Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-08 / 158. szám
T9(?S< július 8, 6 Vasárnap Nyíit levél Csanádi György elvtársnak, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettesének, a MÁV vezérigazgatójának Budapest Kedves Csanádi Elvtárs! Békéscsaba lakosai, elsősorban munkásai nehéz közlekedési helyzetbe kerültek a két városrészt összekötő vasúti felüljáró-hid átépítése következtében. Az év tavaszán a már közlekedéslebonyolítására alkalmatlan felüljáró lebontását és újjáépítését — mint ezt Ön is tudja — az ereiden tervnek megfelelően megkezdték. A város vezetőig az MSZMP békéscsabai bizottsága és a városi tanács a hídépítés megkezdése előtt tervet dolgozott ki j. közlekedés lebonyolításának megoldására. A járműforgalmat, ha meglehetősen nagy kerülővel is, viszonylag megnyugtatóan oldották meg, két átkelőhelyen. Nagyobb gondot okozott azonban a gyalogosok átkelőhelyének biztosítása. Ugyanis a város munkásainak nagy része az egyik városrészben lakik, és a másikban dolgozik, ami azt jelenti, hogy naponta több száz munkás- és munkásasszonynak kell átjutnia a vasúti pályákon. De erre is talállak megoldást: szintbeli átjárót képzeltek a vágányokon keresztül, mintegy 120—130 méterre az átépítendő hídtól délre. Bár ez több gondot okozott volna a vasúti forgalom zavartalan lebonyolításában, mert nehezíti a helyzetet a híd és a vasútállomás közelsége is, gondos körültekintéssel, segítő szándékkal azonban megoldhatónak vélték ezt a MÁV Szegedi Igazgatóságának szakemberei is. Ezután történt az — már a hid bontásának megkezdésekor —, amiért a város munkásainak, munkásasszonyainak nevében Önhöz fordulunk kéréssel. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes osztálya ugyanis visszautasította ezt az említett elképzelést, kissé közömbösen, „oldják meg másképpen” jelszóval elzárkózott a gyalogos-átkelés ilyenforma biztosításáról és felelősségre vonta a Szegedi Igazgatóság megoldást kereső szakembereit. Az alapvető indok a vasúti pálya átépítése volt. Ha így van — megértették ezt a város vezetői —, valóban nem lehet szintbeli átkelőhelyet építeni. Természetesen nehéz helyzetbe kerültek emiatt, hiszen a munkások jogosan követelték, s ma is követelik az átjáró biztosítását, rövidebb úton. (Jelenleg három-négy, sőt öt kilométert is kerülniük kell.) Bizottságot alakítottak és megoldást próbáltak találni. Több elképzelést, tervet dolgoztak ki, amelyeket itt most nem részletezünk, ugyanis bármelyiket oldották volna is meg, milliós kiadást jelentett volna a népgazdaság terhére. A vezérigazgató elvtárs elképzelheti a megoldási szándékot abban is, hogy a már meglévő, úgynevezett „repülőhíd” (gyalogos átkelő) két feljárójára liftet terveztek, hogy a gyermeküket gyermekkocsin óvodába vivő asszonyok is át tudjanak jutni egyik városrészből a másikba. Költsége miatt, és az építési idő miatt azonban ezt a gondolatot is el kellett vetni. A bizottság azóta járja az illetékes főosztályokat, szerveidet, töri a fejét, hogy megnyugtató módon biztosítsa az átkelést a híd kétéves újjáépítési ideje alatt, de képtelen megoldást találni. Azaz mégis... Vasúti és építési szakemberek, társadalmi és államhatalmi szervek képviselői a napokban újra megvizsgálták a lehetőségeket, helyszínen tanulmányozták a helyzetet, s a sok. nagy nehézséggel megoldható átkelés közül legésszerűbbnek, viszonylag legkevesebb problémával járónak a szintbeli átjárót tartották, a már említett helyen, 100—130 méterre délre az újjáépített hídtól. Ennek a megoldásnak a támogatására kérjük Csanádi elvtársat. Mint megtudtuk, 1963 végéig a vágányok átépítése a hídtól mintegy 100 méterig történik csak, tehát az esetleges szintbeli átjáró nem nehezíti meg a rendkívül fontos vasúti építkezést. Az átjáró miatt természetesen nagyobb figyelmet követel majd a vasúti forgalom zavartalan lebonyolítása, de — ahogy a vasúti szakemberektől tudjuk — két útelzáró sorompóval lényegében veszélytelenül biztosítani lehetne az átkelést is és a vasút forgalmát is. Tudjuk, hogy nem jár ez gond nélkül a fontos és nehéz vasúti közlekedést lebonyolító MÁV- nak, de jóindulattal, a munkások jelenlegi nehézségeinek megértésével (kétéves ideiglenességgel), feltétlenül segíteni lehetne. A város nevében kérjük a Miniszterhelyettes Elvtársat, hogy intézkedjék az ügyben, segítse a békéscsabaiak közlekedési gondjának megoldását. Elvtársi üdvözlettel: a Békés megyei Népújság Szerkesztősége SPOB?»SPORT Ünnepélyesen adták át a Kilián-jelvényeket a Gyulai Kinizsi Sportkörnél Bensőséges ünnepséget rendeztek a közelmúltban a Gyulai Kinizsi Sportkörnél. A labdarúgó-szakosztály kibővített ülésén adták át a város és a gyulai járás területén első ízben az iskolán kívüli sportolók részére a Kiiiárr-jelvényeket. A szakosztályi ülésen részt vettek a járási TST-szervezetek alapszervezetének titkárai és a sportkör vezetői. Dr. Csonka István labdarúgó-edző, aki a sportkörnél a Kilián-mozgalom szervezője, elmondta, hogy a labdarúgó-,szakosztály 42 aktív sportolója közül 34-en vesznek részt, a mozgalomban, s 24-en a vasjelvény, egy pedig a bronzjelvény viselésére jogosító feltételeket teljesítette. A többi résztvevő is szorgalmasan gyűjti a pontokat, és hamarosan minden résztvevő jelvényes lesz. Ezután ismertette a következő labdarúgó-idényre való felkészülési tervet, amely teljesen a Kilián-mozgalomra épül fel, A tervben szerepei a kispályás labdarúgó- és kézilabda-torna, tíz számból álló atlétikai . verseny, valamint kerékpáros kirándulások. Mindez alkalmas arra, hogy a labdarúgó-játékosok megfelelően felkészüljenek az új idényre. Az edzések ilyen változatossága biztosítja, hogy a résztvevők még a nyári nagy melegben se unják meg azokat, A sokoldalú edzés biztosítja a taktikai készség, a gyorsaság, a rugalmasság fejlesztését. a társas-kirándulások, a jó kollektív szellem kialakítását, s nem utolsósorban a Kilián-mozgalom feltételeinek a teljesítését. A beszámoló után Szőke Lajos, a Sütőipari Vállalat igazgatója és Kovács János, MSZMP-alapszervezeti titkár is felszólalt, majd Hargitai József JST-elnök elmondta, hogy a gyulai járás többi sportköre^ is példát vehetne a Gyulai Kinizsiről, hogy eredményesebben mozgósítsa a fiatalokat a Kilián-próbákra., VASÁRNAPI SPORTMŰSOR OROSHÁZÁN Reggel 8 órától a Kinizsi külső-pályán a Mezítlábas Úttörő Bajnokság indulása 8 csapat részvételével; Délután 1 órai kezdettel a MED ŐSZ lovas szakosztálya lóversenye a megye legjobb lovasainak részvételével, a tehénlegelőn. Délután 5 órai kezdettel Orosházi Kinizsi—Szegedi Építők barátságos la bdarúgó-mérkőzés, előtte 3 órakor előmérkőzés. Kézilabda: Vasárnap reggel 9 órai kezdettel a Il-es sz. ált. isk. udvarán lévő pályáin Orosháza—Békéscsaba. városok közötti visszavágó mérkőzés, női és férfi-csapatok között. Ij vezetőséget kapott az Orosházi Spartakusz birkózó-szakosztálya A múlt hét csütörtökén megbeszélést tartott az Orosházi Spartakusz birkózó-szako'sztálya, ahol dr. Sándo* László edző ismertette a szakosztály eddigi munkáját és a szakosztályra váró komoly feladatokat, ami az NB I-es színvonalon nem éppen köninyű feladat. Ismertette azt is, hogy teljes létszámú vezetőség nélkül ezt a feladatot egy személyben megoldani nem tudja; ezért javaslatot tett, hogy a. vezetőséget dr. Kovács Ferenc járási ügyésszel, Dániel Gáborral, a Nemzeti Bank orosházi fiókjának vezetőjével és Váradi Jánossal bővítsék ki, mert dr. Sándor László, Hovorka János, Patakialvi István és Baranyai Antal mellett nagy szükség van erre. Az új, kibővített vezetőség már meg is tartotta az első ülését, és megbeszélte a soron lévő feladatokat. Aiiány lakos, annyi könyv A csanádapácaiak szeretettel ápolják könyvtárukat. Nemrégiben asztalosok, festők, lakatosok serénykedtek az épületben, s így megszépülve adhatták át az olvasni vágyóknak. Mozgalmat indítottak a könyvállomány növelésére is. Ahány lakos van a községben, annyi könyvet adnak össze és a könyvtár rendelkezésére bocsátják. a korszerűen újjáépített békési fürdőben A békési gyógyhatású fürdő minden irányból akár vasúton, akár autóbuszon könnyen elérhető. Vize: brómos, jódos, káliuinos és gyógyító hatása biztos; reumára, csúzra, köszvényre, isiászra és női betegségekre. NYITVA; hétköznap reggel 8-tól este 6-ig, vasárnap reggel 7-től 12-ig. Községi Tanács V.B. Békés 381 Csóka Izsó főgörgető a TEINGESZ üzemi gyűlésén Zebege algörgető újítási javaslatát bírálva kijelentette, hogy egy beteg páviánnak is jobb ötletei vannak, mint Zebegének. Volt olyan érzése, mintha egy kissé eltúlozta volna a dolgot, de, mert nagyon szerette a hasonlatokat, gyorsan napirendre tért az eset felett. Nem úgy Zebege... A „beteg pávián” kifejezés mélyen beleszúrt az algörgető érzékeny szívébe. E naptól kezdve a munkahelyén aludt. Éjjelente pedig tágra nyitott szemmel meredt a hálószoba sötétségébe. Arról álmodozott, hogy Csóka Izsót elrabolja. Kiviszi az Új Élet Termelőszövetkezet kiserdejébe és ott bográcsban, lassú tűzön főzögeti egy darabig. Amikor idáig ért, szinte hallotta a főgörgető bocsánatkérő könyörgését. Ez némileg megnyugtatta. Ilyenkor még mosolyogni is tudott. De csak egy pillanatig. Aidán mindjárt eszébe jutott, hogy az egész marhaság. Csóka minden bizonnyal otthon van, nyugodtan alszik. Reggel röhög a markába. Öt röhögi. Zebegét. Mert egy algörgető az lehet „beteg pávián” is, lehet minden. Hát nem. Majd ő megmutatja ... És megmutatta. Egy átvirrasztott holdtalan éjszakán elhatározta, hogy a legközelebbi gyűlésen kíméletlenül rátapos a főgörgetőre. Kimondja róla, amit senki sem mer kimondani. Megmondja azt, amit a főgörgető önmagának sem mer bevallani. Tétovázás nélkül magához vette kedvenc kabaláját, egy dél-afrikai görény szárított farkát, és elment a gyűlésre. Felszólalásának legelején rámutatott az elnökségben ülő Csóka kopasz fejére, amitől az láthatóan még kopaszabb lett. — Mit hadonászik ez a Zebege, mint egy szélütött? — gondolta a főgörgető, miközben zavartan keresgélt, hová dughatná a koponyáját. Elkésett. A tekintetek rávetődtek a síkos fejtetőre. Csóka érezte, hogy elcsúszkálnak rajta, mint valami jégpályán. Eszébe jutott. hogy valami különleges kalapot kellene feltalálni, melyet bárhol használhat az ember. A nők nem szeretik a tar férfiakat. Most pedig itt van a gyűlésen Micike is, aki eddig még nem látta fedetlen fővel. Vajon mit gondol?... Top. rengései annyira lekötötték, hogy egyetlen szót sem hallott abból, amit Zebege széles pátosszal, hallatlan szenvedélyességgel elmondott. Csak akkor eszmélt fel, amikor az algörgető már leült. Átvillant az agyán, hogy Zebege szokásához híven csak javasolhatott vagy dicsérhetett valamit. Válaszában tehát Zebege felszólalását mélyenszántónak mondta. Maga és a görgetők nevében megköszönte az építő szándékú gondolatokat. Megemlitette, hogy már ő is sokat gondolkodott a dolgokon. de több szem többet lát, tízen könnyebben szedhetnek össze száz bolhát a moziban, mint egy ember egyedül... Szavait többször félbeszakították a helyeslő felkiáltások. Zebegének a vére hol a fejébe, hol a szívébe tódult. Fehér lett, aztán vörös. Váltogatta a színét, mint egy útkereszteződést villogólámpa... —• így kell fogadni a bírálatot, édesapám! — bökte oldalba a mellette ülő görgető, miközben lelkesen tapsolt Csókának. Mindenki ünnepelt. A főgörgető zavartan mosolygott és meghatót, tan integetett az emelvényről. Zebege értelmetlen arckifejezéssel bámult ma'ga elé. Valamit nem értett. Hiszen ő még egy kopasz púpostevéhez is hasonlította Csókát. Na mindegy — vonta meg a vállát. Még van egy megoldás. Elrabolja és kifőzi a kiserdőben. B. Z. A birkózó-csapat egyébként most is tartja az erőnléti edzéseit és augusztus 2-án kéthetes edzőtáborba vonul Balatonberénybe. Utána több fontos mérkőzés (nemzetközi is) következik, amire nagyon lelkiismeretesen kell készülni (PATAKFALVI) Gépállomások B Állami gazdaságok V Termelőszövetkezetek Vállalatok ■ A megnövekedett mezőgazdasági munkák idején is zavartalanná kívánja tenni az ÁFOR az iizemanyagellálást Fentiek érdekében kérjük t. vevőinket, hogy üzemanyag házhoz szállítási igényüket a legrövidebb időn belül közölni szíveskedjenek. A házhoz szállítási igények kielégítését ugyanis — a beérkezés sorrendjében — csak lehetőségeinkhez képest tudjuk biztosítani IV. sz. Tájegységi Telepe Szolnok, Gutenberg tér 3. T.: 21—19 377
