Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-14 / 163. szám

1562. Július 14. 2 Szombat Közéleti szereplés és szaktudás A Magyar Munkásmozgalom Története SZOT-vándorkiállités nyílik júliusban Békéscsabán A Szakszervezetek Megyei Tanácsának szervezésében július 23- án nyitják meg Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban a Ma­gyar Munkásmozgalom Története SZOT-vándorkiállítást. A július 23-i ünnepélyes megnyitás után a kiállítás július 24-én nyilik meg a látogatók előtt. A kiállítás augusztus 6-ig, naponta délelőtt 9 órától délután 7 óráig tekinthető meg. A belépés díjtalan. Huszonhárom vagonban több mint tízezer kellék és felszerelési tárgy „utazik” Helsinkibe Tekintélyt kiérdemelt or­vossal utaztam a minap, s beszél­getés közben megjegyezte: „Ör­vendetes, hogy a párt egyre na­gyobb szakmai tudást követel a vezető beosztásban munkálkodó káderektől. Helyes ez — fűzte hozzá —, hiszen a tanulás ma már nem privilégium. Mindenki szá­mára elérhető, s ha a forradalmi elmélet, a mozgalmi tapasztalat a jó szaktudással párosul, jelentősen meggyorsulhat a fejlődés üteme”. Találó megjegyzés ez. Nem a „szaktekintély” emberének epés megjegyzése ez, hanem őszinte kí­vánása annak, hogy gyerünk-gye­­rünk, mert az élet többet követel. S ha azt nézzük, hogyan válik ez a követelés valósággá, akkor meg kell mondanunk, hogy a valóra váltás sok helyt nehezen tört utat magának a gyakorlatban. Hány­szor halljuk még zúgolódó elvtár. sadnktól, hogy pártmunkájuk vagy gazdálkodást irányító tevé­kenységük visszaveti őket szakmai előrehaladásukban, nem tudnak elegendő időt, energiát fordítani szakmai továbbképzésükre. Egye­sek azt is hozzáteszik: a közöm­bösöknek, a politikai munkáktól visszahúzódóknak sokkal köny­­nyebb a dolguk. Idejük is, erejük is marad a továbbtanulásra, szakterületükön fejlődhetnek, előbbreléphetnek. Nem mai gond, sokak dilemmája volt ez már a hatalo­mért, később a proletárdiktatúra megszilárdításáért folytatott harc idején is. Ám akkor, a nagy po­litikai küzdelmek idején az első­rendű követelmény a kommunista érettség, a küzdeni tudás volt, s az egyszerű emberek közül mégis ez­rével nőttek ki vezetők, akik egy­szerre sajátították el a vezetéshez néLkülözhetetlen politikai és szak­mai ismereteket. Mi mindent kel­lett magukra vállalniok, méghozzá egyszerre? Példát kellett mutatni­­ok az ideológiai képzésben, pó­tolni a hiányzó általános és szak­mai ismereteket. Vezetőposztjuk megkövetelte: törődjenek a rájuk! bízott emberekkel; övék volt a! társadalmi munka oroszlánrésze; | elsőnek kellett lenniök bárhol, j ahol előre lehetett mozdítani a ] társadalom szekerét Sok gonddal, küzdelemmel terhes hősi munka | volt ez. Azok, akik végigjárták ezt a| kemény iskolát és ma is helyükön vannak, tudják, értik, hogy a ki­táruló élet egyre többet követel, örvendetes, hogy egyre többen vesznek kezükbe tankönyvet, | megannyi fáradság után ülnek be j a technikumok, egyetemek padjai, i ba, mert tudják: ha valaki ma ve- j zetőposzton van, vagy oda emelik, rábízzák az üzem, a hivatal párt­­szervezetének. vagy szakszerveze­ti bizottságánák vezetését, a párt­tagok és pártonikívüliek a ki- j váló, hozzáértő szakembert is látni kívánják benne. Nincs hát létjogosultsága annak az állításnak, hogy a politikai fel- j adatok ellátása késlelteti a szak­mai ismeretek gyarapítását. Nincs, mert akik politikai, párt­ós társadalmi kötelezettségeket vállalnak, nem téveszthetik szem elől, hogy a politikai és szakmai ismeretek együttes gyarapítása nem zárja ki, hanem feltételezi egymást. Nincs azért sem, mert fejlődő életünk nagyszerű meg­nyilvánulása: egyre több párton­­kívüli szakember kapcsolódik be a párt törekvéseit jól szolgáló tár­sadalmi munkába, kér helyet a pártoktatásban, hogy szakmai tu­dása mellett csiszolja, tökélete­sítse ideológiai ismereteit, mely még több buzdítást, magabiztos­ságot ad szakmunkája ellátásá­hoz. S hogy ez még inkább terebé­lyesedjen, ebben a kommunis­tákra, azok példamutatására vár nagy szerep. Forradalmiságukkal, örökös meg nem elégedettségük­kel, újra többre törekvésükkel önmagukkal szemben is harcolni­uk kell a kispolgári felfogás, a betokosodás, az elkényelmesedés ellen. Ez a feladat ma különösen időszerű, hiszen a nyugodt élet tempójával, a sikerekkel, a jobb­léttel mindenkor együtt jár a meg­nyugvás, a csak magunkkal törő­dés önző szemléletének veszélye. Ennek viszont legjobb ellenszere éppen az a mindig újra és többre , törekvő lelkesedés, amely a kom­munisták egyik legjellemzőbb vo­nása. Akarva-akaratlanul is en­nek, a tömegeket magukkal ragad­ni képes forradalmi odaadásnak a lendületét fékeznénk le, ha úgy éreznénk: elérkezett az az idő, hogy lassítsuk a tempót, hogy könnyítsünk a közéleti tevékeny­ségünkkel együtt járó terheken. Kinek a példája vonzaná ak­kor a pártonklvülieket a közösség, az ország ügyének előrelendítésé­­re, ha éppen a kommunisták valianák: végre megpihenhetünk, most már élhetünk magunknak, miért vállaljuk még ma is a több­letmunkát, amikor mások pusz­tán egzisztenciális helyzetük, jólétük megszilárdítására törek. szenek? A kommunisták nem gon­dolkodhatnak így, mert ha esze­rint cselekednénk, aligha vállal­hatnánk szerepet az ország életé­nek irányításában. Furcsa ellentmondás — gyakran találkozni vele —, hogy miközben egyes vezetők arra hivatkoznak, Július 29-én a helsinki olimpiai stadionban, a földkerekség vala­mennyi országából érkezett ifjú küldöttek ünneplése közben, fel­vonják az árbocra a fesztivál zász­laját. Ezzel kezdetét veszi a VIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó. Az első küldöttek — Ausztráliából, Japánból, Argentinéból, Mada­gaszkárból — máris útra keltek, hogy hajóval idejében a finn fő­városba érjenek. A portugál gyar­matosítók terrorjától szenvedő Angolából piedig már Európában vannak a delegátusok. Erre a fesz­tiválra bizonyára az ő utazásuk volt a legkalandosabb, legveszé­lyesebb. Angolából a partizánok segítették őket a dzsungelon és a felperzselt szavannán át Kongóba egy menekült-táborba. Onnan ka­landos tengeri utazás során jutot­tak Belgiumba, mint szénlapátolók egy norvég teherhajón. Antwer­penben azután a belga fiatalok vették őket pártfogásba, s ott lesz­nek egészen a VIT kezdetéig. Ezen a VIT-en vesznek részt először a holland gyarmati uralom alatt lé­vő Nyugat-Irián fiataljai, akiket a területükön ejtőernyővel leeresz­kedett indonéz partizánok segítet­ték hajón Indonéziába, ahonnan túl sok hárul rájuk a politikai munkából, s nem jut idejük szak­mai továbbképzésre, ugyanakkor viszolyognak attól, hogy a munkát megosszák, hogy pártonkívülie­ket is bátran' bízzanak meg poli­tikai tevékenységgel, megbízatáso­kat adjanak nekik még olyan ese­tekben is, amikor ezeknek a fel­adatoknak szakképzettségüknél, a népi hatalom iránt tanúsított hűségüknél fogva meg is felelné­nek. A pártonkívüliek vezető munkakörbe állítása természete­sen nem járhat együtt azzal, hogy a politikai képzettséget, rá­termettséget csak harmad- vagy negyedrangú feltételnek számít­sák. De ha egy kommunista vezető lebecsüléssel így nyilatkozik: „Csak szaktekintély”, joggal neki­szegezhetjük a kérdést: mit tett azért, hogy a „csak szakember­ből” kommunista szakember vál­jék? Nem az lett volna-e a fel­adata, hogy bizalmatlanság he­lyett közelebb hozza a párt esz­méihez? Nem bíz rá politikai fel­adatokat, s közben arra hivatko­zik, hogy őt elárasztják a közéleti teendők, s nem állt módjában szakmailag is továbbtanulni. Bárhogy is vizsgáljuk a politikai munka és a szakmai elő­rehaladás együttes kívánalmaiból előadódó nehézségeket, arra a következtetésre jutunk: nem csök­kenthetjük a követelményeket a kommunistákkal szemben sem a politikai, sem a szakmai ismeretek tekintetében. Ha a kommunista a terhek vállalásában, az áldozat­­készségben jár élen, a legfonto­sabbat tette: példájával százakat vonhat be a közéleti tevékenység­be, s ezzel megkönnyíti saját munkáját is. Ez a minden aka­dályt legyőző forradalmi tűz gyúj­totta fel a régi világ korhadt épü­letét, s ebben ötvöződik új életünk is. Éleszteni, táplálni ezt a tüzet — a kommunisták legfőbb köte­lessége volt mindenkor és lesz a repülővel' utaznak majd Helsin­kibe. A nemzetközi Fesztivál Előké­szítő Bizottság eddig 117 ország­gal vette fel a kapcsolatokat, s ezek az országok mind képviselte­tik magukat a helsinki VIT-en. A nagyszabású előkészületekre és a megnövekedett részvételre jel­lemző, hogy tizenkét olyan ország fiataljai is ott lesznek a VIII. VIT. — Szombaton indul Sokan nem tudják, hogy a \7III. Világifjúsági Találkozó előkészü­letei alatt milyen nagy munkát végeznek az ifjúsági szervezetek, valamint azok a művészeti együt­tesek, amelyek Helsinkiben majd a magyar kultúrát képviselik. Az alábbiakban ízelítőt adunk ezek­nek a szerveknek a technikai elő­készületeiről. A magyar delegáció kellékeit, díszleteit és egyéb tárgyait 23 va­gon viszi a finn fővárosba. A szombaton induló VIT-szerelvé­­nyen 72 ládában több mint tízezer jelmezt, kosztümöt, díszletet, bú­tort, világosító és hangosító beren­dezést szállítanak. A magyar küldöttség ünnepi estjére — amelyet a finn Mun­kásakadémia dísztermében ren­deznek — külön díszleteket készí­tettek. Rajkai György díszletter­vező irányításával elkészült Bu­dapest panorámája, amelyen a Duna, a Parlament, a hidak, a Vár és a Szabadság-szobor látható. Az Állami Népi Együttes fellépé-Moszkva (TASZSZ) Július 12-én, a késő esti órákban a kremli Kongresszusi Palotában, meleg, barátságos légkörben talál­kozó zajlott le a leszerelési és bé­ke-világkongresszuson részt vevő szovjet és amerikai küldöttek kö­zött. Egymás után léptek a mikrofon elé a szovjet és az amerikai kül­en, amelyeket eddig egyetlen fesz­tiválon sem képviseltek. így töb­bek között Basutóföld, Oman, Ru­­anda-Urundi, Libéria, a Zöld-foki szigetek. Nyasszaföld, Dominika, Portugal-Guinea ifjú küldöttei elő. szőr vesznek részt a fesztiválon. A helsinki VIT-re összesen 1400 kü­lönböző ifjúsági szövetség küldöt­teit várják, vagyis 200-zal több sző. vétség kapcsolódott az előkészü­a viT-szerelvény — sénél színes háziszőttesek borítják majd a színfalakat, kétoldalt pe­dig Dia-vetítők segítségével ma­gyar tájakat vetítenek. Az opera­ház szólistáinak színre lépésekor a budapesti Operaház épületének külső és belső képét vetítik. A könnyűzenei számoknál az esti kivilágításban tündöklő főváro­sunk látképe jelenik meg a vász­non. Jelentős helyet foglal el a fel­szerelések között a pécsi balett díszletei is. Csupán a Bányászbal­lada című kompozícióhoz fél va­gon gömbfát szállítanak. Gálfi Já­nos bűvész mutatványaihoz 50 ki­logramm papírt, léckeretet, boto­kat, kendőket, sőt még papagájt is visznek. A felszerelési tárgyak között szeretjei még ezer méter kábel és egy diszpécserállomás, amelyet a VlT-iroda és a magyar delegáció szálláshelye közt szerel­nek fel. A diszpécserállomás házi­telefonként működik majd, s elő­segíti a küldöttség munkáját. (MTI) döttség tagjai. Mindannyian nagy lelkesedéssel beszéltek a leszerelé. sért, a háború nélküli világért fo­lyó harcról. A találkozó végén ez a megjegy­zés hangzott el az amerikai és a szovjet küldötték részéről: — E nagyszerű találkozó legyen országaink barátságának jelképe, országaink barátsága pedig a béke biztosítéka. letekbe, mint az 1959-es bécsi ta­lálkozó során. Noha ezúttal is szá­mos országban — Kanadában, Nyugat-Németországban, Görög­országban — rendőrségi terrorral igyekeznek megakadályozni a küldöttek elutazását, a NATO-ha­­talmak dollárjain, Oslóban pedig éppen a VIT idejére terveznek egy „ellenfesztivált”, de ez sem tud­ja eltéríteni a fiatalokat, hogy Helsinkibe utazzanak. Az Egyesült Államokból például 400 fiatal je­lentette be Helsinkibe utazását, az amerikai ifjúság — köztük a né­gerek — legkülönbözőbb rétegei­nek képviseletében. A szocialista pártok nyomása, s a Szocialista Ifjúsági Internacionálé tilalma el­lenére több mint 24 ország szoci­alista fiataljai lesznek ott a VIT- en, köztük az osztrák, az angol, a nyugatnémet, a chilei és a belga szocialista ifjúsági szövetségek tagjai. A fesztivál tekintélyének szün­telen növekedését bizonyítja, hogy eddig 19 állam- és kormányfő küldte üdvözletét az előkészítő bi­zottsághoz, közte Brazília és In­dia, Csehszlovákia és Libéria, Tanganyika és Kambodzsa állam­­férfiai. Kuba és Bulgária fiataljai, kormányuk támogatásával pedig máris bejelentették: szeretnék, ha. a legközelebbi, IX. Világifjúsági Találkozót az ő hazájuk fővárosá­ban rendeznék. jövőben is! Deák Gyula A fiatalok 117 országban készülnek Helsinki olimpiai stadionja, előtte baloldalt a csodafutó Paavo Nurmi szobra. Szovjet—amerikai küldött-találkozó Moszkvában

Next

/
Oldalképek
Tartalom