia-kutatás az iskolában Egy baltimorei iskolában a középiskolába készülő diákoktól megkérdezték: „Hol találunk eleaz iskolai szünet hat hónapig fog tartani; a házi munkát az édesanya helyett robotgép végzi, amely pillanatok alatt fagylaltot is készít. Az édesanyáknak a következő szerep jut: televíziós képernyővel felszerelt radarkészülék előtt ülve irányítják a gyermekeiket iskolába szállító helikoptereket. (A ,,Volksstimme”-ből) Az „örök” huligán A huligánprobléma áll a vita középpontjában: „A mai ifjúság hajítófát sem ér” — hangzott az egyik szigorú ítélet. „Ez valószínűleg így igaz, — helyeselt az agg Bertrand Russel —■, mert apám jó hatvan évvel ezelőtt ugyanezt mondotta”. (A „Basler Nachrichten”-ből) Szirénázó Ivar Kalbors svéd mérnök feltalálta a szirénázó vasalót. A vasalóba beépített készülék ellenőrzi, hogy mozog-e a vasaló és hogy mennyire melegedett fel. Ameoynyiben a vasaló négy percnél hoszszabb ideig egy helyen áll és az ------------------# — AZ IDÉN is megszervezi a karácsonyi és szilveszteri külföldi kirándulásokat az IBUSZ békéscsabai irodája. Egy túrát szerveznek december 21-től 29-ig az NDK-ba, és egyet december 28-tól január 5-ig tartó időszakra. — BÁNYÁSZ-ÜNNEPSÉGET rendeznek szeptember elsején Orosházán a Petőfi művelődési házban a környékben dolgozó olajbányászok. Az ünnepségen a művelődési ház énekkara és tánccsoportja ad műsort. vasaló alsó felületén állandóan fokozódik a meleg, akkor az egész háztömbben hallhatóan megszólal a fogantyúban lévő sziréna. így akarják elkerülni a bekapcsolva hagyott vasalókkal könynyelműen okozott tűzeseteket. (A „Basler Nachrichten”-bői) — „BAROMFIGYARAT” rendezett be a tótkomlósi Alkotmány Termelőszövetkezet. Az istállók padlásain parabola-tükrös módszerrel mintegy 6000 csirkét nevelnek. A csirkék nyolc hét alatt elérik a 80—90 dekát. Az elhullás mindössze 5,5 százalék. — HARMINC férőhelyes sertésfiaztatót adtak át az elmúlt hónapban a békéscsabai Kulich Gyula Termelőszövetkezetben. Az építkezésre a szövetkezet 120 ezer forintot fordított. Tervezik a régi fiaztató átépítését is és egy korszerű sertéshizlaló-teiep kialakítását. — KÉTSZÁZ holdon termelnek kendert a gyulai termelőszövetkezetek. A terméskilátások igen szépek. A kender vágását a Népköztársaság Termelőszövetkezetben géppel végzik. — AZ ŐSZI oktatási feladatokat tárgyalja augusztus 31-én, pénteken délután Békéscsabán a városi nötanács kulturális bizottsága. — BÚZATERMESZTÉSI ankétet rendez augusztus 30-án, ma délelőtt Orosházán a járási és városi tanács mezőgazdasági osztálya. Az ankéton Erdei Péter tart tájékoztatót a nagy hozamú búzafajták termesztésének agrotechnikai módszereiről. — CSÁNYI BÉLA tanár képkiállítását rendezi a Hazafias Népfront és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum vezetősége. A kiállítást szeptember 2-án délelőtt 11 órakor nyitják meg, beszédet mond Nagy Ferenc a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője. Megkezdte tájelőadásait a Jókai Színház fántökat?” Egy tízéves fiú így válaszolt: „A felnőtt elefántok igazán olyan nagy állatok, hogy lényegében sohasem vesznek el”. (A „Basler Nachrichten”-ből) A Békés megyei Jókai Színház a közelmúltban már megkezdte az évad első tájelőadásait. A Füredi komédiások című operettel, és az Apja lánya című vidám komédiával járják a megye községeit. Legutóbb Mezőhegyesen, Tarhoson és Zsadányban vendégszerepeitek. Augusztus 25-én, szombaton pedig Csanádapácán a Füredi komédiásokat, Med gyesegyházán pedig az Apja lánya című komédiát játszották. Ebben a hónapban még Zsadányra, Pusztaföldvárra, Dévaványára, a megyén kívül pedig Székkutasra, Nagymágocsra és Szentesre látogatnak el színészeink. A konfekcióipar is lépést tart a divattal Gyermekfantázia Egy lengyelországi gyermeklap körkérdést intézett 12 000 gyermekhez, hogy milyennek képzelik az életet száz év múlva. íme néhány válasz: a kerítések kolbászból lesznek és minden járókelő haraphat belőlük; a Mars- Föld futballmérkőzés eredménye 2:1 lesz; a kutyák a nyakörvük alá helyezett atomhajtómű segítségével a levegőbe emelkedhetnek és így fognak a verebekre vadászni; A Vörös Október Férfiruhagyár üzemeiben évente már több mint egymillió öltöny készült. A vállalat „ruházza fel” az ország férfialak osságának nagy többségét. Ilyen óriási méretű termelés ellenére is a gyár lépést tart a divattal. Míg régebben a feldolgozott szöveteknek mindössze 10 százaléka volt mintás szövésű, a többi pedíig síma egyszínű anyag, adldig most a csíkos, kockás