Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-03 / 153. szám

1962. július 3. 2 Kedd Ami egy jelentésből kimaradt Az orosházi járási nőbizottság a napokban jelentést készített az el­múlt féléves nőmozgalmi munká­ról. A három sűrűn gépelt papír részletesen felsorolja azokat a rendezvényeket, előadás-sorozato­kat, vagy egyéb mozgalmi esemé­nyeket, melyeket a járásban nők kezdeményeztek és tartanak fenn. Nem tudjuk, felső szinten megvi­tatásra kerül-e ez a jelentés, ha igen, akkor sem akarunk elébe­vágni az értékelésnek. Ennek el­lenére azonban úgy véljük, hasz­nos leírni véleményünket erről a félévi munkát összefoglaló jelen­tésről, mert vannak olyan hiá­nyosságai, amelyek nemcsak az orosházi járás, hanem valameny­­nyi járási és községi nőbizottság munkájában észlelhetők. Először talán mégis a pozitívu­mairól. Hogy a nőbizottság az el­múlt félév során lázasan tevé­kenykedett az orosházi járásban, azt kielégítően elénk tárja a je­lentés. Részletesen felsorolja, hogy januártól júliusig milyen tájékoz­tató előadások, rendezvények, ér­tekezletek, gyűlések voltak, s álta­lában milyen sokrétűen igyekez­tek mozgósítani a nőbizottságok az asszonyokat arra, hogy aktí­vabban kapcsolódjanak a társa­dalmi életbe. Hogy csak néhány példát említsünk erről: Négy köz­ségben a népek barátságának el­mélyítéséért magyar—mongol — szovjet és bolgár baráti találkozót rendeztek szép számú résztvevő­vel. Három községben — Csorvá­­son, Tótkomlóson és Csanádapá­­cán — filmvetítéssel egybekötött tanácskozást tartottak a tartalé­kos tisztek és a bevonuló fiatalok szülei között. Jól segítették a szö­vetkezetek megszilárdítását is. A baromfitenyésztési mozgalom to­vábbfejlesztése érdekében ankétot tartottak, mely után intenzíveb­ben bekapcsolódtak a nők „a csalá­donként egy kotlóalja csirkét” mozgalomba. Általában a járás szövetkezeteiben dolgozó nőbizott­ságok (mindössze hét tsz-ben nincs még nőbizottság) jól segítik a szövetkezet erősödését a növény­­termesztésben, állattenyésztésben és kulturális területen. Képet ad a jelentés a további­akban arról, hogy a nőbizottságok milyen eredménnyel igyekeztek megkönnyíteni e fél év alatt az asszonyok háztartási munkáját, Keresse fel a Szarvasi Ruházati Ktsz házivarrönői szolgálatát! Béke út 2. Megvásárolt anyagait lakásán meg­varrjuk. Szükség esetén varrógépet is viszünk. 380 úgynevezett második műszakját. Kiszélesítették a háztartásigép­kölcsönzést, ankéton ismertették a különböző cikkek (mosó- és taka­rítószerek) helyes használatát, megkedveltették a sok fáradságot megtakarító konzerv- és mirelit­ételek, valamint a kész tésztaféle­ségek felhasználását. Ezen túl szá­mos szakkörön (kézimunka-, sza­bás-varrás-, főző- és selyem-go­­belin-hímzés) segítették olcsóbbá és tökéletesebbé tenni a háztartá­si munkát. Korántsem soroltunk fel min­dent, ami a nőbizottságok kezde­ményezésére január óta megvaló­sult az orosházi járásban. A fenti néhány példából is kitűnik azon­ban, hogy nem aludt a nőmozgal­mi munka, sőt a korábbi évekhez képest ebben az évben még foko­zódott. Mi hát akkor a hiányossá­ga a jelentésnek, amelynek vég­eredményben tükröznie kell a mozgalmi munkát? A következő: Ügy tűnik a jelentésből, hogy — sértődés ne essék — a nőbizott­ság