Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-12 / 161. szám
IMS. július 12. 3 Csütörtök Vetőmagellátásban a magyarok segítségével függetlenítjük magunkat a kapitalistáktól — Beszélgetés kelet-németországi vetőmagtermeltető szakemberekkel — A napokban magas beosztású kelet-németországi vetőmagtermelbető és nemesítő szakemberek jártak megyénkben, hogy kicseréljék tapasztalataikat a híres Békés megyei aprómagtermelő gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetőivel. Reinhard Kloss, az NDK mezőmagtermeltető vállalatának főosztályvezetője látogatásukról a következőket mondotta el: — Az utóbbi években sok kiváló minőségű vetőmagot kapunk Magyarországról. Rendkívül nagy jelentőségű ezen a területen a jó együttműködés. Ismeretes, hogy a mi talaj- és éghajlati viszonyunk kertimag termesztésére nem a legalkalmasabb. A korábbi évekmagyaroktól, de szívesen adjuk át a saját tapasztalatainkat is. Őszinte öröm tölt él a szép, tiszta, rohamosan fejlődő magyar falvak láttán. Látom, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdasági terméshozamok fokozásáért. A földeket szépen művelik, rendben tartják. Megbirkóznak az időjárás okozta nehézségekkel is. — Végül el szeretném mondani, hogy az elmúlt évben kapott sok jó minőségű vetőmagért megjutalmazzuk a Bánkúti Kertimagtermelő Gazdaságot, az orosházi Dózsa és a nagyszónási Lenin Termelőszövetkezetet. Hálánk és megbecsülésünk jeléül korszerű barométert, és az NDK életét, fejlődését bemutató képgyűjteményt adunk az említett gazdaságoknak, ahol a vezetők és a fizikai dolgozók egyaránt elismerést érdemelnek pontos, lelkiismeretes, jó munkájukért. — Ary — Korszerűsítik, tatarozzák a Medgyesegyházi Bőr- és Textilruházati Ktsz üzemházát ben sok magot vásároltunk drága valutáért, kapitalista államoktól. A tőkés országok vezetői azonban minden erővel igyekeznek akadályozni Kelet-Németország gazdasági fejlődését. Elmondhatom, hogy vetőmageTlátásban csak a magyarok segítségével függetleníthetjük magunkat a kapitalista külföldtől. Máj- nem először járok Magyarországon. Különösen sok jó magot kapunk Orosháza környékéről és Bánkúiról. Jelenleg is — a rendkívüli időjárás ellenére — nagyon elégedettek vagyunk a várható terméseredménnyel. Salátát, uborkát és egyéb speciális konyhakerti magvakat, virágmagvakat termesztenek nekünk. Szeretnénk, ha az említetteken kívül lucernából, vörösheréből és hibrid kukoricából is az eddiginél többet kaphatnánk Magyarországtól. Azért is jöttünk, hogy kölcsönösen kicseréljük tapasztalatainkat. Mi sóikat tanulunk a magtermesztő Július 5-én elnémult a munka zaja a Medgyesegyházi Bőrés Textilruházati Ktsz üzemházában, ahol korábban a cipő—konfekció- és a javító-részleg munkásai dolgoztak. Az épületet a Mezőkovácsházi Építő Ktsz dolgozói vették teljesen birtokukba, akik még július 5-e előtt hozzákezdtek az épület korszerűsítéséhez, tatarozásához. Farkas József, a ktsz műszaki vezetője elmondta: nagyon is szükség volt az üzemház korszerűsítésére és tatarozására. A raktárhelyiséget már rendbe hozták. A korszerűsítéssel lehetőség nyílik arra, hogy a konfekció-részlegben tökéletesítsék majd a szalagrendszerű termelést, kedvezőbb technológiai és munkafeltételeket teremtsenek az itt dolgozóknak. A cipő—konfekció-részleg dolgozói most szabadságon vannak. A javító-részleget ideiglenes helyre költöztették, hogy az igényeket most is kielégíthessék. Az épület tatarozásának befejezése után a javító-részleg is a korábbinál korszerűbb helyiségbe költözhet. A javítóműhely előtt elkerített vállaló-helyiséget alakítanak ki. fl szövetkezetieknek eddig nem volt kultúrterme, ahol munka után szórakozhattak vagy megtarthatták volna a közgyűléseket, megbeszéléseket. Az épület korszerűsítésével kultúrtermet is létesítenek, amelyben biliárdasztalt helyeznek el, itt nézhetik majd a szövetkezet tagjai s hozzátartozóik a televízió műsorait. Az üzemépület korszerűsítésére és tatarozására a ktsz saját erőből mintegy 80 000 forintot költ. A szövetkezetiek ezen túl mintegy 15 000 forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá az épület csinosításához, a parkosításhoz, ezenkívül segédkeznek majd a betonozásnál, a festésnél. II konfekció- részlegen a héten már megkezdik a felsőrészkészítést, hogy mire a többiek visszatérnek, biztosítsák a folyamatos termelés feltételeit. Előreláthatóan két hét múlva befejezik az üzemépület korszerűsítését és tatarozását. Rossz az egyedüllét, szokatlan. Seres azt vágta a fejemhez, hogy jelentgető vagyok. Kolthaynak volt igaza: Seres az maradt, aki otthon volt. Nem lehetett soha igazi szabadságharcos. Pedig eleinte dicsekedett, hogy fegyveresen harcolt az oroszok ellen. A végén már pártolta őket. Hazudott nekünk. A bányász szíve mélyén mind a vörösökkel érez. Seres megérdemli a sorsát. Vándor butaságot csinált. Ilyesmire sose lennék képes. Szegény feje igazi megszállott volt. Mit akart tulajdonképpen? A demokráciát, a humanizmust, a szabadságot emlegette, s most, amikor mindezért élhetett, harcolhatott volna, gyáván megszökött közülünk. Közülünk... Ördögbe is: ketten maradtunk. Sejtettem, éreztem, hogy Valentin és ón ... Mi ketten nem vagyunk se gyávák, se nyavalygó szóplelkék. Halljuk a parancsot és engedelmeskedünk. Elvek, lelkiismeret, hazafias tépelődés... Ezekkel úgy van az ember, ahogy olykor a pokróccal s egyéb ballaszttal a dzsungel-gyakorlaton: ha túlságosan nehezek, ha nyomják a vállunkat, egyszerűen fogjuk és lerázzuk magunkról valamennyit. Elhajigáljuk mindet sorban. Vigye az ördög a sok nyűgöt. De hogy őszinte legyek, ilyen terheket én még nem is igen éreztem. Vándor Pityu rendszerint ezekkel a lelki terhekkel bajlódott. Egyszer azt mondta: nem lehet eszmények nélkül élni. Neki voltak, s mégse él. Vagy ... Lehetséges, hogy elveszítette az eszményeit? Én egészen jól megvagyok nélkülük. Igaz, nem szoktam hozzájuk. Sose voltak ilyen kölönceim. Talán akinek voltak, s elveszítette őket, annak nehéz. Bár . .. Pityu is élhetett volna úgy, ahogy én élék. Valentin tíz nap szabadságot kért. Kolthay meglepődött. Nem is támogatta. A főnök óvatos. De Merrick azt mondta: Mehet. Csupán írásban kellett adnia, hogy mikor, hol és mennyi ideig tartózkodik. Gondolom szemmel tartják. Azt mondta: Tokióba utazik. Ha igaz, négy nap múlva már jön vissza. Nem rajongok érte túlságosan, de most hiányzik, ö az egyetlen és utolsó, aki még a régi otthoni életemre emlékeztet, aki valahogy mégis közeláll hozzám. Pedig tulajdonképpen gyűlölöm. Remélem, visszajön. Rossz egyedül, majdnem kibírhatalan. Ilyen helyzetben az ember nem képes elűzni magától a nyomasztó érzéseket. Az érzéseket nem lehet eldobálni, mint a felesleges terhet. Mi lenne, ha egyedül maradnék? Mikor kerül sor arra? Mire? Arra. No, mi az, nem mered kimondani? Te hős, te kereszteslovag, te szuperkatona, te ejtőernyős beszivárgó, te... Azt mondogatod magadban, hogy nem félsz. Nem az ördögöt, te átkozott. Mintha egy óriás morzsolgatná a tenyerében a szívedet, a lélegzetedet is részletekben szeded. Fúj, gyáva. „Átkozott patkányok”. Donlan egy bölcs, igazi professzor. A legnagyobb biológus: csalhatatlanul felismert bennünket. Véres körmű, veszett haramiák meddig kergetőztök? Kergetőztök? De hiszen... Oh, én oktalan állat, akinek kiszikkadt az agyam is ebben a sivár vashordóban: egyedül kergetőzöm én, önmagámmal! Valentin nem jön vissza. Soha vissza nem jön. A kis fekete fényképét is kivette a keretből. Most látom csak, egy filmsztár függ az ágya fölött, a rámában. Észre se vettem. Öh, hogy az a... Sinkó Gábor! Sinkó Gábor, hol vagy? Azt beszélik, hogy leszereltél és pincér vagy egy lokálban. Hé, főúr! Gyere ide Gábor, ne félj, csak tréfálok, ne félj. Szólj a nagyapádnak, az öreg csurgói kólhozmolnárnak, aki — mint mondtad — hajdan Festetteknél szolgált: emelje fel a vashordó tetejét. Emlékszel? Te mesélted... A malompatkány, az a büdös, veszett, förtelmes dög, ez a... nézd, itt van... itt van... én vagyok. Hallod? Én vagyok. Engedje útjára, hadd teljesedjen be csúf sorsa. Nézz le: alattad kavarog az örvény: a jövőd. Az örvény visszanéz. Vigyorog a pofádba, röhög. Öh, te szerencsétlen, te malomipatkány, te... (Vége) Á tanácsokon is múlik Évek óta minden nyáron megjelennek a különböző növényeinket, a gyümölcs- és egyéb fáinkat pusztító kártevők. S a növényvédő állomásnak nemcsak ezek, többek között az amerikai szövőlepke, az aranka és a különböző lucerna- és vörösheremag kártevői ellen kell hadakoznia, hanem azok ellen a kerttulajdonosok, termelőszövetkezeti és intézmény-vezetők ellen is, akik nemtörődömségből, vagy rosszul felfogott takarékosságból nem látnak hozzá a kártevők elleni védekezéshez, de megállapodást sem kötnek erre a növényvédőkkel. A MÁV-val évek óta nincs nézeteltérés: rendszeiesen permetezted a vasút mentén lévő fákat, mert megértette, hogy milyen nagy nemzetgazdasági károk származhatnak abból, ha az exportra indított mezőgazdasági termékek megfertőződnek a vasút menti fáktól s emiatt viszsza kell küldjék a határállomástól a feladónak. Ez a veszély és gyakorlat fennállt az országutakon is. Nemegyszer élőfordult, hogy az exportra szánt áru éppen a vasútállomásra történt szállítás közben fertőződött meg a közút menti fáktól. Végre hosz. szú évek óta tartó győzködés után az útfenntartó vállalat vezetői is belátták ennek az állapotnak a tarthatatlanságát és azt is, hogy a költségesen elültetett fák fejlődését nagyban gátolja a szövőlepke kártevése. Ezért a múlt héten megállapodást kötött a növényvédő állomással az út menti fák szövőlepke elleni védekezésére. Nagyon jelentős, hogy a MÁV után most már a közutak mentén lévő fák sem lesznek ennek a kipusztíthatatlannak latszó kártevőnek a melegágyai. De most már az idevonatkozó törvényes rendelkezések és büntető szankciók alkalmazásával oda kell végre hatni, hogy az egyéni, a szövetkezeti és állami gazdasági tulajdonban lévő fák is védekezésben részesüljenek. Azzal még úgy-ahogy egyet lehet érteni, hogy a községi és várói tanácsok most már nem akarnak — megfelelő felszerelésre és költséghiányra hivatkozva — olyan permetezőbrigádokat alkalmazni, amelyek a háztáji gyümölcsösöket és egyéb haszonfákat permeteznék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már nem is kell törődniök az amerikai szövőlepke irtásával. Háton hordozható permetező elég bőven akad minden községben, vegyszert is korlátlan mennyiségben lehet kapni. Emberek is akadnak minden községben és városban, akik a tulajdonossal való megegyezés alapján megpermetezik a háztáji fákat. Csupán az kell, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai megbízzák a tanácstagokat: figyeljék a védekezést, s jelentsék azokat, akik ezt elmulasztják. A végrehajtó bizottságok természetesen nem elégedhetnek meg azzal, hogy csak felszólítják a mulasztókat, hanem az ismételt felszólítás után permeteztessék meg a fákat, s a költség mellett bírságolják is meg őket. A hathatós intézkedés nagyon sürgős, mert már megjelent az amerikai fehér szövőlepke első nemzedéke. A védekezés fontosságáról és az elmulasztásából keletkező nagy károkról már sokat beszéltünk az elmúlt években. Most már ideje következetes intézkedést és törvényes szigort alkalmazni, ahol erre szükség van. Kukk Imre Téglagyári újítók kirándulása Az ÉM Békés megyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó téglagyárak újítói és legjobb munkásai, harmincnégyen, autóbusszal dunántúli téglagyárakban tettek látogatást. Megtekintették a pécsi, paksi, szekszárdi téglagyárakat és ellátogattak a világhírű pécsi Majolika és Kerámiai Gyárba is. Figyelem! Figyelem! az 1963. évi sertéshizlalási akcióban az Állatforgalmi Vállalatnál termelőszövetkezetekkel, tsz-tagokkal és egyéni termelőkkel. Az akcióban leköthető minden jó csontozató, hizlalásra alkalmas süldő. Leadási határidő: A lekötött serifet legkorábban a szerződéskötéstől számított 2 hónap elteltével, legkésőbb a szerződésben kikötött szállítási hónapban kell átadni. (Hús- és húsjellegű sertést legalább 100 kg, zsír- és zsírjéllegű sertést legalább 120 kg, tenyésztésbe fogott koca és kanlott sertést legalább 171 kg súlyban.) Termelőszövetkezeteknek rövid lejáratú hitel! Tsz-tagoknak és egyéni termelőknek 400.— Ft előleg. S VÉTELARAK: 100—120 kg súlyú fehér hússertés 15,70 Ft/kg 121 kg feletti súlyú fehér hússertés 16,50 Ft/kg 100—130 kg súlyú hús- és húsjellegű sertés 15,30 Ft/kg 131 kg feletti súlyú hús- és húsjellegű sert. 16,20 Ft/kg 120—140 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertés 15,20 Ft/kg 141 kg feletti súlyú zsír- és zsírjel. sertés 16,— Ft/kg 170 kg és ezen felüli tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertés 14,50 Ft/kg Háztáji, egyéni állattartók szerz. sertés-darabonként 150 kg abraktakarmányt kaphatnak állami eladási áron! Mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, termelőszövetkezeti csoportoknak, a szerződésben foglalt feltételek teljesítése esetén, a hízott sertések után mennyiségi felárat fizet a vállalat! 391