kelme aránya eléri a 70 százalékot. A Vörös Október Férfiruhagyár szarosabb kapcsolatot alakít ki a vidéki kereskedelemmel. Szocialista szerződést kötött a negyedik negyedévben a megyék egy-egy kijelölt üzletével. A ruházati boltokba elküldik új gyártmányainak mintadarabjait. Még mielőtt a sorozatgyártást megkezdenék, ily módón tudakolják meg, mi a vásárlók véleménye Újdonságaikról, Meleg idő Felhőátvonulások, néhány helyen eső. Főként a eléli megyékben több órás napsütés. Mérsékelt, időnként kisebb nyugati, északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17, legmagasabb nappali hőmérséklet északon 22—25, délen 25—28 fok között. Festő-mázoló, hidegburkoló, parkettás, bádogos, üveges szakmunkásokat változó munkahelyre azonnal alkalmazunk. Jelentkezés ÉM. Ált. Szakipari V. Munkaügyi osztály, Budapest, V., Vadász u. 29. sz. 6 BÉKÉS MEGYEI NfiPÜJSAG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 17., Ol. em. Telefon: 21—96, 22—9« Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Telelőn: 10—21 Felelős kiadó: Lehoczky Mihály Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél mWWMWWWWttWWVmMMMMVtWWtWWMWMVWMMMWtWWWMWWV Az a bizonyos tyúkszem avagy: Apró bosszúságok Mégy az utcán, szembe jön veled X. Y„ az egyik fontos szerv osztályvezetője, akivel már egyszerkétszer beszélgettél hivatalos és nem hivatalos ügyben is. Illendően bólintasz felé, miközben valami köszönésfélét mormolsz az orrod alatt. X. Y. azonban nem ismer meg. Pedig egyszer már szemben is ültetek egymással fél órán át. De most nem ismer meg, úgy csinál, mintha valamin erősen gondolkodna. A levegőbe néz és köszönés nélkül megy tovább. Ügy érzed, levegő vagy neki, egy régi ügy, amelynek aktái elintézést nyertek s már nem kell többé veszödini vele. Egy pillanatra elfog az indulat: „De magasra ültette az isten X. Y-t, hogy csak a hivatalban köszön vissza a kisebb beosztású embereknek!” Persze. Hivatalon kívül nem kötelezi őt ilyesmire semmiféle szabály vagy paragrafus, tehát átnézhet a fejedi fölött. Bosszantó a dolog, ha legközelebb találkozol X. Y-nal, hangosabban köszönsz neki. hogy kipró| bál<i', valóban olyan-e. amilyennek most gondolod. Mindegy... Miközben töprengsz, már be is fordultál a sarki büfébe, s csak fél füllel hallod, valami ismerősöd üdvözölhetett. Igen, igen. azt mondta „Jó napot Z. elvtárs’'. De te elfelejtettél visszaköszönni, mert akkor még nem is voltál bizto6 benne, hogy köszönt-e igazán vagy, hogy egyáltalán ismered. Nézzük, ki az? Lopva hátrapislantasz, ő is néz merően. Szemeiből megvetés sugárzik feléd, mintha azt lövellne: ,,De nagyra vagy, hogy már észre sem veszed az embert!” ... ... Tényleg, láttad már valahol. Megvan. Feleséged barátnőjének a férje, egyszer a Csabában egy asztalnál ültetek. Csak úgy homályosan emlékszel, hiszen nem tarthatod1 agytekervényeid' rejtekeiben, ahol a memóriaközpont székel, mindazokat, akiket az életben egyszer vagy kétszer láttál. . . Hopp ... Ez a bajusz! Dehogy is M. volt ez, hanem N. az m-osztályról. Persze, hogy őneki van ilyen kis bajusza. Na, mindegy ... ... Hagy múlik az idő. Itt vagy már negyedórája a büfében és még most sem kaptad meg a feketédet. A kartársnő éppen valami jóízű történetet mesél kollégáinak már percek óta. Igaz, hogy görcsösen fogja a gépkart, de milyen régen nem húzza le, hogy csöpögjön az a kávé. Mintha ott sem lennél. Mennyire bosszantó a dolog! Itt is átnéznek fölötted1, mint múltkor a zöldséges boltban, ahol szót emelté!, hogy ne csak rothadó körtét tiegyenek a staniszliba ... Szólni kellene, mert várnak a hivatalban. Kilencre mondtad, hogy jöjjenek, s már negyed tíz. Az utca másik oldalán láttad is már az illetőket, amint igyekeztek, hogy kilencre a hivatalodba érjenek, alig tudtál elbújni egy járókelő mögé, majdnem észrevették. Azt üzented: mondják meg nekik, hogy mindjárt jösz, csak átugrottál valamilyen adatért a másik hivatalba. Furcsa, hogy mindig csak veled történnek ilyen bosszúságok! Na, végre itt a kávé... Azért sem köszönöd meg. Mindjárt fél tíz, gyerünk gyorsan... De sokan vannak az ajtóban, persze ma piaci nap van ... Jaj! Az ördög vinné el, de rálépték! Bosszúsan tapogatod a lábadat, közben villámló szemekkel kutatod, ki volt a tettes. Érdekes, mindig az a tyúkszem fáj a legjobban, amelyikre éppen rálépnek ... (S miközben ismét arra gondolsz, hogy mindig csak téged érnek bosszúságok, elhallgatom, nem írom le, hogy mit gondolnak rólad1 azok, akiket kilencre renndeltél a hivatalodba . ..) (V. d.)