a fától nem látja az erdőt. Minden fáradozása, erőfeszítése ugyanis a különböző rendezvé­nyek szervezésébe torkollik, ame­lyek megtartását részletesen fel is sorolja. Kétségtelen, hogy ezek a rendezvények, előadások, tanfo­lyamok, gyűlések stb. elengedhe­tetlenül szükségesek. Hiszen ezen az úton, képességeiket, kezdemé­nyező készségüket kibontakoztat­va, jutnak el az asszonyok a fő cél eléréséhez, ahhoz, hogy gya­korlatban is teljes egyenjogúságuk legyen a vezető pozíciókban csak­úgy, mint az élet hétköznapi posztjain. De meddig értünk már el ezen az úton az orosházi járás­ban? Hogyan alakult e fél év alatt is az asszonyok megbecsülése, egyenjogúságuk éryényesülése a járásban? Ezt nem elemzi a jelen­tés, annak ellenére, hogy elég hosszú időszak munkáját értékeli. Pedig van alap ebben a jelentés­ben is arra, hogy a nőbizottság el­vileg értékelje ezt az utat. Utal­nak egy helyen ugyanis arra, hogy az asszonyok „félnek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért fo­lyó versenyekbe benevezni”. Mi­ért félnek? Mi tartja őket vissza? Miért nem kapnak elég segítséget ehhez a párt- és gazdasági veze­tőktől? Milyen maradi, a párt po­litikájával ellentétes nézetek hat­nak még ma is a járásban, ame­lyek nem engedik érvényesülni gyakorlatban a nők egyenjogúsá­gát, még olyan területen sem, mint a szocialista brigád cím el­nyeréséért folyó verseny. Vagy vegyünk más példát. Azok azasz­­szonyok, lányok, akik részt vet­tek a különböző állami és szak­oktatásban, vizsgáik sikeres leté­tele után vajon megfelelő posztra kerültek-e, vagy kifejezésre jut-e más szempontból (anyagiakban, | erkölcsiekben) a magasabb isko-" lázottságuk? Nem különálló valami egy-egy adott egység általános tevékeny­ségétől a nőmozgalmi munka. Része ez az egésznek, és célja, hogy a nők még inkább kivegyék részüket a gyorsabb ütemű előre­haladásért folytatott harcból. Ilyen módon nem merülhet ki a nőbizottságok tevékenysége sem a különböző rendezvények tartásá­ban. Következésképpen nem is he­lyes csak úgy értékelni egy hosz­­szú időszakot kitevő munkát, mint a különböző rendezvények felso­rolását, s regisztrálását. Ennél jó­val mélyebbre kell hatolni, feltár­ni annak okait is, ami gátolja a fő cél, a nők egyenjogúságának teljes érvényesülését, és részlete­sen szólni azokról a módszerekről, amelyekkel küzdünk a káros, a párt politikáját eltorzító nézetek ellen. Varga Dezső RADIÖKÖZVETITÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉRŐL „Az országgyűlésről jelentjük” címmel a Kossuth Rádió kedden 19.45—20.25-ig, szerdán pedig 20.00—20.40-ig hangképeket ad az országgyűlés tanácskozásairól. (MTI) * KADAR JÁNOS ELVTÄRS MEGKEZDTE SZABADSAGÁT Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, a Minisztertanács elnöke júli­us 1-ével megkezdte évi rendes szabadságát. (MTI) * üj Állam születik Usumbura (AP) Szombaton éjfélkor függetlenné vált Urundi, az eddig ENSZ- gyámság alá tartozó terület. Va­sárnap délelőtt a fővárosban ün­nepséget tartottak, amelyen elő­ször vonták fel az új államnak, Burundinak piros-fehér-zöld szí­nű lobogóját. A zenekar még utoljára eljátszotta a belga him­nuszt, majd az egybegyűlt afrikai­ak hangos örömkiáltásokkal üdvö­zölték az új független állam szü­letését. (MTI) PÁRIZSBAN GYILKOL AZ OAS Párizs (MTI) Az algériai telepesekkel Fran­ciaországba özönlő OAS-banditák a hét végén több fegyveres táma­dást hajtottak végre Párizsban és a vidéki városokban. Vasárnap­ra virradó éjjel autóról tüzet nyitottak több párizsi arab kávé­ház vendégeire. A fővárosban a merényletnek három halálos és nyolc sebesült áldozata volt. AMERIKAI KÉMEKET ÍTÉLTEK HALÁLRA KUBÁBAN Havanna (Üj-Kína) Kubában kivégeztek két ame­rikai szolgálatban álló kémet, akik az egyik amerikai haditenge­részeti támaszpontról hatoltak be Kuba területére. (MTI) Vadász Ferenc: Algéria népe impozáns többséggel a függetlenség mellett szavazott — Az első részeredmények — Algír (MTI) Algéria népe a vasárnapi sors­döntő népszavazáson elsöprő több­séggel tett hitet az ország függet­lensége mellett. Ezt igazolják az első részeredmények, amelyek hétfőre virradóra váltak ismere­tessé a rocher-noiri közigazgatási központban. A népszavazást ellenőrző bizott­ság mérlegelése szerint 95—98 százalékos igen-szavazatra lehet számítani. A szavazásra jogosul­tak 85—90 százaléka jelent meg az urnáknál. A hétfő reggelig beérkezett eredmények 3 í 16 497 leadott sza­vazatra vonatkoznak. Az érvé­nyes szavazatok közül igen: 2 605 203 99,6 százalék nem: 6 732 0,4 százalék A többi szavazólap üres vagy érvénytelen volt. A népszavazás eddigi eredmé­nye azt jelenti, hogy Algéria gya­korlatilag függetlenné vált a 132 éves gyarmati uralom és a több mint hétéves szabadságharc után. A függetlenség ünnepélyes prokla. múlására néhány nap múlva ke­rül sor. Koreai—magyar barátsági nap Csorváson Szombaton délelőtt Csorvás né­pének küldöttei, a termelőszövet­kezetek képviselői ünnepélyesen fogadták a tanácsházán Bang Jon Gab élvtársat, a koreai nagykövet­ség kultúrattaséját és munkatár­sát. A koreai vendégek a küldöttek, kel való ismerétségkötés után meglátogatták a község négy tér. melőszövetikezetét. A legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak a Vörös Október Tsz baromfite­nyészetéről, a fiatal Ady-szövetke­­zet gyönyörű szarvasmarha-állo­mányáról, a Kossuth Tsz kiváló sertéstenyészetéről, valamint a tsz gondozott földjeiről, ahol is határszemlén vettek részt. A Pe­tőfi Termelőszövetkezetben rög­tönzött közgyűlésen üdvözölték Bang Jon Gab elvtársékat a szö­vetkezeti gazdák. Ez alkalommal osztotta ki a tavaszi munkák ide­jére kitűzött cél jutalmaikat a tsz igazgatósága. Háromszáz—három, száz forint jutalomban részesült a tavaszi munkákban legjobb tíz 2 6 A& acuénij- väs&zoh&z Aki az örvénybe néz... A lelkem a régi? Azt tetszett mondani? Fenét. Külsőm, han­gom más. A lelkemet is kicserél­ték. Mit, kicserélték? Eldobták. Azt teszek most már, amit aka­rok: kívül vagyok önmagámon, fütyülök a világra, az emberiség­re. Mi köze a néhai Ilyés Zoltánnak Katona Sándor gondolataihoz, tetteihez? Az ég egy világon sem­mi. Katona Sándor nem a félegy­házi könyvelő fia, nem Gitta ked­vese. Nem, nem! Nem is volt so­ha. Az a Zoltán nem is létezett, el­oszlott, mint a pára, vagy a fojtó gáz, felszívódott, mint a méreg. Katona Sándor, a Special Warfare Division önkéntese a Fort Bruckner nevű rezervátumban, ismeri az előírásokat. Fegyelme­zett, engedelmes katona. A fő­nök parancsára Sopron szerelme­se. Leküzdhetetlen vágyat érez Sopron iránt. Már-már valóságos lokálpatrióta. Álmában is Sop­ron utcáin sétál... „Gratia tibi Domine?” Hajnali harang kondul a Domonkosok templomában. A Hunyadi utca kis térbe fut, közepén kőhattyú fej nélkül. Ott van-e vajon a kőhattyú? „Na ott van-e, vagy nincs? Ha soproni vagy — mondja az ávós tiszt —, tudnod kell. Felelj: egy, kettő, három... Nem tudod?’ Szakad rólam a verejték. Ennyi bonyodalom egy letört fejű haty­­tvú-szobor miatt... Persze, ilyenkor nappal, kelle­mes napsütésben, amikor a ten­ger felől friss fuvallatok nyarga Jásznak, könnyű tréfálkozni, de az ilyen álom olyan, mintha hegy nagyságú kőkockát eresztenének rád lassan a magasból, rafinált ki­­számítottsággal. Ügy ereszkedik, mint a lift, de lassabban, centiről centire, s te a párnádon hánykolódsz; várod, hogy rétes tésztává lapítson. Hiányosak az ismereteim, fő­nök! Nem lesz baj ebből? Ha lesz is, csak nekem lesz, nem igaz? Ne kém? Nem nekem, hanem Kato­na Sándornak. De ha Katona Sán­dort szorítják, én szorulok. „Egyezséget ajánlok — mondom a kihallgatónak. — Azt ugyan szövetkezeti gazda. Ugyanakkor bejelentették, hogy a mezőgazda­­sági tanulók közül két fiatalt: Kál­mán Margit baromfitenyésztőt és Adorján Mihály kertészt jútaJom­­üdülésre küldenek. A rögtönzött közgyűlésen sok kérdést tettek fel Bang elvtárséknak. Érdeklődtek a koreai nép életéről, az ottani szö­vetkezetek helyzetéről. Délután két koreai film vetíté­sével folytatódott a barátsági nap. A filmek ragyogóan mutattak be a tíz-egynéhány éve még elnyo­matásban élt s felszabadult nép szocialista kultúrájának minden szépségét. Este a zsúfolásig meg­telt kul túrházban nagygyűlésen beszélt Bang Jon Gab elvtárs népe életéről és választ adott a feltett kérdésekre. Koreai nyelven kezdte és magyarul folytatta. Beszámoló­ját több esetben szakította meg a viharos taps. A nagygyűlés után kötetlen, bensőséges beszélgetéssel folytatódott a barátsági nap, majd vacsorán látták vendégül a ven­dégeket. nem tudom, hogy pillanatnyi­lag helyén van-e a kőhattyú, mert szórakozottan járok-kelek a hazában, de egyet-mást azért tu­dok róla. Maguk pestiek, értik, szeretik a tréfát. Tudom példá­ul, hogy egyszer egy soproni pro­fesszor azt mondta a diákjának: akkor- engedem át magát, majd ha odakint az a hattyú kitollaso­­dik. Másnapra aztán kitollasodott. Éjszaka csinytevő diákok kuli­­májsszal bekenték, s rátapasztot­tak egy vánkosnyi libatollat... Hogy ne kedélyeskedjek? Hogy ez nem segít rajtam? Miért kelle­ne, hogy segítsen? Tiltakozom! Nem vagyok haza­áruló! Én kém? Senki sem kül­dött. Ilyés Zoltán nincs, nem is­merem, sose hallottam róla...” „Ne okoskodjon vélünk — mond­ja a nyomozó. — Magát odaátról küldték... az .amerikaiak... feladat­tal... nem szégyelli magát?...” „Idevaló vagyok. Katona Sán­dornak hívnak...’’ Micsoda színjáték! Köszönöm főnök, köszönöm... A jövőm, hogy eljussak oda. Onnan pedig tovább. Ez a jövőm. Múltam nincs, miért legyen jö­vőm? Eladtam maguknak: áll az alku. Samuel Beckettnek, a drá­maírónak van igaza. Ö mondja: A szülők becsapják a fiaikat, szemétládába a szülőkkel. Addig, míg nem csapják be végleg a vi­lágot. Maholnap kiszabadul börtö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom