Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-22 / 195. szám

1962. augusztus 22. Szerda Fehér Lajos elvtárs beszéde a békéssámsoniak ünnepi nagygyűlésén (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a ledolgozott munkaegysé­gekre ne osszanak ki több gabo­nát, mint amennyi a családok tényleges szükséglete, a többit — a vetőmag biztosításán felül megmaradó teljes felesleget adják el az államnak, a szerződéses kö­telezettségek teljesítésére! Kedves Elvtársak! A mezőgazdasági tervek megva­lósításában, a termelés fellendíté­sében döntő szerepük van az ov szág szántóterületének túlnyomó részén, kereken 80 százalékán gaz. dálkodó termelőszövetkezeteiknek. Ezért nagy gondot kell fordítani arra, hogy szövetkezeteink tovább erősödjenek, korszerűen és ered­ményesen gazdálkodó szocialista nagyüzemekké váljanak. Segítjük, az eddiginél is hathatósabb támogatást adunk a gazdaságilag még meg nem erő­södött szövetkezeteknek is, azért, hogy mielőbb az átlagosak színvo­nalára emelkedjenek: érjenek el nagyobb terméshozamokat, az ed­diginél is több árut adjanak a népgazdaságnak, s a megjavult gazdálkodásuk, nagyobb bevéte­leik alapján magasabb életszínvo­nalat, megelégedettséget biztosít, sanak tagjaiknak. Munkás—paraszt forradalmi kor­mányunk, a Termelőszövetkezeti Tanács és a földművelésügyi mi­niszter értékelése és javaslata alapján kitüntette az országos ter­melőszövetkezeti versenyben leg­jobb gazdálkodási eredményeket elért szövetkezeti gazdaságokat, s közöttük elismerő oklevélben ré­szesítette a békéssámsoni Vö­rös Csillag Termelőszövetkezetet. Nagy jelentőségű, országos elis­merés ez. A Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet vezetői és tagjai szorgalmas, becsületes munkájuk­kal megdolgoztak érte! A Vörös Csillag jó szövetkezet. Ezt legjobban kifejezi az a tény, hogy tavaly egy szántóegységre számítva 3880 forint gazdálkodási eredményt ért el. Csak örülni tu­dunk annak s a szövetkezeti gon­dolat erejét tükrözi, hogy ezen kí­vül még három más helybeli szö­vetkezet — az Ifjú Gárda, a Kos­suth és az Aranykalász gazdál­kodási eredménye haladta meg szántóegységenként a 2200 forin­tot, tehát a jó szövetkezetek közé számítanak. Ugyancsak szívből örülünk és a szövetkezés nagy sikerének tekint­jük, hogy az orosházi járásban működő szövetkezetek 64 százalé­ka, csaknem kétharmada tartozik a jó szövetkezetek kategóriájába a múlt évi gazdálkodási eredmé­nyeik alapján. De a gazdálkodási eredmények alapján nincs is gyen­ge szövetkezet a járásban! Egy-egy szövetkezet fejlődését alapvetően meghatározza a saját vagyon gyarapodása. A Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben a múlt esztendőben 5 millió Ft gazdálko­dási eredményt értek el, s ebből csaknem 2 millió Ft-ot fordítot­tak a tiszta vagyon növelésére. Ne sajnálják azt a Vörös Csillag­­beliek, hogy nem osztották kj az összes jövedelmet, hogy „nem et­ték meg a holnapot”, mert a tőke­befektetés meghozza a maga ka­matait s lehetővé teszi a közös gazdálkodás gyorsabb felvirágoz­tatását! Nem akarom itt különösebben részletezni a kitüntetett Vörös Csillag Termelőszövetkezet ered­ményeit, hisz azt legjobban ismeri maga a tagság. Egy dolgot mégis szükségesnek tartok még megem­líteni. A szövetkezet 100 hold szán­tóra eső húsértékesítése nagyon jelentős, országszerte is kimagas­ló: hízómarhából 35,5, hízott ser­tésből 48, baromfiból 7,8 má­zsát, összesen 91,3 mázsát, tehát holdanként majdnem egy mázsa húst adtak az országnak. Ha min­den szövetkezetünk eléri ezt az áruérbékesítési szintet — s a ta­karmányfélék hozamainak növelé­se, az állattenyésztés korszerű színvonalra történő Emelésével el is érheti—, elmondhatjuk: nem lesz többé húsprobléma az ország­ban! Ha valaki azt kérdezné, hol le­hetne és kellene még javítani a Vörös Csillag és általában a Bé­kés megyei termelőszövetkezetek munkájában, a következőket tud­nám meggyőződésem és hitem szerint válaszolni: javítani kell a tagságnak a közös munkában való rendszeres részvételét, amely megyei viszonylatban a múlt év­ben nem haladta meg a 76 száza­lékos arányt. A békéssámsoni Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet­ben is — amelynek egyébként szorgalmas tagsága van, hiszen ta­valy kereken 130 tagja teljesített 350 munkaegységen felül — nem vonják be eléggé a családtagokat a közös munkába. Tudomásom szerint a szövetkezetben 206 a 14 éven felüli családtagok száma, s ugyanakkor a dolgozó családtagok száma tavaly csupán 25 volt. Pe­dig kell a munkáskéz a szövetke­zetben, itt is, másutt is, különösen akkor, ha a gazdálkodást még jobban belterjesíteni akarják. Márpedig ez a fő cél a mezőgaz­daságban! A családtagok nagyobb mérvű bekapcsolódását elősegítik a szö­vetkezet adottságaihoz, fejlettségi fokához igazodó, okosan alkalma­zott különféle kiegészítő munka­díjazási formák, ösztönző módsze­rek. örülök annak, hogy a Vörös Csillag vezetősége és tagsága a ter­melés elősegítése, további fellen­dítése érdekében ebben az évben a premizálást — a kalászos kivé­telével — a termelés minden ágá­ban bevezette. Higgyék el, ez meg is hozza majd az eredményt: jobb minőségű munkára ösztönöz, an­nak alapján nagyobbak lesznek a terméshozamok, tovább nő a ter-Medgyesegyhózi Vas- és Faipari Ktsz a lakosság szolgálatában. Telefon: 6. Háztartási kisgépek, új kerti bútorok, vaskerítés és vaskapuk, kerékpár- és motorkerékpúrsxerelő szakmák területén mindenféle ja­vítást és új munkák elvégzését vállalja szövetkezetünk a lakosság szolgálatában! állandó rádió- és televízió-szervizszolgálat Bizalommal keresse fel szövetkezetünket! 465 melőszövetkezet bevétele, s a ta­gok jövedelme is. Egyébként ez most sem rossz, sőt túlzás nélkül elmondhatom, hogy nagyon is jó, hisz tavaly e szövetkezetben a ta­gok közösből származó átlagos évi jövedelme meghaladta a 15 ezer forintot. Az orosházi járásban a termelőszövetkezetek átlagában az egy tagra eső jövedelemrészesedés megközelítette a 13 ezer forintot. S még ehhez természetesen hozzá­jön a háztájiból származó kiegé­szítő jövedelem — fejezte be be­szédét Fehér elvtárs. A nagy tetszéssel fogadott ün­nepi beszéd után Fehér Lajos elv­társ átadta a kormány elismerő oklevelét a Vörös Csillag Tsz ve­zetőinek. A délutáni órákban pe­dig több megyei, járási és községi vezető kíséretében megtekintette a helyi Vörös Csillag, a Kossuth és az Ifjú Gárda Termelőszövet­kezet határát. A határjárás köz­ben Fehér Lajos elvtárs elbeszél­getett a szövetkezeti gazdákkal. A szilárd nemzeti egység jegyében ünnepelte megyénk lakossága az alkotmány 13. évfordulóját Augusztus 20-án, az alkotmány 13. évfordulójának napján szerte a megyében, a városokban és a községekben nagygyűlése­ket, üléseket, ünnepségeket tartottak. Békéssámsonban az ünnepi gyűlésen Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vett részt és mondott be­szédet. Tótkomlóson Keserű János elvtárs, a földművelésügyi mi­niszterhelyettes volt az ünnepi szónok. Az egyes községekben a termelőszövetkezet alakulásának tizedik évfordulójának megünnep­lését kötötték össze az alkotmány ünnepével. Kondoroson megyei szántóversenyt rendeztek. Két községben, Eleken és Tótkomlóson nemzetiségi napot tartottak. Mezőkovácsházán munkás—paraszt ta­­lálkozóra került sor. A sarkadi járásból tsz-gazdák mentek ven­dégségbe' az őket patronáló budapesti munkásokhoz ... A megye a munkás—paraszt szövetség, az erkölcsi—politikai összefogás, a nemzeti egység jegyében éltette az alkotmányt. Az alábbiakban beszámolunk az ünnepi eseményekről. Békéscsabán Békéscsabán a Kossuth és a Má­jus 1 Termelőszövetkezetben ünne­pi közgyűlésen emlékeztek meg al­kotmányunk ünnepéről. Ez alkalom­mal díszoklevelet adományoztak a szövetkezetben tíz év óta szorgal­masan dolgozó gazdáknak, és ki­osztották a cséplési versenyre kitű­zött jutalom dijakat. Orosházán Orosházáin augusztus 19-én este a Petőfi művelődési házban tartot­ták meg az alkotmánynapi gyűlést. Ugyancsak este szabadtéri előadást rendeztek a művelődési ház tánc­csoportjának tagjai, valamint a tűz­oltózenekar. Az előadást mintegy 1500 főnyi közönség nézte meg. Tizenkilencedikén ünnepelte meg­alakulásának 10. évfordulóját a Bé­ke és a Szabadság Termelőszövet­kezet. Gyulán Gyulán a szabadtéri színpadon tartották meg az ünnepi gyűlést. Aiz ünnepségen részt vett Arany Tóth Lajos, a megyei tanács elnö­ke. Beszédet mondott dr. Dallas Ferenc, a Minisztertanács Titkársá­ga Tanácsi Szervek Osztályának ve­zetője. A népes ünnepség részvevői me­leg szeretettel fogadták a szónokot, 3 város szülöttét. Dr. Dallos Ferenc az alkotmány jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a párt politiká­jának helyességét a gyakorlat iga­zolta. Dalio*3 elvtárs elismerését fejezte ki, hogy 1957-től Gyula lakossága 20 millió forint értékű társadalmi -munkát végzett, A város gazdásági ás kulturális fejlődéséről szólva el­mondotta, hogy Gyula hírneve, kul­turális eseményei — táncfesztivál, Erkel Kulturális Hónap, gyulai or­vosnapok — túlszárnyalják a váro6, a megye határát is. A beszéd után az Erkel Fereoc­­tán-ckar bemutatta új műsorát, és a városi fúvószenekar szórakoztatta a közönséget. Szarvason Szarvason térzenével kezdődött az alkotmánynapi ünnepség, melyet a he­lyi önkéntes tűzoltóegyesület tartott. Délelőtt a járási tanács dísztermében ünnepi gyűlés volt. Délután a Buda­pest XIV. kerületi sportegyesületek csapatai különböző sportműsorokkal szórakoztatták a közönséget. Este az ÖRKE parkjában ismét térzene volt, majd a Körösön nagyszabású csónak­felvonulást rendeztek. A járási műve­lődési házban a budapesti Rajkó-zene­kar adott egész estét betöltő műsort. Mezőkovácsházán Mező'kavácfíiházán, a járási művelő­dési házban megtartott ünnepi gyűlé­sen mintegy nyoloszázan vettek részt. Alkotmányunk ünnepe alkalmából az Üj Alkotmány Termelőszövetkezet mi­nisztertanácsi dicsérő oklevelet ka­pott eddigi jó munkájáért. Nyolc ter­melőszövetkezeti tag kapta meg A ter­melőszövetkezet kiváló dolgozója ki­tüntetést. • * Hasonló ünnepséget rendeztek a megye más községeiben is. VIDÁM HISTÓRIÁK O egy szellemi expedícióról írta : Kiss István Disznóölés a Margitszigeten Krúdy Gyula mély gordonkahangján csodálatos margitszi­geti élmények muzsikáltak a Fészek ücsörgőinek leikébe. Egyik derűs históriáját igy eleveníti meg az emlékezés: Vidámodjunk fel néha — mon­dom magamban, amikor a régi kastély környékén jáiikálok a Margitszigeten — gondoljunk jó karácsonyokra is. Hát legelőször az engedélyeket kellett megszerezni a disznóölés­hez, miután a disznó másfél má­zsásán Alsó-Dabasi'ól falusi sze­kéren megérkezett és a régi kas­tély ama szobájába zártuk éjsza­kára, ahol valamikor a nádoris­­pánné komomái laktak. Ilyen óla még nem volt dabasi disznónak, de a szalonba mégse kvártélyoz­­hattuk őkéimét, bár elég feltű­nést keltett röfögésével a Margit­szigeten. A disznó megérkezésének nap­ján kendővel jelt adtunk Drap­­csiknak, a bocskoros csónakosnak az óbudai partra. Vízifuvarosunk már tudta, hogy hozhatja Reichen­feldtől a kellő fűszereket, felszed­heti csónakjába az óbudai hentest is, akivel a disznóölés körülmé­nyeit megbeszéltük. — Rendben vannak az engedé­lyek? — kérdezte a hentes, miután a disznónál látogatást tett. Kéznél volt mind a három en­gedély. Egyik a sziget kormány­zóságától, a másik az óbudai tűz­oltóságtól, a harmadik Greguss Dániel dunai kapitánytól. Meg­rakhatjuk a valódi disznóöléshez szükséges tüzet a régi kastély ud­varán, a tűzoltók nem rohannak ide, hogy eloltsák. — Csak egy kis hóesés lenne, — mondta az óbudai hentes, ami­kor a disznóöléshez szükséges dol­gokat mind szemügyre vette. — Lesz az is — felelte Drap­­csik, a hajós, vastag orrával az esti levegőbe szimatolva, mert a hajós természetesen nem ment többé vissza Óbudára, amíg a disznóölés be nem fejeződik. A hajósnak igaza volt. Amikor a hajnali harangszó, az ádventi áthangzott a Dunán, valóban meg. eredt a jó finom hóesés. — Ezt szereti a disznó — mond a hentes, az udvar közepén mezte­len karral állván, csizmaszárában késével. — Eresszék ki a disznót az udvarra. Drapcsik intézte a disznó elő­vezetését, de nem valami nagyon imponálhatott a falusi' disznónak, mert az nyomban felborította a hajóst és az udvarra futamodván, hangos röfögéssel vágtatott neki a sziget bokrainak, bozótjainak, kertjeinek, rétjeinek. Nagy disznó volt, úgy rohant, mintha otthon volna, Dabason. Megkergette a szabadon járó őzikét, felugrasztot. ta felkvőhelyébői Szent Margit nyúlját, megriasztotta a kertész­­néket, sikongattak láttára a leá­nyok a virágházaiknál, szembeszál­­lott Polónyi Dezső kutyáival, fu­­tamodásra birta Paulay Erzsébe­tet, aki akkor szerepeit a szigeti sétákon tanulta, észrevétette ma­gát Odry Árpáddal, aki itt csak Shakespeare figuráival szeretne találkozni, már éppen arra készü­lődtünk, hogy a helybeli rendőr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom